Kedves Fügedi Ubul asztaltárs!
Igaz, most veszem észre, hogy akkora elhatárolódást kérek, mint teszem Orbán tette!
Össze is zárt a csipet csapat, felsorakoztak Gyurcsány megett!
Ez a demokrácia: nem az elvekhez, a konchoz ragaszkodunk!
Nem sokban különbözik az MSZP az NSDAP –tól, viselkedésben.
Az egyik nemzetiszocialista, a másik a liberálszocializmusssal kísérletezik.
Barna téboly, vörös téboly, liberális téboly.
Egykutya mind: antihumánusak, emberellenesek
Jánosi Katalin: Szanyi Tibor árukapcsolása
2007. március 22. 15:44
MNO
Jánosi Katalin: Nagy Imre gyalázásának vége felé még egy óriási hazugságot (finomabban csúsztatást, de a jelen helyzet a finomságot már nem tűri) enged meg magának a szerző: „mártírságával egész életművét tagadta meg”.
Gyújtanék némi fényt Szanyi úr fejében: Nagy Imre éppen mártíromságával rakta fel a koronát életművére!
Nagyapám magyar hazafiként – de nem pártfunkcionáriusként, hanem kommunista eszméket valló, végre önállóan, szabadon gondolkodó, igaz emberként halt meg. Ő, annyi retirálás és harc után, tudott és mert szakítani a „párttal”, és ezt akkoriban kevesen tették meg! Azért a szabadságért is halt meg, amelyben most Szanyi Tibor „szabadon” gyalázhatja őt! Földosztás, ’53-as reformkormányprogram (az internáló- és munkatáborok elítéltjeinek jó része neki köszönhetően szabadult), az ’56-os forradalom felvállalása élete árán is – ez Nagy Imre életműve, melyet nem tagadott meg! (Hogy Szanyi Tibor életműve mekkora lehet, bele sem merek gondolni!)
(Népszava, 2007. március 22.)
Gyurcsány Ferencnek is volt élete főműve, október 23.-val tetézve!
Melléklet
2.
Elek István 2007. március 22. 11:05
Baloldali vita konzervatív szemmel
Miért gondolhatja egy vezető baloldali politikus, hogy baloldali többségű kormánykoalíció idején azzal kell meghirdetnie a kormánypolitika átfogó kiigazításának, „korrigálásának” programját, hogy baloldalinak kell lenni? Sőt, egyenesen azt, hogy muszáj annak lenni.
Kérdezheti a naiv olvasó.
Ennek csak az adhat értelmet, ha feltételezzük, hogy szerinte a saját, baloldali többségű kormánya nem baloldali politikát visz. Nocsak. Ha nem olyat, akkor ugyan mifélét? Két pártból áll a koalíció, a másik párt magát liberálisnak nevezi. Csak nem arra céloz a tisztelt házelnök asszony, pártjának sarzsi nélkül is tekintélye, hogy a farok csóválja a kutyát? Hogy ez a semmi kis partnerpárt, a választási küszöböt kevés rátartással átugró SZDSZ diktálja a kormány politikáját? Vagy még meredekebbet akar sugallni, azt, hogy nem a parlamenti többség, nem a kormánykoalíció határozza meg a kormány követendő politikáját? Akkor mégis kicsoda? Netán a többségi párttól, az MSZP-től elszakadt miniszterelnök és emberei? De hiszen az MSZP parlamenti képviselőinek szavazata nélkül egyetlen ványadt törvényt sem lennének képesek elfogadtatni.
Szóval szögezzük le a tisztánlátás kedvéért, hogy a kormánypolitikáért viselendő felelősséget az MSZP parlamenti politikusai nemigen háríthatják el maguktól. Akármilyen vonzó képeket festenek is fel a képzeletükben, mondjuk a saját gyarló, köznapi politikusi énjüket meghaladó, örök baloldali énjükről, nem más, az az ő politikájuk, amit a kormányuk képvisel a tevőleges támogatásukkal. És nem másoké bizony ezért a politikai érdem, hanem mindenekelőtt az övéké, a magukat baloldaliaknak nevező MSZP-seké.
Volnának még kérdései. Mármint a naiv olvasónak.
Ha mármost az első körben elfogadja azt az állítást, hogy a kormány politikája nem baloldali politika, s ezért indokolt lehet vele szemben baloldali politikát hirdetni, vagy hogy finomabban fogalmazzunk, legalábbis hangsúlyosan felvetni ennek az igényét, felmerül a kérdés, meddig lehet vajon baloldali, aki nem baloldali? Meddig tarthat igényt a baloldali nevezetre az a képviselő, aki nem baloldali kormánypolitikát támogat?
