A Vasúti és Közlekedés Közlöny 1907. április 26-i száma írja, hogy május 1-től a kereskedelemügyi miniszter rendeletére állomás és megállóhely névváltozások lépnek életbe. A felsorolásban szerepel Pécs új sörgyár mh. is, ami Pécs megálló mh. lesz. A megállóhely az 1923-as menetrendben szerepel utoljára, valószinűleg ezért nics nincs már feltüntetve az 1931-es térképen, de az új sörgyárat megtaláltam rajta: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/35747/view/?pg=1&bbox=4608%2C-5766%2C7651%2C-4101
Érdekes a lejjebbi szöveg. A távolságok valahogy nem stimmelnek, mintha keverné Pécs-külvárost a megállóhellyel. Az Üszög - Pécs-külváros távolság nem 1,3 km, hanem jobban illene rá a 4,9. A Pécs-külváros - Pécs pedig sokkal inkább 1,3 km, mint 4,9.
Egyrészt nem érdekel, hogy eltávolodtunk a teherkocsiktól. Ugyanis a közönség akkor is ugyanaz lenne, ha most megkeresnénk az igazán autentikus topikot. Messze nincs itt olyan nagy nyüzsgés, hogy akadályozna bármiféle pontosan ideillő eszmecserét.
Az európai vasútállomásokat ismertető 1926-os irásműben csak az ábécés névmutatóban említik Pécs megállót.
A "PH" személy, csomag és expresszáru forgalmat jelent. Érdekes az a megjegyzés, miszerint a megálló csak május 1 és szeptember 30 között vasár- és ünnepnapokon működött. Ez egyáltalában nem utal vágánykiágazásra, vagy hivatásforgalomra.
Az Üszög-Pécs-Barcs vonal részletezésénel nem szerepel.
1920-előttinek nevezett Klösz-térkép. Szerintemk jóval előtti, hiszen az 1911-ben megnyitott Pécs-Bátaszék vonal nem szerepel rajta. A megállót az ívben, a vágány délnyugati oldalán mutatja.
Az általam ismert 1914-es és 1917-es menetrendek Pécset és Pécs-külvárost 1 km-nél kisebb távolságra jelölik.
Üszög és Pécs-külváros, illetve Pécs távolságát 5 km-nek jelzik.
Üszög és Pécs-megálló közti távolságot 2 km-nek írják.
Ezért inkább Üszög felől kezdtem el méricskélni a guglitérképen. Ennek eredményeképp - az előbb közölt Klösz-térképen láthatóval azonosan az északnyugatdélkelet irányú egyenes vonalszakasz végéhez kerül az Üszögtől mért 2 km. Az általatok tippelt hely pedig kb. 2,5 km-re van. Mivel a porcellángyárhoz lehetett számottevő utasforgalom, úgy vélem, hogy Nektek van igazatok, és a Klösz-féle térképre elnagyoltan jelölték a megállót.
Ez a térkép 1929 előtti, mert nincs rajta a Zipernowsky (Gépipari) (oda jártam).
Én is odajártam, G osztályos voltam 1981-85 között.
Ha már Zipi: - A villamos vágányból volt egy rövid csonka kiágazás a Zipernowsky északi oldalánál a Nagy Lajos u. - Béri Balogh Ádám u. - Búza tér sarkánál volt a későbbi Hungarovin pincészet (mostani nevét nem tudom). Pécs-Külváros állomásról 2 borhordós vagont tudtak beállítani fejtéshez.
Basamalom utcai iparvágány rövid csonka még létezett 1985-87 környékén, az tuti. Amikor még Pécsett dolgoztam a vasúton, minden héten jött egy vagon NDK-ból, Meißen-ből hozott kékes-fehér kaolint a Zsolnaynak.
1943-ban háromszor fordultak, igaz, Villányban át kellett szállni Pécs felé:
Az 1 sz. vonatról a 1917 sz. Eszék - Pécs személyvonatra
Az 5 sz. vonatról a 1951 sz. Eszék - Pécs személyvonatra, amelyikben volt közvetlen kocsi a 1903 sz. sebesvonattal Budapest-Keleti pályaudvarra
A 7 sz. vonatról a 1919 sz. Eszék - Újdombóvár személyvonatra, amiben volt közvetlen kocsi a 1019 sz. éjszakai személyvonattal Budapest-Keleti pályaudvarra
Visszafelé szintén volt csatlakozás minden vonathoz legalább Pécstől.
A vasút építési hossza 55 594 méter, amelyen 30.5 km hosszan a MÁV látja el a személyforgalmat. A vasúti pálya végig egyvágányú, a legnagyobb emelkedés 7 ezrelékes, a legkisebb ívsugár 300méteres, legmagasabb pontja 149.019, legalacsonyabb pontja 81.448 méter tengerszint felett. A vágányok hossza 84 604 méter, a vágánykapcsolatokról 125 darab váltó gondoskodik. A pálya 93 900darab telítetlen tölgy talpfán nyugszik, a beépített sínek súlya 30-40 kg/fm közötti súlyú. Van még 3 darab fordítókorong, 10-20 méter közötti átmérővel.
A pécsi szénbányáktól a mohácsi kikötőbe vezető vasútvonalon 6 darab állomás, 7 darab megállóhely található. Épületek tekintetében van 6 darab felvételi épület, 6 darab raktár, 63 darab őrház, 3 darab pályafenntartási raktár, 2 darab fűtőház, 3 darab műhely és 68 darab lakóépület.
A forgalom ellátására van 9 darab gőzmozdony, 6 darab poggyászkocsi, 9 darab személykocsi, melyekben 362 ülőhely található. Van továbbá 28 darab fedett és 252 darab nyitott tehervagon.
1938-ban 115 251 fő utas volt: III. osztályon 110 265, II. osztályon 4 981, míg I. osztályon 5 fő. Az elszállított árú súlya 332 983 tonna volt. A vasúttársaság az évet 253 499 Pengő veszteséggel zárta.
A vasúttársaságnak 235 fő állandó alkalmazottja van és majdnem ugyanannyi, 202 fő nyugdíjasa.
Az 1938-as esztendőben két siklás és egy gázolás volt, mely miatt egy idegen személy elhunyt.
Mi az üreset toltuk ki a deltára (szép túlemelés van ott), és hát nem kellett vacakolni semmivel, mert a kocsi "üres" volt. A csapat elrekvirálta az összes flakonomat.
Mivel a Halért tulajdonában lévő vagonok honálomása Budapest - Kelenföld volt, a rendező részen, a Hungarovin kocsik sokszor ott vártak továbbításra. A régi, fahordós kocsikon megütötték két kalapáccsal a hordóráfot, és a sincsavarokhoz használt un. cigányfúróval megfurták a dongát. Csapolás után egy előre megfaragott faággal elzárták, és visszaütötték a ráfot a helyére. Amikor jöttek az acéltartányos kocsik, a tartalékgépről hozott villáskulcsokkal meglazították a csőperemet, a tolózár előtt, és onnét a széles sugárban kifolyó bort "mentették " meg.
Mert az emelt tető alatt emelt padló is volt, ez volt a személyzet tartózkodási helye. Mindkét irányban ablakokkal, onnét lehetett megfigyelni az egész vonatot.
