Eszembe jutott, hogy annak idején a Bükk-hegységben tett túráinkon is útba ejtettünk várromokat:
Dédes vára (tszf. 597 m) valaha igazi kis sasfészek volt a Bükk északi, északnyugati peremén, egy mészkőhegyen.
Sajnos alig valami maradt meg belőle, de az élményért és a panorámáért érdemes megmászni a várhegyet.
IV. Béla királyunk alatt épült, miután a tatárjárás végeztével a belső-ázsiai hordák kitakarodtak a Magyar Királyságból.
A pusztulása is kész hősénekbe való, a magyar várvédők és a törökök küzdelme:
"A várat 1567. április 1-jén kezdték el ostromolni a törökök Hasszán temesvári pasa vezetésével. A várat kezdetben Kávásy László, majd ennek halála után Bárius (Bory) István várnagy védte. Noha 15 napig bámulatos ellenállással harcoltak a várvédők az óriási túlerővel szemben, a fogyatkozó készletek mellett egyetlen esély maradt: a menekülés. A vár parancsnoka a megmaradt puskaport a vártorony alá hordatta össze, majd a védők egy rejtett alagúton elhagyták az erődöt. A kanóc tüze akkor ért a puskaporhoz, amikor a törökök diadalittasan berontottak a várba. Az építmény több száz török katona sírjává vált. Hasszán pasa bosszúból a vár megmaradt részét is leromboltatta, és innentől kezdve a dédesi vár romvárként van nyilvántartva."
A pálkapui - szállodaként működő - várkastély se utolsó, illetve Zemplén kapuja, Szerencsen a Rákóczi-vár jó állapotban megmaradt, akárcsak pataki névrokona, amit az elmúlt 10-15 évben feltataroztak.
Meg amikor a legényekkel még jártunk gyalogtúrázni a Zemplénbe, utoljára talán 2003-ban vagy 2004-ben (?), mindig úgy terveztük a túra útvonalát, hogy felfűztük rá a 3 legszebb zempléni várat:
- Boldogkő
- Regéc
- Füzér.
Na azok voltak csak szép, már-már mesebeli várak, mintha az ember Tündérországban túrázott volna. :-)
Annyi pontosítás Safi hozzászólásához, hogy a református templom nem a földvárban van, hanem annak a tövében, akárcsak a tájház. Az egykori vár sáncain belül az egykori vártemplom alaprajzát kővel rakták ki. A helyszínt ismerem :)
--------------
Köszönöm.
Nekem csak a Borsod Vármegye története van meg könyvben.
Annyi pontosítás Safi hozzászólásához, hogy a református templom nem a földvárban van, hanem annak a tövében, akárcsak a tájház. Az egykori vár sáncain belül az egykori vártemplom alaprajzát kővel rakták ki. A helyszínt ismerem :)
Nincs semmi írásos nyoma a pusztulásnak, és a régészek sem találtak pusztulásra utaló jeleket, így vsz. megúszta a tatárjárást. Erre utal az is, hogy 1245-ben először bukkan fel az espresség említése kapcsán - a templom a várban volt - és a várjobbágyai rendszeresen említésre kerülnek az 1260-1270-es évek harcaiban.
Tudomásom szerint a borsodi vár helyén épült a református templom.
"Ezt megerősíti Anonymus elbeszélése is, ki Borsod vár szerepének fontosságát a következő szavakkal írja le: "Midőn pedig meggyökereztek vala, akkor köztanácsból és minden
lakosok javaslatára Borsut, Bunger fiát erős haddal kiküldték a lengyelek földje felé, hogy az ország széleit tekintse meg és gátakkal erősítse meg a Turtur (Tátra) hegységig és alkalmas helyen építsen várat az ország őrizete végett. Borsu pedig búcsút véve, szerencsésen megindula és sok parasztságot összegyűjtvén, a Buldva vize mellett várat építe, melyet azon nép Borsodnak neveze. mivelhogy kicsiny vala. Borsu pedig a lakosok fiait túszokul vévén s határokat hányván a Turtur hegyeinél, visszatért Árpád vezérhez; és Borsu visszatértén lőn nagy öröm a vezér udvarában. A vezér pedig ijó tetteért Borsut azon várban ispánná tevé és azon rész minden gondját reá bízá." 1 Hogy a borsodi várispán hatósága mekkora területre terjedt ki, erre nézve a későbbi oklevelekben csak töredékes nyomokra akadunk. 1194-ben Pel (a későbbi Pély falu, most puszta) földet veszi ki a király Borsod vár joghatósága alul. 2 1219-ben a várispán népei laknak Vámos faluban. 