Keresés

Részletes keresés

Zsocab Creative Commons License 2024.02.06 0 1 71171

Szia! 

 

Te vagy Tóth Péter? Rég volt már az a 2007. 12. 30-i nap ... :-) Lassan komplett lesz, jelenleg 95 %-os. Örülök, hogy akkor nyélbe ütöttük az üzletet, sok km-t tettünk meg azóta. 

 

Így kezdődött:

 

 

Itt tart most:

 

BicajosPéter Creative Commons License 2024.01.24 0 0 71170

Szia!

Búék neked is!

Meg mindenkinek, aki itt van.

Szerintem ez a Nik tőlem van😀

Előzmény: Zsocab (71165)
mynamecornjohn Creative Commons License 2024.01.23 0 0 71169

Nos   

 

tegnap tól 19 éves a főrum

 

 

 

 

Előzmény: mynamecornjohn (71166)
Zsocab Creative Commons License 2024.01.08 0 0 71168

Szia!

 

Szuper ez a lánc. Eladó esetleg?

Előzmény: cakikoki (71167)
cakikoki Creative Commons License 2024.01.08 0 0 71167

Előzmény: drotszamaras (71061)
mynamecornjohn Creative Commons License 2024.01.06 0 0 71166

Buék mindennek !

Előzmény: Zsocab (71165)
Zsocab Creative Commons License 2024.01.01 0 1 71165

Kedves Szaktársak!

 

Boldog 2024. évet kÍvánok mindenkinek!

 

Elég érdekes hangvételű hozzászólásokat lehet mostanában itt olvasni. Az ember csak kapkodja a fejét. Sajnálom, hogy a régiek közül nem sokan látogatják már e fórumot. Mindenesetre a jelenlévőkkel megosztok pár korhű környezetben készÍtett képet az 1948-as NIK Csepelemről. Az eredeti minta alapján újragyártott szerszámos táska egyik ügyeskezű ismerősöm készÍtménye. Azt hiszem túlzás nélkül állÍthatom, hogy hiánypótló munka. Folyamatosan kutatom a hasonló helyszÍneket, terveim szerint folytatása is lesz eme sorozatnak. A sorozat Szerencsen készült.

 

 

 

Robinho Tommi Hilfegger Creative Commons License 2023.12.17 0 0 71164

Egy kiss érdekesség olvasható a múltból, amely az országgyűlés képviselőházának 1941. év decemberi ülésén hangzott el.
A eredetiről készült teljes digitális változat elérhető a Hungaricana weboldalán.
Pándi Antal interpellációjából - kerékpáros vonatkozással:

 

 

 

A konkrét eset a következő: Ifjú Zeitler Béla bátorságot vett magának és elvállalta Mosonban a Kühne-gyár vezérképviseletét. Kapott az Önállósítási Alaptól 3000 pengőt és nekiindult az önálló keresztény magyar kereskedelmi életnek.

[.....]
Egy ízben az Önállósítási Alap kölcsönével bíró fiatalemberhez a munkanélküliek miniszteri biztosa leküldte Simonkovits Béla felügyelő urat, hogy ellenőrizze az ügymenetét, hogy valóban a neki kiadott kölcsönt a bejelentett cél megvalósítása érdekében használja-e fel, és hogy a munkakörét ellenőrizze, örömmel konstatálta ez a felügyelő úr, hogy igen szépen berendezett és bevezetett üzlete van, ottléte alatt legalább 8—10 vevője kereste fel, sajnos el kellett utasítani őket áruhiány miatt. A felügyelő úrnak feltűnt, hogy ennyi vevő jelentkezik és az általuk támogatott fiatalember nem tud árut adni. Természetesen rögtön kérdőre vonta, hogy mi ennek az oka, hogyan és miként van
ez. Erre ő természetesen panaszát kitárta. A felügyelő úr volt olyan szíves és a fiatalemberrel együtt lement a gyár telepére. A gyár telepén kérdőre vonta az ottani vezetőket, hogy miért nincs áru, mutassák meg a raktárt. A raktárvizsgálat alkalmával megállapították a következőket. Előzőleg egy félórával még egy elutasított vevő részére nem volt kerékpár és gumi, a felügyelő úr azonban talált 500 kerékpárt teljesen készen és 300 garnitúra gumit. Amikor kérdőre vonta a gyár vezetőségét, hogy miért nem szolgáltatta ki ennek a fiatalembernek a gumit és miért van itt ennyi raktáron, mi célt szolgál ez, erre nagy szorultságukban elárulták, hogy árut nem tudnak adni, mert Bíró igazgató úr Budapestről diszponál és az ott működő dr. Kühne Lóránt igazgató úrnak nincs beleszólása.
[.....]
Amint látjuk, itt szándékos áruvisszatartás, sőt, illetve a rendelés nem teljesítésével állunk szemben. Simonkovits felügyelő úr Pestre jött és jelentést tett erről az esetről. Erre a gyár vezetője, aki Budapesten székel a Hazai Banknál, azt az utasítást adta ki, hogy ha ifj. Zeitler Béla beteszi a lábát a gyárba, ne álljanak vele szóba, tiltsák ki és áruval ne szolgálják ki. Megindokolta ezt azzal, hogy Zeitler Bélának volt bátorsága a panaszát előadni és ezeket az anomáliákat feltárni.
[.....]
Még egy érdekes dolgot akarok ezzel kapcsolatban felemlíteni. Amikor ez a fiatal önálló magyar kereskedő megindult, az akkori zs!d* vezető, aki szintén Budapesten lakott és ORBÁN névre hallgatott, buzdításul egy levelet intézett ehhez a fiatalemberhez, amelyben arra biztatta, hogy fogjon hozzá a munkához és ne csak Moson vidékén dolgozzék, mert hiszen ez nem elég gazdag vidék...
[.....]
Mélyen t. Ház! Kétségbe kell esnem, ha azt vizsgálom, hogy ez a most — mondjuk úgy — nem egészen keresztény kézben lévő világhíres magyar Kühne-gyár a Hazai Bank tulajdona, illetve azé a részvénytöbbség.
[.....]
Ezzel az üggyel kapcsolatban fel kell említenem interpellációm második tárgyát, amely nagyon fontos kérdés és a mi gazdasági életünkbe vág bele. A Kühne-gyár nem volt zs!d* gyár. Egy becsületes régi keresztény család munkájának az eredménye volt. Az idők folyamán természetesen terjeszkednie kellett, ehhez pénzre volt szükség. Erre bankhiteleket vettek igénybe és végezetül a tőkeemelés révén a részvénytöbbség a bank kezébe csúszott át.
[.....]
Kérem a miniszter urat, hogy ezzel kezdje meg a gyáripar visszakeresztényesítését, mert hamis az a beállítás, hogy csak zs!d*k alapítottak itt gyárakat. Sem a Kühne-, sem a Ganz-, Lipták-, Láng-gyár nem volt zs!d*, mind régi keresztény iparos család volt, de nem volt magyar tőke, amely erősítette volna őket, tehát zs!d* tőkéhez folyamodtak, amely azután felhígítás, a részvénytőke emelése folytán megszerezte a részvények többségét s így rátette a kezét a gyárakra. Ez bűne volt a magyar gazdasági életnek, tessék ezt jóvátenni és kezdjék meg a jóvátételt a Kühne-gyárral.

 

 

 

Előzmény: Robinho Tommi Hilfegger (71162)
mantralzolika Creative Commons License 2023.12.13 -1 2 71163

Üdvözlöm a magyar weterán kerékpáros közösséget az óév alkonyán!

