Szerintem ahány ház, annyi "texasi" fűszerkeverék... Lehet, hogy amit (készen?) vettél, gyárilag olyan fűszerekkel fűszerezték, amiknek valójában nem sok köze van az igazi tex-mex fűszerekhez. Nem tudom, csak sejtés... Esetleg az Ázsia boltban nézz szét, ott biztosan van valami hasonló. Legutobb cajun fűszert vettem ott, nem rossz... :-)
A mustármag az mustármag, fekete vagy fehér - egyre megy. :) Ott helyes a fekete mustár elnevezés. A görögszénát Zitka megírta már. Igazából a latin nevek alapján lehet eligazodni - fordításnál illene nagyszótárban is ott lennie ezeknek.
Fűszervásárlásnál én olyat veszek meg csak szintén, amin a latin név is szerepel (az Ázsia-boltos ismeretlen eredetűek így nem is nem jöhetnek be hozzám), és van egy nagyon jó könyvem, ami segít az eligazodásban. Fűszer- és Gyógynövények a Határozó kézikönyvek sorozatból (szerintem antikváriumban van már csak), Lesley Bremness a szerző, Dorling Kindersley kiadó, Panem Kft és Grafo Kft a magyar változaté.
Szerencsére az ilyen "egzotikus" fűszereket kevesen és kis mennyiségben használják Mo-n, azok meg tudják, mit keresnek, szóval megfelelőt tesznek az ételbe. Maximum valami ismeretlen adalékkal, de hát a jó öreg fűszerpaprikában is lehet ilyesmit találni. :) ribizli
Ánizskapor, borsmustár - hát igen, ezeken én is nagyot szoktam nézni! :) :(
Köszi a felvilágosítást. Az igaz, hogy nagy a kavarás a nevekben, és a nigellának semmi köze a hagymához, de még a jobbik eset, ha következetesen fordítják félre feketehagymának, miközben valójában mindenki (remélhetőleg) a borzaskatát érti alatta és azt is teszi a megfelelő kajákba. Az előbb beszúrt képek stimmelnek a latin névvel :) De mostmár borzaskatának fogom hívni. A fekete mustármaggal mi légyen? Az végülis tényleg a mustár legközönségesebb kismagú változata, nem?
Lenne még egy kérdésem, ha már ilyen jól belejöttünk és így értesz hozzá: a lepkeszegmag és a görögszéna ugyanaz? (Angolul fenugreek, latinul véletlenül nem tudom :)) Szóval helyesek ezek az elnevezések?
Hú, itt aztán van keveredés rendesen! A hagyma magja (szinte) mindig fekete. (lásd pl. metélőhagyma magja, vetőmagboltban kapható) (Hagyma: liliomfélék családja, évelő) A mustár valóban apró, a legközönségesebb fajta a fekete magú (gyomnövényként szinte mindenhol van Mo-n) és a Brassica latin név is stimmel, a káposztafélék családjához tartozik (egynyári). A Nigella, magyarul borzaskata pedig egész más növény, a boglárkafélékhez tartozik (egynyári), a szarkalábhoz hasonló, mint ismertebb virághoz.
A vöröshagymát, fehérkáposztát és fejes salátát ritkán keverjük össze... Tudom, hogy a biológiaórákról sokan hiányoztak (én a fizikáról), a botanika meg pláne szűz terület a fordítóknak is, és sokszor nem tűnik lényegesnek, hogy mi egy növény magyar elnevezése, csak aztán rendes félreértések jöhetnek. Én jó viszonyban vagyok a botanikával :), és mindig is égnek állt a hajam az idétlen-szörnyű magyar elnevezésektől, a fűszerek, "egzotikus" élelmiszerek nevétől pláne. "Kedvencem" az ánizskapor (_magyarul_ édeskömény) és a borsmustár, amit manapság rukolaként ismerünk (egyébként szintén Mo-n mindenhol megtermő gyomnövény). Képet az egyes növényekhez google képkeresővel a latin név alapján érdemes keresni, és máris látszik, milyen óriási különbség van köztük: hagyma - Allium mustár - Sinapsis alba/ nigra borzaskata mag - Nigella ribizli
És ez a fekete mustármag. Ebből is van itthon amúgy, ez egészen aprócska, kisebb, mint a fehér változat. Az ezerfűszeres zacsin szintén fekete mustármag néven fut.
