Minden szilárd anyagban keletkezik rezgés, még abban a székben is, amelyiken ülsz fuvolázás közben, de ennek a zenei szerepe ugyanolyan elhanyagolható, mint a vonóban keletkező rezgés.
A vonó szőrében természetesen longitudinális rezgések keletkeznek, de ennek frekvenciája soxorosan meghaladja a húr transzverzális rezgésének frekvenciáját, ráadásul minden egyes szőrszálnak más a rezgési frekvenciája, így végeredményben kioltódik. Az is igaz, hogy az egész vonó is rezeg a húr frekvenciáján, ezt hegedülés közben érezni is lehet, de ha egy végtelen tömegű merev ősmasszívum szikla konkáv alakulatába feszített gyantás szőrzeten húzkodnád az egész hegedűt, akkor is megszólalna, pedig akkor a vonó rezgése nem jönne számításba.
Visszatérve a lényegre, a fúvós és vonós hangképzésben a cső ürege és a megfeszített húr az egymással analóg hangképző eszközök, rezonátorok.
De amíg a fúvósoknál a cső végén eleve nagy mértékű longitudinális rezgést végző levegő maga is be tudja rezgetni a környezeti levegőt, addig a vonósoknál szükség van csatolófelületre, mert a húr egyszál magában túl kevés rezgési energiát tud átadni a környező levegőnek.
ne haragudj, igazan nagy tisztelettel adozom Neked, es oszinten orulok, hogy ilyen szeleskoru hangszerismerettel rendelkezo olvasotars akad meg itt a forumon, de azt hiszem ismet ki kell hogy javitsalak. "...de a rezgés nem a vonóban keletkezik, hanem a húrban." > hat bizony szereny fizikaismereteim szerint a vonoban is keletkezik rezges. (valami hatas-ellenhatas torvennyel magyaraztak anno)
Az ékre ráfúvó levegő gerjeszti a rezgést, de a rezgés nem ott keletkezik, hanem a rezonátorcsőben. A hegedű esetében a húrhoz érintkező vonó gerjeszti a rezgést, de a rezgés nem a vonóban keletkezik, hanem a húrban. Éspedig az EGÉSZ húrban.
"...hanem ott jön létre az adott erősségű rezgés..." (marminthogy a csoben) > nos, jelenlegi ismereteim szerint a rezges nem a csoben keletkezik, hanem a megfuvasnal. ha mar a hegedunel vagyunk, hasonloan, ahogy a hegedu testben sem "keletkezik", hanem a hur es a vono surlodasabol kovetkezoen, a fuvolanal pedig a befuvonyilasba utkozo levego rezgese az "osok". Javits ki, ha tevedek!
>akkor miert van ureges teste a hegedunek, miert nem egy egyszeru fabol vagy muanyagbol keszult lapon vannak az egyeb reszei?!?
Pontosan azért, hogy az elkerülhetetlen rezonanciákat kompenzálják. Egyenletes frekvenciakihozatali karakterisztikára van szükség, ezt a fedőlap és a hátlap eltérő mechanikai tulajdonságaival, és a közézárt levegő megint csak eltérő rezonanciájával érik el.
Az üreg ez esetben valóban rezonátorként viselkedik, meg a test egyes részei is, de nem ez a cél, ez csak egy elkerülhetetlen tulajdonság. A cél az, hogy a húrok rezgését közvetítsék a levegőnek.
koszonom a forrasokat, mindenkeppen utana fogok nezni, bar be kell vallanom oszinten, tobbre szamitottam, mint 1 billentyu. azert azt gondolom Te is erzed, hogy egeszen mas kategoria 1 segedbillentyu, mint felbillentyuzni az egesz hangszert :)
"A hegedű teste akkor jó, ha minél kevésbé viselkedik rezonátorként" > ez teves allitas szerintem, ugyanis ha ez igaz lenne, akkor miert van ureges teste a hegedunek, miert nem egy egyszeru fabol vagy muanyagbol keszult lapon vannak az egyeb reszei?!? ugyancsak nem a veletlen muve, hogy kulonbozo fafajtakbol keszulnek a hegedutest egyes darabjai (pl. a fedolap fenyo, a kava juhar, stb.). Meg fizikai ertelemben is rezonator a hegedutest, ugyanis a hur rezgese altal keletkezett hullamok a korpuszban levo levego hullamaival interferalnak, azaz letrejon az a jelenseg, amit a fizikaban rezonancianak hivnak.
