Arvisura - Összefoglaló
1998-ban látott napvilágot Paál Zoltán: Arvisura - Igazszólás című kétkötetes gyűjteménye, a Püski Kiadó jóvoltából. A mű a hun-magyar törzsek több mint 6000 évre visszatekintő írott, igaz történelmét foglalja magában és a Bibliához hasonlóan többszörösen kódolt szöveggel bír, azaz túl az elsődleges mondanivalóin, a sorok mögött is fontos információk bújnak meg a teremtéstanra, és az univerzum működésére vonatkozóan.
Valószínűleg igazad van - de bizonyos szempontból mégis kevésbé lényeges. Paál Zoltánnak, mint rovósámánnak megvolt a joga, sőt az volt a kötelessége, hogy érthetően adja közre az Arvisurát. Így többek közt a 4000 évnyi Észak-Kínában való hun tartózkodás során a számtalan kínai állam nevét, és mindegyik államon belül a dinasztiák neveit ritkán közli - mert állandóan magyarázkodnia kellene, így szinte mindig "kinaj"-oknak írja őket.
Ha Bánlaky József - A magyar nemzet hadtörténelme (1928-1942) című nagy munkájában Károly Róbertként említi Károlyt ( http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0007/500.html ), mi kifogásolni való lehet abban, hogy Paál Zoltán is így tesz - függetlenül attól, mi van a rovások fordításában, vagy mi a jelenkori történész szakvélemény.
Úgy írsz, hogy sem a történelmet, sem az Arvisurát nem ismered. Kíváncsi vagyok, hogy, ha dolgozol valahol - ott a munkáddal kapcsolatban is megengeded magadnak ugyanezt?
Annyit hozzá tennék, hogy Paál Zoltán, mint rovósámán azt kapta feladatul, hogy közérthetően lefordítsa az Arvisura szövegeket - ebben részben szabad kezet kapott. Mivel Magyarországon az említett királyt Károly Róbertként ismeri mindenki, felesleges volt bonyolítani magyarázkodással.
Lehet nézni, hogy folyik a vita köztem, és Kanyó Ferenc között:
- volt aminek nem nézett utána rendesen,
- a Dugovics Titusz kérdés már nehezebben eldönthető kérdés, de az Arvisurában nem Vas megyei Dugovics - tehát nem egyértelmű,
- igaza van Kanyó Ferencnek, Szapolyai nem a szultán börtönében halt meg, viszont ezt az Arvisurában is 30 évvel az események után hallomásból írta le az akkor idelátogató sámán,
- szóba került a málnaszüret kérdése, hogy akkor nem lehetett Mátyás Budán - csakhogy 1 korabeli forrás áll szemben két másik korabelivel, utolsó előtti hozzászólásomban pont egy visszafejtés során kifejtem, hogy a régi történetírók is tévedtek, két forrás közül Fraknói kizárta azt, amiről később kiderült, hogy a valós, így Corvin János életrajzírója téves helyszínre utazott el adatokat gyűjteni (persze sikertelenül) - a teljes kórtörténetet én fejtettem vissza ezen vita során. Kubinyi András, Ritoókné, Berzeviczy, Schönherr, az osztrák helytörténészek és mindenki aki a kérdéssel foglalkozott nem ásott a legmélyebbre (Istvánffy művére).
Egyenlőre nem dőlt el semmi a vita során, remélhetőleg folytatódni fog - én jobban ismerem az Arvisura belső szerkezetét, Kanyó Ferenc pedig a történelmet.
"Eged építteti meg a Csörsz árkot" - ezen azért már én is besírtam....
"Csörsz árok" a magyar népi kultúrában mindig is a Tejutat jelentette, tehát nem építette senki sehová. Persze mivel sokan ma már nem tudják ezt, lehet ilyen kifejezéseket bedobálni, hogy a sok birka tátott szájjal nézze, milyen csodás dógok vannak ebben az ajvésúrában....
A legjava Csák Máténak jutott. Venczel magyar király mindazon, a király és. királyné birtokához. tartozott várakat, mezővárosokat, falvakat, majorokat, erdőket, földeket, mezőket, vizeket a hozzá való vámokkal s egyéb bármi néven nevezendő haszonélvezetekkel együtt, melyeket Máté nádor akármi úton módon szerzett és bírt, nevezet szerint Trencsény várát és vármegyét, Nyitra vármegyét és Bajmócz várát, néki és örököseinek örök időkre ajándékozza.[67]
Mi világos jele annak, hogy Csák Máté már előbb, nagyrészint valószínüleg az interregnum alatt foglalta el hatalmasúl a vág- és nyitravidéki összes királyi javakat.
királyokkal háborúzott
...........