És hogy van az, hogy a jobboldali politikusoknak identitásukat védve még ma is keserves harcot kell vívniuk a hatvanegynéhány évvel ezelőtti elődeik tettei nyomán a jobboldalra vetült árnyék miatt, a baloldali politikusok pedig akár a saját életpéldájukkal is egyesítve e korszakokat, gond nélkül gázolhatnak át a szélsőbalos diktatúrák szolgálatából a pragmatikus szocialistán át a neoliberális „diktatúra” szolgálatába, és baloldali identitásuknak ez a klímaváltozás meg se kottyan?
No, jó, elismerem, ezt már nem ugyanaz a naiv olvasó kérdezi. Ez már csak egy naiv jobboldali olvasó lehet. A baloldaliakat ugyanis az efféle rejtélyek nemigen izgatják.
Sorolja Szili Katalin az elmúlt 17 évünk szomorú mérlegének gyászosabbnál, gyászosabb tételeit. Középosztályosodás, polgárosodás helyett társadalmunk súlyos polarizációja, szétszakadása. Gyenge hazai tulajdonú gazdaság, bizonytalan létű hazai kis- és középvállalkozói réteg. Több milliós kiszolgáltatott népesség, akiknek esélye sincs a megkapaszkodásra. A munkaképes lakosság közel fele nem adóztatható, a keresők 60 százaléka is csak a létminimumhoz elegendő bért kap. Több száz település van, ahol csupán a kereső korúak kevesebb, mint 20 százaléka foglalkoztatott. Összefoglalóan: van 10 százalék nyertesünk, 40 százalék megőrizte a korábbi életminőségét, 50 százalék pedig kifejezetten vesztesnek, kárvallottnak érzi magát.
Semmi kedvünk vitatni a mérleget, akármit tennénk még a serpenyőbe, ezek a tények ott maradnak, és magukért beszélnek.
De ha nem vagyunk is naivak, muszáj ismét feltennünk egy kérdést.
Azt mondja Szili Katalin, „ma már tudjuk, hogy tévedtünk”, amikor például a „jóléti paradigmához” való csatlakozást reméltük a rendszerváltástól. Hiszen a „nemzetközi hatalomgazdaság” ezzel akkor már a világ boldogabb felében is éppen szakítani készült. Nos, igen, kedves házelnök asszony, de kinek a nevében is szól ez a többes szám első személy? Kik tudják, hogy tévedtek/tünk? És mióta tudják?
Emlékezzen csak, önök egy olyan jobbközép koalícióval szemben hirdették meg a „jóléti rendszerváltás” programját 2002-ben, amely már négy évvel korábban, vagyis ’98-ban egy afféle korrekciós programmal jutott kormányra, aminek az igényét baloldaliként ön most fogalmazza meg, kilenc évvel később. És korántsem mellékes: öt év baloldali többséggel folytatott kormányzás után.
A rendszerváltozás felülvizsgálata és a még lehetséges kiigazítása. Kevesebb, mint rendszerváltás, de több mint kormányváltás. Az állam szerepének újraértelmezése a közjó szolgálatában – szólt egykor a Fidesz választási üzenete. És elfogult ellenfelei sem tagadhatják, hogy ha a jobbközép koalíció kevesebbet ért is el, mint e program kormányra segítői és elkötelezett hívei remélték, azért mégiscsak tett egyet s mást a hirdetettek jegyében. A hazai gazdaság erősítése, a kis- és középvállalkozói réteg esélyeinek javítása a Széchenyi terv és a kedvezményes hitelű lakásépítési program révén. A munkanélküliség csökkentése, a minimálbér emelése, a kistelepülések életképességének erősítése, az infláció csökkentése. A nemzetrészek közötti szolidaritás erősítése, nemzeti érdekeink erőteljesebb védelme a nyugati együttműködés szervezeteihez való csatlakozás(NATO, Európai Unió), a globalizáció folyamataihoz való alkalmazkodás érdekének elhanyagolása nélkül stb. Vitathatatlanul a korrekció igényét képviselő, jó irányú politika volt ez, amelyet olyasféle baloldali alapállásból, mint amilyent most körvonalaz Szili Katalin írása, aligha lett volna indokolt elvi alapon ellenezni. Legfeljebb e program és szándék kidolgozottságát, határozottságát hiányolhatta volna egy ilyen baloldal. S a „nemzetközi hatalomgazdaság” szereplőivel, erőcsoportjaival, a multinacionális tőkeérdek képviselővel szembeni kormányzati fellépése következetlenségét, bátortalanságát bírálhatta volna. Átgondoltabb és átfogóbb, radikálisabb lépésekre sarkallva a jobbközép koalíciót a multinacionális tőkével szemben. Hogy képes legyen azt rábírni, vállaljon arányos részt a közteherviselésből, a társadalmi újratermelés költségeiből. Vagyis a profittermelése közben felhasznált és elhasznált helyi emberi, közösségi, természeti környezeti adottságok újrateremtésének finanszírozásából.
