Keresés

a² = c² - b²

:o)

Egyszerűbb, ha rögtön az a és b oldalakat használod fel.

Fel lehet használni az ábráán szereplő α vagy β szöget?

Mert akkor szinusz vagy koszinusz...

a = c sin α = c cos β

b = c sin β = c cos α

Megnéztem, hátha egész számos, de nincs olyan megoldás.

Ha a C pontnál lévő szög derékszög, akkor a C pont valahol az AB szakasz mint átmérő köré írt körön van (Thalész-tétel), de az nem derül ki, hogy hol, tehát az a oldalról csak azt lehet tudni, hogy 0-nál nagyobb, de 23 cm-nél kisebb, a b oldal pedig a Pitagorasz-tétel szerint négyzetgyök(c²-a²).

Kevés az adat. A megadottakból csak annyi tudható, hogy a²+b²=23². Azaz a C csúcs bárhol lehet egy Thalész kör mentén.

Kérdés az hogy a gamma szög 90 fok c oldal 23cm hogyan lehet kiszámitani az A vagy B oldalt?

(sin a)(sin a)(sin a)

szinusznál (és a többi szögfüggvénynél is) így jelölik a köbre emelést.

[aki esetleg kötekedni akar, az mondhatja, hogy ez az a érték harmadik tetráltjának a szinusza  :o) ]

sin³a Ezt hogyan számolom számologéppel?

Mámint ezt a térfogatot ("hoof" = "hengerpata" magyar szakkifejezéssel) kell kivonnod egy közönséges egyenes körhenger térfogatából.

https://www.routledgehandbooks.com/doi/10.1201/9781420010510.ch3

3.2.3.4. képletek (“hoof”)

Valaki meg mondaná ennek testnek a térfogat képletit vagy hol tudom megnézni?

Értem Uram értem. A metszet egy ellipszis, egyik gyújtópontjában valóságos Nap, a másikban képzeletbeli.  :o)

Most már igen.

Ezt ki fogom próbálni szalámival. Térfogatra? :o)

Ismered azt a viccet, amikor a bolond a boltban kér fel liter húst? :D

Vagy vágd le a ferdén vágott végét az ellipszis kis tengelyétől indulva az alkotókra merőlegesen, és a levágott darabot billentsd át a ferde fél ellipszisre, így is kaphatsz egy egyenes körhengert.

És mindhárom átdarabolás ugyanarra az eredményre vezet.

Fogjál még egy ugyanilyen hengert, és illeszd össze őket a ferde végüknél, hogy egy egyenes körhengert alkossanak, amelynek a magassága a legrövidebb és a leghosszabb alkotó összege.

Ah, hogy ez lenne a feladat. Igen, arra jó, amit írtál.

A ferdén elvágott részt képzeletben kiegészítjük, mintha a másik végét is merőlegesen vágták volna el. Ez egyszerű. És akkor ennek a fele valóságos, másik fele képzeletbeli. Szerintem ez a jó megoldás.

Bocsánat, figyelmetlenül olvastam.

Képzeljünk el egy rúd szalámit, amelyiknek az egyik végét merőlegesen vágták el, a másik végét pedig "átlósan".

Tehát az egyik vége kör, a másik pedig ellipszis.

A kép illusztráció.

Nem mondom, hogy értem a kérdést, de akár az egyenes, akár a ferde henger térfogatát az alapterület * magasság képlettel számolod ki. Arra figyelj, hogy a magasság ferde henger esetén az alsó és a felső körlap síkjának távolsága, ami kevesebb, mint a henger alkotójának a hossza (ez utóbbi kb. az oldalfalának a hossza).

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cavalieri-elv

Valaki megtudná mondani hogyan kell ennek a hengernek kiszámitani a térfogatát aval a kűlömbséggel hogy a henger egyik vége merőleges az oldalára elöre is köszi?

Igen. (ugye itt olyan egyszerű a két függvény, hogy csak egy c és d szám van az argumentum mellett, mint szorzófaktor.) 

Szóval a=c-d=0 is lehet. Köszönjük.

Megoldása. 

c(x+t) + d(x-t) = (c+d)x + (c-d)t = bx+at  alakban, ahol

a=c-d

b=c+d

∂²Φ/∂x²=∂²Φ/∂t²

Például Φ(x,t) = a t + b x

Megoldása vagy nem? https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166014624&t=9040641

Ma dáre apa pagáj?

Ha már az sgn(x) szóba került...

Feynman szerint különböző fizikai problémákat ugyanaz az egyenlet írhat le, csak egyszer kell megtanulni a megoldását.

Vegyük az RC sávszűrő mechanikai megfelelőjét: tömegpont és súrlódás.

Szerintem ebből ott nem lesz énekes hal. :o)

Mi van, ha az erő közvetlenül a tömegpontra hat?

F = sin(ωt)

ma = F(ωt) - μ F(ωt) sgn(v)

És mi van, ha a periodikus gyorsító erő a súrlódáson (pl. gumigörgőn) keresztül hat a testre?

ma = μ F(ωt) sgn(v)

Ki kellene számolni a kitérést a frekvencia függvényében...

Szupi. Ennek van köze bármihez, vagy csak kiegészítő érdekességként említetted?

abs(x)=√(x²)