1301
Volt tehát két koronás királya az országnak. Az ország egy része Károlyt, más és nagyobb része Lászlót (Venczelt) nevezte csak királyának, mert tényleges hatalma egyiknek se volt: sem a királyi várak, sem a királyi jog, jövedelem, sereg, hatalom nem állott rendelkezésökre.[73]
Venczel Budán lakott, melynek polgárai nagy részint hozzá szítottak; Károly-Róbert pedig az ország déli határán, Péterváradon, a IV. Béla által alapított bélakúti cziszterczita monostorban vonta meg magát.[74] Vele voltak kétségkívűl benső hívei, kik csínyt forraltak Venczel ellen, melynek kiviteléhez alkalmas időre vártak. Nem kevesebbet terveztek, hanem hogy Buda várát meglepik, rohammal beveszik és Venczel királyt elfogják.
Csák Máté nevével ez alkalommal sehol se találkozunk;
III. Endre 1301. január 14-én halt meg Budavárában, mérgezés következtében.
... 1301. január 14-én az Anjou-ház hívei Budán megmérgezték.
Kr.u.1301. medvetor havának (január) 15. napján összeült Budán az Árpádházi leszármazottak tanácsa, hogy kijelölje az új királyt. A Csák és Kurszán nembéliek Csák Mátét akarták. Anna hercegasszony és Erzsébet csoportja Ladiszláv herceget, az osztrákokkal kevert csoport pedig Ottót javasolta.
Amikor Csák Mátét 1301-ben Budavárban az Árpádház megkoronázta...
Szilágyi Sándor szerint: „1301. január 13-án még adományoz a margitszigeti apácáknak; egy nappal később elhunyt. Halálát méregnek tulajdonították, épp úgy mint anyjáét, ki néhány hónappal előtte halt meg.”[3]
Már a kortársak között elterjedt a vélekedés, hogy András merénylet áldozatául esett, gyanújuk szerint olasz udvarnoka mérgezte meg. A háttérben a nápolyi Anjoukat gyanították, akik már IV. László halála után kinyilvánították trónigényüket. Királyjelöltjük az akkor tizenhárom éves Caroberto, a későbbi Károly Róbert, anyai ágon V. István (uralkodott 1270-1271) dédunokája volt.
A merényletet ravasz módon hajtották végre: mivel néhány hónappal korábban már mérgezés áldozata lett András édesanyja, a gyanakvó uralkodó minden ételt megkóstoltatott, mielőtt evett volna belőle. A végzetes napon halat szolgáltak fel, amelyet az asztalnokmester olyan késsel vágott fel, amelynek a király felőli oldala méreggel volt bekenve. Andrást bizalmasa, Ákos-nembéli István nádor e szavakkal búcsúztatta:
A magyar nemesek egy csoportja már 1301-ben – alkalmi koronával – megkoronázta Károly Róbertet, akit a nemesek nagyobb része nem ismert el törvényes uralkodónak. Az ő jelöltjüket, II. Vencel cseh király Vencel nevű fiát Fehérvárott koronázták meg.
A mai napig folyik a vita arról, valóban Andrással hal-e ki férfiágon az Árpád-ház. Az ő származásával kapcsolatban is merültek fel kételyek, nagyhatalmi játszmáik miatt az Anjouk, de a pápa és Habsburg Rudolf is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Árpádok IV. Lászlóval kihaltak.
Még élt IV. László, amikor András a Kőszegiek hívásának engedve újra Magyarországra érkezett, csakhogy az egyik előkelő fogságba ejtette, s kiszolgáltatta Habsburg Albert osztrák hercegnek.
IV. László meggyilkolása után nem sokkal Lodomér esztergomi érsek ügynökei a bécsi fogságból Magyarországra szöktették Andrást.
I. Károly, későbbi királlyal a 313(A) Arisurában találkozunk először, ahol helytelenül, Róbert Károlyként írták le a nevét.[4] Valójában a királyt sosem hívták Róbertnek, okleveleiben mindig Carolus rex, azaz Károly király maradt, a Károly Róbert elnevezést a századokkal későbbi magyar történetírás ragasztotta rá.[5]
Földrajzilag hirtelen eltájoltam magamat, az rémlett, hogy nagyon az Amu-Darja közelében folyik a Szír-Darja. De nem! Nagyobb a távolság a két Aral-tóba ömlő folyó közt, és a Szír-Darja Taskent térségét is érinti..... :). :)
ie. 25. "Kövezsd a szétszakított hun birodalmat Ordosz székhellyel újra egyesítette és megosztotta testvéreivel. Eged kapta a nyugati szkíta birodalmat, Bakát a káspivári széki-hun birodalmat. Kövezsd a szintén Kövezsd nevű fiával átvette Ordosz vezetését, Koncsurnak pedig az Ordosztól keletre levő területek jutottak." (megj.: Eged építteti meg a Csörsz árkot, Nagypályiban van a székvárosa, a mai Krím-félszigeten)
iu. 275 "Gyula fejedelem a Jenő, Gyula, Megyer és Gyarmat törzset vezette a beavatott Nyék törzs irányításával. Ezt az 5 törzset magyari törzseknek nevezték. A másik csoport a Kéri, Keszi, Tarján és Kürt törzsből állott a Béla-törzs vezetésével. Ezek voltak a magyarok, az Etil bal oldalán. Törzsszövetségük székhelye Bakát városában volt."