De szép is lett volna.
Nekünk azonban nem ilyen baloldalhoz volt szerencsénk. Hanem egy olyanhoz, amelynek a kormány politikájáról szóló bírálata a lényeget illetően már akkor is szinte megkülönböztethetetlenül beleolvadt a leghangosabban a kis neoliberális párt által képviselt uralkodó szólamba. Az öntudatosabb nemzeti érdekvédőként, határozottabb tárgyalóként fellépő jobbközép kormányt Unióellenességgel vagy legalábbis kettős beszéddel, de mindenképpen a csatlakozás veszélyeztetésével vádolta. Az állam minél gyorsabb és mélyrehatóbb lebontását képviselő, szélsőségesen piacelvű gondolkodással szemben az állami szerep újragondolását hangoztató, és ezért például a közszolgáltatások privatizálását ellenző kormányt általános privatizációellenességgel, külföldi tőke ellenességgel. A multinacionális cégekkel szemben a hazai útépítőket kedvezményező politikát káros, a külföldi tőkét elidegenítő protekcionizmussal. A hazai kisvállalkozások támogatását a piaci verseny eltorzításával. Az viszont például nem jutott eszébe, hogy nehezményezze a multinacionális tőke betelepülő képviselőinek beruházás ösztönzése címén juttatott sok-sok milliárdot.
Mit szeretne Szili Katalin a régivel szembeállított új baloldali politika jegyében? Csupa olyasmit, amit ökoszociális szabadelvű konzervatív szemmel is csak támogatni lehet. A „gazdasági, társadalmi és szociális kérdések, ökológiai kihívások harmóniában kezelését”. S ezért a versenyügyi demagógiával, hogy ne mondjam, populizmussal való leszámolást. Mert se az nem igaz, hogy a szabad piac minden gazdasági, társadalmi gondot megold, se az nem, hogy szabad piacról lehetne beszélni manapság. Hogy léteznének azok az ideális előfeltételek, amelyek között a kereslet és a kínálat játékától a közjó előállítása remélhető.
Erős, közbizalmat élvező államot, amely nem hárítja el magától a közjó érvényesítésében rá háruló feladatok ellátását. Olyan intézményrendszert, amely a társadalom integrálásához nélkülözhetetlen, és a közösség szempontjából erőforrás-gyarapító rendszereknek is nevezhető közszolgáltatásokat (közoktatás, egészségügy, szociális ellátás) valamennyi állampolgárának elérhetővé teszi. A szociális célokat szolgáló állami tulajdonú, szövetkezeti és nonprofit szervezetek megerősítését a tulajdonformák egyenjogúsága szellemében. Az egyenlő közteherviselés elvének érvényesítését a multinacionális szektorral szemben is. A foglalkoztatás növelését, a közösségi érdekvédelem intézményeinek erősítését, hatékony állami szerepvállalást a szellemi és a materiális környezetszennyezés elleni védekezésben stb. Vagyis a természet- és társadalombarát, fenntartható fejlődés előmozdítását azokkal az eszközökkel, amelyek még a mai globális áramlatokban hajózó, korlátozott szuverenitású állam kormányának is a rendelkezésére állnak.
Semmi ellenvetésem, ha ezt Szili Katalin és reménybeli társai új baloldali politikának akarják nevezni, én másképp hívom, de ez a legkevésbé sem akadályoz abban, hogy rokonszenvvel figyeljem a törekvéseiket. Bár már látnám a társait, de egyelőre úgy hallom, nagyon magányosan csilingelő hang ez. Nem lehet véletlen, hogy nem a pártja kongresszusán hirdette meg a „rendszer” korrekciójának politikáját. S nem lehet véletlen, hogy még egy platform megszervezésébe sem fogott bele. Márpedig intézményesített gondolatcsere, csapatszervezés, szervezeti építkezés és a politikai harc vállalása nélkül még nem láttunk politikai erővé váló gondolatot. Bármilyen szépen mutat is a papíron, ezek nélkül alighanem ott is marad.
Szili Katalin a rendszer, vagyis, ha jól értem, a rendszerváltás rendszerének korrekciójával lépne fel, ha valóban elszánná magát, hogy fellépjen. Amint jeleztem, a legszelídebben fogalmazva is ellentmondást látok itt. Hiszen annak a politikának, amit ő ma kívánatosnak nevez, a legerősebb ellenfele a saját pártjának többségi támogatásával működő kormány.
(Megjelent a Népszava március 22-i számában, a Szili Katalin Muszáj baloldalinak lenni című írása nyomán indult vitában.)
Ki adott utasítást a rendőrnek? Melléklet
Melléklet
1.
