A mondandóddal teljesen egyetértek, csak azt nem értem, ez miről jutott eszedbe. Mielőtt nekiállnék mindenkit lezsibbasztó hosszúságú mondatokat írni, tényleg inkább megkérdezem, hogy "honnan" indultál.
Azt hiszem, lassan kéne egy ződfejűek egymás közt offolnak c. topik is. ;) Mire is gondoltál, hogy Rád célzok? (Tudod, hogy kielégíthetetlen az információéhségem, minek adsz még lovat is alám?)
Miért válik több kategória, pejoratív jelzővé egy biológus szájában? (mert fáradt és a sztereotípia)
Az ember éhen döglene, ha nem lennének azok az átkozott gyomok, melyeknek legnagyobb hányada gyógynövény vagy ehető növény. Az az "undorító" disznóparéj is. Persze, lehet mondani hogy adventív, agresszív meg pionír gyom, de ne lekicsinylően beszéljünk róluk, mintha ők tehetnének elterjedtségükről.
Az sincs rendben, ha egy mezőgazdasággal foglalkozó ember csak a számára gazdaságosságot jelentő értékek alapján osztályozza az élővilágot, (mert ugye a többi hasznát nem annyira ismeri, de nem is érdekli), de egy biológiával foglakozó ember kategóriát csak taxonómiai és cönológiai differenciálás érdekében állíthat (szerintem).
A legfontosabb azonban, hogy minden növény csoda. A selyemkóró, a a libatop, az üröm, a ragadós galaj stb. Ugye ezt nem kell mondani. Arról, hogy hülyét csinálunk a pincsikutyából, (már akkor mikor kitenyésztettük) azonfelül még masniztatjuk, és édi kis ruhákba öltöztetjük, nem a pincsi tehet.
Előbb járt a fejem, mint a kezem. Arra gondoltam, mint amit -quess.who- leírt. Néha szinte már röhögve indulok el fotózni, szoktam is mondani az ismerőseimnek, megyek, lefotózom az összes "vulgaris" és "mezei" meg "gyomszélitársulásokbannövő" növényt. Egy ideig zavart, aztán rájöttem, hogy ezek legalább annyira fontosak, mint a ritkább zőccségek. Uff, mára vége a bölcselkedésnek, elpilledtem. :)
Bármit és akárhogy nyavalygunk (ez most ilyen hétösszegző székfoglaló beszólás), azt hiszem, az emberek egy része jószándékú hülye. Tehát kellő tájékoztatással néhánynak lenne esélye ezeket a dolgokat felfogni. (Amikor azt mondom, nincs esélye, nem feltétlenül arra gondolok, hogy az agyi képessége nincs meg, hanem a szándéka.) Én elég nagy gondnak érzem, hogy akárhogy kepesztek, viszonylag ritkán találkozom úgymond "érdekességekkel" a hazai flórát, faunát illetően. Nagyon szépek a "kisminkelt" Animal Planet állatok és meghatóak a National Geographic orrszarvúk és zebrák, de hát mégsem ott élek, élünk... Én is ezer helyről szedek össze úgymond "alapgondolatokat" vagy próbálom magam kikövetkeztetni. S ilyenkor bosszús szoktam lenni. Persze ez is valahol kötődik... hm, most eszembe jutott Tudom Kicsim árnya, ahogy hátravágódik a székben és harsányan röhög, bazze, nőből vagy te is, pihenj, úgyhogy itt pont. A lényeg benne van az elejében :-).
(Ui. Csak még annyit... Ha még picit okosodom és nagyobb leszek, biztosan fogok írni/csinálni ilyen ismeretterjesztő, vulgaris állatokat és növényeket bemutató anyagokat. Csak az a baj, hogy kevés a kiindulási pont...)
Ez így igaz, ahogy mondod... Csak a dolog ott kezdődött, hogy előbb mást, pl. nádast kaszáltak le nem kevésbé gazdag életközösségével együtt, aminek a helyére a kanadai aranyvessző nyomult be készségesen... Nekem, magánemberként, csupán annyi bajom van vele, hogy a veteményesemból nem győzöm gyomlálni a magoncait. Amit én vetek, ápolok nem nő, ő meg mindig és mindenhol, tavasztól-őszig kel és cseperedik...
Nos kedves, hullafáradtságom ellenére megszólalok. Szívemből beszélsz, de az illetékesek- és a lakosság jelentős hányada a hasát fogja a röhögéstől. Szukcessziót majd csak ezután pedzd nekik. Esetleg a fantáziadúsabbak hozzáteszik, majd mi csinálunk ultraspeed szukcessziót (markoló, dózer, úthenger).
Már borulok lefelé a székemmel és a klaviatúrámmal együtt, így utolsó nyögésként még ennyit lihegek a topikba: tényleg essetek rá a google-ra és nézzétek meg, mi szó van a magas aranyvesszőről és mi a kanadairól... bennem összekeveredett a kettő,... hm, őszintén: nem tudtam, hogy kétféle aranyvessző is van így... Nahh, hork, zzzz, jó éjt és simogassátok egymás fejét, miegyéb...
Tudom kicsim, guess who - nem todomány, csak saját tapasztalatok:
A kanadai aranyvessző rendkívül agresszív, terjed a tövével és a milliárdnyi virágporával, mindenhol és mindennek a helyén...