A nagyszótár szerint Brassica nigra a hivatalos latin neve.
A feketehagyma magról egy érdekesség: Marokkóban mutatták nekünk, hogy légúttisztító hatása miatt használják - zsebkendőbe bele, jól összedörzsöl, kinyit, szippant! Hasonlít a mentolhoz a hatás :)
Az én információim szerint a Nigella Sativa angol neve nigella. A nagyszótár erre feketekömény, parasztbors fordításokat hozza. Persze, ez sem száz százalék. Újabban feketehagyma magként szokták fordítani, pl. az ezerfűszeres zacsin is ez van.
A neten böngészve a következőt találtam:
Nigella sativa: black onion seeds, falsely: black cumin
Viszont ugyanezen az oldalon van fekete mustámag is, én erre gondoltam, amikor írtam. Ebből készítenek főzőolajat, nem a nigellából.
Lehet, hogy simán az a bizonyos fűszer, vagy fűszerkeverék váltotta ki, és semmi köze Tunéziához. Ez kb. olyan, mint amikor itthon veszel curryt és semmi bajod nem lesz tőle. Aztán kapsz egyet egyenesen Indiából, és 3 napig fel sem kelsz a wc-ről, vagy tele leszel kiütésekkel.
Tehát nem megijedni, lokalizálni a dolgokat, aztán elvetni, ha nem jön be. Gondolom a szokásos 5-6 fűszer/csomag rudat hoztátok/kaptátok.
Nálam az arab országokból behozott fűszereknél egy gond jelentkezett eddig: amikor nem porított állagú volt, akkor kéretlen társbérlők is jöttek vele, amik ki is keltek....
Igaz, hogy már régebben irtad, és nem is a kérdésedre válaszolok, de VIGYÁZZATOK a tunéziai fűszerekkel!
Mi kaptunk ajándékba egy sorozatot, és átcsomagolás (üvegekbe raktuk a lányaimmal a celofánból) után egyik lányom súlyos allergiás reakciót mutatott: piros foltok mindenütt, bedagadt arc. Orvos, injekció stb. Végül nem mertem egyiket sem felhasználni, mert nem tudtam, hogy melyik váltotta ki.
Az a helyzet, hogy a tuutuu-féle kőleves legutóbb egy Tyúk Ica, 40 deka körüli lábszár, meg két velőscsont mixéből állt össze, mint kezdet.
Igazából anyósom nyomán kezdtem marhahúst rakni mindenbe, mert azt állította, hogy nem lesz zavaros a leves. Tény, hogy az öreglány minden szabály fölrúgva ( lehabozni, meg gyöngyözzön) 10-kor fölrakta a levest, délben ettünk, de úgy zubogott, rossz volt nézni.
Mégis tiszta volt. Sose tudom rászánni magam, hogy így zavarjak le egy levest. Na mindegy, majd legközelebb.
Sáfrány szerintem is jó szinezék, de a kurkuma is jó lehet (ha megfelelő helyen veszed). Tyúk tényleg jó, de én nem rajongok húslevesben az öregebb csirkékért, a húsuk már nem az igazi: bár szép színt adnak, az ízük felejthető. Akkor már inkább egy kevés kacsa és pulykahús-keverék, annak legalább van íze is (már, ha épp' nincs kéznél finom marha...;)
Érdekes, én levesbe használtam sáfrányt ( a Kotányit ), keveset nyilván, és minden alkalommal úgy éreztem, mintha a leves "száraz" lenne. Hülye dolog, és sokára jöttem rá, mi lehet az érzet forrása. Ugyanígy, ha a levesbe héjával együtt főzöm bele a vöröshagymát, az is szép színt ad egy levesnek, de pont ezt a "száraz" ízt érzem.
Így aztán mellőzöm mindkettőt, a sáfrányos szeklice meg nem adja nálam ezt az ízt. De különösen nem vagyok meghatódva, ha aranysárga levest akarok, akkor "végy egy tyúkot.."
Téves, ez két külön növény. A valódi sáfrány (őshazája Ibéria) az, aminek csak a bibéjét használják fűszerezésre és ezért nagyon drága. A sáfrányos szeklice egy olcsó hazai növény, amivel lehet pótolni, mert némileg hasonlít az íze-színe, mint a valódi kávéra a pörkölt cikória és így tovább. (Uezen az alapon a kurkumát is szokták néha indiai sáfránynak nevezni.)
