Ezt a topicot az ókori római hadsereg(mint az európai modern hadsereg előképe)szervezete,felépítése,haditechnikai,etnikai,stb. jellegzetességeinek ismertetése ,vélemények ütköztetése céljából nyitottam.
Egy bibliai rész illusztrálásához, egy római katona leírását használja az író. Szeretném az ő szemével látni ezt a képet.
Tudnátok segíteni, hogy Kr.u.50-80 között, tehát Claudius/Nero és Vespasianus/Domitianus közti időben hogy nézhetett ki egy ilyen öltözék?
A bibliai szöveg:
"Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, sarut húzva lábatokra, készen a békesség evangéliuma hirdetésére. Vegyétek fel mindezekhez a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely Isten beszéde."
" Eleinte hosszabb, combközépig érőt hordanak, aztán ez rövidül, kb. Marius korára. A vállak megerősítése már korán megjelenhetett, a második századra."
Hmm.... ez a vállerősített láncing nem rontotta drasztikusan a pilum dobás távolságát/hatékonyságát?
Kezdjuk kielemezni, Felülről mondjuk. A sisak: Ez egy coolus tipusú sisak. I.E. 1. század, közelebbről, első század közepe, mondjuk a Caesari polgárháború utáni, Augustusi korszaktól, I.U.: 1. század eleje, közepe, mndjuk Tiberiusi korszakig. A Birodalmi - Gall sisak, már megjelenik az első század elején, evvel párhuzamosan. Később, az auxilia még használja, mikor a legiokban mar kikopik. Láncing: Valóban a harmadik századtól, legalább, már használják a láncinget a rómaiak. Valószínűleg a kor egyik legjobb vasműveseitől vették át, a galloktól. Eleinte hosszabb, combközépig érőt hordanak, aztán ez rövidül, kb. Marius korára. A vállak megerősítése már korán megjelenhetett, a második századra. Ez egyébként, egy legionarius ismertető jegy is, mert a segédcsapatoknál nem volt bevett szokás. Pajzs. Ez is egy Augustusi - Tiberiusi korszakban használatos, legionarius pajzsforma, a tetején és az alján, még ívelt, de a szélein már egyenes forma. Később a Praetorianusoknál még előfordul, de végül kimegy a divatból, az első századra. Legionarius pajzs, mert a villám emblémát, a legiok használták, a pajzson, különböző formákban, nem a segédcsapatok. Jó megfigyelés, az Alaude, vagyis pacsirták felirat a pajzson. Ezt helyi hispán törzsi tagokból toborozták, eredetileg, és náluk volt szokás, a pacsirta tollak használata, a sisakjukon. Egyfajta törzsi szimbólum, totem lehetett..., kard: Ez egy egyszerű korai hispan kard. Még hosszabb, mint a Pompei, de már nem olyan nagy, mint az eredeti. Ennek hosszű hegye van, ha engem kérdeztek, nem Mainz tipusú, mert annak szélesebb, levél alakú pengéje volt, ennek, ugy látom, keskenyebb pengéje van, és egyenes oldalú, hosszú heggyel. Inkább tűnik egy Fulham pengének. Viszont, akkor már be is tudjuk határolni kb. A fulham penge, Angliából került először elő, innen is a nevezés. Akkor viszont, már az első század közepén járunk már és ez a katona, akkor egy akkorra már kissé régi tipusú felszerelésű volt. Viszont, ha rosszul látom és mégis egy Mainz pengéje van, akkor a többi kiegészítő, igy pl. a két vékony öv, cingulum nélkül, inkább, az I.E. : 1. századra, vagy az I.U.1. század elejére tehető. Szintén nem látom jól, de nincs rajta sál, akkor inkább I. E.: 1. századi, mert a nyaksál a láncingeseknél, már a lemezpáncél elterjedése után vált divattá, és annyit tudunk, hogy Kalkriese mellett, talán a teutoburgi csatamezőn, már találtak lemezpáncél darabokat, és mivel tudjuk, hogy Róma arrafelé az első század elején trjezkedett, ezért logikus, hogy a képen a katona, előbbi kell legyen. Várom a hozzászólásokat! Én így gondoltam kielemezni a képet, ha nem is az egészet, de külön - külön a felszerelési tárgyakat....Ja és a caligae! Hát azt itt most, nem kell külön megemlíteni, a tárgyalt időszak alatt, végig hordták, a királyságtól, egészen a késői korszakig... Most, hogy jobban megnéztem, inkább "E" tipusú Coolus ( Francia elnevezés ). És ilyent találtak Walbrooknál, Londontól nem messze, tehát minimum, a római invázió idejéból való, a katona. Persze nem zárja ki a régebbi eredetet maga a sisak. Előfordult, hogy tulajdonosváltásokon is áteső sisakok, hosszú ideig voltak " szolgálatban"!