2007-03-20 10:55:31
Az isteni gondviselés segített október 23-án
Nem rendszeresített, nem bevizsgált, nem kipróbált gumilövedéket használtak a tömegoszlatásnál
Bán Károly
Március 15-én választ kaptunk arra, miként kellett volna a rendőrségnek törvényesen fellépnie 2006. október 23-án. A most kétségkívül nem csupán jogszerű, szakszerű, s éppen ezért törvényes rendőrségi tömegoszlatás sem feledtetheti el az őszi eseményeket, amelyekről lapunk kiderítette: október 23-án olyan gumilövedékeket vetettek be, amelyeknek nem csupán a használata, de a beszerzése is jogszabálysértő volt. Mindezek alapján kijelenthető: az október 23-án tömegoszlatásnak alávetettek, akikkel szemben gumilövedéket alkalmaztak, lényegében kísérleti nyulak voltak. A felelősökre még nem vetült közfigyelem.
A bevetett tömegoszlató eszközök konkrét típusait ugyanis nem rendszeresítették. Vagyis használatuk éppúgy törvénytelen volt, mint például a viperáé, s tán csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy haláleset nem történt.
Bene László országos rendőrfőkapitány március 15-e előtt jelentette ki: ha tömegoszlatásra kerül sor, akkor a rendőrök csak parancsra használhatják eszközeiket, a gumilövedéket csak lábra irányíthatják, csak a törvényben előírt felszólításokat követően, s mindezeket csak azonosítószámot és jelvényt viselő rendőrök tehetik.
Vagyis, horribile dictu, Bene főkapitány most ismerte be a törvénytelen októberi rendőri attakot, igaz, meglehetősen sajátos és elnéző értelmezésben, tanulási folyamatként leírva az akkori történéseket.
Műanyag tokban
Gyanítjuk, a szemük világát elveszítők, a fej és nyak tájékon maradandó sérüléseket szenvedők, akiknek a testéből úgy kellett a lövedékeket kioperálni, másként minősítik a történteket. Annál is inkább, mert a gumilövedék például, ha 15 méteres távolságon belül lövik ki, akár halálos sérülést is okozhat. Ráadásul a rendőrség által tavaly október 24-én bemutatott 17,5 milliméteres gumigolyót, illetve a 7,5 milliméteres gumisörétet tartalmazó lőszert egy műanyag tokba helyezték.
A műanyagból készült lőszer viszont már lőfegyvernek minősül, amelyet tömegoszlatásnál nem is lehet használni. Kérdés, hogy a műanyag tokba helyezett gumilövedék még gumilövedéknek, tehát tömegoszlató eszköznek minősül, avagy már élet kioltására is alkalmas, ezért csak célzott lövéssel bevethető műanyag lövedéknek.
A gumilövedékekkel kapcsolatos kérdéseinket eljuttattuk az Országos Rendőr-főkapitányságra is, s mint látni fogják, tanulságos - s eddig a közfigyelmet elkerülő, de arra felettébb érdemes - válaszokat kaptunk.
Kérdések és válaszok
Milyen közbeszerzési eljárás keretében szerezte be a rendőrség az október 23-án használt gumilövedékeket, ki volt a tendernyertes, miért rá esett a választás? - így hangzott első kérdésünk.
A válasz: "A 12-es kaliberű sörétes lőfegyverek és a hozzá használt gumilövedékű lőszereket a rendőrség önálló költségvetési szervei a saját költségvetésük terhére - a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendeletben előírtak szerint - szerezték be."
A választól nem lettünk sokkal okosabbak, ha csak annyival nem, hogy az október 24-i rendőrségi tájékoztatón szó sem esett 12-es kaliberű lövedékekről.
Miként történt a gumilövedékek rendszerbe állítása, mi volt ennek a módja? Hogyan ismerhetjük meg a rendszerbe állítás dokumentációját? Ki engedélyezte? Mit tartalmaz a bevizsgálás? Milyen egységek, mikor és hogyan, milyen módon használhatják a gumilövedékeket?
