Ha arra is kíváncsi vagy, hogy más programozni vágyó fiatalnak, mit javasolnék, akkor azt is meg kéne mondanod, hogy mire akarja használni. Ha meg akar belőle élni, akkor Javat tanuljon elsőként.
Igazad van, abban, amit leírtál, és csak kiegészíteném azzal, hogy a 4GL- inkább az "igás lovaknak" jó és kényelmes. Nevezetesen azoknak, akiknek inkább a monoton (ne szó szerint értsétek)
feladatok megoldása a mindennapi munkájuk, és azt igen hamar kell elvégezniük. Akkor hipp-hopp üsszeütik az alkalmazást, mint egy jó rántottát.. :))
Azokat, akiket az első csoportban vázoltál - volt szerencsém űzni egy nehány évíg (távadat-feldolgozás területén) - inkább a rendszer-fejlesztőknek nevezném.
De szerintem amire a kérdés-feltevő barátunk gondol - pontosan arra, hogy hogyen veselkedjen neki, és milyen irányban induljon el, abban segítsünk neki.
Még egy gondolat az magas-szintű program nyelvekkel kapcsolatban:
nagyon sokban segít, kényelmes, és hamar össze lehet állítani egy alkalmazást, de mint az élet sok területésn, hát itt is kompromisszumok árán lehetséges ez a "kényelem". Nevezetesen igen meg van kötve a programozó keze, mivel majdhogy nem Foundation Class Library-ból álló előregyártott objectumokkal dolgozol. Ha egy kicsit is extrém megoldást akarsz, akkor igen csak fel kell kötnöd a gatyádat, a megvalósítás érdekében.
Ezzel szemben az alacsonyabb szintű programnyelvek (Assebler, C,) olyan problémákat is megoldhatsz, amelyek akár egy operációs rendszer megírásához is vezethet. (UNIX)
Elnézést azoktól, akiknek ez nem újdonság, de lightbeam barátunknak adresszáltam leginkább.
Én az ellen tiltakozom, hogy mindenki olyan biztosra veszi, hogy a pascalt könnyű tanulni, azért mert ezt valaki 20 évvel ezelőtt kijelentette. Azóta sokat változhatott a világ.
hat a fene se tudja. nem hiszem hogy el tud avulni. ha valaki odajon hozzam, es azt mondja, hogy szeretne megtanulni felhasznaloi szinten a szamitogep hasznalatat, szerintem kikerulhetetlen, hogy ne az alapoknal kezdjuk, tehat tuti legalabb megmutatok neki egy gepet belulrol, valamennyire elmagyarazom neki mi micsoda es mit csinal, majd fontosabb dos parancsok, stb... es aztan mondjuk win98. Ha kapasbol win98 ele ulteted, lehet hogy megtanulja mi az a start gomb meg stb, de az elso hibanal dob egy hatast, es rogton hiv, hogy most mi van. A pascal is ilyen, szerintem ott csak az alapokat rakod le, nem is igazan a nyelvet tanulod meg, hanem egyfajta ralatast ad, hogy hogyan nez ki egy strukturalt program.
Én jóval fiatalabb vagyok josarien-nél, ezért én másképp tanultam, más filozófiában hiszek (a különbség nem egetrengető, de azért nem elhanyagolható):
1. Nem adatokat kell modellezni, hanem a problémát és az azt megoldó feladatokat/folyamatokat. (A feladatok megoldásához már ugyanaz a típusos szemlélet kell, amit josarien vázolt.)
2. Amennyiben nem akarsz programokat készíteni, akkor messze a legjobb megoldás valamely "vizuális" eszköz (és nem annyira a nyelv) minél jobb megismerése, aztán "középhaladó amatőrként" más eszközök és nyelvek megismerése.
A delphizéshez nem kell oop tudás, elvégre nem kötelező saját objektumokat írni (csak érdemes...). Ha azonban már normálisabb dolgokat szeretne valaki csinálni, akkor muszáj OOP-ben nyomulni.
