Létezik vagy sem? Kehely vagy nem? Vagy inkább csak szimbólum? De minek a szinbóluma? Jézus vére, azaz a vérvonala? Ez lenne a nagy titok? Van bármi bizonyíték erre? A Templomosok tudták? De mit? Kutassuk ezt tudományos igénnyel, ha lehet...!
Az L-21-es keltákkal jelent meg egyébként ÉNY-Európában a vereshajúság, más néven répafejűség, amely a kelták előtt teljesen ismeretlen jelenség volt, ugyanis mind a barlanglakók, mind a közel-keletiek barna- és feketehajú népek voltak.
Nyugat-Európa atlanti szegélyének legősibb lakói elképesztően primitív szinten élő barlanglakó, vadász-gyűjtögető népesség volt.
Hozzájuk a neolitikum közepe táján Elő-Ázsiából rendkívül bölcs, spirituálisan fejlett embercsoportok érkeztek. Ezek egyes szerzők szerint valamiféle sémi-hámi nyelvet beszélhettek (bár erre nincs egyértelmű bizonyíték), a kor színvonalához képest magasszintű civilizációt hordoztak.
Elkeveredtek a primitív barlanglakókkal, akiket megpróbáltak szellemileg fölhozni a saját szintjükre. Felemás sikerrel, ahogy ez ilyen esetekben lenni szokott. A közel-keleti mágusok, papok és bölcsek, illetve a büdös, műveletlen barlanglakók közös leszármazottai emelték az atlanti part megalitjait, valamint minden megalitikus emlékmű legnagyszerűbbjét, a Stonehenget (az eredeti neve persze nem ez volt, ez csak azok a barbár szászok adták neki).
A megaltikus civilizáció alapvetően egy békés, spirituális civilizáció volt, mély - de nem technicista jellegű - tudással, bölcsességgel.
Aztán jöttek az L-21-es génmutációt hordozó törzsek, a kelták legelső hulláma.
Természetesen az R1b Y-haplo L-21-es subclade-jére gondoltam, őket nevezi egynémely genetikai szerző atlanto-keltáknak.
Valamiféle alapító hatás ( founder effect) is közrejátszhatott abban különben, hogy a Kelta Szegély régióiban - Skócia, Írország, Wales, Cornwall, Cumberland, Délnyugat-Anglia - ma olyan elképesztően magas az R1b aránya, a hímivarú népesség 65-75 %-a ebbe a haplocsoportba tartozik, azon belül is túlnyomó részük az L-21 alcsoportba.
Persze ez itt erősen OFF-nak tűnik, de még sem teljesen az, majd a további hsz-ekben kifejtem, hogy miért.
> Sir Perceval […] elfelejtette feltenni a Két Kérdést. […] Az egyik az az, hogy mit jelképez a vérző lándzsa, no de a másik az mi lett volna?
… Et del graal que je i vi / Ne soi pas cui on en servi … (Chrétien de Troyes: Li contes del graal) ’És a grálról, amelyet ott láttam, / Nem tudtam meg, kinek van szolgálatára’
Az otthoni Nyugat-Európa térképeimen betájoltam azokat a helyszíneket, amelyek leginkább köthetők a legendakörhöz (Arthur- és Grál-ciklus).
Az jött ki, hogy ezek a helyek egy viszonylag jól körülhatárolható földrajzi térségre esnek.
Ezen helyek legnagyobb sűrűséggel természetesen Walesben, Cornwalllban és Anglia délnyugati részein fordulnak elő, de tágabb értelemben véve a legendakörhöz köthető helyszínek földrajzi elterjedése:
- Brit-szigetek
- Bretagne
- Franciaország északnyugati régiói (Valais, Normandia és az egykoron Armorikának nevezett vidék)
- Franciaország nyugati, atlanti partvidéke
- Aquitánia (Dél-Franciaország)
- Spanyolország északi, atlantikus régiói (Asturias, Cantabria, Galicia - itt fut ugyebár az El Camino is).