Nem veletlen, hogy hires hegedukeszitok (mint Amati, vagy tanitvanya Stradivari) meg a fedolaphoz hasznalt fatorzs (melyet hosszanti iranyban vagtak el) erezetet is figyelembe vette, hiszen ennek is szerepe van a rezonalokepesseg szempontjabol.
>Erdekes adalekul szolgalt szamomra, hogy mar Bohm elott is volt billentyu a fuvolakon, errol eddig nem hallottam, kerlek erre valo hivatkozasodnal valamilyen forrast jelolj meg!
Jan Kupetzky festménye a 18. század elejéről. Gyönyörűen látszik rajta az az 1 db billentyű.
John Henry van der Meer "Hangszerek" című könyvében fénykép is van szintén 17. századi fuvolákról (a magyar kiadás 133. oldalán), amelyeken szintén van 1-1 billentyű. Ezeket egy Charles Bizey nevű párizsi hangszerész készítette.
Megfogalmazásodnak abba a részébe kötöttem bele, hogy:
>a rezonatorkent mukodo cso (maga a hagszertest) rezgo legoszlopa felerositi
Nem erősiti fel, hanem ott jön létre az adott erősségű rezgés. A cső csupán lehetővé teszi a fuvolistának, hogy olyan erősségű, olyan frekvenciájú stb. levegőrezgést létrehozzon benne.
A hegedű teste akkor jó, ha minél kevésbé viselkedik rezonátorként. A hegedűkészítő arra törexik, hogy a hangszertest jó hatásfokkal közvetítse a húrok rezgését a levegőnek, miközben mentes legyen a konkrét hangokra való észrevehetően eltérő viselkedéstől.
Ugyanakkor egy rezonátor (mint pl. a fuvola csöve) akkor jó, ha csak azt a néhány konkrét rezgési módust teszi lehetővé, amely megfelel a muzsikus pillanatnyi szándékának.
Nem vitatom, hogy a köznyelv a hegedű testét is rezonátornak nevezi, de fizikai értelemben nem az.
Koszonjuk a mindenki epulesere szolgalo informaciokat, orulok, hogy uj aspektussal tudtal hozzajarulni a furulya-blockflote kerdeshez.
Azonban kritikai megjegyzeseid erdemben nem cafoljak az altalam leirtakat. Szerinted a rezonator szerepe "hogy meghatározza és stabilizálja a rezgés frekvenciáját". E szerint (az egybkent altalam tevesnek tekintett velemeny szerint) a hangszertest pontosan megfelel ezeknek a kovetelmenyeknek, ugyanis pontosan a cso az, amely meghatarozza a rezges frekvenciajat. Erdekes modon, onmagad is ellentmondasz a korabban altalad leirtaknak, mikor leirod, hogy "pl. a fuvola csöve, az tényleg rezonátor". Ezek utan nem latom be, miert helytelen az en megfogalmazasom, mikor en sem allitottam mast, minthogy a cso rezonatorkent mukodik.
Azonban fatalis tevedes lenne azt allitani, hogy a hegedu teste nem az.
Itt pedig hivatkoznek az ismert es elismert SH Atlaszok sorozatban megjelent Zenei Atlaszra (Springer Kiado, 1994).
A Rezonancia cimszo alatt a kovetkezoket talalhatjuk:
Ha a rendszerek olyan hanghullamokkal talalkoznak, amelyeknek frkvenciaja azonos a rendszer sajat frekvenciajaval, egyuttrezges (rezonancia) jon letre, ezert kis hangteljesitmenyek rezonatorokkal, pl. rezgeshurokkal vagy UREGES TESTEKKEL (PL. HEGEDUKORPUSZ) novelhetok es kedvezobbe teheto a hangkibocsatas. (kiemelesek tolem) Azt hiszem ehhez nincs mit hozzatenni.
Erdekes adalekul szolgalt szamomra, hogy mar Bohm elott is volt billentyu a fuvolakon, errol eddig nem hallottam, kerlek erre valo hivatkozasodnal valamilyen forrast jelolj meg! Egyebkent Bohm zsenialitasat sokan nem a billenytuzettel vagy a gyurubillenytyuzettel valo felszerelesben latjak, sokkal erdekesebb az, hogy o volt az, aki az addigi konikus csovet cillindrikussal helyettesitette.
udv
D
>- A furulyáknak elég kicsi a hangterjedelme (2 oktáv sincs) A fuvoláknak nagyobb, nem?
A mai (barokkos csőméretezésű) blockflöte jellemző hangterjedelme 2 oktáv + nagyszekund. Ha szerencsés vagy és ügyes, ennél többet is kifújhatsz belőle.