 

Egyre-másra hallom azt a macskazenét, amivel a hitvány, irigy kutyák az első, az egyetlen, az igazán magyaros, minőségi, strapabíró kerékpárok gyártóját, illetve a mostanáig megőrzött darabokat és igazi hazafi gyűjtőiket becsmérelni vagy támadni merészelik.
Kutatások egész sora bizonyítja, hogy ezek voltak egyedüliként igazi típustiszta magyar csodák!!!!
Már az első gyártási évben modernizálni tudták a Weiss Manfréd Művek magyar mérnökei és dolgozói a Puch elavult szabadalmait, sőt a Triumph, Victoria formáit és minőségét is rögtön tökéletesítették a hazai vásárlók érdekében. Az állam ezt látva csakhamar meg is adta az engedélyt a nemzeti címer kerékpárokon való használatára, hiszen ez mégiscsak a magyar ipari csoda. Melyik igazi hazafinak nem dobban meg a szíve a nemzeti színeket vagy kultúrkör motívumait hangsúlyozó nyaktábla és csengő láttán? Bárki ránéz egy korai gyártásból fennmaradt, akár egy az 1930-as évek közepén vagy végén készült Weiss Manfréd csepeli kerékpárra, rögtön a kissebb "kütyük"-alkatrészek magyaros vonatkozása ötlik a szemébe. Ezek fokozatosan váltak egyre magyarosabbá (pl. lánc, a küllők, pedálok, első-hátsó agyak, pumpák) és ezáltal tették a csepeli WM bicikliket igényessé, "tisztább"összeszedettebb gépekké!!!!
Nem volt a nagy világon e kívűl máshol olyan ország, ahol egy magánvállalatnak ilyen lehetőséget biztosítottak volna arra, hogy önerőből mindent saját maga gyárthasson és növekedhessen a honi ipart gazdagítva (ne feledjük ez mai napig a magyar kultúra része). Nyilvánvalóan ez honvédelmi érdek és ez garantálja a típustisztaságot és ellenőrzött minőséget. Ez a fajta következetesség az állami szervekhez köthető pályázatoknál és megrendeléseknél is segíthette a hazafias elbírálást. DE ne merészelje bárki azt feltételezni, hogy ez monopolhelyzetet jelent vagy ezzel visszaélne bárki, mivel egyértelműen kiolvasható az iratokból, hogy idehaza mindenki előtt nyitva állt a lehetőség a kerékpárok gyártására szinte minimális befektetésekből, sőt a külföldi gyártók is kedvező mértékű vámok megfizetése mellett lehettek jelen. Máskülönben pedig téves lenne típustisztának nevezni például egy német - osztrák - angol - cseh nemzet kerékpárjait, aminek az alkatrészeit más-más specifikus gyártótól szedték össze az országból. Aki pedig külföldről importált, na az abszolút a legalját képviselte. Nehogy már valaki képtelen legyen mindent saját maga önerőből gyártani, egyenlő feltételrendszerű gazdasági környezetben. Sehol nincs lehetőség arra, hogy bárki egy háborúskodásból megtollasodva vagy más praktikákkal kivételes előnyökhöz jusson!!!
Továbbá a külföldi gépek nem is ritkák, sőt nem is szépek egy magyar hazafi szeme, szíve számára. Esetleg régebbiek lehetnek, mert Magyarországon bizony a kerékpárgyártást nagyipari szinten csak a Weiss Manfred Művek művelte, sőt kezdte. Külföldi kerékpárt csak egy-két pénzember magasztal és vesz, mert nem tudja rendesen összeállítani a magyar "csodákat"!!!! Már a Honi Ipar című szaklap is megjegyzi, idézem szó szerint: "Csakis a közönség ÉRTELMETLEN előítélete okozza, hogy mégis veszik a külföldi árut. (Mint ahogyan az idegenhangzású fantázianevekkel forgalomba hozott magyar kerékpár is kelendőbb a piacunkon, mint a BECSÜLETES magyar elnevezésű.)" Az elvetemültebbek ráadásul csinálják a típustisztátlan-szedett-vedett-összehordott roncsokból a Frankenstein-kerékpárokat, azt a látszatot keltve, mintha eredeti gyári állapotból úgy öregedett volna a gazdája mellé.
Weiss-éknél ilyen bizony nincs, mert amit náluk egyszer megcsináltak az bizony az örökkévalóságig tart és még tovább. Ritkának pedig azért ritkák, mert annak ellenére hogy sokat gyártottak belőle, az országunkba látogató külföldi csapatok észrevették a világon egyedülálló minőségét és szépségét, ezért sok esetben magukkal vitték a hazájukba visszatérve, néha közvetlenül a gyárból, máskor a tulajdonosoktól. Ezért kell várni sokszor egy-egy alkatrészre, mert a magyarok inkább szétszedték darabjaira ezeket a csodákat, minthogy kompletten a külföldi kincsvadászokhoz kerülhessen. Másfelől ezért kerülnek elő a csodák remek állapotban napjainkban is, mert ezeket újra fel kell kutatni a régi tulajdonosok szétszórtsága miatt. Itt nincs szükség a régi idők megszépítésére, romanticizálásra, mert egyértelműen látható a külföldre hordott tökéletes darabokat rögtön másolni kezdték azok az elvetemültek - a németek, osztrákok, franciák, csehek, olaszok és még a tengerentúliak is! Amikor még internet se volt! Ne lepődjünk meg ezek után, hogy még hazánkban is egyre több becstelen, galád követe a példát és ötleteket mert lopni az egyetlen igazi kerékpárgyártótól.
A legfontosabb azonban a magyar weterán kerékpáros közösség, ami világszinten kiemelkedik segítőkészségben, a régmúlt anyagainak felkutatásában, közkinccsé tételében, hiteles bemutatásában és mindezt összefogásban megvalósítva. Ne gondoljuk ezt természetesnek más országokban, mert ahogy szép típustiszta kerékpárokat, ugyanúgy közösséget sem tudtak, tudnak alkotni. Néhány sérült elméjű alaknál vannak az eredetinek tűnően összeépítgetett vagy éppen halomba hordott vasak. Továbbá még rejtegetik is egymás elől, sőt vannak akik több ugyanolyat is összeszednek, nehogy máshoz kerülhessen. Újabbak feltűnése esetén mindig megjelennek, hiszen csak ők tudják megfelelően összeállítani és ezzel párhuzamosan az árakat szinten tartani, növelni. Nem ritkán titkos klánokba szerveződnek egy-egy típusra specializálódva és strómanokkal szövetkezve. Rajtuk kívül elenyésző számban vannak csak azok, akik néhány darabot mégis meg tudnak szerezni. Akikre pedig a B-közép rámutat, azokra rögtön rávetik magukat a elvakított, vakhitű fanatikusaik. Szörnyű állapotokat képzeljünk el, jobb nem is beszélni róluk.
Szerencsére, mint említettem a hazai Weiss-közösség és országszerte jelenlévő sejtjeik nem ilyenek, sőt nagyra-becsült méltóságok is kiemelkednek közülük.
Példaként említeném:
 a tévedhetetlen stílusú eredeti bajai Antalt, aki saját kutatásaiból eredően, ritka velős felszólalásaival az egész szakértő közönség megbecsülésének örvend és egymaga ragyogja be káprázatos fehér fényű csillagként az égboltot;
 a makulátlanul tisztánlátó bajai Kiss barátját, aki a Weiss Művek örökségének elismerten leghitelesebb szaktekintélye, a lelkiismeretes, becsületes, hiteles és precíz vezető, már-már önmaga az újkori fehér csodaszarvas;
 és fénybenjáró számmisztikus kisteleki Szűcsöt, aki az első magyar albínó süsüként, a vízen-járó és a tisztességesség hangját harsogó harci csontkürt megszólaltatásának képességeivel szórakoztat.
Ünnepeljük őket országszerte, bármerre is járnak népszerűsítő körútjukon, akár virágmintás köpönyeget, álruhát felöltve, mint az igazságos, akár tiszta fehér valójukban. Ne engedjük hogy befolyásolják,s letérítsék az útról őket!!!
Ez a Weiss-örökség, amit az azonos hitvallású hazafias örökösöknek mentenie, védenie kell és felemelni, hogy a világon mindenki tudomást szerezzen róla az utókorban!