Két példa: van egy XSTRINGS nevű unitom, amiben 1991 óta gyűlnek a stringkezelő függvények és eljárások, annak idején még TURBO PASCAL-ban kezdtem írni, most Delphi 5 alatt használom. A másik: az elmúlt években közel 50 saját vizuális és nem vizuális objektumot írtam, a tömörítőtől kezdve a 3DES titkosítón át a rendesen használható TreeView és ListView komponensekig. Ezekhez már keményen kellett OOP, de a Delphihez nagyon jó User's Guide-ot adnak. Úgyhogy fel a fejjel.
Egyébként a PASCAL-t sem könnyebb rendesen megtanulni, mint más nyelveket. Csak a szintaktikája kötöttebb. Ami nagy előny, ha évek múlva kell hozzányúlni egy forráskódhoz, amit esetleg nem is te írtál...
Ez a "Tanulni szerintem legjobb PASCAL-ban, arra találták ki. " szöveg egy elkopott manapság. Régen lehet, hogy megállta a helyét, ma már kétlem. De legalább is nem kellene azt olyan biztosra venni, hogy a Pascalt olyan jó tanulni.
Különben meg, jön Werner Zsolt és elmondja, hogy mit is érdemes tanulni :-)
Szia,
delphi: a borland talalmanya, nem szabvany nyelv
egyebkent sem fogsz visual stilusu cuccosbol szabvanyosat talalni, tudtommal mindegyik elterjedt eszkoz valamely nagy ceghez kotott.
Igen, miutan osszeraktad az interface-t a visual eszkozzel, utana "kezzel" bele kell vinni az alkalmazaslogikat. Azonban ebben is nagy segitseg lehet egy visual kornyezet (elore megirt modulok tizezrei)
Nem, nem kell megtanulni az oop-t ahoz, hogy egy visual cuccal, oop-s programot irjal. Nezz korbe: a programozok zome is ezt teszi... Vagyis, kevesbe cinikusan, az oop gondolatvilaga elegge ossze tud csengeni az ember gondolkodasaval ahoz, hogy elmeleti tanulas nelkul, probalgatassal, tobbe kevesbe biztos kezu programozo legyen az emberbol. Azonban ebben az esetben a bonyolultabb es egyedibb hibak kideritesehez nincs eselye a programozopalantanak.
A visual fejlesztoeszkoz nem feltetlenul tamaszkodik oop nyelvre, azonban a gyakorlat megis ez, ugyanis az oop segitsegevel jol elrejthetok a kodsorok tizezrei, atlathatobb, megis bonyolultabb lehet az egesz. (pl, volt valamikor a kezemben egy C-re alapozo GUI fejleszto eszkoz, a kod, amit legeneralt, OOP jellegu volt, nyelvi tamogatas nelkul)
par soros, massziv maganvelemenyem lenne. Teszem mindezt sok ev mat, fiz, inf, tanulassal, es szinten sok ev rgazdai tapasztalattal. (bevezetes: henceges, domboritas, hogy a kesobbieknek sulyt adjunk...) szoval, sokfele lehet ,,fejlodni'' az egyik irany, ha az ember egyre jobban, es jobban kepes megerteni a szamitogepek belso mukodeset (coder lesz, majd assembly programozo, majd gepi kodpan turkal) bizonyos szempontbol egyre tisztabban programozik (egyre kevesebbet hasznal fel masok, elore megirt munkjabol) Ilyen emberek szama veges, limitalt, gyakorlatilag kepezhetetlenek, vagy van hozza erzeke, vagy remenytelen. Altalaban ez a tipus keptelen egy visual builderrel egy user interface-t osszehozni. Magukat sokra tartjak, sokat keresnek, stb :-) Ebben az iranyban akkor indul el az ember, ha nem kell neki magyarazni, hogy mi a codepage, es ranezesre felismeri a 32 bites -1 -et hexaban.