A válasz (a különösen figyelemre méltó részeket dőlt betűvel szedtük): "A Belügyminisztérium állásfoglalása szerint 2004-től nem volt helye egy meghatározott gyártó termékét preferáló eszköztípus a Belügyminisztérium Rendszeresítési Szabályzatáról szóló 24/2002. (BK. 17.) BM utasítás (a továbbiakban: BM utasítás) alapján történő rendszeresítésének. A kényszerítő eszközök - köztük a 12-es kaliberű sörétes lőfegyverek és a gumilövedékű lőszerek - konkrét típusának bevizsgáltatása, megfelelőségük vizsgálata és minősítése a BM utasítás 32. és 33. pontja szerint a rendszeresítés folyamán történhet meg, de mivel általános műszaki paraméterek kerültek rendszeresítésre, ezért konkrét típusokra vonatkozó - külső minősítő szerv által elvégzett - minősítésekre, sőt próbahasználatra (csapatpróbára) sem kerülhetett sor.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter által jóváhagyott, a 12-es kaliberű előagytáras sörétes ismétlő és öntöltő puskák és lőszereik rendszerbe vételéről szóló javaslat 6. pontja előírja, hogy a puska és lőszereinek beszerzése az ORFK fegyverzeti-műszaki szakterület szakmai közreműködésével, illetve jóváhagyásával történhet meg. A rendszerbe vételi javaslat 6. pontja továbbá meghatározza, hogy a szolgálati feladatok ellátása során kényszerítő eszközként alkalmazott - az életre kevésbé veszélyes (less-lethal), valamint az élet kioltására alkalmas (lethal) - lőszereket külső szervvel történő minősítése, összehasonlító vizsgálatok elvégzése, szakvélemények, megfelelőségi tanúsítványok és próbahasználati tapasztalatok figyelembe vétele nélkül beszerezni, illetve használatba venni nem lehet."
Ha valaki számára nem lenne világos a kicsit bonyolultnak tűnő válasz, akkor lefordítjuk a lényegét. A konkrét lövedéktípusok - külső szakértőkkel történő - bevizsgálására nem került sor. Holott ezt maga a miniszter rendelete írja elő. Azt is miniszteri rendelet írja elő, hogy az ilyen eszközt beszerezni sem lehet - nemhogy használni.
"Vagyis, horribile dictu, Bene főkapitány most ismerte be a törvénytelen októberi rendőri attakot..."
(Petrétei József miniszter tavaly szeptember 18-án ennél kevesebbért is beadta lemondását. Most, hogy mindez kiderült, vizsgálatot kéne indítania, hogyan is kerültek be a rendőrség raktáraiba ezek a lövedékek. Kik ezért a felelősek? Kik azért a felelősek, hogy a rendőrség október 23-án nem rendszeresített lövedéket használt?)
Föltettünk egy harmadik kérdéssort is. Kik estek keresztül oktatáson? A rendőrség teljes 30 ezres állománya, vagy csak egy szűkebb kör? Kik és mikor vethetik be a gumilövedékeket? Igaz-e az állítás, hogy a gumilövedékek használatára csak az annak használatára kiképzett rendőrök jogosultak?
Válasz: "A REBISZ (Rendészeti Biztonsági Szolgálat - a szerk.) kijelölt állománya, illetve a megyei rendőr-főkapitányságok bevetési egységeinek kijelölt munkatársai. Aki ilyen fegyverrel látott el szolgálatot, az kiképzett, és csak a jogszabályi feltételek fennállása esetén használhatja a fegyvert. A rendszerbe vételi javaslat 3. pontja szerint a 12-es kaliberű előagytáras sörétes ismétlő és öntöltő puskával és lőszereivel a bevetési és csapatszolgálati alegységek, valamint tanúvédelmi és terrorelhárító szolgálatok kerülnek ellátásra."
A lövedékek szállítója úgy nyilatkozott a tavaly októberi események után egy internetes portálnak, hogy a 17,5 milliméteres lövedéket 30 méterről vagy távolabbról, a 7,5 milliméteres sörétest pedig legfeljebb 20 méterről lehet úgy emberre lőni, hogy elérje célját. Vagyis csak üssön és ijesszen, de ne sebezzen! Majd hozzátette: nemcsak a távolságon múlik mindez, hanem az eltalált személy ruházatán, illetve az eltalált testrész ellenálló képességén is. Azaz egy 17,5 milliméteres lövedék arcba, lágy résre lőve még 40 méterről is komoly sérülést okozhat.
Végső esetben
Az Egyesült Államokban inkább fegyveresek ellen használják, de a legritkább esetben lőnek fejre vagy nyakra. A nyugat-európai gyakorlatban a tömegoszlatáskor csak végső esetben vetik be a nem halálos, de igen veszélyes - olykor halálos sérüléseket is okozni képes - gumilövedéket.
Itt tartunk most. A Fővárosi Főügyészségen 27 kisrendőrrel szemben folyik eljárás, egyebek között a gumilövedékek használatával okozott sérülések miatt is - tudtuk meg Morvai Attila szóvivőtől. Olyan rendőrök ellen, akik október 23-án néhány órára elfelejtették, vagy elfeledtették velük, mit tanultak azon a kiképzésen, amelyen elsajátították a gumilövedékek használatának szakszerűségét.
A katonai ügyészség eddig még nem nyilatkozott arról, folyik-e nyomozás katonai bűncselekmények miatt október 23-a kapcsán. A tömegoszlatás főparancsnoka, Gergényi Péter budapesti főkapitány az eset után két kitüntetést vett át a fővárostól.