 

Tehát ismételje mindenki a hazafiak weterán kerékpáros manráját: WÉEM! WÉEM! WÉEM!

 

(ui.: Ha valaki helyenként megmosolyogtató zavarodottságot, ellentmondást érez a sorokat olvasva, annak csak az lehet az oka, hogy bennem van már két liter rövid és a gyertyalángnál félreértettem valamit a korábbi hozzászólásokból. A lényegen nem változtat, aki nem ért egyet, az nem is magyar. Minden más BOTCSINÁLTA KONTÁROK egyéni véleménye, de az legyen nekik a baja.)

Robinho Tommi Hilfegger Creative Commons License 2023.12.10 0 0 71162

Szenes Ignác Rt.
[...]
Köztudomású, hogy a csavargyárak üzletmenete igen nagy visszaesést mutat. Öt nagy csavargyárunk bármelyike az ország teljes csavar- és szegecsszükségletét néhány hét alatt elő tudja állítani és így egy-egy gyárra a termelésnek mindössze olyan csekély hányada esik, hogy munkástörzsét képtelen foglalkoztatni.
Ilyen körülmények között érthető, hogy a gyárak mellékcikkeket vesznek fel gyártási körükbe. Így cselekszik a Szenes csavargyár is, amelynek mellékcikkei olyan természetűek, hogy az egész éven át folytatólagosan alkalmasak az üzem fenntartására.
A cég máris szép sikereket ér el textil-gépalkatrészek és kerékpáralkatrészek gyártásával...
[...]
Szenes Ignác vezérigazgató nem adott módott valamennyi új cikkének felsorolására, mert attól fél, hogy sok lesz a követője. Minden egyes új cikknek külön utazója, illetve ügynöke van és ezekre bízza a propagandát.
[...]
Honi Ipar (1933)

 

 

 

A hazai kerékpáripar sérelme.
Lapunk legutóbbi számában Stromfeld Ferenc, a Magyar Vasművek és Gépgyárak igazgatója érdekes cikkben foglalta össze az 1935-ben végbement vas- és gépipari behozatal iparpártolási szempontból sérelmes adatait. A többi között a nyomasztó varrógép- és kerékpárbehozatal kérdésével is foglalkozott és megemlítette, hogy ebben a két vonatkozásban a külföldi ipar térhódítása igen nagy kárt okoz a Weiss Manfréd Művek néhány évvel ezelőtt létesített modern üzemeinek. Esetleges félreértések elkerülése végett meg kell állapítanunk, hogy a kerékpárbehozatal nemcsak a Weiss Manfréd Műveket, hanem a Kühne-gyárat és a Szenes-gyárat is ugyanolyan érzékenyen érinti, minthogy e két iparvállalatunk szintén igen modern üzemeket állított a hazai kerékpár gyártás szolgálatába. E két utóbbi vállalat idevágó értékes tevékenységét egyébként már több alkalommal méltattuk.
Honi Ipar (1936)

 

 

 

Szenes Csavar- és Vasárugyár Rt.
(VI., Lehel utca 23.)
— Nyereggel és pedállal felszerelt kerékpárváz. —
A Szenes-gyár bevezette a nyereggel és pedállal felszerelt komplett kerékpárvázak előállítását. A vázak 30 mm-es csőből, fekete tükörzománcozással, díszes színes és arany csíkozással, igen masszív villával, ékes vagy harangékes hajtóművel, elsőrendű keskenysínes, gombarugós nyereggel és blokkpedállal kerülnek forgalomba. A rendelő kívánságára a vállalat ehhez kiegészítő márkás gyártmányait: első agyat, karosféket és kerékfutócsengőt is különleges áron szállít. A vázak férfi és női, krómozott vagy nikkelezett kivitelben készülnek.
Honi Ipar (1939)

 

 

 

 

 

 

Pártoljuk a honi ipart!

Olvassuk a Honi Ipart!

Előzmény: Robinho Tommi Hilfegger (71160)
specialis.puttonyos Creative Commons License 2023.12.06 0 1 71161

Hadvezetőségünk elfogadott egy hadi célokra kiválóan alkalmas kerékpártipust, az 1909. évi mintájú katonai összehajtható kerékpárt. A közös hadsereg kerékpáros csapatait ilyen kincstári kerékpárokkal szerelték fel.
Honvédségünk is követi a közös hadsereg példáját. Honvédelmi miniszteri rendeletre a 40. honvéd gyalog hadosztálynál
a mult évben egy kerékpáros-századot állítottak fel.
[...]
A fentemlített századnak voltam parancsnoka ; e célból közlöm:
a rendszeresített szolgálati kerékpár leírását s alkalmazását ;
[...]
A katonai összehajtható kerékpár

forrás:Magyar Katonai Közlöny (1911)

 

***

 

forrás: Magyar Katonai Közlöny (1911)

 

***

 

forrás: Magyar Katonai Közlöny (1914)

 

***

 


forrás: Honvédségi Közlöny (1920)

 

 

 

Előzmény: Googlantal Zoltán (71153)
Robinho Tommi Hilfegger Creative Commons License 2023.12.03 0 0 71160

 

 

 

 

 

Központi Védjegy-Értesítő (1936)

(Hungaricana adatbázis)

 

 

 

 

Honi Ipar (1943-1944)(ADT Arcanum - Digitális Tudománytár)

 


Szenes Ignác Csavar és Vasárugyár Rt.

Budapest VI. kerület Lehel utca 23.

Kerékpáralkatrészek

lpeter47 Creative Commons License 2023.11.29 0 0 71159

Sziasztok! 

 

 

Meg szeretném kérdezni, hogy valakinek van-e valami infója a képeken látható kerékpárról.

 

Köszönöm szépen!

 

mynamecornjohn Creative Commons License 2023.11.28 0 0 71158

Helló!

Kép nélkül ? Nehéz árazni.

 

 

 

Előzmény: aladingabor (71157)
aladingabor Creative Commons License 2023.11.22 0 0 71157

Üdv a csopinak. Szeretnék érdeklődni hogy egy Csepel áruszállító tricikli ( a kisebb aggyakkal nem Pannónia kerekekkel) közepes állapotban, idegen hátsó kerékkel milyen értéket képvisel? Köszönöm.

Jackson Teller Creative Commons License 2023.11.14 0 0 71156

Szia. Ezek a nyaktáblák elérhetőek még? Amennyiben igen, szeretnék kérni egy elérhetőséget. Akár telefonszámot is 🙂

Előzmény: satrafuckar (70417)
Googlantal Zoltán Creative Commons License 2023.10.31 0 1 71155

Irigynek tetszik lenni a ,, déli fiúkra ,,?

