valamiért mégis úgy gondolták, hogy itt jobb helye lesz, pedig korábban már szólt nekik valaki, hogy nem úgy van.
de tény, hogy így sokkal érdekesebb:)
Lehet, de majd potolom a mulasztast es elolvasom:-)
Egyszeruen csak arrol van szo, hogy a vilagirodalom tulnyomo resze indoeuropai nyelveken szuletik, a magyar meg nem indoeuropai nyelv. Ez teszi nehezze az egesz muforditosdit, ugyanakkor ettol kreativ es erdekes is egyben. A szoveget ujra kell teremteni, es nem eleg szolgai modon leforditani - rengeteg a gyenge muforditas a piacon, amelyek lehet, hogy nyelvileg egyebkent rendben vannak, tehat azt jelentik a mondatok, mint az eredeti muben, de ettol eltekintve aztan semmi hasonlosag, ami a hangulatot es a stilust, tehat a lenyeget illeti.
Persze en nem csak forditok, hanem olvasok is:-), ugyhogy igyekszem mindket oldalrol nezni a szoveget - mind a fordito, mind pedig az olvaso szemevel.
A Mizo Pecs nevado szponzorara es a konyv boritoja kozott levo osszefuggesre gondolsz? Ha igen, akkor ez egyaltalan nem elszomorito: a norveg eredeti kiadas boritoja ugyanis egy norveg tejesdobozt abrazol, ezert lett a magyar borito egy magyar tejesdoboz. A norveg borito valtozatlan atvetele semmitmondo lett volna Magyarorszagon. Viszont "a tej mint olyan" megjelenese a boriton az abszurd tortenet szerves resze es egyik fontos pontja, tehat nem reklamfogas volt - bar nyilvan van reklamerteke is, de csak mellesleg. Az elso 20 oldal elolvasasa utan ez kiderul a konyvbol.
igaz, hogy nem vagyok mufordito, de sajat tapasztalataim azt mutatjak, hogy egy kulfoldi konyvet nagyon nehez leforditani, ugy hogy megmaradjon az eredeti varazsa.
Az a baj, hogy elbeszéltek egymás mellett. Rettenet a gyakorlott olvasó szemével látja a dolgokat, te meg a műfordítóéval. Valamelyikőtök szerintem nem olvasta el a topiknyitót, meg mondjuk az első 20-30 hozzászólást. (Meg nem mondom, melyikőtök lehetett az! :-) ) Mindenesetre nem árt, elvégre ezt a GYIK is erősen ajánlja, ha valaki újoncként lép be egy topikba.
Moralis problemaiddal batran fordulj Szabo Lorinchez vagy Arany Janoshoz, akik kb. 5-6-szor annyi szoval forditottak le Shakespeare dramait, mint amennyi szo az eredeti szovegben van - vagy eppen Romhanyi Jozsefhez, aki 10x annyi szot hasznalt fel a Fredi es Beni magyar szovegehez, mint amennyi az eredeti, bugyuta jenki szovegben volt. Ettol lett annyira jo.
A "kulfoldi szovegbe barmit bele lehet irni" sajnos nagyon nem igaz, mert egy valamirevalo kiado kontrollforditot es felelos szerkesztot is alkalmaz, akik pont azert vannak, hogy ne lehessen barmit beleirni a szovegbe.
Ez egy szakma, es igy mukodik, szigoru szabalyok menten.
biztos igazad van, én még eddig nem olvastam skandináv könyvet (a dolgok jelenlegi állása szerint már nem is fogok). ha szerző 38 akkor már lehet pár olvasható szerzeménye.
ha szűk a szókincse az nem baj, csak az ha hiányos és az sem tesz jót az olvasásnak, ha dagályos lesz.
egy külföldi könyvbe persze büntetlenül lehet beleírni, bár ez azért felvet néhány morális problémát.
nem lehet minden könyv kötése tökéletes(a tartalmáról nem is beszélve). egyes helyeken nem tudnak könyvet csinálni, még olyan is van, hogy szamárfülesek a könyvek.
Tobbiek: termeszetesen vannak nagyon gyenge es nagyon jo skandinav konyvek is. Loe az utobbi kategoria, bar megjegyzem, nagyon sok mulik a magyar forditas minosegen. A norveg, es altalaban minden skandinav nyelv szokincse annyival (nagyon sokkal) szegenyesebb a magyarenal, hogy pl. a Doppler forditasa soran is az volt a legnagyobb kihivas, hogy az eredeti szikar stilus es hangulat megorzese mellett hogyan keruljem el a norvegra olyannyira jellemzo szoismetlesek es tomondatok szolgai atulteteset, hiszen azok magyarul unalmassa es egyhanguva tettek volna a konyvet. Gyakorlatilag ujra kell irni a skandinav regenyeket ahhoz, hogy magyarul elvezhetoek legyenek, "szet kell huzni" a szuk norveg szokincset a gazdag magyarra - persze ugy, hogy kozben ne valjek dagalyossa es megorizze az eredeti stilust. Ugy nez ki, a Doppler-nel ez jol sikerult, mert eddig minden ismerosom nagyon megkajalta, foleg a kozepkoru ferfiak - ugy tunik, ez a 40-esek kultregenye lett vilagszerte. Bar en meg "csak" 32 vagyok, a szerzo Loe is csak iden lesz 38:-)
Aziza: orulok, hogy ennyire tetszett a Doppler, mert en forditottam. Mar tobbszor elolvastam a folytatasat is (leendo magyar cime: "Volvo Tehergepjarmuvek Rt."), amely egy eve jelent meg itt Norvegiaban, es ha minden jol megy, 2007 Karacsonyara talan otthon is a konyvesboltokban lesz. Valoszinuleg ezen a nyaron fogom leforditani, bar az idozites elsosorban Loe magyar kiadojatol fugg (Scolar, Bp.), illetve attol, mennyire lesz sikeres otthon a Doppler. Eddig eleg jol fogyott. Mindenesetre nekem oriasi elmeny volt a leforditasa, s tenyleg az egyik kedvenc konyvem lett, szerintem sokkal jobb es foleg sokkal egyenibb, mint a Naiv.Szuper.