A modern fuvolával 3 oktáv kifújható, tehát lefedi a tenor és a szoprán furulya együttes hangterjedelmét.
>- A fuvoláknak ezeken túl plusz szolgáltatásai vannak, érdekesebb hangokat lehet rajtuk kiadni, a fújás technikája miatt.
Ennél lényegesebb a nagyobb dinamika (hangerőviszonyok), amit azzal lehet elérni, hogy a légáramlat sebességéhez hozzá lehet hangolni a rés-szélességet és a ráfúvó ék távolságát a megfelelő szájtartással.
A furulyánál az intonáció erősebben összefügg a hangerővel, ami csak kis mértékben befolyásolható a szájüreg méretével. Ezért nem lehet nagyon túlfújni a furulyát büntetlenül, csak nagyobb hamisságok árán.
>- A furulyákon a félhangok kiosztása számomra nagyon kaotikusnak tűnik.
Ezt csak tetézi az a tény, hogy legalább két különböző fogásrendszerű furulyatípus van elterjedve (a blockflöte-hangszercsaládon belül).
A részleteket megnézheted itt.
Azért nehogy összevesszetek apróságokon. Nekem totál mindegy, hogy mikor tettek billentyűket a fuvolára, és hogy hogyan rezonál egy általam a jövőben sosem használt furulya. Egyébként van a szüleimnél két furcsaság, csak egy lyukacska van a végén felül, és szép hang nem akar belőle kijönni.
Kicsit rossz hír, hogy a kis csodajószág nem fog megfelelő mélységű hangot kiadni. Én igazából három dolog miatt gondoltam a fuvolára:
- A standard (most már tudom, hogy c'' tenor) furulya nem tud elég mélyeket néhány dalhoz, ami tetszene. Ezért jöhetne a 60 centis furulya, de:
- A furulyákon a félhangok kiosztása számomra nagyon kaotikusnak tűnik. Ezért gondoltam a fuvolára, amiről nem tudok többet, de feltételeztem, hogy a hangok könnyen megtanulható rend szerint foghatóak le.
- A furulyáknak elég kicsi a hangterjedelme (2 oktáv sincs) A fuvoláknak nagyobb, nem?
- A fuvoláknak ezeken túl plusz szolgáltatásai vannak, érdekesebb hangokat lehet rajtuk kiadni, a fújás technikája miatt.
De viszont a fuvolák ezek szerint drágák, nehezen tanulhatóak. Úgyhogy most már nagyon hezitálok a fuvola-mélyfurulya döntésen.
A Kaláka Pelikánjában emlékeim szerint pánsíp van, habár a műfaj megengedi a változékony hangszerelést, így meglehet, hogy van újabb felvétel más hangszerrel.
Egy 30 centis fuvolaféleség a c'' (kétvonalas c) -nél mélyebb hangot nem sűrűn fog kiadni. A kb. 60cm-es tenorfurulya indul az egyvonalas c-ről.
>... a levego egy resze a hangszeren kivulre, mas reszre belulre iranyul, es a rezonatorkent mukodo cso (maga a hagszertest) rezgo legoszlopa felerositi.
Helytelen megfogalmazás. A rezonátornak az a szerepe, hogy meghatározza és stabilizálja a rezgés frekvenciáját. A tévedés oka egyébként az, hogy a "rezonátor" szónak a köztudatban két teljesen eltérő jelentése van. Az egyik, ami pl. a fuvola csöve, az tényleg rezonátor. A másik, ami pl. egy hegedű teste, az nem az.
>A mai modern C-fuvola Böhm talalmanya, 1832-ben a lyukakat nem az elerhetoseg, hanem akusztikai szempontok szerint furta ki, es o volt az, aki billentyuvel latta el a hangszert.
Billentyű már régebben is előfordult a fuvolákon. Böhm találmánya a gyűrűbillentyű, amivel a kromatikus hangkészlet tisztábban és egyenletesebb hangszínnel valósítható meg, mint a régi fuvolák "madárfogásaival".
Valójában mindkét szó gyűjtőfogalom, amelyek közül a magyar furulya kifejezés egy kicsit tágabb halmazt jelent.
A Blockflöte egyik végén fújt egyenes dugós furulya, a mai szóhasználat szerint beletartozik
- a reneszánsz blockflöte, ami széles menzúrájú, kevésbé kúpos vagy teljesen hengeres furatú hangszer, bő másfél oktáv hangterjedelemmel,
és
- a barokk blockflöte, amely szűkebb méretezésű, de erősebben kúpos furatú, bő két oktáv hangterjetelmű.