Számomra nem volt túl meglepő, hogy amikor ezt a térképet összevetettem régészeti-történelmi és népességgenetikai atlaszokkal, akkor az jött ki, hogy az Arthur- és Grál-ciklusok ott a legelevenebbek, ahol egykoron a megalitépítő kultúra terült el és ahová később az R1b Y-génmarkereket hordozó atlanto-kelták települtek be.
Az mekkora jelenet benne, hogy amikor Arthurék lenn délen, Camlann vértől iszamos mezején vívják utolsó csatájukat, addig Merlin, a bölcs odafönn északon, a Skót-felföld szélfútta fennsíkjain kóborol és elméjével teljesen átéli a csatát, a küzdelem zaját, a sebesültek fájdalmát és a haldoklók haláltusáját és közben mindebbe majdnem teljesen beleőrül.
Szerintem nagyon jó kalandfilmet lehetne Montella regényciklusából készíteni.
Nagy kár, hogy elveszett. A digitális adatvesztés a modern világ egyik rákfenéje.
Én a legfontosabb dokumentumaimat öt különböző helyen tárolom:
- az asztali PC winchesterében
- a laptop winnchesterében
- DVD-n
- PenDrive-on
- hordozható hard disken
Ennek ellenére egy informatikus ismerősöm azt mondta, hogy még így sem lehetek teljesen biztos a dolgomban, hogy ezek a digitális fájlok 30 vagy éppen 50 év múlva még olvashatóak lesznek...
A Grál-szimbolika nagyon izgalmas, de a Grál-várak, helyszínek is;
különösen fontos a téma szempontjából (s szívemnek kedves) az ún. erőhelyek kérdése.
Megfigyelhető ugyanis, hogy a Grál-történetekhez köthető helyek, erődítmények különleges energetikai minőséggel bírnak.
Ez a tény különösen a Szent Grál útján járó katárok (tiszták) barlang-katedrálisai kapcsán érzékelhető.
Dél-Franciaországban, Okcitánia földjén, a mai Ariége tartományban találhatóak ezek a természet alkotta, de földöntúli erejű barlangok; Ornolac, Ussat-les-Bains, stb.
"Itt a topikon valaki írta egyszer, hogy emögött a szimbolika mögött mind a belső kereszténység magasabb igazságot kereső emberének útjának állomásai rejlenek.
Nem szó szerint ezt írta, de valami ilyesmi volt a lényege.
Talán maga Mirdad nagymester vagy Enuma Elis mester. :-)"
Nagyon kedves vagy :), de ezt biztos más is írta már itt.
Alapvetően a keresztény Gál-edény előképe, - mely hagyományosan az az edény, melyben Arimathiai Szent József felfogta a megfeszített vérét, - a gnosztikus-hermetikus vegyítő edény, a Kratér (Kráter). Ebben keveredik el a megtisztult lélek a Szellemmel; ennek leírása a Corpus Hermeticumban olvasható, idéztük már itt.
Egyfelől a Grál tehát egy edény, ez a szellemi vegyítő edény, s mint ilyen ez az edény lehet maga az ember(i test) is!
"A hermetikus edény képét hevesebben kell kutatni, mint az Írást", idézi C.G. Jung Theobaldus mester tanácsát.
Ezekről mind részletesen írtam a diplomamunkámban, - mely az első e témában hazánkban, - ideje lenne már újra bepötyögnöm - az eredeti digitális dokumentum ui. sajnos elveszett...
Ha szabad érdeklődnöm, melyik okszitán nyelvjárást tanulod?
Mivel eltérően a többi újlatin nyelvtől, nincs egységes irodalmi sztenderdje, több dialektusa van, majdnem mindnek saját írásbelisége.
Ha lehet javasolnom, akkor a lengadocit tanuljad, mert mind földrajzi, mind nyelvészeti értelemben az a központi helyzetű, az alapján többé-kevésbé a többit is megérted, pl. a provanszált, a gascogne-it, a béarnit, a limousin-i és az auvergne-it is.
