Úgy döntöttem, nem tekintem miniszterelnökömnek Gyurcsány Ferencet.
Kormányának rendeleteit nem tartom magamra nézve kötelezőnek, ami pontosan olyan szuverén jogom, mint az Mszp-nek az a joga, hogy egy nem megválasztott embert ültessen a miniszterelnöki székbe.
Döntésem végleges.
Amikot pártra szavazol, ott nincs, ismétlem nincs ott a pártlistán szereplők neve!!!
akkor az a szavazólap érvénytelen. Az 1997. évi C. törvény 3. számú melléklete szerint az országgyűlési területi választókerület szavazólapjának tartalmaznia kell a következő elemeket:
"Nekem mától nem miniszterelnököm... Nyitotta: cipo, 2005.10.13 17:34
Úgy döntöttem, nem tekintem miniszterelnökömnek Gyurcsány Ferencet. Kormányának rendeleteit nem tartom magamra nézve kötelezőnek, ami pontosan olyan szuverén jogom, mint az Mszp-nek az a joga, hogy egy nem megválasztott embert ültessen a miniszterelnöki székbe. "
Nos, némi késést érzek a bejelentésedben.. Én speciel soha nem tekintettem miniszterelnökömnek az Apró-klános puccsistát, (.2004 december 5 után pedig már a magyar nemzet tagjának sem tekintem)
Max egy bukott sportminiszternek, akit egy hiszterolib puccs és 320 rémült MSZP-s "elektor" az ország nyakára ültetett.
ja, a szavazólapon nincsen. meglehetősen vaskos anyagot kapna mindenki a szavazáskor, különben
Te nem tudsz aról, hogy a pártok hivatalos pártlistákat állítanak fel? Ott közlik azoknak az embereknek a nevét, akik képviselői lesznek a pártnak a parlamentben.
Mégegyszer, hátha nem ragadt meg benned eléggé!
Hivatalosan közlik azoknak az embereknek a nevét, akik képviselők lesznek!
Kilenc neves közgazdász az euró 2010-es bevezetését szorgalmazza 2005. október 14. 11:57
Az euró bevezetésének 2010-re tervezett elhalasztása súlyosan ártana a Magyarország versenyképességének, ezért a jövő évi költségvetés és a következő évekre szóló gazdaságpolitikai elképzelések újragondolását kéri 9 neves magyar közgazdász a kormányfőtől és a képviselőktől egy nyílt levélben. Ádám Zoltán, Bauer Tamás, Békesi László és Bokros Lajos a Horn-kormány pénzügyminiszterei, Mihályi Péter, Petschnig Mária Zita, Soós Károly Attila, Török Ádám és Várhegyi Éva "Eurót 2010-ben" címmel írt levelet. "Súlyosan ártana az ország versenyképességének (...), ha Magyarország 2010-ben a csatlakozó országok közül egyedüliként az eurózónán kívül maradna" - áll a dokumentumban. Közölték, azt kérik Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől és az országgyűlési képviselőktől, hogy "gondolják újra a 2006. évi költségvetést, gondolják újra a következő évekre szóló gazdaságpolitikai elképzeléseket, és őrizzék meg az euró 2010. évi bevezetésének lehetőségét".
A szakemberek szerint a 2010-es időpont feladása a rövid távú pénzügyi kockázatok miatt is veszélyes lépésnek bizonyulhat. Úgy látják, most arra van szükség, hogy a benyújtott költségvetéshez ne a kiadásokat növelő és a bevételeket csökkentő módosító javaslatok szülessenek, hanem olyanok, amelyek a tervezett hiány csökkentésére irányulnak, és így az euró bevezetését is megalapozzák.
A kilenc közgazdász szerint az államháztartási hiány "nem valamiféle steril mutatószám", amellyel szembe állítható az emberek jólétét meghatározó bér- és nyugdíjemelés vagy a látványos közlekedési beruházások. "Az államháztartási hiány a társadalom minden tagját érintő realitás: azt fejezi ki, hogy mennyi terhet hárít a ma regnáló kormány, a ma működő országgyűlés a következő évekre, évtizedekre, hogy mennyit költünk el ma utódaink jövedelméből" - hívják fel a figyelmet.
Álláspontjuk szerint elemi érdeke minden magyar állampolgárnak, a kisnyugdíjasoktól a munkavállalókon át a vállalkozókig, hogy mielőbb euróval fizethessenek Magyarországon. Bátor lépésekre van szükség ahhoz, hogy az állami költekezés végre összhangba kerüljön a gazdaság teljesítőképességével, ahhoz, hogy a kormányon levőknek legyen merszük nemet mondani mindarra, ami indokolatlanul terhelné meg a jövőt - írja a kilenc neves közgazdász.
Hát a Gyurcsány most valószínűleg beszart, úgy megijedt.
Rád viszont igaz lehet, hogy " A törvény men ismerése nem mentesít annak hatálya alól." Egy esetben a következményeket meg lehet úszni: Ha minősített elmebaj fennforgása miatt beszámíthatatlan vagy. És ez ugyan mág igaz is lehet rád, de ebben az esetben sajnos nem vagy önnállóan cselekvőképes, ami a szavazati jog elvesztését is eredményezi.