Fizikai felépítése alapján a magyar hatlikú furulát vagy az ír thinwhistle-t is lehetne blockflötének nevezni, mégsem nevezik annak, történelmileg úgy alakult, hogy a blockflöte elnevezést csupán a fentebb felsorolt hangszerekre alkalmazzák. Furulyának viszont nyugodt lélekkel lehet nevezni, akár csak a taborpipe nevű háromlyukú egykezes furulyát, vagy a peremráfúvós technikával mexólaltatott bolgár kaval-t, vagy az istállóskői csontfurulya-leletet.
Eddig a bemásolmány.
>A "valodi" furulyaban, mint amilyent peldaul a magyar pasztorok hasznaltak nincs ilyen mag, a hangszer megfuvasa sokkal inkabb hasonlit ahhoz, ahogyan egy sorosuveget megfujunk.
Amivel összekevered, az a tilinkó. A magyar furulyában kb. ugyanolyan dugó van, mint a blockflötében, csak amíg a blockflötében a magrés (a mag melletti szélcsatorna) többnyire téglalap keresztmetszetű, addig a népi furulyákban gyakran körszelet.
A tilinkó egy lyuk nélküli peremráfúvós furulya, abban tehát tényleg nincs mag, akárcsak a bolgár kaval-ban.
>Letezik a YAMAHA-nak olyan muanyagbol keszult kis fuvolaja, ami arban, meretben es anyagaban kb. megegyezik a blockflotevel, csak eppen annyi a kulonbseg, hogy ugy kell megfujni, mint a fuvolat.
Ez az úgynevezett FIFE (ejtsd: fájf).
Némelyik fuvolatanár is alkalmazza az egészen fiatal növendékek oktatásában, akik az igazi fuvolát el sem bírják hosszú távon, és a kezük sem áll még rá. Meg aztán a gerincnek sem mindegy még abban a korban.
Ehhez nagyon hasonlít a német Trommelflöte, amelyből jó sokat dobokkal együtt szoktak egy zenekarban szerepeltetni egy líra-keretbe foglalt metallofon társaságában.
Úgy tudom, hogy a Fife és a Trommelflöte fogásrendszere némileg eltér egymástól.
>milyen furulya az, amelyik a hagyományos, iskolás furulya alatt egy oktávval szólal meg és érdekes kis fémmütyűr fogja be az alsó lyukat. Ez lenne a c' tenor?
Ha kb. 60 centi hosszú, akkor egész biztosan.
>... láttunk is egy használt hangszer-boltban ilyet 6000-ért
Ha nincs neki semmi baja, akkor az nagyon olcsó.
A Yamahámon dupla műanyagmütyűr van, így az alsó c# is játszható.
Nagyon kellemesen érintett, hogy ilyen bőségesen elláttál információval. Igazán sok sötétséget oszlattál el a fejemben, most már nagyjából látom, hogy ebben a témakörben mit lehet tenni.
Hogy ne maradjak kérdés nélkül, már csak egy dolog izgat. A Cardigans Sick'N'Tired című számában és pl. a Kaláka Pelikánjában a fuvola (furulya?) szólamot azért sem tudom még csak leutánozni sem standard Yamaha furulyával, mert pont 1-2 hanggal az ott lejátszható C alá megy a dallam. Nagyon jól esne, ha az emlegetett kicsi Yamaha fuvola egy oktávval mélyebbre tudna menni, mint a köznapi iskolás furulya. Ez az én kis aggodalmam most: vajon melyik C-t is tudja ez a kis jószág?
Aztán, szabim végeztével, amint jobban mászkálni fogok, utánanézek, hogy újonnan vagy használtan hozzá tudok-e jutni egy ilyen kis mütyűrhöz. Persze nem csak a feleségem, hanem én is szívesen meg-megfújnám őtet. Ezért izgat a dolog, és előbb-utóbb meg is próbálkozok vele, ha tényleg nem nagy érvágás a családi kasszánknak.
Köszönöm segítő, nagy hozzáértésről árulkodó tájékoztatódat!
Haho!
>Ha valóban rosszul használjuk a furulya szót, kéretik elnézni.
Ugyan, nincs miert elnezest kerni, egyaltalan nem tartom olyan veszes dolognak, hogy a legtobb ember furulyat mond a blockflote helyett.
>Fuvola témában járatlan vagyok, ezért további infokat szívesen fogadnék róla.