Nézd, én tényleg sajnállak Téged, de ezt mintha már elég sokadszorra írnád, úgyhogy hadd jegyezzem meg: rádfért. Sajna, éppen itteni tevékenységed mutatja, mennyire hiábavaló volt.
Kedves Fügedi Ubul asztaltárs!
Valamikor 2001/2002 tájékán voltam egy PFT találkozón, ahol Szanyi elvtárs fejtett ki propagandát. Eléggé undorító volt cselekedete, de hát politikus, ez telik ki tőle.
Ajánlom figyelmébe Szanyi egyik friss megnyilvánulását, lásd a mellékletben.
Fügedi Ubul tud –e szakítani a párttal, ez nem az én gondom.
Tőlem teljesen azonosulhat is.
A közösséget a mai napig vállalja vele, tehát a MN- ben megjelent "szösszenet" csak hablaty, álca, félrevezetés.
Igen, csattanós választ kaptam feltett kérdésemre, kioktatott egy helyi pártaktivista demokráciából, az MSZP demokráciájából.
Demokratikusan leváltották Medgyessyt, demokratikusan megválasztották Gyurcsányt.
Olyan demokratikusan, mint egykoron Hitlert!
Hol van a demokratikus leváltás, kedves Fügedi Ubul? 1998 (?) óta megy a fasiszta veszéllyel történő riogatás, az Orbán ellenes hisztériakeltés, és mit sikerült helyette kitalálni?
Hitvány szerepjáték volt ez.
Amit tettek, -kedves Fügedi Ubul -2006. október 23. – án, az egy nagyon mocskos cselekedet volt, és ebben tettestárs a sima mezei párttag is, meg az aktivista is kedves Fügedi Ubul!
Csak a kényes Fügedi Ubulnak jegyzem meg, hogy Orbán minden hibája ellenére sem engedte rá pribékjeit a vele nem egyező gondolkodásúakra!
Mi van kényeskedő, magát demokratának képzelő pártaktivista asztaltárs?
/Bővebben lásd majd a mellékletben, mert abban bízok, amit ide másolok, számtalanszor előfordult már a hivatkozás eltűnése!)
No igen — ebből azonban nem következik, hogy Gy.-nak mennie "kell". Akkor "kell" mennie, ha mandátuma lejártán mást választunk helyette. Akkor választunk helyette mást, ha az kevésbé ellenszebvesnek tűnik. Orbánnal szemben Gy.-nak még ilyen kormányzás után is jó esélyei vannak. Jelzem, Lezsákkal szemben is jó esélyei lennének. És van vagy egy millió olyan magyar, akivel szemben rosszak.
Egyre nő az országban az egészséges veszélytudat, egyre többen érzik, hogy baj van, nagyon nagy baj - jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Debrecenben.
Már elnézést, de Gyurcsány zsidózott!
Az a bizonyos antiszemita bunkó, mint "ultima ratio"!
A 2131 kapcsán pedig nem dicsekedni kell a parlamenti győzelemmel, hanem a program, a nyerő program számonkérése az illendő!
A tévé ostrománál pedig a felelős személy az érdekes.
Megvan már?
Ki a bűnbak?
Tévé ostroma?
Fejből idézem Tiborcot:
"A magyar rendőrség, a magyar honvédség egyes tagjai, no meg VIII. ker, meg a XIII. ker, meg a "B" közép egyes tagjai szarrá verték a magyar rendőrséget."
Biz' Isten, az INKAL- t akkor még kifelejtettem!
Tudatosul lassacskán?
A maffia nem felejt, a maffia bosszút áll. A rendőrségi honlapon vagy 100 azonosítatlan fénykép látható.
Férfimunka volt?
Nem, hanem ócska görényakció!
Egykoron Rákosi Mátyás elvtárs, népünk dicső vezére élt a provokátorokkal, sikeres ÁVH akcióktól zengett a Szabad Nép.
Lásd valamelyik nem nép- nemzeti 1956 – os honlapot.
A 2128 kapcsán csendesen megjegyzem, eddig eléggé visszafogott voltam, nem gyaláztam Gyurcsányt.
Az elkurás utáni - egyébként jogos reakciók sem töltöttek el örömmel.
" Mit basztatok el, bikuci?"
Illendő lenne ezt a kérdést az "El Quro" néven elhíresült illetőnek feltenni!
Magyar Hírlap: Széles lesz a 99,24 százalékos tulajdonos 2007. március 22. 8:12
MNO A Magyar Hírlap kiadóvállalat törzstőkéjét 390 millió forinttal megemeli Széles Gábor üzletember családi cége, az SGH Kft. – írta a HVG internetes oldalán.