3 Ugyanez évben Berente (Beleta), Láncz, Mucsony, Radistyán (Zudesthan) és Császta (Shazka) falu várjobbágyai tagadják, hogy ő nekik kötelességük volna a várbörtönnek őrzése, mert ők hadakozó várjobbágyok. 4 A ma már ismeretlen Oym faluban is várjobbágvok laknak. 5 1220-ban Tard faluban királyi tárnokokkal találkozunk. 0 1221-ben a váradi káptalan előtt volt perük a Csokva, Omány és Mocsolyás faluban lakó jobbágyoknak. 7 Az ugyanez évben említett Tilos (talán a későbbi Tullos), Abrány és Lövő falvak is alighanem várbirtokok. 8 1229-ben Endre király veszi ki Zymhud (Szuhogy) földet a vár hatósága alul. 9 1230-ban a Borsod vármegyébe kiküldött királyi birák ítélnek Ornolthy (Arnót) föld tulajdonjoga dolgában. 10 1240-ben Borsod várának Dédes faluban lakó várjobbágyai igényt tartanak Tardona faluban levő birtokokra. 1 1 1245-ben Palkonya a tatárjárásban elpusztult borsodi várföld. 1 2 1248-ban Nagy-Győr, a későbbi Diós-Győr Borsod királyi vár tartozéka. 13 1260 körül Montaj föld fele része Márton várjobbágy kezén van. 1 4 Midőn 1263-ban az egri káptalan előtt Balajt föld eladásra kerül, a borsodi vár jobbágyai mint szomszédok vannak jelen, tehát nekik is lehetett ott birtokuk. 1 5 1266-ban Bába falut veszi ki István ifjabb király a vár tartozandósága alul. 1 6 1275-ben Kondó táluban lakó várjobbágyok nyernek nemességet. 1 7 IV. László király 1279-ben Érmes (Ormos puszta) várföld erdeit adományozza el. 1 8 1282-ben a király Peresznye faluban (Parasznva) lakó várjobbágyokat nemesít meg. 1 9 1290 körül Sáp falu 1 Anonymus 18. - 3 Dl. 33. Árpádk. új okm. XI. 56. - 3 Váradi Regestrum 41. - * Uo. 18. - 6 Uo. 89. - 6 Uo. 24. - 7 Uo. 367. - 8 Uo. 47. 9 Árpádk. új okmt. I. 263. - 1 0 Dl. 158. Hazai okmt. VII. 18. és Szendrei, Miskolcz Története III. 9. - 1 1 Árpádk. új okmt VII. 101. - 1 2 Századok 1874. 511. - 1 3 Fejér IV, 2, 17. - 1 4 Dl. 9712. - 1 5 Dl. 7820. - 1 6 Dl. 613. Proc. Tab. 231. Arp. új. okmt. VIII. 147. - 1 7 Sztáray-oklevéltár I. 18. Fejér VII. 4, 151. - 1 8 Zichy-okmánytár III. 3-4. - 1 9 Árpádk. új okmt. IX. 380. sincs már Borsod vár tartozékában, noha mielőtt a király eladományozta, a váré volt. 1 Mindössze ennyi várbirtokot tudunk kimutatni okleveles alapon a hajdan nagy kiterjedésű várispánság uradalmából. Egyébiránt sem valami sokat tudunk Borsod vára történetéből. mely mint megyei középpont is kénytelen volt a későbbi századokban Kaza, Sajó-Szent-Péter, Miskolcz, Aszaló, Ónod és Szendrő városoknak és váraknak átengedni az elsőséget. Midőn pedig a XII. és XIII. században királyaink a várbirtokokat nagv bőkezűséggel osztogatni kezdték, a vár uradalma lassanként teljesen elhanyatlott. Más uradalmak keletkeztek a vármegyében "
s Borsod vár jelentősége nagyon alászállott. A tatárjárásig még megvolt valahogy; de 1241-ben a tatár hadak teljesen elpusztították, s ma már romjaiból is alig van fenn valami."
Forrás, dr. Borovszky, Borsod vármegye története, 1909, I. kötet, A névadó vár, 14. old.
2017 nyarán tartandó teljesítménytúrára keresek társakat ötletekkel és élőerős felajánlással (azaz részvétellel:). Nagyon közeli dátumok esszenciája ez az év, melyben egyesül az 1566-os szigetvári hőstett, az 1666-os I. Rákóczi Ferenc - Zrínyi Ilona házasság (tehát a protestentizmus magyarországi egységének "megkoronázása"), és természetesen a reformáció 1517-es 500. évfordulója. A török elleni harcok emlékei is érdekesek.
Azokat a helyszíneket kellene felkeresni, lóval vagy gyalogosan, amerre Zrínyi Ilona járt. Ez a jelenlegi országhatáron belül, mondjuk a Barcs-Csurgó-Berzence területről tart Sárospatakig, a Rákóczi-várig. Az úton található református emlékek megtekintendők.
#/media/File:Smederevo_fortress_(Smederevska_tvr%C4%91ava)_-_by_Pudelek_01.JPG){kind=link}