Reszletes leirasra most nem vallalkozhatok, csutan egy kis rovid bemutatast adhatok a hangszerrol.
A fuvola az aerofon ezen belul pedig a fafuvos hangszerek csaladjaba tartozik, noha anyaga lehet mas is (pl.fem, csont, bambusz, stb.). A hangkepzes lenyege, hogy a befuvo nyilast az ajkakhoz illesztve un. reshangot kepezunk, ami az altal jon letre, hogy a levego egy resze a hangszeren kivulre, mas reszre belulre iranyul, es a rezonatorkent mukodo cso (maga a hagszertest) rezgo legoszlopa felerositi. A hangvaltoztatas ezert is lehetseges az ajkak feszessegen keresztul a befuvasi szog megvaltoztatasaval.
Amit a koznapi nyelvben fuvolanak hivunk, az a zenetudomanyba harantfuvola neven szerepel. (A fuvola ugyanis hangszercsaladot jelol, amibe beletartozik a pansip is pl., de erre most ne terjunk ki)
A harantfuvolak sajatossaga, hogy a befuvonyilas a fejreszen, oldalt talalhato, modern valtozatainal szajresszel az ajkak megtamasztasahoz.
Torteneszek es korai abrazolasok szerint mar az okorban megjelentek Azsia teruleten, Europaban a 12. szazadban bukkantak fel. A 16. szazadban mar elismert zenekari hangszer, Querflöte (nemet: keresztbe- vagy harantfuvola) neven szerepel. A mai modern C-fuvola Böhm talalmanya, 1832-ben a lyukakat nem az elerhetoseg, hanem akusztikai szempontok szerint furta ki, es o volt az, aki billentyuvel latta el a hangszert. Melto helyet a hangszerek kozott Beethoven 5. szimfoniajanak koszonheti. Manapsag fembol (otvozetek, nemesfem!) keszul, de termeszetesen van mas anyagbol is.
Letezik meg alt- (G hangolasu) basszus- (C vagy B) es un. kisfuvola (piccolo). Ez utobbi csak ket reszbol all (ellentetben a fuvolaval, ami 3bol) es egy oktavval magasabban szol. No, bevezetesnek talan ennyi.
Kerdeseidre valaszolva: Bar a fogasok eleg sok hasonlosagot mutatnak, azert vannak kulonbsegek, mar csak a hangterjedelembol adodoan is. De konnyu egyikrol masikra atterni. (En pl. most 12 ev fuvolazas utan 2 eve szaxofonozom, es nagyon nagy hasznat veszem a fuvolatudasomnak.)
A hang meroben mas a furulyanal, mint a fuvolanal. Ha Jethro Tull-t hallgatsz, (ami szvsz nagyon +) megfigyelheted, hogy femes hangzasa van a hangszernek, mig a furulyanal ez teljesen hianyzik. Egyebkent nem muszaj ennyire dinamikusan, mar-mar vadul fujni a hangszert, ahogy ezt Jan Anderson teszi, ez az o stilusa. Egyebkent ha megengedsz egy szemelyes velemenyt, akkor inkabb hallgass Horgas Eszter-t, aki jelenleg Magyarorszag legnepszerubb fuvolistaja, szerintem meltan.
>Másrészt ez a Yamahás változat érdekel. Ez olyan, mint egy egyszerűbb kiképzésű fuvola? Miben különbözik egy komolyabb hangszertől az anyagán kívűl? Te ajánlanád?
Igen, ez egy egyszerubb felepitesu fuvola, nem billentyuk vannak, hanem lyukak, ugyanugy, mint a furulyanal. Mereteben is kisebb, mint az igazi. Szerintem annak, aki hobbi szinten szeretne probalkozni fuvolazgatassal, pontosan idealis hangszer. Az ara ugyanis toredeke egy "rendes" fuvolaenak, viszont az alapdolgokat (fuvastechnika, szajtartas, fogasok) ugyanugy el lehet rajta sajatitani. Valoszinuleg nem alkalmas egeszen virtuoz jatekra, de azt hiszem az elso 2 evre boven megteszi. Ha viszont kitarto vagy, es ket ev utan ugy erzed, hogy tovabb kell lepni, akkor erdemes "rendes" hangszert venni.
Nem szeretnem, ha csak az en velemenyem alapjan dontenel, ezert javaslom, hogy keress fel par hangszerboltot, es tanacskozz veluk is. Persze, ha barmiben segitsegedre tudok lenni a tovabbiakban, akkor szivesen...