Valahogyan nem vagyok olyan öreg, mint az öreg Izsák, ezért csak azt tudom mondani:
„A hang Jákob hangja, de a kéz is Jákob keze”.
Mint tudjuk, -(valaki már kioktatta erről Ungvári Krisztiánt az és - ben) a csaló Jákob volt.
Mit eredményezett "nekünk, magyaroknak" a 2002-2006 között időszak? 25-30%-os reálkereset-emelkedést, valamelyest csökkenő jövedelmi különbségek mellett. És mivel fizetünk érte? A megszorításokkal, amelyek idén mintegy 4% reáljövedelem-csökkenést, jövőre pedig stagnálást fognak hozni.
Hol a kurázsi mostanában?
Nem az MSZP tagságban!
A rosseb emlékszik pontosan a Fügedi Ubul cikkek keltezésére, valszeg valamelyik MSZP dokumentumban állt ki az MSZP melletti második szavazatért, amelyet az SZDSZ - re javasolt a tisztelt publikumnak!
Asszem sikerrel.
Nem vagyok olyan elemi elfogult, mint P/c, az orbánfóbiás, valami átkos szülői konzervativizmus gátol abban, hogy Gyurcsányt gyalázzam, de az elmúlt időben volt szerencsém néhány régi ismerőssel beszélnem. /volt köztük kongresszusi küldött is!/
- Állítólag baloldaliak vagytok, miért engeditek ezt a Mengelét ámokfutni? Aláássátok minden eredményeteket!
- Hát,….nem lehet, mert a Gyurcsány embere!
Hát.
Nem tudom, Fügedi Ubul a barna pestis, vagy a vörös pestis terjesztésére esküdt fel valamikor, de akciózgatása sikeres lesz. A baloldali eszméket legalább olyan mértékben hitelteleníti, mint teszem 1950 közepén valami reformkörök enyhe szófosása!
Azt a vihart, amelyet felidéztek, nem lehet néhány tiltakozó tag befingásával elintézni!
Hol az a demokratikus párt, kedves Gyurcsány támogató MSZP tag, és beépített szelep?
Offolok?
Talán időeltolásom van, kedves topichősünk, aki kioktatott az MSZP demokráciájából!
Most érkeztem el megnézni Pesti dokumentumfilmjét, dvd variánsban,
Megsebzett ünnep.
Jobb, mint az itteni locsifecsi, sameszoktól megtámogatva.
Kérdésemre P/c-től nem kaptam választ, a következtetést le tudom vonni.
Nem ellenállás, undor a demokrácia elleni támadástól, hanem egy ócsó szerepjáték, amit ittend előadott.
No meg a levelében is.
Nem tudom, melyik utódjelölt sameszaként jelentkezik, nem is érdekel.
Szerepjátékosoknak olcsón fizetnek. 30 ezüstpénz a színen, stallum a háttérben.
Morfológiailag, szelvényileg, életjáradékilag, ahogy tetszik.
Kávéházi Konradként ittend kritizálni - utólag – Gyurcsány Ferencet, Magyarország miniszterelnökét egy egykori samesztől?
Röhejes, olyan Hofi kritika: "Te is fiam, Pásztörperc?"
Már az ókori rómaiak tudták, hogy kellemes a tollat ledugni, mert a hányás megkönnyebbülés!
A samesz sameszai még jobbak.
Élvezetesebbek.
Lesz egy érdekes kérdésem, mert asszem, eltelt egy hatod évszázad, hogy egykori ismerősömmel, nagyra becsült atyai ismerősömmel nem "kommunikáltam".
- Göncz Úr!
- Az idők során egykori államfői segédcsapata hogyan vizsgázott, úgy értve, hogy emberségből példát, vitézségből formát, stb.
Röhejes az itteni igyekezet a szerecsenmosdatásból, talán utólag derülni tudunk ezen is.
Netán sírni?
A rosseb tudja.
Politikailag tiszta, hogy Gyurcsány Ferencet csak saját pártja tudja megbuktatni.
Azt a párt, amely megváltóként tolta oda, ahol van.
Az a demokrata párt.
A stallum még több 30 ezüstnél, érthető, hogy szükség van rá.
Dísznek, cégérnek.
A PÁRT ötéves impotenciáját lázas szájmozgással próbálják cselekménynek – aktusnak – feltüntetni.
Ócska werberi trükk, amelyet most P/c próbál eladni nekünk.
Nevetséges.
Gyurcsány kritikával nem itt kell egy magát "demokratának" álcázónak előadni.
Tessen az alapszervben, a pártsajtóban, a Népszabadságban megjelenni véleményével.
Mondjuk egy Lendvai Ildikó háziszeanszon szembemenni Őnagyságával, ha már a kongresszuson kussolni kellett!