 

Elkeserítő, de nem meglepő.
Efféle kép mutatás sokaknál meghozhatja a várt eredményt.
Hátradőlve várják a gyanútlanokat.
Ha nem jönnek, olykor kitelepülnek.
Maguknak akarják, fenntartják a jogot.
Fe­lső­bbren­dű célból - „Honvédelmi érdekből
„Ahogy már megszokhattuk.”

 

A számok mindig „...elárulják a kis ravaszt.”
WM Kiss Fecske - Baja (150776) ???1937-1940???
S a sötétben, számok közt bukdácsoló...

 

Dehát madarat számáról tolláról...

 

Előzmény: PZSPM (69614)
Googlantal Zoltán Creative Commons License 2023.10.28 0 0 71154

Kiderülhet ,, goglarka ,, "soraiban" jobban megvizsgálva a részleteket, hogy sajnos még tisztességesen lemásolni sem sikerült a kutatómunkát elvégző Reszegi Zsolt által írtakat.
A "véletlenül" kimaradt részletek érdekes tartalma helyett viszont megkaphatjuk a ,, goglarka ,, -s adalékokat.

 

Egyébként "ünnepi hangvételű kép" mutatása egy ,, katonai ,, kétkerekűvel olyan, mintha egy kisasszonyt felültetve "besorozna" önnön nagyszerűségének hirdetéséhez.

 

Egyenlőre egy ritka kerékpár, "ritka" jellemű tulajdonosának (,, goglarka ,,) szemünk előtt történő virágzása ismeretes napjainkból.
Elképzelhető, nem zárható ki teljesen egy-néhány tagot számláló (,, titkos ,,) társaság sem, de jelen esetben ez az egy egészen bizonyos.

 

 

("De speciális eltérő megoldásai így is elárulják a kis ravaszt.")

 


Előzmény: Googlantal Zoltán (71153)
Googlantal Zoltán Creative Commons License 2023.10.22 0 0 71153

... valóban nem semmi, hogy mik vannak.


Az említett oldalon (https://www.roncskutatas.com/node/20177) most is elérhető a beMÁSOLT írás és képek.

Ez a hozzászólása "valami" Papp Zsolt azonos napi Facebook bejegyzésével (https://www.facebook.com/groups/oldbike/posts/1398408143525651/) szintén "hasonlatos".

 

Az összecsukható kerékpárokról már jelen fórum korábbi hozzászólásai között is írtak, de ajánlom figyelmébe "valami" Puch János által a 1900 előtt (!) szabadalmaztatott Összehajtható kerékpár szabadalmi leírását és az azt követő évek során Európa több országának megvalósításaiból és szabadalmaiból néhányat (fennmaradt darabok - http://www.fahrradsalon.at/2013/12/22/ww1-military-folding-bicycles/). A Camping előtt, szintén nem Csepelről. Gondolta volna?

 

Valóban "minden klappol", főként a Roncskutatás oldaláról lementett írás és a Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013) című könyv "hasonlatos" sorai között. Ezt elérheti bárki szabadon a https://library.hungaricana.hu/hu/view/VESM_PapaiLK_03/?pg=0&layout=s címen.

 

A bejegyzéseire reagálva többen Goglarka alatt "valami" Zoltánt emlegetnek, de a könyv írója Reszegi Zsolt. Emellett a könyvben a Weiss Manfréd 40. M. összecsukható kerékpár cím alatt többször forrásmegjelölés is olvasható, míg a roncskutatás oldalán sehol egy név, forrás vagy hivatkozás sem. Biztosan többen vannak, akik saját kutatási eredményeket is fel tudnak mutatni a témában és őszintén remélem - a kerékpárhoz hasonlatosan - nem másokról való MÁSOLÁS (csekély saját adalékokkal) a tényállás ebben az esetben.

 

Előzmény: PZSPM (68580)
Oldal Béla Creative Commons License 2023.10.03 0 0 71152

Üdv. Nincs valakinek egy felesleges régi rossz de komplett kontra agya?  bármi jöhet

kistelekbaja_rajongoiklub Creative Commons License 2023.09.30 0 0 71151

"Nemzeti" "fehér" marketing


AKKOR...:
A Weiss Manfréd-féle kerékpár a támadások pergőtüzében (1929)
Mi az igazság a csepeli gyárnak állítólag adott nagy kedvezések dolgában? Üdvös-e Magyarországon ke­­­rékpárokat gyártani, vagy sem­? Ez nem lehet kérdés arra nézve, aki beletekint kül­kereskedelmi statisztikánkba és számba veszi, hogy 50— 60.000 darab kerékpár fogyasztásánál mennyi magyar pengő gurul ki a külföldre. Ennek ellenére azt kell látnunk, hogy szé­les körökben valóságos animozitással fogadják a Weisz Manfréd­­ gyár lépését a kerékpár­ipar nagyipari előállításának meghonosítását illetőleg.­­ Itt közöljük a vádakat, az ezeket megerőt­­lenítő felvilágosításainkkal együtt. Az első vád, hogy a Weiss-féle kerékpár kb. 30%-kal lesz drágább a külföldről behozott hasonló kerékpároknál. A valóság az, hogy az elsőrendű külföldi kerékpárok Magyar­­országon 200—250 pengőjével kerülnek for­galomba és a csepeli gyár által előállított ke­rékpárok ezt az eladási árat semmivel sem lé­pik túl. Aki meggondolja, hogy az ilyen gyár­tás meghonosítása szabadalmak, gyártási el­járások stb. megszerzése, gépberendezés stb. címén mennyi költséget okoz, be fogja látni, hogy a megindulás első idején az elsőrendű magyar kerékpár nem lehet olcsóbb az első­rendű külföldinél. A második vád, hogy a gyár érdekéből a kerékpár vámját a tízszeresére fogják növelni. A valóság ezzel szemben, hogy a kerékpár autonóm vámtétele 100 kgonkint 140 arany­korona, a jelenleg érvényes vámtétel pedig 70 aranykorona és így legfeljebb arról lehet szó, hogy a kerékpár vámját 100 aranykoro­nára emeljék. Ha meggondoljuk, hogy Német­ország a maga kerékpáriparát 100 kgkint 300 márkával, az osztrák ipar pedig q-ként 480 aranykorona vámmal védi, el kell ismernünk, hogy a 100 kg-onkinti 100 aranykorona túlzott vámnak egyáltalában nem nevezhető. A harmadik vád, hogy a gyár monopolisztikus helyzetet élvez. Erről szó sincsen. Mi nem dolgozunk behozatali tilalmakkal és a német, osztrák, francia és cseh kerékpárok ezentúl is szabadon jöhetnek az országba, nem is beszélve arról, hogy a jövőben magában az országban bárki berendezkedhet­ik kerékpárok készítésére, így a kerékpárok egységárait a jövőben is a szabad verseny fogja megszabni. A negyedik vád, hogy a gyár külföldről be­hozott alkatrészekből állítja elő új gyártmá­nyát. Talán mondanunk sem kell, hogy nem így van, mert a kerékpár minden alkatrésze itt készül. Az ötödik vád, a Weiss Manfréd cégnek a kereskedőkkel szemben folytatott üzleti poli­tikáját kifogásolja. Az igazság az, hogy a cég mindenekelőtt a speciális kerékpár-eladó szer­vezeteket akarta megnyerni az új magyar gyártmánynak. Ez azonban nem sikerült, minthogy a kerékpár-nagykereskedők külföldi kerékpárok eladásával foglalkoznak és ez­­irányban már le vannak kötve, így azután a gyár a saját eladási szervezetével közvetlenül fordul a vevőhöz, az eladási körzetek megszer­vezésénél a vidéki vaskereskedőket igyekszik a maga érdekkörébe vonni. De semmiképpen nem fair eszközökkel, úgy, hogy azoktól a vaskereskedőktől, akik nem hajlandók a kerékpár-üzletbe bekapcsolódni, megvonná egyéb gyártmányait. Ha ezt a gyár megtenné, nemcsak a kereskedőket találná magával szemben, hanem mindazokat a köröket, ame­lyek a magyar ipar megkedveltetéséért dol­goznak, így festenek a magyar kerékpár elleni vá­dak az igazság világánál. Mi sajnáljuk, hogy az új gyártmányt nem ujjongás­­sal, hanem macskazenével fogadják. És e tekintetben meg kell mondanunk, hogy magát a­­ gyárat sem menthetjük fel minden felelősség alól. Úgy látszik, itt is az a hiba bosszulja meg magát, hogy gépiparunknak ez a mammutvállalata csak arra ügyel, hogy iparfejlesztési téren mennél imponálóbb ered­ményeket érjen el, de egyáltalában nem törő­dik ezeknek az általa elért eredményeknek népszerűsítésével, ami nemcsak neki, hanem az egész magyar iparnak válik kárára. De erről más alkalommal.