Aztan va olyan programozo, aki egyre ,,magasabb szinten'' muveli a programozast. Ertem ezalatt, hogy strukturalt programozasba fektet bele (en az oop-t a strukturalt programozas reszenek tartom) egyre bonyolultabb (masok altal megirt) strukturakat (objektumokat) hasznal, hatalmas kodokat vag/szed ossze. Ha a munkjat segiti, akkor az elore megirt kodreszletek osszeszedeseben grafikus kodosszebogaraszo szftvert hasznal (visual*). Ha valaki eljutott odaig, hogy az alatala irt kod minden egyes sora tobbtizezer munkaora altal megirt kodreszleteket hivogat, akkor altalaban az az ember keptelen ranezesre megmondani egy hexa dumpbol, hogy mirol is van szo. Egyszeruen nagyon mas szint.
Aztan vannak olyanok, akik elmennek 4gl iranyaba (a 4gl nyelv lehet strukturalt, es lehet nem; lehet oop-s es lehet nem) bizonyos emberek a 4gl nyelvek hasznalatat nem tekintik programozasnak. (4gl.. mondjuk inkabb interface-leiro nyelvel kibovitett adatmanipulalo cucc) akik elegge regota uzik a 4gl ipart (esetleg szinten megtamogatva egy valamilyen visual cuccal) azok gyakorta elfelejtik az egyebkent oly fontos algoritmikus gondolkodast. Ez lenyegeben nem baj, hiszen ok irjak/fejlesztik a a szoftverek zomet.
Szoval, mi szeretnel lenni? Legalabb 3 irany adott, 3 kulonbozo irany. Az elso igazan erti a szamitogepet, (a masodik es harmadik kategoria programozoi nem igazan) a gep reakcioit erti, vagy legalabbis megertheti. Azonban a programjai egyediek, kulonlegesek es legfeljebb mas programozok altal hasznalhatoak...
A masodik kategoriaba tartozik a programozok zome.
A harmadik kategoria veszelyes: nagyon hatekony eszkoz, de az ember agya konnyen beszukul egy 4gl nyelvjaras lehetosegeire, es nagyon nehez (ujratanulas) onnan kitorni.
Helló!
Egy kicsit én is belepofáznék.
Ha a Pascalt ismered és az OOP megismeréséről gondolkozol, akkor lehet, hogy az általad említett szerző miatt, elég könnyen átrágnád magad az Ő Java könyvén. Szerintem nehezebb egy másik szerző gondolatvilágára átállni, mint a Pascalról a Javara. Ez persze szigorúan magánvéleményem, nekem ez lenne a könnyebb, hasonló szituációban.
schgy
Nagyobb szakmai könyvesboltokban biztos megkapod, pl. a Chip boltja (asszem) a Visegrádi utcában elég jól felszerelt. A Váci úttal párhuzamos első utca a Nyugatitól, ha a körúttól mész akkor jobbkézre kb. 200 méter.
Az Angster féle Javás oo könyvet is ismerem és kitűnő, mint bármelyik Angster könyv. Ha érdekel a Java, ajánlom figyelmedbe, ha nem, teljesen kielégítő a régi Pascalos oo könyve.
Delphiben sajnos nem tok segíteni, csak azt tudom, hogy egyes 4gl-es környezetekhez igencsak kellhet oo tudás (pl. VC++), de pl VBasichoz közel sem kell annyi. Nem tudom, a Delphinél ez hogy van.
A Pascalt és a struktúrált programozást én is Angster könyvéből tanultam/tanulom. Az a jó, hogy nem csak magát a nyelvet, hanem a programozás mikéntjét is leírja. A Szelezsán könyv nincsen meg nekem, de van adatbázis kezelésről van egy könyvem más szerzőtől. Meg vannak GDF-es videokazijaim, csak időm nincs végignézni őket. :-(
Egyébként nemrég jelent meg Angsternek egy új könyve: Objektumorientált tervezés és programozás, két kötetes és a Java programnyelven keresztül mutatja be az OOP-t. Kicsit drága, de valószínűleg nem rossz.
A Delphi-vel egyre jobban kacérkodom, de azért van egy-két kérdésem: a visual típusú nyelvekben, mint mondtátok a UI-t viszonylag könnyen össze lehet dobni. De gondolom a program lelkét továbbra is kézzel kell majd bepötyögni, ugye? Vagy bizonyos gyakran használt algoritmusok be vannak építve a rendszerbe és azokat is könnyedén lehet ide-oda húzogatni?