Akkor hiteles lesz, mert itt csak ócska szerepjátékos.
Olyan hablatygenerátor.
Olyan elfogult, lásd a 2027 megjegyzést, meg az Orbán elleni hisztériaömlengését P/c – nek.
Az ilyen" objektív"hasznos idióták segítették hatalomba Hitlert, Sztálint, és mai társaikat is.
Nemcsak a "politikai elit", a magát "mértékadó értelmiségnek" képzelő kontraszelektív akármi is lenullázta magát.
Szájalni tud, tenni impotens.
Na kérem, mi is a topicrombolás?
Nézem ezt a trágyahalmazt, derekasan szelektáltak a moderátorféleségek!
Aszongya:
(2013) után jön (2016), majd (2022)?
Tisztázzunk valamit!
Egykoron ez a hely valami olvir volt, aztán politikai fórum, mára polidili.
A Magyar Nemzetben és itt fellépni Gyurcsány ellenében?
Olyan szerepjátékos feladat!
Anno 1990 – ben , és utána hálát adtam az Istennek, hogy édesapám nem érte meg a rendszerváltást!
1945 – ben kisgazda küldött volt a debreceni aktuson, és Istennek legyen hála, hogy nem érte meg Torgyán színre lépését.
Egykori tanáraim 1956 – ért többévi börtönt nyertek, pedig MDP tagok voltak. Nem lőttek, nem dobtak Molotov koktélt, csak a közellátást intézték.
Én szerencsétlen vagyok, megértem, hogy az ilyen lelkes mozgalmár elvtársak ránk oktrojálták Medgyessy és Gyurcsány elvtársakat.
Most meg vissza a babaruhát?
Itt hiteltelen, sima mószerolás!
Mondhatnám, Gyurcsány melletti kiállás.
Arturo Ui elindítóitól különb kiállást vártam.
Esténként filmeket nézek: Julius Caesar.
Keveredik a valóság a szerepjátékkal, amikor Julius Caesar (Gyurcsány) Hofi hangján kérdezi meg: "Te is fiam P/c?"
Egy frászt, Ő soha nem tesz ilyesmit.
Ócska szerepjáték ez, Hitler kreált ilyen összeesküvés féleségeket, meg Sztálin elvtárs.
Ennyit a hitelességről.
Ne adj Isten, az Ágh, meg Kéri, meg Bolgár elvtársak véleménye lesz ez, akkor hitelesnek tartom.
P/c részéről csak egy Gyurcsány biztonsági szelep.
ПОНЕМАЕЩ?
Valahol felvehető a 30 ezüst, de kamataiból 20 % illeti a kormányt!
" Demcsák már csak a bölcsis néniket okolja 2007. március 12., - spirk Átírta blogbejegyzését a leendő kormányszóvivő. Demcsák sebtében elkészült naplójában elmesélte, azért adta fel a bölcsődekeresést egy időre, mert gyereke a legrosszabb szociális helyzetű csoportba került. Ez azért szemet szúrt. Az Index hétfői jegyzetében taglalta, micsoda taplóság egy, a szociális egyenlőség eszményét hirdető, elvileg baloldali kormány már kinevezett szóvivőjétől, hogy saját gyerekét kiveszi a rossz szociális gyerekekből álló közösségből, és micsoda hülyeség, hogy ezt még jól meg is írja.
Gyors korrekció Demcsák Zsuzsa a kormány környékén időről időre felerősödő blogkényszer nyomásának engedve még munkába állása előtt összedobott egy saját internetes naplót néhány fiókból előkerült kismamás gondolatfoszlányból. A Bölcsikeresés kálváriája című bejegyzéséből kiderült, komoly energiát fektetett bele, hogy olyan intézményt keressen, ahol biztosan csak barna kenyeret adnak a gyereknek, EU-konform a játszótér és nincsenek rozoga játékok. A leendő kormányszóvivő a nagy körültekintés ellenére három nap múlva kivette a gyereket, mert mint írta, "nem volt szerencsénk, mert a leglelketlenebb bölcsis nénikhez és a legrosszabb szociális helyzetű csoportba kerültünk, mert ott volt üresedés."
Demcsák gyors választ adott az Indexnek. Külön jelzés nélkül módosította a blogot. Az eredeti szöveg helyett hétfőn délután rossz szociális helyzetű csoport már nem volt az okok között. "
Ez tök jó ahogy eladja a magánrezidenciáját - Mszp székháznak.:) Pólusszékház.:)
Ma is az MSZP új székházában kezdtem a napot. Lassan hozzászokom a kétlaki életmódhoz. Tegnap és tegnapelőtt is voltak olyan programjaim, amelyeket már itt tartottunk, az MSZP új, országos politikai központjában, a Moszkva tér mellett.