 

 

*****


"A Csepel gyártmányú kerékpárok mintaképéül a modernizált Puch-modellek szolgáltak. Az új típus a német Triumph-váz lesz, annak tökéletesített mása." - 1930
[megj.: eddigre a Puch és Triumph (még jópár külföldi) márkák kerékpárgyártás és fejlesztés terén több mint 30 éves múltra tekintenek vissza]
"S ebben az időben indí­totta meg akcióját a Nemzeti Sport, melynek az volt a célja, hogy a ma­gyar kerékpáripar védelmében a kor­mány védővámokkal tartsa távol az idegen gyárak túlzott étvágyát. — S az akció eredménye? — A közel jövőben minden külföldről behozott ke­rékpár után 35 pengő vám jár az eddigi 14—16 pengős vámmal szemben. S a további eredmény: a Weisz Man­fréd kerékpárgyár megalakulása, mely a védővám nélkül meg sem kezdte volna üzemét."
"Csak a Torpedó-szabadonfutó, melyet pátens véd, a svéd eredetű golyós csap­ágyak és a láncok idegen eredetűek a gépen."
(magyar kerékpárlánc gyártása ~1933-tól Márkus Lajos gyára/"WIM"; magyar nyergek gyártása ~1930 - Wolfner-gyár; stb.)
A LEGELSŐ magyar kerékpár a CSEPEL / A csepeli Weiss Manfred-gyár CSEPEL kerékpárjai az egész országban döntő sikert arattak. / Legolcsóbb, mert nincs vám Legjobb, mert tiszta acélból van Legszebb, mert magyar a CSEPEL kerékpár. / Aki külföldi árut vásárol nemcsak saját maga ellen vét, hanem a nemzete ellen is. / A csepeli CSODA / Az ez évi kerékpárgyártás szenzációja. Különleges áramvonalas formája mintavédelem alatt áll.
(Élen a szóvédjegyek, védjegyoltalmak és nemzeti színek, jelképek, jelszavak használatának terén.)

 

*****

 

 

...és MOST:
"Bár nem szokásom írni a fórumon, mst mégis úgyérzem hallatnom kell a hangomat.Hallatnom kell , mert lassú cendes támadás kezd kibontakozni féltve őrzött kincseink, a magyar gyártmányú veterán kerékpárok ellen.
A nagynevű külföldi bringákkal ellentétben, a WM kerékpárok minden alkatrészt figyelembe véve típustiszták. Sajátosan magyaros alkatrészekből állnak össze.
A "nagyrabecsült"külföldi márkáknál megfigyelhető , hogy bár - a váz-villa-hajtómű-ugyan valóban az adott kerékpárrmárkára jellemző ,a kisebb "kütyük"-alkatrészek, nem az adott cég termékei,hanem kisebb, ámbár neves beszállítók árúi.Ezen (küllők-csengők- láncok-agyak-ülések-pedálok- stb), igen vegyes , nem igazán típustiszta bicikliket eredményeztek. A magyar nagyipar WM művek a 30 -s évek közepére -végére elérte azt a célkitűzést, aminek a lényege az volt hogy ne keljen semmit sem importálni, ezért mindent önerőből készítettek, gyártottak le.Ez a Wm kerékpároknál kitűnik, főleg az évtized vége felé. Eddigre saját:-hátsó agy, -első agy, -wm márkás pedálok, wm küllők , csengők (minden részletében), -pumpa,-lánc,teszik igényessé a bicikliket. Ezért a WM gépek sokkal "tisztább"összeszedettebb gépekké váltak legtöbb külföldi társuknál. S az alaptípusoknál ez méginkább kitűnik.
Nagyon jó kerékpárok voltak ezek, s a miénk.Ez az amit az utókornak meg kell mentenünk, s nem az egyébként igazából nem ritka küföldi gépekre költeni pénzünket.Ne engedjük hogy befolyásoljanak,s letérítsenek az útról. Emeljük fel , s védjük meg a magyar weterán "csodákat" Mutassuk meg a világnak mert ez a mi örökségünk.!"
"Egyébként a magyar gépek (a "rajongói klub" megjegyzése: itt kizárólag a WM-re gondol a mesélő leletmentő GYŰJTŐ) védelmében bármikor képes lennék bárkivel vitába szállni."
"a Weiss Manfréd kerékpárok letisztult, jól körülírható "szépségét" nem szeretnénk elhomályosítani a forgalmazói gépek végeláthatatlan kuszaságával, úgy a villák, s úgy egyébként más alkatrészek tekintetében sem."
"A legszebb korszakból való és mára igen is ritka darab a kerékpárod, és ne feledjük fő modell hisz ,,Csepel,,"
"Szerintem a legszebb nyaktáblával, ami létezett a WM-nél."

 

"Naponta járom a telepeket. Nem kéne lealacsonyítani a magyar bringákat. Valóban sértő lehet sok gyűjtő számára ha tonnában mérjük kedvenc kerékpárjainkat, azt sugalva hogy értéktelen vackok."
"Tegyük tisztába! A méh telepen egy Cseh kerékpárroncs kilónkénti ára pontosan megegyezik egy magyar biciklironcs árával."

 

És jól jegyezzük meg: ezentúl a Weiss-céggel senki sem konkurrálhat...

kistelekbaja_rajongoiklub Creative Commons License 2023.09.26 0 1 71150

A magyar kerékpár "bölcsője" - "Nemzeti" kerékpár - Üzletpolitika "fehér"-en

(szemelvények)

 

1928-ból
Weiss Manfred - kerékpárok
Értesülésünk szerint az ismert WM márka 1929-ben már nemcsak az autókon lesz látható, hanem a kerékpárok nagy tömegén is, mert a gyár áttér a közhasználatú kerékpárok előállítására is. Ez annál örvendetesebb, mert eddig kizárólag behozatalra voltunk utalva, ami lényegesen rontotta a külkereskedelmi mérleget.