A parlagfű tényleg bimbózik és, ha nem vigyázunk, virágzik rendszeres fűnyírás után is, alacsonyan, szinte tőből. Csak a tövetől történő kirángatással lehet tőle megszabadulni...
Az a plakát egy förmedvény, egy baromság, egy eszement ostobaság - részben az én pénzemből.. A bőr lesül a képemről...
Van az a plakát ("Levágok MINDEN gazt és semmivel se lesz gondom, parlagfűvel sem"). Stop. Hülye a reklám. Stop. Honnan tudhatná "mindenki", hogy mit vág le? Stop.
Figyelj, be van dugulva az orrom és vakon gépelek. Jelenleg úgy érzem, a seggemen keresztül lélegzem, de ez semmiben sem akadályozza az információéhségemet. ;) Hívjatok nyugodtan lokális piócának :-))).
A beilleszkedés erről jutott eszembe: "Ám sokkal fontosabb, hogy valamely növény özönnövény-e, vagy képes beilleszkedni a társulásokba..." (TK)
Illetve niwa is említette. S akkor eszembe jutott, hogy én speciel nem tudnék egyet sem mondani, örülök, ha a relatíve őshonost megkülönböztetem az invázióstól.
(S nem újkor volt, hanem kora újkor, gondoltam, akkor már időben essünk egybe mondjuk a földrajzi felfedezésekkel, amikor igazán nagy hullámban indult meg a növények ide-odahurcibálása.)
Az alapkérdés úgy szólt, hogy "beilleszkedni tudó növények", nemde? A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) mindenfelé előfordul vizes élőhelyek környékén, és egyáltalán nem tűnik beilleszkedőnek.
A parlagfűnél a kaszálás a virágzás megakadályozása miatt fontos, mert a virágpor az allergén. És mivel egyéves növény, lényegtelen, hogy ki tud-e hajtani újra, ha nem virágzik... :)
Hm, azt hiszem, a kanadai aranyvesszőt én veszélyes, behurcolt fajnak tanultam. Most utánaolvastam picit és gyorsan beleírtam az előzőbe az "azt hiszem"-et, mivel ahogy nézem, az emberek keverik a magas aranyvesszőt a kanadai aranyvesszővel.
(Nem vág témába, de az igaz, hogy a parlagfüvet hiába kaszálják, mert úgyis újra kihajt a tövén? Bár nem vagyok allergiás, csak kíváncsi. De ez már úgyis kiderült, vazze. :)
Többet nem kívánok reagálni a tehetetlenségedből adódó személyeskedő sértegetéseidre. Nyissál egy másik topikot, ahol lehet jókat anyázni. Ez nem idevaló. Majdnem leírtam, valószínűleg miért itt éled ki a dühödet, amikor olvastam a következő írásodat (a "hátsónrúgott" takarítónőről). Mégha képletes is a történet, sajnállak. De ezt itt és most kell abbahagyni. Látom, az ordítós (nagybetűs) szövegkiemelés véletlen volt. Pedig nagyon illik a tartalomhoz. Mégsem szeretsz vitatkozni... ezt is sajnálom. Ki nem tud gondolkodni?? (csak költői kérdés volt)
1574-ben hozták Konstantinápolyból Bécsbe gyógynövényként, és onnan terjesztették el idővel hazánkban is. Mára meghonosodottnak tekinthető, sőt védett faj; nem agresszív, nem túl versenyképes, csak kis állományokban él elszórtan. Ráadásul hiába virágzik, a terméseit nem tudja beérlelni, így csak vegetatívan tud szaporodni - azt viszont lassan teszi.
A sok szőrös után most én itt medvebocs leszek, mert eddig főképp csak állat- és növényszervezettanos óráim voltak, na de! A kérdés: milyen beilleszkedni tudó növényeket ismertek ma a hazai flórából? (Mondjuk a kora újkortól akár.) Neveket akarok. ;)
Mivégre ez az időpocsékló diskurzus, oly dolgokról, melyek azért születtek (elmélet), hogy menjetek és oltalmazzátok mindazt, amiről itt vitáztok. Valóban, egymásnak feszíteni a megtanult ismereteket és szubjektív konklúziókat mi értelme, ha hiányzik a megérteni akarás és közös nevezőre jutás vágya. Enélkül szerintem csak kivagyiság. Mindkettőtöknek igaza lehet, van, de menjetek a mezőre, menjetek Zalába, állítsátok meg a markolókat, hogy a Leocojum hagymákat ne vigyék Hollandiába .... minden perc vesztegetett idő, amit nem a gyakorlati védelem érdekében teszünk. Ez egyben önkritika.
Ok, akkor erről ennyit :) Én is szerettem Schmidt Gábor óráit. És valaki kérdezte - igen, ez a 91-es jegyzet, nem tudom van-e újabb. Őszintén szólva kétlem, de ez magánvélemény.
Kevesen tudják, hogy az ezüst hársat külföldön magyar (ezüst) hársként (is) ismerik. A korábban leírt (magyartölgy-miért magyar?) okokra visszavezethetően. Hogy ne a levegőbe beszéljek:
Ez a dendró-könyv a '91-es Schmidt-Nagy-féle Kertészeti Dendrológia? Vagy van már újabb nála? Ha igen, akkor nem tudjátok, hol lehetne hozzájutni az egyetemen kívül? :)
