Szerintem tévedsz. Egyszerű példamutatássá fokozod le Jézus kereszthalálát. Ha már Pált említetted, néhány sor a Római levélből:
24Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által,25 Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt,
(keresztények)... akik hisznek Abban, aki feltámasztotta a mi Urunkat a Jézust a halálból,25Ki a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért.
Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.9Minekutána azért most megigazultunk az ő vére által
"Krisztus sehol nem mondja, h a megbocsátás feltétele az ő áldozata"
Ebben van a lényeg! És - sajnos - hosszú évszázadokon keresztül tévesen ennek az ellenkezője volt a köztudatban. Annak ellenére, hogy se az őskeresztényeknél, se a későbbi hiteles tanításokban nem így szerepelt. Még ma is sokan rosszul tudják.
Az Atya öröktől fogva és örök időkig végtelenül szeret minket, és irgalma által megbocsájt. Őt nem kell kiengesztelni. Hogyan is nézne ki az, hogy kiengesztelést vár, majd aztán látván, hogy még arra is képes az ember, hogy megölje a fiát, akkor megnyugszik, és "azt mondja": na jó, most már kiengesztelődtem. Ez igencsak bizarr lenne.
Kiengesztelni az embert kellett! Az embert, aki a bűn által annyira eltávolodott az istentől, hogy képtelen volt bízni az Isten irgalmában. Nem hitte el, hogy az Isten megbocsájthat neki. Emiatt haragban volt Istennel. Az ember haragját kellett kiengesztelni. Valaki haragjának a kiengesztelésére szoktak áldozatot bemutatni. Ezt Az Atya meg is tette (pontosabban Jézus teljesítette az atya akaratát), megmutatván: Lám, még a fiam is hagytam megöletni! Bocsájtsatok meg már emberek TI nekem! Mert én még így is ugyanúgy, végtelenül szeretlek titeket!
Ez az igazi örömhír, amiért az őskeresztények mindent vállaltak. S ez az, amire Saul rádöbbenvén Pál lett!
S ez az amit az ateisták nem tudnak (vagyis szintén hibásan tudnak), s emiatt nincsenek kibékülve Istennel, menekülnek tőle, s inkább azt mondják, hogy nem hisznek benne.
Mt26,26 Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.27 És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;28Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
Húha... Hát nekem nincs ilyen műveltségem. Azonban a te írásodból is azt szűröm le, h az Embernek van szüksége az áldozatiságra, méghozzá a primitív kultúrákban. A hiedelemvilágban. Krisztus sehol nem mondja, h a megbocsátás feltétele az ő áldozata. Am ahogy vki hoz vmit a Bibliából ami ezt támasztja alá, onnantól belátom, ha tévedtem, és hiányos ismereteim okozták ezt a gondolatot. De addig nem tudtok meggyőzni, h így, meg úgy... Jézus véráldozata egész egyszerűen azért szükségszerű, mert ha jön vki, aki azt mondja az embereknek, h szeressétek egymást, azt az emberek meglincselik... Ez ennél nem több. Isten hatalma önmagában elegendő bűneink megbocsátásához mindenféle véráldozat nélkül...
A mai ember szite semmit nem tud, még kevesebbet ért a keresztáldozat lényegéből. Az archaikus ember számára az áldozat a rituálék központja volt, Európában, Ázsiában, Afrikában, mindenhol. Bibliában Árahám története egy fajta ősevangéliumnak tekinthető, ott Ábrahám meg sem lepődik azon, hogy Jahve Izsák feláldozását is kéri. De Mózes törvényeinél is ott van, hogy áldozz fel nekem minden elsőszülöttet, és nincs odaírva, hogy kivéve ha ember. Gyakorolták is a zsidók rendesen az összes körülöttük lévő néppe egyetemben, prófétáknak meg is gyűlt ezzel a bajuk rendesen.