 

1929-ből
Kerékpáralkatrészek vámmentes behozatala
Az 1929. évi 140/M. E. számú rendelet határozmányai szerint kerékpárláncokat, továbbá nem motoros kerékpárokhoz való golyós csapágyakat, valamint szabadonfutó fékagyakat a kerékpárok gyártásával foglalkozó üzemek ezentúl (1929 január 12-től kezdődőleg) külön engedély alapján vámmentesen hozhatják be.


Weiss Manfrédék uj kerékpárgyárának érdekében az eddiginek kétszeresére emelik fel a kerékpárvámokat
[...]
A Weiss Manfréd-gyár a háború alatt létesített nagy üzemeket fölhasználva, ma már a legkülönbözőbb iparcikkek gyártásával foglalkozik. Gyártanak Csepelen repülőgépeket, zománcedényt, különböző vas- és acélárukat, számtalan különféle cikket. A Weiss Manfréd-gyár legjelentékenyebb tényezője a csőkartelnek, legutóbb a városok csőszükségletének fedezésénél az egész közvélemény érdeklődéssel vette tudomásul, hogy milyen hatalmas vámok teszik lehetővé a gyár részére a csőgyártást és a külföldi áruk kiszorítását. Most azután a Weiss Manfred-művek egy uj cikk gyártására is berendezkednek: a gyártelepen már megkezdték a kerékpárok gyártását, a Weiss Manfréd-féle kerékpárok a legközelebbi időben forgalomba is kerülnek. Ezzel egyidőben életbelép egy uj kormányrendelet, amely a magyar ipar védelme címén a külföldről behozott kerékpárok vámját az eddigi 75 aranykoronáról 150 aranykoronára emeli fel.
[...]
Ezt a demokratikus közlekedési eszközt egy magánvállalat érdekében megdrágítani nem szabad és nem is lehet. A magyar ipar érdekeire való hivatkozás ebben az esetben teljesen jogtalan. A magyar iparnak nem érdeke az, hogy létrejöjjön egy protekciós, melegágyban plántált, üvegházi levegőn fölnevelt iparág, amely a szabadversenynek első lehetletére életképtelennek bizonyul, az csupán a Weiss Manfréd-család magánérdeke. Ez a család hosszú évtizedek során éppen eleget kapott Magyarországtól, a magyar földtől, a magyar nemzettől: ez a család szerény, majdnem vagyontalan kezdés után mi közöttünk Európa egyik leggazdagabb és leghatalmasabb családjává lett, amelynek vagyona szinte felbecsülhetetlen.


Weiss Manfredek újabb nemzeti ajándéka
[...] A kifogásolt vámemelés nem egyedüli kedvezése a Weiss cégnek. Neki ezentúl azokat a kerékpár alkatrészeket, amelyeket nem gyárt, vámmentesen szabad behozni. Ilyen nemzeti ajándékban más gyárak is részesülnek, más gyárak is hozhatnak be egyes árukat vámmentesen, hogy azután a vámvédelem teljes kihasználása mellett drágábban adhassák el, vagyis, hogy az állam helyett a vámot ők szedjék be a fogyasztóktól. Rendszerint ezt a nemzeti ajándékot valahogyan úgy szépítik, hogy hivatkoznak arra, hogy a vámmentességek kizárólag oly tárgyakra vonatkoznak, melyeket még tovább kell megmunkálni.
Nem így a Weiss-cégnél. Azokra a kerékpáralkatrészekre, melyeket nem állít elő, vámmentességet élvez, noha ezek az alkatrészek, legalább a legfontosabbak, a legteljesebb mértékben kész, tökéletesen befejezett ipari áruk.
[...]
Akik tőle vesznek kerékpárokat, meg is fizetik a vám árát, de nem az állam kasszájába, hanem a Weiss-cég pénztárába.
[...]
És jól jegyezzük meg: ezentúl a Weiss-céggel senki sem konkurrálhat....


A kerékpárok vámját a kormány csakugyan fölemelte anélkül, hogy a kereskedelmi érdekeltséget meg­kérdezte volna és dacára annak, hogy ez a vámemelés csak egyetlen egy ma­gyar cég érdekeit szolgálja, a magyar kereskedelemnek és magyar fogyasztás­nak pedig határozottan hátrányos. Föl­téve, de meg nem engedve, hogy a Weiss Manfréd rt. a kerékpárokat olyan minő­ségben és mennyiségben állítja elő, hogy a magyar fogyasztás igényeit minden tekintetben kielégítheti, amit legalább is be kellene még bizonyítania, még akkor is veszedelmes volna az olyan vámvédelem, amely egy cégnek valóság­gal monopolisztikus helyzetet teremt. Nincs semmi garancia arra, hogy a nagyon is nagy vámvédelemmel a cég nem él-e olyan módon vissza, hogy gyártmányai­nak árát az importparitás legfelső hatá­rán tartja, ami azt jelenti, hogy Magyar­­országon a bicikli, a szegény emberek­nek különösen a vidéken ma már nélkü­lözhetetlen olcsó közlekedési eszköze annyira megdrágul, hogy éppen azok­nak válik hozzáférhetetlenné, akik leg­jobban rá vannak szorulva , sőt a jelek arra vallanak, hogy a gyáros­ cég a vám­védelmet nem tekinti írott malasztnak, mert gyártmányainak árát nagyon ma­gasan szabta meg. Külön sérelme a szak­mabeli kereskedőknek, hogy a Weiss Manfréd-cég közvetlen fogyasztóknak állí­tólag még részletre is ad el kerékpárokat. Az érdekelt kereskedők ezt méltán annyira rossznéven vették, hogy a Weiss-­­féle biciklik bojkotját határozták el. A bojkottot a cég azzal igyekszik meg­törni, hogy egyes kereskedőkkel akar megállapodásokat létesíteni. Úgy hall­juk, hogy az eddig elért eredmények nincsenek arányban a fáradsággal és költségekkel, ha pedig valóra válik a szakmabeli kereskedők körében fölme­rült az a terv, hogy szervezkednek és bírság terhe mellett kötelezik magukat arra, hogy a cég gyártmányait nem tart­ják, a cég mégis kénytelen lesz a kerék­pároknak egyenként fogyasztóknak való eladásáról lemondani.