Ha belefognék a Delphi-be, akkor tehetem ezt rögtön a Pascal után, vagy muszáj beiktatni a OOP megtanulását, mint közbenső lépést?
És végül egy praktikus probléma: van valami ingyenes/olcsó/shareware Dephi fejlesztő környezet? Vagy csak a Borland csinál ilyesmit pénzért? Sajna annyit nem tudok rá áldozni, amennyiért a Borland vesztegeti a Delphit.
vazz, nem attol jo valami, hogy kevesebbet kell gepelni! :)
a perlben szamomra legalabbis az a legdurvabb, hogy mindent megcsinalsz 2 sorban. ha 10 sorba jon ki, akkor tuti van egy parancs, amivel megcsinalod 2 -ben. Csak azert mert fapados, meg gepelni kell meg lehet jo, jobb :)
Egy asp-t megkreálsz úgy, hogy klikkelgetsz ide-oda, najó kis túlzással, de a perlnél többet kell "kézzel" kódolni, nemdebár? Őszintén szólva a perl-t nem ismerem testközelből csak olvastam róla, az asp-t viszont tanultam és nekem elég könnyűnek tűnt.
Nem akarom ismételni a tisztelt kollegákat, inkább csak megerősíteni szeretnélek itt a dolgokban. A Delphi szerintem is a legalkalmassab lehet számodra, ha már ismered valamennyire a Pascalt.
Viszont nagyon fontosnak tartom Josarien megjegyzését, miszerint az egész programozást az adat-modellezéssel kell kezdeni. Ehhez ajánlanék egy könyvet, Szelezsán János - Adatbázisekezelés címűt. Emberi árú és méretű, szerintem teljesen jól és érthetően le van benne írva a normalizálás folyamata, a könyv második része pedig az SQL alapjaiba visz bele, ami nagyon egy hasznos dolog. Egy másik könyv, Angster Erzsébet - Objektumorientált programozás és tervezés (Pascal és C++ nyelven) (valami ilyesmi a címe) amit talán érdemes lenne áttanulmányozni, az egész OO filozófia tökéletesen megérthető belőle.
Aztán említetted, hogy tanulnál web progit is. Erre szerintem tök alkalmas a Microsoft Visual Interdevje, ami az asp fájlok készítésére van kifejlesztve. Nagy hátránya, hogy asp fájl futtatásához MSInternet Information Server szükséges szerver oldalon, magyarul nem platormfüggetlen, szemben a php, vagy cgi scriptekkel, melyek programozása viszont valamivel bonyolultabb. Az Interdev is 4GL-es környezet, html szerkesztővel, meg miegymással.
A Visual egyébként a Microsoft jelzője a saját gyártású 4GL-es fejlesztőkörnyezeteire (VBasic, VC++, VJava, VInterdev, VFoxpro, összegezve ez a Visual Studio).
Bocsi, hogy én is beleugatok, info szakmabeli vagyok. Ha valóban csak magadnak akarsz összekalapálni apróbb dolgokat és a Pascal-hoz már értesz, javaslom a Delphi-t. Nem kell a legújabb, a 3-as megfelel. Kisebb, mint a Visual ... programok, laikus (bocs a jelzőért) számára szerintem átláthatóbb. A Pascal maga elég kötött, poroszos szemléletű, ami azért jó, mert a szabályaival vezeti a kezedet. Magyarul nem fogod széthackelni a világot, viszont stabil kis progikat írhatsz magadnak.
(Ezzel nem mondom azt, hogy a Delphi-ben nem lehet nagyon komoly dolgokat csinálni, többek között én is abból élek, hogy a D-t nyúvasztom. Mondjuk NSAPI web-szerver kiegészítést csináltam
az SAP-hoz Delphiben... de ez más téma)
Struktúrált-OOP: netizen kolléga nagyon szakszerűen elmagyarázta, de ha nem tiszta, kérdezz még. A lényeg még egyszer: struktúrált programnál a gyakran használt műveleteket függvényekbe vagy eljárásokba teszed, amiket aztán annyiszor használsz fel, ahányszor akarsz. OOP-nél ezeket a függvényeket és eljárásokat az általuk kezelt jellemző adatokkal együtt egy objektumba teszed, amit szintén annyiszor használsz fel, ahányszor akarsz.