Paál Zoltán Pataky Lászlónak írt levelében a ma Szír-Darja néven ismert folyó térségét jelöli Bakátnak (lásd a mellékelt részletet Kozsdi könyvéből).
Kozsdi Tamás: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép 4. bőv., átd. kiad. 2016. Angyali Menedék K., ISBN 978-963-08-3281-6 (kibővítve Paál Zoltán és Dr. Pataky László rováskutató levelezéseinek részleteivel, csak ebben a kiadásban)
49 DAI 37., A besenyők népéről: Touggáta, Kraknakáta, Salmakáta, Sakakáta, Giaioukáta városok. Theophylactos Simocatta leírja, hogy az onoguroknak volt egy Bakat nevű városuk keleten, melyet földrengés pusztított el, s moszlim földrajzi írók (pl. Ibn-Hauqal) valóban számos -kát, -káta végződésű várost, települést említenek az Oxusnál, ld. Kmoskó 2000, p. 109-110, és Függelék II. Nándor névnél.
650-ben a magyari-bolgár függetlenséget és a Magyar - törzsi szövetséget, a Béla törzs Bakátban való állomásoztatása mellett Megyarka vonalában helyezte el az arabok elleni határvédelemben. Csupán a Nyék törzs maradt meg az Avar-birodalom hátrahagyott bástyájaként.
Fővárosukat Alkazárba helyezték át. Bakátot a türkök és besenyők veszélyeztették. Sarkel néven a görögökkel közösen felépítették Al-Bélát a Magyar Törzs-szövetség ingadozása ellen.
...
Bakát-Bugát központban Mundzuk volt a tanfejedelem
Igen. Az I. karosi sírban pedig valószínűleg apjuk, azaz Hülek fekszik. Az I. temetőben ugyanis 860-as évekbeli arab pénzérmék is előfordultak, a másik kettőben a 900-es évekből való érmék voltak, és főleg nyugati érmék.
A Turgai kapunál mindig maradt egy-egy törzs, akik a pihenést biztosították és útbaigazították Atilla birodalma felé az odaérkező rokon törzseket. Tomaj nemzetségiek jól ismerték az Etil útját, s így a később érkezők nem térhettek a földrengéséről híres folyónyelő és fűperzselő vidékekre, hanem a Lebéd-síkságra kísérték a felvonuló harcosokat.
kazahsztán dél-keleti részén, AlmákAtyja környékén gyakoriak a földrengések
Látszik, hogy nem olvastad az Arvisurát - valakinek a valamilyen hamis tudását próbálod meg elhinteni itt.
Seholsem írja az Arvisura, hogy Ardvisura Anahita magyar lett volna. Annyit ír róla, hogy vele együtt heten érkeztek, mint kaltesi beavatottak oda, ahol a jégkorszaki maximum elől menekültek egy része élt -> Ataiszra. Mivel Joli-Tórem (szintén misztifikált személy) szabotázzsal megakadályozta (az első bűnbeesés a tudás megszerzéséért), hogy visszatérjen hazájába (zátonyra futtatták Anahitáék vitorlását) több, mint 10.000 évvel ezelőtt, hogy minden tudást elsajátsítsanak tőlük.
ARM-OG-ÚR volt Anahita egyik férfi társa. szintén beavatott. Anahita pedig lejegyezte képírással, hogy honnan menekültek a törzsek oda. Többek közt ezt a tudást őrizték az Élet Templomában, amit Mezopotámiába, majd Egyiptomba menekítettek. Innen az asszír veszély miatt egy szkíta hadsereg vitte Ordoszba. Buda és Attila ezt hozták a "Budára", majd újabb veszély miatt István engedélyével Vazul 3 fia András, Béla és Levente hercegek Aldebrőn, és Kijeven át vitték Közép-Ázsiába.
Az irodalmi terasz építésében jeleskedő Arvisura-blog adta közre a szenzációs hírt, miszerint Budapesten rövidesen megépüla világ első transzgenetikus állat- és növénykertje. A közlemény kitér számos részletre, így tisztázza az alapfogalmakat is. Először is megtudhatjuk, hogy miben áll a transzgenézis lényege.
. :) 