A "Csepel"-kerékpárok bevezetésének mosdatása
Kötelességszerűleg szóvátettük azt a legenyhébb megítéléssel is furcsa el­­járást, amellyel a Weisz Manfréd rt. legújabb gyártmányát, a >­­Csepel<-­­kerékpárokat a kereskedelem meg­kerülésével a magyar piacon bevezetni törekszik. A Varrógép- és Kerékpár­­kereskedők Egyesülete hivatalos lap­jának nem tetszik, hogy bátrak vol­tunk annak a szakmának érdekeiért síkra szállni, amely anyagilag is jelentékeny mértékben járul hozzá ennek a szaklapnak föntartásához és fölényes hangú cikkben próbál szerecsent mos­datni, Weiszék eljárását kifogástalan­nak beállítani, egyúttal pedig rá­fogja a Magyar Kereskedője Lapjára, hogy a magyar gyáripart és kereskedelmet el­lenlábasokként akarja szembeállítani, hogy az ellenséges atmoszférában köny­­nyebben találja meg számításait a kül­földi ipar, »ahonnan — szerinte — az ilyen szelek fujdogálni szoktak«. Nem akarunk senkivel sem polémiát folytatni. Nem is a magunk igazának bizonyítására, hanem kizárólag a dön­tésre hivatott közegek és hatóságok he­lyes informálása végett mutatunk rá arra, hogy ahány állítás van az illető cikkben, annyi valótlanságot tartalmaz. Hogy a végén kezdjük : Azt mondja, hogy­­a kereskedelem kikapcsolásának kérdésében is rosszul informált a cikk írója. A magyar kerékpárkereskedelem olyan tekintélyes cégekből áll, hogy a hazai gyár is elsősorban ezekkel a cé­gekkel indította meg tárgyalásait ter­­melvényének átvétele céljából és az a cél vezette, hogy kerékpárjai a kerék­párkereskedelem útján jussanak el a fogyasztókhoz.« Hát ez bizony nem így történt ! A Weiss Manfred cég a tényleg előkelő és minden tiszteletet megérdemlő keres­kedő­ cégekkel nem tárgyalt, hanem ne­kik diktálni próbált: azt akarta diktálni, hogy az általa megszabott, a tényleges piaci árak­nál 30—40 százalékkal magasabb árakon vegyék át gyártmányait. A kereskedőkhöz körlevelet intézett, amelyben a kerékpárok árát gummi és lámpák nélkül darabonként 145 P-ben szabta meg, egyúttal pedig megkezdte a biciklik magánfogyasztóknak tizenkét havi részletre fölszerelve 163.50­0 áron valóságos házalással való eladását. A Weiss Manfred rt. eladási szervének, az Agrárglobus rt.-nak autósai megje­lentek az ország különböző helyein ke­rékpárokkal megrakottan és a mondott áron mondott feltételek mellett árusí­tották a bicikliket boldog-boldogta­lannak. Nem kell szakembernek lenni annak megértéséhez, hogy egyetlen kereskedő sem foglalkozhat olyan cikkel, amelyet a magánfogyasztó hosszú időre beosz­tott apró részletek ellenében ugyanazon az áron kaphat meg, mint amennyit a kereskedőnek kell érte készpénzben vagy rövid lejáratra fizetnie. Egy-egy kerékpár gummitömlője ugyanis kb. 18 P-be kerül. És aki azt hiszi, hogy az említett árak az importparitás színvo­nala alatt vannak, vagy csak csekély­séggel haladják azt meg, az nagyon té­ved, mert — mint már említettük — ezek az árak 30­—40 százalékkal maga­sabbak a mostani piaci áraknál. Tehát betű szerint igaz, hogy a Weiss Man­fréd rt. a kerékpárok drágítására törek­szik a mai vám mellett is és nagyon valószínű, hogy még magasabb árat kérne, ha a kormány megtenné neki azt a szívességet, hogy a mostani 100 kg.-ként 70 aranykorona vámot 100, esetleg 140 aranykoronára emelje föl. Amikor a túlzott vámvédelemről be­széltünk, nemcsak az imént említett vámtételekre gondoltunk, hanem még inkább arra, hogy a Weiss Manfréd rt. olyan formában élvez vámvédelmet, hogy kerékpáralkatrészeket, szabadon­­futó fékagyat, golyós csapágyakat, lán­cokat, stb. hoz be vámmentesen, nem végez tehát olyan gyári munkát, ami­lyent akáremlyik mechanikus nem tudna végezni. Magyarán vámmentesen importál olyan alkat­részeket, amelyeket összeszerelten másnak csak aránylag magas vám mellett lehet behoznia. A hatalmas nagy gyárvállalat emellett mindössze évi 10—12.000 kerékpár elő­állítására rendezkedett egyelőre be, míg a hazai szükségletnek csupán egy töredékét termeli, míg ha a szóban forgó alkatrészeket akárki vámmentesen behozhatná, az országban többszáz kisebb-nagyobb mechanikus legalább 25.000 kerék­párt tudna termelni, vagyis a szük­ségletet körülbelül el tudná látni. Igaz ugyan, hogy 1928-ban 60— 70.000 kerékpárt hoztunk be és ezt a mennyiséget majdnem egészen el is helyezték az országban, de ennek az volt az oka, hogy a biciklifogyasztás tekintetében a tavalyi esztendő rekordév volt, mert a háború alatt és után évek hosszú során át kerékpárokat alig lehe­tett importálni és amikor a behozatal könnyebbé vált, a kereslet erősen föl­lendült. Ma azonban a magyar fogyasz­tás már telítve van, valószínű tehát, hogy a forgalomban nagy visszaesés következik majd be és Csonka-Ma­­gyarországon nem lehet majd évi 30— 40.000 biciklinél többet elhelyezni. El­hisszük, hogy a Weiss Manfréd rt. ezt az üzemágát úgy tudja fejleszteni, hogy egy-két esztendő múlva a fogyasz­tás felét el tudja látni; akkor is azon­ban csak az teheti a behozatalt fölös­legessé vagy szoríthatja a minimumra, ha mindenki vámmentesen importálhat alkatrészeket és a kisebb mechaniku­soknak is éppen úgy módjukban lesz »hazai gyártmányú« kerékpárokat ösz­­szeszerelni, mint a nagy gyáros cégnek. A Magyar Kereskedők Lapja törhe­­tetlenül küzd azért, hogy a magyar kereskedő mindig részesítse lehetőleg előnyben a hazai terméket a külföl­divel szemben — alig van olyan száma, amelyben ezt a témát nyomatékosan szóvá ne tenné — a kereskedőket foly­ton rábeszéljük,, hogy vevőiket, a fogyaszt­óközönséget is igyekezzenek a rendelkezésükre álló minden eszközzel ilyen irányban nevelni, de mint a ke­reskedelem érdekeinek képviselésére hivatott sajtóorgánum nem tudnék a kereskedőket arra rábeszélni, hogy az olyan gyártmány bevezetéséért exponálják magukat, amelynek gyártója cikkét a kereskedelem megkerülésével igyekszik forga­lomba hozni és annyira megy, hogy egyes ipari góc­pontokon, nagyobb gyárvállalatoknál munkavezetőket, előmunkásokat és más olyanokat bíz meg képviseletével, akiknek a munkásokra befolyásuk van, kifejezetten azzal a célzattal, hogy ezek a képviselői gyártmányát magánfogyasztóknak adják el apró részletekre olyan áron, amilyent a ke­reskedőtől kér. A kerékpárokkal foglalkozó magyar kereskedők tartoznak önmaguknak és a kari szellemnek, a magyar keres­kedelem jövő boldogulásának azzal, hogy az olyan semmibevevésüket, amilyent a Weiss Manfréd rt. produ­kál, ne tűrjék el tiltakozás nélkül, még ha olyan hatalmas potentátum részé­ről jön is, mint épen a Weiss Manfréd ­­részvénytársaság.


Béke a Weiss Manfréd-gyár és a kerékpár­kereskedők között.

Mint ismeretes, az első magyar kerékpárokat a csepeli gyár a keres­kedelem kikapcsolásával, közvetlenül a fo­gyasztók részére árusította. Körülbelül két­ezer kereskedő memorandummal fordult a gyárhoz, hogy a kerékpárárusításból való ki­zárásuk egzisztenciájukban fenyegeti őket. Hosszas tárgyalások után most plattformot találtak az ügyek rendezésére. Eszerint Cse­pel a kerékpárokat részben eddigi megbízot­tai, részbem­ a kereskedők útján fogja forga­lomba hozni. Ezzel a megegyezéssel az ed­digi 240 pengős kerékpárárak a multté let­tek, mert a gyár gépeit 165 pengős áron hozza forgalomba, részletfizetésre is. A cse­peli kerékpárok gyártásánál 400 munkás foglalkoztatása vált lehetővé.