Nos akkor, az én szerény véleményem. Látom kicsit elmentetek valamerre...:) Először is a kiejtés: Nehogy adós maradjak, Megszereztem a nyelvész tájékoztatót.: "Német történelmi befolyási övezetben (így Magyarországon is), a latin C ezekben az esetekben hangzik [c] hangnak: CE CI CY CAE COE (ejtsd: [ce, ci, cü, cé, cő]). Minden egyéb esetben [k] hangnak hangzik. A római korban kivétel nélkül mindig [k] volt a 300-as - 400-as évekig. Akkoriban kezdett először [ty], majd hamarosan [cs] és [c] szerű hangokká válni a fent említett magánhangzók előtt, egy kb. 300 éven át tartó lassú folyamat során. Galliában az eredmény [c] lett 500 körülre, ezt vették át a frankok és Nagy Károlytól kezdve az összes germán törzsek és a nyugati szlávok, majd a magyarok is." Aztán. A centurio tollai nem bíbor szinűek, csak piros! Simán hordhatott pirosat. A többi mellette, nem először, pontatlan ábrázolás, mert ebben a korszakban, már nem viselték a tollforgót csatában! Akinek két kis toll van a sisakja szélén, azok decanusnak néznek ki, vagyis a rangidős legionariusnak a contuberniumban. Egyik sem optio! A rajz megtekintése után, inkább néz ki csatának, mint dísszemlének, ahol még ekkor is hordták a sisakforgót... A centurio kezében a vitis, a fegyelmező és rangjelző, szőlővessző. Kihagytam valamit?
Az un. gall, vagy szarvas nyereg. Replika. Beleüléskor, a "szarvak" A súlytól rászolrulnak a combra és aránylag stabilan rögzítik a lovast. Persze az igazi kwngyelre még várni kellett a népvándorlásig, de ez a fajta nyereg, a mediterraniumban elterjedt volt...
Egy rekonstrukció, a Porta Praetoria, az aquincumi legiotábor keletre, a Duna felé néző főkapujáról. Megkülönböztethetőek, a ma is látható és a szerző elképzelése szerinti épületrészek...
"Póczy Klára, a kontinuitás elmélete...bár sokan nem szeretik már."
Van két tipusu eredetelmélet:
Kontinuitás elméletek: a legtöbb országban ez uralkodik és aki több országban is élt az láthatja.
A lényege, hogy adott területen élő népéesség és a beáramló népek kapcsolatba kerülnek egymással ami lehet kulturális, kereskedelmi, keveredés-házassági aztán beolvadnak egymásba, asszimilálják egymást vagy uj népek keletkezése indul meg: utód népek és nemzetek, utód törzsek etc. ezen az alapon folyik adott népek etnogenezise egymással kölcsönhatásban. A természettudományokban ez az evoluciós elméletekhez hasonlatos és egyfajta természetes folyamat, itt Sziciliában ennek naponta látjuk megannyi emlékét, csak mert megőrizzük az ősök hagyatékát. Lásd erről vörösvári olvtárs olasz topikját.
Aztán vannak a kipusztulás-vagy mérgezett-egér elméletek. Ezek szeirnt a népek életterében sorozatos kaaklizmák vannak, ami arra kényszeriti őket hogy kollektive kipusztuljanak (kipusztulás-elmélet) vagy mindenki elvándoroljon (mérgezet-egér elmélet). Ennek a cáfolata, hogy emberi tulajdonság a szülőföldhoz való ragaszkodás, amit gyakran ugy emlegetnek a haza vagy a hazához való ragaszkodás, ami a kipusztulás-elméleteseknél ismeretlen fogalom. Ezzel Magyarországon találkoztam mint „őstörténei” elmélettel. Ennek a cáfolata, hogy ‚ ”ancient holokausztrol” nem tudunk, sőtt a mai modern fegyverekkel és tömegpusztitó eszközökkel véghezvitt népirtásoknak sincs olyan hatásfoka, hogy adott terület teljesen kiürült volna, vagy egy nép ne hagyott volna szülöföldjén utódokat. A magyar zsidóságra, vagy most pakisztán és az arab világ pl. Libia népeire sokkal nagyobb nyomás nehezedik, és lásd sem a holokauszt nem irtotta ki őket, sem a népvándorlás nem hagy kiüresedett államokat. Ezek az elméletek, ott hagynak nyomot, ahol totális lelethiányok lépnek fel és egyben a történelmi emlékek pusztitása szisztematikus, lásd például erről a Magyar Kastélylexikon elkeseritő adataitm vagy a "történelmet eltörölni" ideologiák ütik ujra és ujra fel a fejüket.
A kelták, legalábbis egy réteg, szerette a luxust, amit Róma nyújtott nekik. A Gall háborúk után, szépen romanizálódtak. Az írás, akkor is csak egy felső rétegnél volt használatban, mint a római tipusú élet. Vidéken nem sokat változott...Annyira szerették a rómaiakat, legalábbis, a kultúrájukat, gazdagságukat, hogy pl. római mintára vertek pénzt is! Pl. itt Budán is az Eraviscusok, de mondhatnám a kerámia stílusok változását is. Egy idő után nehéz volt megkülönböztetni a mediterrán cserepeket, a helyben gyártottaktól! Legalábbis, nagyon jó minőséget is el tudtak érni a római cserepek utánzásával.
Chester római erődje, a Hadrianus falnál. Auxiliaris lovas csapat erődje, kb. 500 fóvel...
Az egyik kedvenc képem. Bár itt is igaz a rajzoló pontatlansága, melyszerint, ebben a korszakban, csatában már nem használták a sisakforgókat...
Az un. gall, vagy szarvas nyereg. Replika. Beleüléskor, a "szarvak" A súlytól rászolrulnak a combra és aránylag stabilan rögzítik a lovast. Persze az igazi kwngyelre még várni kellett a népvándorlásig, de ez a fajta nyereg, a mediterraniumban elterjedt volt...
Etruszk harci szekér, az egyetlen épen talált példány. Kb. I.E.: 6 sz.
A legionarius, a korszakok változásainak tükrében...
Egy rekonstrukció, a Porta Praetoria, az aquincumi legiotábor keletre, a Duna felé néző főkapujáról. Megkülönböztethetőek, a ma is látható és a szerző elképzelése szerinti épületrészek...
