Az expo idő semmikép nem lehet több perc, mert (ahogy alább is megjegyezte valaki) az elmozduló hold elmozduló árnyékokat hoz létre.
Nem biztos, hogy az elmozduló árnyékok látszanai fognak...
Az biztos, ahova nem süt a Hold, az árnyékos marad.
De vannak fent, itt a fórumon is már többen csináltak Teliholddal megvilágított képet.
A filmérzékenység és a film típusa még nyitott kérdés, de lehet hogy diára kéne dolgozni.
Páran használnak műfényfilmet, szép kékes elszíneződést ad.
Velvia zöldül, eke-nek van fent talán 1-2 ilyen éjszakai képe.
Szerintem csináld diára, a vetített kép tényleg fantasztikus.
Alacsonyabb érzékenységű filmek kontraszt görbéje laposabb, közvetkezésképpen nagyobb kontrasztot tudnak "átfogni".
Jobban elbírja a különbséget a beégett fényforások és a teljesen, illetve kevés fényt kapó részletek közötti különbséget.
Több helyen is alacsony érzékenységű filmet, akár 25-t ajánlanak/használnak.
Szerintem tegyél próbát.
Ezt Provia 100F-re csináltam, expozíciós idő: 3 óra.
Duda:
Nem arra szeretnél rávilágítani, mint én a 371.-ben?
Tudtommal a Schwarzchild eff. és a reciprocitási hiba egy fogalmat takar.
A problémám csak az, hogy szerintem nem az expó-hoz, hanem annak csak az idő összetevőjéhez kapcsolható.
Halkan megjegyzem, hogy az eff. a nagyon rövid expozíciós időkre is fennáll, csak ott kisebb jóval a jelentősége, mert a gyakorlatban nem, vagy csak ritkán használják azt a tartományt.
"Én a nagy hófelületre való spot mérést ajánlottam, hogy annak fedettsége jól legyen beállítva. "
Vegulis hora merni nem rossz otlet, mert talan a vilagosabb horol a a geped alatal merheto tartomanyba eso fenymennyiseget kapsz, amit manualisan tudsz korrigalni akar B idokhoz is.
"A meres pontossaga a sotetseggel csokken, es a spot kevesbe erzekeny (a joval kisebb felulet miatt). Szoval en egyaltalan nem ajanlanam ~30s-os mert idok felett! "
Ez igy kicsit pongyola megfogalmazas, a meres pontossaga nem a sotetseggel csokken, hanem a kamerak tipikusan egy bizonyos fenyero tartomanyban ( -1EV - 20EV ) mernek. A 0 EV az f1.0-1s expo ereket jelenti, tehat a meres pontossaga nem a kapott idotol fugg, ami onmagaban semmit nem jelent a blendeertek nelkul, raadasul a legtobb kamera max 30s-ig mer.
Ami gondot jelenthet (a fenymero pontatlansagan kivul, ami ilyen keves fenyben talan mar nem is mer), az a filmek karakterisztikaja. A problema neve Schwarzchild-effektus. Ez is kb ugyazanaz a problema, mint a fenymeroknel, vagyis a film is csak bizonyos EV tartomanyban szeret mukodni, nagyon kis fenyeronel a nevleges erzekenysegehez kepest (ISO ertek) "ezrektelenedik", igy az exponal azt korrigalni kell. Azt, hogy mennyivel, allitolag a karakterisztikakbol is ki lehet valahogy deriteni, de jobb a sajat, vagy masok tapasztalatara hagyatkozni.
"Én inkább lassabb filmet használnák, jobban megbírkozik a kontraszt különbséggel. "
Szerintem ez pont forditva van.
Ejszakai kepnel a nagy kontrasztot a tobb sotet reszlet jelenti, amit az erzekenyebb filmek nagyobb kristalyszemcsei segitik.
De jó hogy ennyit írtatok. Ebből is sokat tanultam. Egyébként az elképzekésem pontosan az lenne, hogy a hold nem kerülne a képre, mert az túl sok fényt juttatna a objektívbe. Úgy okoskodtam, hogy ha a telihold pont az objektív fölött lenne szemben, olyan szögben hogy a képkivágásba éppen ne kerüljön bele.Így a hó viszonylag jó reflexiója egy kicsit több, de nem túl sok fényt biztosítana.
Az expo idő semmikép nem lehet több perc, mert (ahogy alább is megjegyezte valaki) az elmozduló hold elmozduló árnyékokat hoz létre.
A képet vidéken, nagyvárosoktól távol csinálnám, ahol nincs fényszennyezés. Valami nagyobb teret fogok keresni ritkás növényzettel, mert a sok árnyék nagyon besötétíti a képet.
A filmérzékenység és a film típusa még nyitott kérdés, de lehet hogy diára kéne dolgozni. Egy ilyen vetített kép lélegzetelállítóan szép lehet.
Balas: Én a nagy hófelületre való spot mérést ajánlottam, hogy annak fedettsége jól legyen beállítva.