Frazer Aranyág című könyve, ami eredetiben van vagy 16 kötet, példák sokaságát sorolja fel a primirív ill. népi kúltúrákból, ahol élesben vagy jelképesen gyakorolják. Ezen áldozatok a faszellem megölését jelenítették meg, mely a (természet) újjászületésének feltétele volt.
Hosszasan lehet sorolni, de a pripitív kultúrák gyakorlatilag mindegyikáben megjelenik az áldozati szertartás. Az áldozat annál értékesebb, minél értékesebb a feláldozott személy. Legértékesebb áldozat az ember, azon belül is a király vagy annak gyermeke. Mikor az ellenség (talán az asszírok ?) lerohanta Izraelt és utolsó erődjüket Jerikót ostromolták, a reménytelen helyzetben az akkori zsidó király a falakon feláldozta saját gyermekét, ez ellenség ezt látva feladta az ostromot és elvonult, mert úgy vélte, ennek az áldozatnak az erejével szemben esélytelenek lesznek.
Az Ószövetségben a próféták küzdenek a zsidók és a körülöttük lévő nélpek emberáldozatai ellen, és megjövendölik a Messiást, aki majd sokak vétkét hordozza (Deutero Izaiás: az úr szolgájáról szóló 4. ének). De maga a zsidó Pészach ünnep is arról szól, hogy az áldozati bárány vérével bekenték a házak ajtaját, hogy a fülöttük átvonuló Isten házaikat megkímélje.
Előkép tehát volt bőven de ezt köetően következett következett a valódi áldozat, igazában az egyetlen valós áltozat, amikor Isten saját fiát áldozza fel: Jézus a pap, aki bemutatja az áldozatot és az áldozat is, akinek ráadásul igen archaikus módon enni kellett a testéből és inni a véréből, hogy a részvevő számára lehetővé váljon a bűnbocsánat és az újjászületés az örök életben.
Hogy ez miért (volt) szükséges nem tudjuk, ez a teremtés titka, érteni nem értjük, de a tranczcentens világra sokkal fogékonyabb archaikus ember egyértelműen érezte.
Nem lett jobb az ember. Az én véleményem is az, h Krisztust ma is megfeszítenék. Az sincs kizárva, h maga a Pápa átkozná ki, vagy vakbuzgó hívők kiáltanának Barabást. Bizony, és ez naon szomorú, mert akkor mivégre is volt ez az egész cirkusz...
Nem. Nincs benne a bibliában, h ezért lenne a megbocsátás. A másik meg az áldozatiság maga. Krisztust nem a hívők áldozták fel, nem ő vállalta kifejezetten, hanem a vérszagot érző tömeg akarta felkoncolni, keresztere feszíteni. Nem feltétele a megbocsátásnak a büntetés.
hát... Mikor Jézust bántják, akkor nem azzal fordul Istenhez, h "Bocsájtsd meg nekik Atyám, mert értük is hozom ezt a véráldozatot...", hanem azt mondja, "Bocsájtsd meg nekik atyám, mert nem tudják, mit cselexenek..." Szóval lehet, h te úgy tartod, h csak szerintem nem szükséges a véráldozat, de eddig én még nem olvastam a Bibliában, h Ezért van a megbocsájtás... Mindig csak azt sikerül olvasnom, h hit által bocsájttatnak meg a bűneink, nem az áldozat miatt... Ezt csak mi képzeljük, emberek... Mert el sem tudjuk képzelni, h vki büntetés nélkül csak úgy megbocsásson...
"Az ember akarta Krisztus vérét, és ő még ezt is megtette, h hinni tudjunk"
Szerintem nem akarta az ember a vért. A hithez elég lett volna az, hogy nem hal meg. Igaz, megtörtént az a keresztre feszítéses malőr, de utána feltámadt - na azután nem kellett volna "az Atyához mennie". Van ott valami dolga? Most kb. 2000 éves lenne a minimálprogram szerint. A maximálprogram szerint pedig a többi keresztény sem halt volna meg, így még mindig Péter volna a pápa Rómában.