Amúgy a Delphihez a hálón rengeted olyan komponens-t (objektumot) találsz, amit könnyen telepíthetsz és felhasználhatsz. Bár ez bizonyára más eszközökkel is így van.
struturalt vs OOP. Ennek a megkulonboztetesnek tortenelmi hagyomanyai vannak. Kezdetben a programnyelvek monolitikusak voltak (FORTRAN) ez kb azt jelenti hogz a programod 1 egybemassza kezodoi a forraskod elso soraval es vegzodik az utolsoval. Csak beepitett adattipusaid vannak ugymint egesz, lebegopontos, szoveg es esetleg logikai.
Strukturalt programozas (nyelvek). Megjelenik a blokk (szubrutin, fuggveny fogalma). Ez azt jelenti, hogy a monolitikus programodat alreszekre bonthatod (szubrutinok) aminek vannak bemeno es kimeno parameterei. A foprogram megadja a bemenoket es a szubrutin futasanak eredmenyekent eloallnak a kimenok. A masik fontos ujdonsag itt az, hogy exek anyelvek mar lehetove teszik a programozonak hogy a beepitett adattipusokbol letrehozzon sajatokat (strukturak, rekordok, felsorolt tipusok).
OOP: Viszonylag konnyen belathato, hogyha vannak strukturaim mar, celszeru valahogy azokat a fuggvenyeket amik ezen a strukturan dolgoznak valahogy osszekotni a strukturaval. Ez azt jelenti, hogy a strukturalt nyelvben levo "struktura" aktivva valik, letrejon, esemenyeket tud feldolgozni mikozben beszelget(het) mas strukturakkal. Az OOP tervezes lenyege: van a valosag, vagy mas neven problemater. Kitalalok valamit, ami a problemater felett operal es az altalam elvart dolgot muveli. Ebben az elkepzelt "programban" kikeresem az entitasokat (amik informaciokat tarolnak), a kontrollokat amik az entitasokkal beszelgetnek, illetve azok kooperacioit szervezik meg es az interfeszeket. Ez utobbiak teremtik meg a kapcsolatot a program kornyezetevel. Mikor ezeket az alapveto objektumokat felvetted tulojdankeppen van 1 ugynevezett analizis modelled ami nagyjabol azonos az alkalmazas objektumaival. Ezek + a koztuk levo kapcsolatok alkotjak az ugynevezett modellteret. Amikor az eloallt analizis objektumaidat meg akarod valositani, valasztasz 1 implementacios nyelvet. Ennek nem kell feltetlenul OOP nyelvnek lenni, de 1 OOP nyelvben a legegyszerubb a dolgod. Amint az objektumaidat leprogramoztad eloallt az implementacios ter. A programot futtava tesztelve derul ki az, hogy valoban a problematerbeli dolgokra valaszol-e az implementacios terben letrejott program. Ha nem, akkor megnezed mi a defekt, modositod a modellteret, es az implementacios teret.
Visual dolgok. 1 GUI megtervezese texteditorral altalaban kegyetlen nehez muvelett. Erre talaltak ki a user interface builder, vagy "Visual" rendszsreket. Ezek lenyege, hogy grafikus modon osszerakhatsz 1 feluletet, es ez az UI builder general ehhez egy programvazat. Tulajdonkepp leveszi a valladrol a programod "interfesz" tipusu objektumjai lekodolasanak nagy reszet. Csupan csak annyi kell tenned, hogy megirod az interfesz objektumoknak a belsejet, vagyis azt ami a program "belevel" beszelget.
hm, szerintem nem mind1.
Gondold csak at, nem fogsz egy drivert megirni visual basicben, es az excelt sem assembly -ben vagy c++ -ban irjak. Mindig azt kell hasznalni, ami az adott feladatra jo, szerintem erdemes midnenbe kicsit belekostolni. Nem vagyok programozo, bar valamennyicsket ertek hozza, de maga a program nyelv csak egy eszkoz, ahogyan a neveben benne van csak nyelv, tehat papiron vagy fejben, meg kell csinalnod a programodat, a tobbi meg csak annyi, hogy az egyik nyelvben
print ("Hello world\n"); a masikban
z = msgbox("Hello world")
Persze az opp es strukturalt programozas kozott mar lenyegi kulonbseg van, de azokon belul mar nem sok.