Remélem, nemcsak arról van benne szó, hogy Sir Lancelot, Sir Galahad, Sir Percival meg Sir Gawain minden rossz embert és szörnyet miszlikbe aprítanak a hosszú kétélű kardjaikkal, hanem van benne misztikum és spiritualitás is:-)))
Igen, azon már én is sokat gondolkodtam, hogy vajon mi a mélyebb jelentése annak a rengeteg szimbólumnak, ami az Arthur- és Grál-mondakör kalandos történeteibe van beépítve.
Pl. a Kalandok Palotája, a Vérző Lándzsa, a Kérdező Fenevad, a Sebesült Király, a Halászkirály, a Seholsincs Völgy, a Jövő Temetője, a Tó Hölgye meg még nagyon sok másik.
Itt a topikon valaki írta egyszer, hogy emögött a szimbolika mögött mind a belső kereszténység magasabb igazságot kereső emberének útjának állomásai rejlenek.
Nem szó szerint ezt írta, de valami ilyesmi volt a lényege.
Talán maga Mirdad nagymester vagy Enuma Elis mester. :-)
Azt írja a legendárium, hogy Sir Parsifal (Sir Perceval) azért bizonyult méltatlannak a Grálra, mert amikor Corbenicben, a Grál-kastélyban Pellesnél, a Sebesült Királynál vendégeskedett, elfelejtette feltenni a Két Kérdést.
Nem tudjátok véletlenül, mi lett volna az a Két Kérdés?
Az egyik az az, hogy mit jelképez a vérző lándzsa, no de a másik az mi lett volna?
Most olvasok egy regényt Chrétien de Montélle-től: Grál - A névtelen lovag (Le chevalier sans nome).
Valami sorozat első része vagy mi.
Még csak a 110. oldal körül tartok, még csak most kezd igazán érdekes lenni, amikor a főhős egy titokzatos kápolna belsejéből leereszkedik egy föld alatti alagútba, ahol a rézlovagokkal meg mindenféle szörnyekkel kell megküzdenie.
A Szent Grálról egyenlőre nincs szó, de később biztosan bejön a képbe.
Sebaj, addig is a sebesült bajtárs lovagok között egy kicsit felelevenítem az okszitán nyelvtudásomat, ami - mi tagadás - igencsak megkopott az utóbbi időben.
Egymás között az okszitán és néha az ófrancia használatos a Grál-kastélyban.
A Monsieur Le Chef üzeni, hogy a Lábadozó Lovagok csak könnyű, kevésbé fűszerezett, de tápláló ételeket kapnak, innivalónak meg csak kristálytiszta forrásvizet a Pireneusokból.
De ne búsulj, búsképű lovag, vasárnap a Szent Úrvacsora ünnepe után már kaptok egy kis kacsasültet provanszál módra, no meg egy kis könnyű okszitán vörösbort is.
A nehéz, tüzes villányi borokkal és a füstölt sonkával azonban még várnotok kell néhány hetet.
Milyen előadás vagy szimpózium vagy micsoda lesz egyébként a Grál-kastélyban?
Srebrenik várának képe, - amit írásomhoz mellékeltem, - a Facebook középkori bosznia-oldaláról való: https://www.facebook.com/pages/The-Kingdom-of-medieval-Bosnia-The-State-of-Bosnia-and-Herzegovina/107143142637111?sk=info
Lsd. az Apokrif evangéliumok, Misztériumok-bejegyzés végén a hivatkozást.
Az oldal szerkesztői Bosznia bogumil (katár), "őskeresztény", "titkos" hagyományaira fókuszálnak, így a források felkutatása után ismerik sok hely kapcsolódását e közösségekhez, szellemiséghez. Nyilván Srebreniknek is van ilymódon köze a témához, túl a nyilvánvaló hasonlóságon a katár fellegvárral, Montségur-rel :)
is.