A téli éjszakai képek témakontrasztja a mély árnyékok és a hó viszonylagos világossága miatt óriási.
EGy átlagoló, vagy mátrix mérés elég erősen elhúzná az expót. Fedettsegrol en nem beszeltem. Homogen feluletet kell merni, tehat ha a hora akarsz merni, akkor a meromezoben a hofelulet kell latsszon egyenletesen megvilagitva, akar spottal, akar kozepsulyosan mersz. Persze kozepsulyos mereshez bazi nagy, vagy nagyon kozeli felulet kell, vagy teleoptika.
A spot miért kevésbé érzéketlen mint az egyéb mérések?? Mert az erzekelo fotodioda/szenzor kisebb fenymennyiseget kap kisebb feluleten!
Reszlet egy speckobol (Nikon D100, mert ezt talaltam gyorsan):
Exposure Metering Range
1) Matrix Metering: EV 0-21
2) Center-Weighted Metering: EV 0-21,
3) Spot Metering: EV 3-21 (at normal temperature, ISO 100 equivalent, f/1.4 lens)
0EV f1.4-es optikaval 2s expot jelent. ez 2.8-as rekeszen 8s-os ideig pontos merest jelentene, de! Ha az optika munkarekesze 2.8-as, akkor a kevesebb bejuto feny miatt a fenymeres ugyanugy csak 2s-ig pontos (ezert adjak meg adott optikara a fenti speckot.)
Deviszont a spot 3 rekesszel vilagosabb temanal mar meghal (ez van a kisebb merofelulet miatt).
Aztan hogy a geped tenyleg abbahagyja-e a merest ennel sotetebb temaknal, az nem garantalt (egyszeruen a gyarto azt mondja, hogy eddig mukodik jol a fenymero).
Az en tapasztalatom szerint a Canon EOS 50e pl. 4-es munkarekesszel 30s-os expokat meg viszonylag pontosan mer, holott annak a speckojaban 1EV (ISO 100, f1.4) szerepel, ami szerint csak 1s-os expozicios idoig merne pontosan. Azt mar nem tudom, hogy hogyan hibazik a fenymero sotetben (kevesebbet, tobbet mer, vagy ossze-vissza kezd merni).
Ugyhogy szerintem nem is a specko a lenyeg, hanem az, hogy a spotmeres vakabb, mintha a geped nagyobb kepfeluletrol gyujtheti a fenyt, minel nagyobb munkarekeszu optikaval.
Természetesen igazad van.
Figyelmetlenül foglamaztam.
Helyesen:
Telihold által megvilágított tájra 15 percet szoktak mondani f5.6 rekesznél. (és nem magára a Holdra)
Persze ilyenkor már sok tényező közbeszólhat:
felhők, hó, páratartalom, stb.
Ezért gondolom, hogy 2 expozícióból össze lehet rakni a képet:
1.: 15-20 perc a teliholddal megvilágított tájra, a Hold ne legyen a képen, mert csíkot fog húzni.
2.: Az általad javasolt értékekkel mikor a Hold a megfelelő helyre ért.
Mind spotméréssel, mind elméleti úton igazolható az F/8 1/250sec.
A holdat a nap fénye világítja meg, a hold kb. azonos távoldágra van a naptól, mind a föld.
Mindkét esetben a földi légkörön egyszer halad át a fény.
Tehát ha nappal napsütésben egy holdfelszinhez hasonló visszaverőképességű tárgyat mérünk meg (homok), akkor az ahhoz tarozó exp. adatokkal lehet fotózni a holdat is.
Ritka jelenség, de nappal is néha látható a hold.
A "fényessége" összemérhető az égboltéval, ami tengerszinten szintén nem kevés.
A telihold több secundomus expoziciója garantáltan beégést okoz.
--------------------
A telihold által megvilágított tájra nem todok expo adatokat mondani.
Legbiztosabb módszer az exposor készítése, ha a mérésben bizonytalankodnék.
Balas: Én a nagy hófelületre való spot mérést ajánlottam, hogy annak fedettsége jól legyen beállítva.
A téli éjszakai képek témakontrasztja a mély árnyékok és a hó viszonylagos világossága miatt óriási.
EGy átlagoló, vagy mátrix mérés elég erősen elhúzná az expót.
A kézfejre vagy szürkelapra való mérés persze pontosabb értéket ad, de a beeső fénymérés még jobb lehetne egy teliholdas képnél.
Az általad javasolt mérés is OK, de csak akkor alkalmazható, ha a közelben is van hófolt. (szálloda ablaka???)
----
A spot miért kevésbé érzéketlen mint az egyéb mérések??
Ezek szerint a spot mérés (azonos homogén felületen) nem ua. értéket adja, mint a többi üzemmód???
Teliholdra f5.6-ra 15-20 percet szoktak mondani 100ASA-ra. Persze hó esetén ez lehet kevesebb is.
A másik probléma, hogy a Hold 15 perc alatt tekintélyes utat tesz meg.