Aztan olvastam valahol, hogy programozni ugy erdemes tanulni, hogy fogsz egy adag forraskodot, megnezed mit csinal a program, es elkezded megfejteni :)
az hogy milyen nyelv legyen a kovetkezo lepes meg attol fugg mit akarsz csinalni, ha webbel akarsz foglalkozni, erdemes megtanulnod mindenkep a html, perl, php, esetleg wines vonalon asp, stb.. nyelveket, ha meg nem akkor ott van a delphi, visual c, c, c++, stb...
Köszi, hogy hozzászóltál a témához! Igen, az már előttem is világossá vált, hogy ha jó programokat akarok írni, akkor nem azzal kezdem, hogy leülök a gép elé és elkezdem egyből a forráskódot bepötyögni. Igaz, én még csak kisebb Pascal progikat írtam eddig, de mielőtt magának a programozásnak neki esnék mindig tervezek először (bemenő adatok, kimenő adatok, az ezeken dolgozó algoritmus...). Adatbázis kezeléssel eddig még nem foglalkoztam, de tervezem. Nem tudom milyen mélységik célszerű elmerülni benne. Mit mondtam nem foglalkozásszerűen akarok programozó lenni, de azért érteni szeretnék ahhoz, amit csinálok.
Amit az OOP-ről írtál az nagyon szemléletes volt és teljesen világos. Amit ezzel kapcsolatban még kérdeznék, hogy az OOP és a strukturált programozás két teljesen más célra használt eszköz (tehát mást lehet megvalósítani az egyik, és mást a másik módon), vagy ugyanannak a célnak különböző megközelítési módjai (vagyis, amit az egyikkel meg tudok csinálni, az mind megtudom a másikkal is, legfeljebb más úton)?
A Visual eszközöket milyen célra használják leginkább? Jól tudom, hogy a Delphi is vizuális nyelv? A Visual egyenlő a 4GL-lel?
Szia!
Megpróbálok válaszolni Neked, nem akadémikusi szinten, de úgy, hogy én már kb. 30- éve nyomulok ebben a szakmában, vagyis veszem a bátorságot.
Nos:
1. "mik azok a lépések amiket meg kell tenni, milyen fokozatai vannak a programozás elsajátításának."
Erre a kérdésre kicsit furcsán hangzik, de nem a programozással kell kezdened, hanem az adat-modellezéssel, tervezéssel. Ez azt jelenti, hogy előbb adatállomány szinten meg kell tervezned a probléma megoldását: Mi(k)ből - Hogyan.
Mikből = adatok, paraméterek stb. File szintű tervezése. (Entitásoknak nevezzük, amelyeket tulajdonságokkal ruházunk fel.)
Hogyan = adatállományok közötti kapcsolatok megtervezése, (kulcsok), majd ezt követően a megkötések "constraint" (Pl. ÁFA-kulcs nem lehet negatív, stb.), üzleti szabályok "business rules" megfogalmazása (Hogyan számoljuk ki a számla bruttó értékét, figyelembe véve a kedvezmény/felár százalékos valószínűségét). Elemezned kell az adatösszefüggőségeket a rendundancia kiszűrésének alapján is. Ez nevezzük normalizálásnak. 3NF- már elég tisztességes normalizálás. Látod, és még nem is programoztunk!
2. "Pl. objektum-orientált, visual ez meg az. A visual mitől visual?"
Nos az objektum-orientál programozás elve röviden az, hogy ott a programozó "objektumokat" definiál, azoknak ez eseményit programozza, tulajdonságait beállíta.
Érhetőbben. Vegyünk egy ablakban (ami maga is egy objektum!!!) egy nyomógombot!