Az euró bevezetésének 2010-re tervezett elhalasztása súlyosan ártana a Magyarország versenyképességének, ezért a jövő évi költségvetés és a következő évekre szóló gazdaságpolitikai elképzelések újragondolását kéri 9 neves magyar közgazdász a kormányfőtől és a képviselőktől egy nyílt levélben.
Ádám Zoltán, Bauer Tamás, Békesi László és Bokros Lajos a Horn-kormány pénzügyminiszterei, Mihályi Péter, Petschnig Mária Zita, Soós Károly Attila, Török Ádám és Várhegyi Éva "Eurót 2010-ben" címmel írt levelet. "Súlyosan ártana az ország versenyképességének (...), ha Magyarország 2010-ben a csatlakozó országok közül egyedüliként az eurózónán kívül maradna" - áll a dokumentumban. (MTI)
"Egy valutaválság indíthatja el az éppen kormányon lévők kijózanodását"
2005-10-14
Az elmúlt két év devizapiaci folyamatának jellemzői egy viszonylag magas, de már csökkenésnek indult kamatkülönbözet a forint és főbb devizák között, akár katasztrofálisnak nevezhető fundamentális gazdasági mutatók és egy alapvetően erősödő és a nagyon rossz hírekre is csak mérsékelten és ideiglenesen gyengülő forintárfolyam. Ilyen környezetben érthető a devizahitelezés iránti elmozdulás minden gazdasági szereplő esetén.
A lakosság körében a devizahitelek aránya átlépte a 20 százalékos mértéket, miközben a vállalati szektorban 50 százalék körüli a forint- és a devizahitelek közötti arány, az államadósság finanszírozásában pedig a 30 százalék lesz a következő, esetleg átlépendő „benchmark”. A tendencia mindhárom szektor esetén növekvő a devizahitelek javára.
Ugyanebben az időszakban – a magyarországi fejleményektől függetlenül – történelmi mélyponton vannak (most talán már csak voltak) a főbb devizák kamatszintjei, és ugyancsak nagyon alacsony szintre csökkent a nemzetközi befektetőknek a feltörekvő piacokkal szemben támasztott kockázati prémiumelvárások, nőtt a magasabb hozammal párosuló kockázat iránti éhség. Magyarország esetében az EU-tagság és a feléledt működőtőke-beáramlás is hozzájárulhatott ahhoz a paradox helyzethez, amelyben sok elemző immár másfél éve nem zárja ki a forint közepes mértékű gyengülésével járó korrekciót, de mindig kénytelen utólag megmagyarázni, hogy melyek azok a tényezők (alapvetően a devizahitelek felfutása okozta forintkeresletről van szó), amelyek a gyengülést indokló fundamentális tényezők ellenére stabilizálják a hazai valutát. Így mind ez idáig valóban azok jártak jól (magánháztartások, vállalatok és az állam egyaránt), akik a lényegesen alacsonyabb kamatozású, devizában való eladósodás útjára léptek. Ugyanakkor azoknak is igazat kell adni, akik e helyzet, tendencia fenntarthatatlanságát bizonyítják. Talán már csak az időpont kérdéses s ezzel együtt az, hogy a jelenlegi vagy a következő ciklus kormánya – és vele együtt a társadalom és a gazdaság – kapja-e a kijózanító pofont a pénz- és tőkepiactól.
Ilyen helyzetben pár hónappal ezelőtt lehetett volna még egy olyan megvalósítható forgatókönyvet elképzelni, amely az állami finanszírozási igény következetes és jelentős mérséklését irányozta volna elő, ezzel együtt a forintra rakodó kockázati prémium oly mértékű csökkenését, amely már-már megszüntette volna a forint és devizaeszközök közötti hozamkülönbözetet, és kockázatos, de szerencsés kimenetelű epizóddá minősítette volna a devizaeladósodási hullámot. Ezt a 2010-es eurócsatlakozás szándékának hitelessége (ha volt ilyen egyáltalán) segítette volna.
Napjainkban, amikor nyilvánvalóvá vált az államháztartásnak a kreatív könyvelési műveletektől megtisztított finanszírozási igénye, az államháztartás pozíciót tartósan javítani kívánó, részleteiben kidolgozott reformelképzelések hiánya, és eltűnni látszik az elkényelmesítően kedvező nemzetközi befektetői hangulat (az amerikai Fed már régen megindította az újabb kamatemelési ciklust, az Európai Központi Bank következő lépése is kamatemelés lesz), egyre nő annak valószínűsége, hogy Magyarországon egy kisebb vagy nagyobb valutaválság indítja majd el az éppen kormányon levő politikai erők kijózanodását.
Ez költséges és fájdalmas kiigazítás lesz, és nincs garancia arra, hogy azt követően megvalósul-e olyan racionális, következetes gazdaságpolitika, amely egy stabilan magas ütemű növekedési pályára állítja a gazdaságot. Ugyanakkor azt kell mondani, hogy ha már csak egy ilyen megrázkódtatás tudja megteremteni az esélyt a gazdaságpolitika helyes útra terelésére, akkor jobb, ha az minél előbb bekövetkezik. Az idő múlásával ugyanis a megrázkódtatásból könnyen robbanás lehet.