Hm... Jézus sokszor mondta a hozzáfordulknak, h azért bocsájtatnak meg a vétkeik, mert hisznek. Nem azt mondta, h azért, mert ő majd személyesen elhordozza azokat, hanem azért van a megbocsájtás, mert a hozzá forduló bűnös hisz az ő isteni megbocsájtó hatalmában, ami a véráldozattól független.
Az mindenesetre emberi gondolkodás, h a bűnt feltétlen büntetés kell kövesse, és ha már az ember nem tudja elhordozni ezek súlyát, hát akkor vki más, egy ártatlan bárány hordozza el... Az is érdekes, h az embernek nem volt elég Isten szeretetének kifejezésére, h emberi alakban eljött hozzánk, h megtapasztalja milyen a teremtményének lenni, és h tanítson... Az ember akarta Krisztus vérét, és ő még ezt is megtette, h hinni tudjunk... pedig sztem a megbocsájtásnak ez egyáltalán nem feltétele... Mi akartuk inni a vérét, mert vérszomjasak vagyunk...
"Az merült fel bennem nem is olyan rég, h a megváltás működne-e véráldozat nélkül? És azt kell gondoljam, h működne, hiszen az Úr Jézus megfeszítése előtt is bocsájtott meg bűnösöknek"
1. A véráldozatán alapulva, megelőlegezve bocsátott meg nekik, hiszen tudta, hogy majd meghozza a véráldozatát, amelynek jogán megbocsát;
2. a véráldozata mián bocsátott meg, ui. Istennél nincs idő, tehát a Bárány megáldoztatott a világ alapítása óta.
Hálásan köszönöm a szép hozzászólást. Majd még jövök, de addig is... találtam egy 2006os márciusi cikket, amiben nagyon érdekes dolgok vannak leírva a tömeglélektanról.
Próbáljunk meg tartózkodni az aktuálpolitikától, nehogy megszüntessék a topicot :) Filozófiai szempontból azonban boncolgathatjuk a tömegpszichológiát...
(Mk.15,11)"...ám a főpapok felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsájtását kérje."
Ez nem tűnik népakaratnak. Inkább a felelősség áthárítása a népre.
A demokrácia mára már nem a népakarat, hanem hatalmi csoportok mesterkedése azzal kapcsolatban, hogy miként lehet e népet a leghatékonyabban befolyásolni. Egyre kifinomultabbakká válik a technika. Nem csodálnám, ha hamarosan betiltanák, és újra - a burkolt helyett - nyílt diktatúrák jönnének.
Ma ott tartunk, hogy a diktatúrák váltják egymást, és a felelősség a népre van hárítva. Ez volt nemrég az USA-ban is. Az utólagos zavargásokkal meg is lett erősítve, hogy "tényleg a nép akarata érvényesült, nem pedig a befolyásolások". Minden előre meg van szervezve, még a "meglepetések" is az eredménnyel kapcsolatban.
Az őskeresztények szerint pedig a megváltás egy örömhír (evangélium), és nem úgy értelmezték mint ahogyan sokan ma. Mi egyfajta keserűséggel vesszük tudomásul, pedig nem arról szól. A véráldozatra az akkori értelemben szükség volt!
Mindig reménykedem... Mint egy falat kenyér az éhezőnek, úgy hiányzik nekem egy kis értelmes beszélgetés... és mindig felébred bennem a remény, h hátha... és mindig csalódnom kell... ez olyan szomorú...
Az merült fel bennem nem is olyan rég, h a megváltás működne-e véráldozat nélkül? És azt kell gondoljam, h működne, hiszen az Úr Jézus megfeszítése előtt is bocsájtott meg bűnösöknek, gyógyított betegeket... A vér a demokratikus embereknek kell, akik Barrabást kiáltottak... Mire jó ez?