Ez egy nyomógomb (button_object), aminek vannak alapértelmezett tulajdonságai (visible=TRUE, Font size = xy, stb) és vannak eseményei (event) például a "clicked" ami alá megírja a programozó a kívánt program-részt. És ezek az objektumok (applacation manager, transaction manager, ablakok, adatablakok, stb...) egymásra épülve adják ki a végleges programodat (project-be fűzve a külső dll-ekkel együtt) ami már lefordítható, és használható.
A visual meg attól visual, hogy grafikus üzemmódban szinte klikkelgetve állítod össze a programod, minden az ablakodban van (adatkapcsolattól kezdve az összes programozáshoz szükséges szerszámkészlettel együtt) Ilyen a Visual Borland C++ Builder X.0, PowerBuilder X.0, Visual FoxPro. Visul Basic, Csak az ismertebbeket mondtam.
Nem szeretném feltalálni a spanyol viaszt. Tudom, hogy volt már hasonló topik, és azt is tudom, hogy általános tanácsokat nehéz adni, nagy a kísértés az "én program nyelven vs. a te program nyelved" stílusú vitákra. Nem ez a célom, de szeretnék egy-két dologban világosan látni, és gondolom fogok segítséget kapni.
Magamról annyit röviden, hogy egyetemista vagyok, nem informatikus/programozó, sőt még csak nem is műszakis (sőt, nem is TTK-s). No comment! :-)) Viszont olyasmit tanulok, aminek azért mégiscsak van némi köze a programozáshoz. Meghát egyébként is érdekel a dolog. Egy ideje kezdtem el Pascal-ban. (Meg úgy általában a struktúrált tervezést tanulgatni). A kérdésem nem annyira az lenne, hogy milyen programnyelven tovább, hanem inkább, hogy mik azok a lépések amiket meg kell tenni, milyen fokozatai vannak a programozás elsajátításának.
Azt el kell mondanom, hogy nem áll szándékomban profi programozóként tengetni későbbi életem. Nem leszek egy nagy cégnél adatbázis programozó, hatalmas ügyviteli szoftver project-ekben sem fogok részt venni. tehát nem ez a cél. Inkább olyan programozási tudás megszerzése, amivel saját igényeimet elégíthetem ki, kisebb-nagyobb (nem túl nagy!) felhasználói szoftvereket meg tudok írni (Win, Linux). Nem célom a nagyon hardverközeli programozás, grafika, driverek írása sem. A Linux kernelt sem szívesen hackelném egyelőre. Érdekel még a web programozás is, sőt talán ezzel olyan tervem is van, hogy az egyetem mellé, valami kis pénzkeresési lehetőség kellene ezen a területen.
Még nem látok egészen tisztán a különböző programozási filozófiákban. Pl. objektum-orientált, visual ez meg az. A visual mitől visual? Ha valamilyen visual nyelvet akarok tanulni, akkor előbb az objektum-orientált nyelvekkel kell tisztába jönnöm? Vagy nem épül egymásra a kettő? Van egyátalán egy fokozat ami a struktúrált nyelvektől, az objektum-orientálton át, a visual nyelvekig tart? Vagy viszonylag függetlenek egymástól, és bármelyik lehet ugrani? Milyen területeken használnak manapság elsősorban struktúrált nyelvet, milyen területen oop, és milyen területen visual cuccokat? Ezeket azért kérdezem, hogy be tudjam magam lőni majd. És hány nyelvet érdemes megtanulni? Gondolom túl soknak nincs igazán értelme, inkább max. 2-3.
Tehát adott valaki, aki hobbiból már programozgat Pascal-ban, nagyjából képbe van a strukturált tervezésben, nem profi programozó akar lenne, de azért szeretne jó, használható felhasználói progikat írni (Win, valamint talán Linux platformra), egyrészt személyes célból, másrészt esetleg a kutatáshoz (na jó, elmondom: pszichológus vagyok) fejleszteni progikat. Ezenkívül a web programozás is érdekli. A hardverközeli csak olyan szinten, amennyi a jó programok írásához szükséges.
Ha Ti lennétek én, hogyan (és milyen nyelven ) folytatnátok a tanulást?
Bocsi, ha hosszú voltam! Köszi a segítséget!
Zsolt