A fenymeres pontossagarol ejszaka: az SLR-ek szeretnek 30s-ig merni, aztan vege. Nem veletlenul: efolott pontatlan lesz. Lehet ISO atallitassal trukkozni (mondjuk 800 ASAn merni, aztan az idot 3 rekesszel, 8-szorosra nyujtani 100 ASA-hoz), de mar ezzel sem lesz megbizhato (meg ha tobbszoros idot szamolsz a film lassulasa miatt, akkor sem). Ezen kivul erdemes lehet a fenymereshez a legfenyerosebb optikat hasznalni (pl. 50mm/f1.8). De a legfontosabb a gyakorlati tapasztalat, egy adott filmmel.
Egy bizonyos fenymennyiseg alatt (kb. a holdfennyel megvilagitott taj 'vilagossagan' tul) mar szinte akarmennyi idot lehet exponalni, a vilagos reszek sem nagyon fognak tudni tulsagosan beegni, ha nincsen mas kornyezeti feny.
Udv: balas
Uraim! a spot meressel ovatosan eccaka!
A meres pontossaga a sotetseggel csokken, es a spot kevesbe erzekeny (a joval kisebb felulet miatt). Szoval en egyaltalan nem ajanlanam ~30s-os mert idok felett!
Ehelyett inkabb merj a kozeledben levo feluletre, kozepsulyozottal (kelloen kozelrol, hogy a spotot helyettesithesse). Szoval minel nagyobb feluleten, annal pontosabb.
A film sokkal kemenyebbnek, kontrasztosabbnak fog latszani, a pontszeru fenyforrasok pedig menthetetlenul szetegetik a kepet (fenyudvart is okoznak, ha egy kicsi para is van). Kiveve, ha mozognak.
Én inkább lassabb filmet használnák, jobban megbírkozik a kontraszt különbséggel.
Esetleg 2 expóval, egy a tájra hosszú idővel, egy a Holdra rövid idővel.
Ja, egyébként nagyon készülök egy olyan éjszakai fotóra, amikor a havas táj fölött ragyog a telihold, és minden szép ezüstösen "ragyog".
Ami nem kétséges: min. 800-as film kell hozzá. A hold hóról visszavert fénye igen kevés.
Igen, a spot mérés a témára jó ötlet, de ha a kép legfényesebb pontja a téma, a környezete sötétbe veszhet.
Ha az expo időre bőven ráhagyok, gondolom nincs olyan beégés veszély mint a nappali képeknél?
Én eddig megpróbáltam kiválasztani egy olyan pontot, amit szépen akarok látni a képen és igyekeztem arra (vagy ahhoz hasonló fényességű vmire) fényt mérni spottal. Ez eddig szépen bejött.
Kodak Royal Supra 400-al eddig max 30 mp-t lőttem, és nem volt vele gond (valszeg ebben a tartományban a többivel sem lenne).
he-he-he. én általában bekapcsolom az LCD-t és megnézem rajta, hogy megfelelő lesz-e a kép. ha biztosra akarok menni, akkor exponálás után megnézem a hisztogramot.
totoo:
Hogy a fénymérésedre hosszú expozíciós idők esetében melyik film hogyan reagál az erősen filmfüggő.
Általában a kommersz amatőrfilmek a kevésbbé érzékenyek a hosszú expozíciós időknél (és esetenként, bár ez ritkább, a nagyon rövid exp. időknél) fellépő reciprocitási hibára.
Ez olyankor jelentkezik, amikor az expozíciós idő növekedésével már nem nő arányosan a film sötétedése. (Sőt egy bizonyos idő után a görbe meredeksége nemcsak laposodik, hanem átbillen.)
Ameddig "csak" csökken a meredeksége, addig + exp. korrekcióval kezelhető a jelenség.
Jobb filmekhez megadják exp. időben azt a szakaszt, amin belül a sötétedési görbe meredeksége állandó.
(rgb99)
hat szerintem ejszakai kepeknel mindennel fontosabb az exposor. en diara meg ff-re csinaltam sok ejszakai kepet, es bizony sok lett jopar alulexponalt. en ugy csinalom, hogy atlagolo fenymeressel merek, majd erre ranyitok egy-ket blendet. az altalaban bejon.
Hát ez a topic jól leült.
Pedig nagyon érdekes a témája. Igazán szép fotók készülhettek a meleg nyári estéken. Nincs valakinek bemutatható éjszakai fotója?
Érdekelne, hogy milyen módszerrel lehet beállítani az ilyen témájú felvételekhez a masinát. Belső fénymérő? Külső fénymérő? Hasraütés?
Persze a jól kinyitott blende helyett enyhefokú lereteszelés mellett (8).
erre azt szokták javasolni, hogy ne vaksötétben készítsd el a képeket, hanem fél-egy órával naplemente után, mikor az égboltról még visszatükröződik valamennyi fény, nincs teljesen sötét ("blue hour"-nak nevezik). így nem lesz akkora kontraszt a sötét és a világító helyek között, nem lesznek "sugarak".