Szep napot! :) D
Egyre világosodik az elmém! Ha valóban rosszul használjuk a furulya szót, kéretik elnézni. De nehezebb blockflote-ként emlegetni ezt az objektumot.
Persze még mindig maradt kérdésem. Fuvola témában járatlan vagyok, ezért további infokat szívesen fogadnék róla. Abban különbözik elsősorban a furulyától (bf-től), hogy máshogy kell megfújni? A lefogások hasonlóak, hasonlóan kézenfekvőek? A hangja is különbözik, az én hallásom szerint. Ha másban nem, hát elsősorban, a fújás mellékzajának hallhatósága miatt is. (A Jethro Tull fuvolása például elég érdekes színezést ad ezzel a hangoknak.)
Másrészt ez a Yamahás változat érdekel. Ez olyan, mint egy egyszerűbb kiképzésű fuvola? Miben különbözik egy komolyabb hangszertől az anyagán kívűl? Te ajánlanád?
Ratapintottal, valoban a c tenorrol lehet szo.
Eszembe jutott viszont egy dolog. Letezik a YAMAHA-nak olyan muanyagbol keszult kis fuvolaja, ami arban, meretben es anyagaban kb. megegyezik a blockflotevel, csak eppen annyi a kulonbseg, hogy ugy kell megfujni, mint a fuvolat. A hangja sem rossz, altalaban kezdoknek amig megtanuljak a helyes szajtartast szoktak ajanlani. Ha mar karacsonyra nem is, de hosszabb tavon erdemes lehet kiprobalni.
Meg egy dolog, bar kicsit kotockodesnek tunhet, de szeretnem eloszlatni a felreerteseket. Lenyeges kulonbseg van a furulya es a blockflote kozott! Bar a koznyelvben szinonimakent hasznaljuk oket, erdemes tisztazni, hogy ez nem igy van. Amit mi altalaban furulyakent aposztrofalunk, az blockflote nevre hallgat, kulonos ismertetojele, hogy mag (block) talalhato a fuvokajaban, ami a levego mozgasat iranyitja. A "valodi" furulyaban, mint amilyent peldaul a magyar pasztorok hasznaltak nincs ilyen mag, a hangszer megfuvasa sokkal inkabb hasonlit ahhoz, ahogyan egy sorosuveget megfujunk.
Ennyi
DnS
Köszi a felvilágosítást. Kicsit már világosabb számomra a furulyák világa.
Már csak annyi kérdésem van, hogy milyen furulya az, amelyik a hagyományos, iskolás furulya alatt egy oktávval szólal meg és érdekes kis fémmütyűr fogja be az alsó lyukat. Ez lenne a c' tenor? A páromnak régebben ilyen volt, és láttunk is egy használt hangszer-boltban ilyet 6000-ért, de sajnáltuk rászánni a pénzt. Egyébként most már eléggé mission failed a dolog, mert szombat este van, karácsonyig lehetetlen szerezni egyet, esetleg majd később.
De legalább okosabb leszek és pl. fuvoláról nem álmodozok. Mondjuk nem is valami komolyzenét játszott volna, hanem esetleg a Cardigans Sick'N'Tired-jét. De ha ehhez 100 e forintos beruházás és féléves gyakorlás kell, akkor köszi szépen, inkább lemondunk róla.
Fuvolázni nem érdemes csak hobbiból. A fuvola nehéz hangszer. Ahhoz, hogy sikerélményt adjon, keményen meg kell dolgozni, akkor viszont már kár veszni hagyni a megszerzett tudást. Tehát vagy intenzíven és tanár segítségével, vagy valami könnyebb hangszer után kell nézni.
Ha furulyázik az illető, akkor javaslom egy jobb (vagy egy más hangfekvésű) furulya beszerzését, és esetleg duettet is furulyázhattok.
Műanyag Yamahából a c" sopran kb. 2500Ft (volt tavaly), az f' alt 10000, a c' tenor 25000, az f basszus kb. 100000.
Az Aulos, Zen-on, Hohner, Heinrich furulyák is használhatók, a Moeck-ök és Mollenhauer-ek nagyon jók, de drágák. Az Angel, Bekton, Jupiter stb. nem ér egy fabatkát sem.
Nekem Yamahából van egy sorozat f" sopraninotól c' tenorig, és meg vagyok vele elégedve. Van még két régi keletnémet fafurulyám is, szép hangjuk van, de nem tökéletes a hangtisztaságuk. Ha bármit tudni akarsz a furulyákról, kérdezz nyugodtan!