 

1930-ból
A magyar kerékpárkereskedők a magyar kerékpár ellen
A kerékpárkereskedők és a Weiss Manfréd-gyár ügye a kereskedelmi miniszter előtt
Kikapcsolta-e a magyar gyár a közvetítőkereske­delmet ?­­
A magyar gyártmány olcsóbbá tette a kerékpárt
A következő tudósítást kaptuk: A kerékpárkereskedők és a W­eiss Manfred gyár között még­ mindig áll a­ harc a „Cse­pel“ kerékpárok miatt. Az előzmények ismeretesek: a cse­peli Weiss Manfred gyár új gyártmányú kerékpárokat hozott forgalomba, ami nem tetszett a kereskedők­nek. A legkülönbözőbb kifogások hangzottak el az újonnan forgalomba kerülő gépek ellen, amelyek úgy konstrukciójukban, mint áraik­ban versenyképeseknek bizonyultak a külföldi gyártmányokkal szemben. Ez bizony szíven talált néhány kereskedőt, aki elhalmozta magát a külföldi képviseletek egész tömegével és most megijedt a magyar ipar sikerült produktumá­nak váratlan versenyétől. Gyűlések, memorandumok, határozati javas­latok jelezték a­­ kerékpárkereskedők ideges, iz­gatott harcba indulását az új magyar kerék­párokkal szemben. Végül is összeültek a keres­kedők a gyár képviselőivel és megpróbáltak megállapodni abban, milyen feltételek mellett árusíthatnák az új gépeket kiskeres­kedői forgalomban is? Ezek a megbeszélések azután még távolabb röpítették egymástól a szembenálló feleket. A kereskedők ugyanis hal­lani sem akartak arról, hogy 15 százalékos kez­dődő jutalékra és 50 százalékos kockázatra vál­lalják az árusítást, a gyár pedig­ ragaszkodott ehhez a feltételeihez. De nemcsak emiatt élező­dött ki még jobban a helyzet, h­anem azért is, mert a gyár elhatározta, hogy közvetlen a fogyasztók rendelkezésére is áruba bocsájtja új gépeit. A kerékpárkereskedők ezek után újabb nagy­gyűlést hívtak egybe és ezen újabb határozati javaslat született, amelyet most már egyenesen a kereskedelmi miniszterhez címeztek és tőle kértek,­­ akadályozza meg az új kerékpá­roknak a kereskedelem kikapcsolásával tervbe vett árusítását. E pillanatban tehát a­ miniszter előtt fekszik ennek az izzó háborúskodásnak ügye. Az itt közölt tudósítás állandóan a kerékpár­kereskedők összességéről beszél­, holott a való­ságos helyzet az, hogy a magyar gyárnak nem a kereskedők tömegével van baja, hanem tulaj­donképpen csak nyolc nagykereskedővel, vagy ha úgy tetszik, a Kerékpárkereskedők Egyesü­letével. Az igazság az, hogy a magyar kerék­párokat készítő gyár eddig már 1000—1200 kiskereskedővel állapodott meg, ezzel tehát a közvetítőkereskedelem bekapcsolása megtör­tént. Ami azt a vádat illeti, hogy a gyár közvet­lenül szolgálja ki a magánfogyasztókat, ebben a valóság az, hogy aki magához a gyárhoz for­dul, itt is kielégítheti szükségletét, de egyben minden alkalommal felvilágosítják arról, hogy ugyanolyan áron vásárolhatja meg a magyar kerékpárt a kiskereskedőknél, mint amilyen árban a gyártól kaphatja. A magyar gyártmánynak a piacra gyakorolt hatását jellemzi, hogy a ma­gyar kerékpárok forgalombahozatala az eddigi 220—240 pengős árakat 165-re szo­rította le, vagyis arra az árra, amelyért az új magyar gépeket árusítják. Nyilvánvaló ebből, hogy a magyar iparfejlesztés fe­lső­bbren­dű célkitűzéseit nem is tekintve, fogyasztói szem­pontból is üdvös hatása volt a magyar kerék­pár forgalombahozatalának. Ezt az olcsóbbo­dást a vámszempontok sem befolyásolták, mert a kerékpárok vámja ma 100 kilogrammja mint 100 aranykorona, ami azt jelenti, hogy egy ke­­rék­párra mindössze 15 aranykorona vám esik.

 

1934-ből
A magyar kerékpárkereskedelem esztendők óta a legnagyobb válsággal küzd. Ez az állapot azóta tart, amióta a Weiss Manfréd-gyár megjelent a piacon kerékpárjaival és lehengerelte a sok évtizedes múlttal rendelkező kereskedői tábort és kreált magának máról holnapra kereskedőket, cca 1500-at. Azóta behozni alig lehet, de mindennek dacára az üzlet lanyha, mert nincs vásárló. Az alkatrészek is lassan fogynak. Itt szédületes konkurrencia fejlődött ki. Sokan gyártanak és a silány piacot mindegyik iparos-kereskedő szeretné megszerezni és az árakat egészen lenyomták. [...]

 

dreamfactory Creative Commons License 2023.09.12 0 0 71149

Köszönöm szépen ! 

Előzmény: harsanyip (71128)
xrami Creative Commons License 2023.09.08 0 0 71148

Az ékes rögzítésű kormánystucniknál mennyi a minimális, villanyakba süllyesztendő rész?
Nem látszik a jelölés.

 

Az ék magasabbik oldalát mérjem rá mégegyszer?
Tehát ha fordítva nézem, akkor például a kormányszár "hegyétől" mérve, 2 "éknyi" magasság a minimum besüllyesztés?

 

(Nem úgy kérdezem, hogy 8 centi, vagy 10 centi, hanem "műszakilag" megközelítve.)

Oldal Béla Creative Commons License 2023.09.08 0 0 71147

jó kis cuccok ezek

Előzmény: rotring05 (71129)
altenberger Creative Commons License 2023.09.07 0 0 71146

"Ezért nem dobunk ki kiszerelt zártcsapágyas agyat, kitűnő még méricskélni."

 

Felújítani sem agysebészet. Igaz még nem csináltam, de Youtube videókon egyszerűnek tűnik! :-)

Igaz, egy izmos satu azért kell hozzá.

(Rebuild Cartridge Bearings)

Előzmény: xrami (71145)
xrami Creative Commons License 2023.09.03 0 0 71145

Olyan, hogy jól jöjjön ki a láncvonal az adott első fogaskerékkel.

Bedugsz pl egy 68/119-es tengelyt rárakod a fogaskerekedet és innen már látod hogy jó vagy szélesebb vagy keskenyebb kell.

Ezért nem dobunk ki kiszerelt zártcsapágyas agyat, kitűnő még méricskélni.

Előzmény: Laza rigalánc (71144)
Laza rigalánc Creative Commons License 2023.09.03 0 0 71144

Tisztelt Hozzáértők!

Lehet nem jó helyen kérdezek, de napi hasznalatra csinalok egy 70" évekből való csepel túrát.

Cseretném a hajtóművet négyszögtengelyes monoblokkra cserélni, az ékes megoldás helyett.

Milyen tengelyméretű monoblokk való bele?

Válaszokat köszönöm

harsanyip Creative Commons License 2023.08.22 0 0 71143

Szervusz!

 

Gratulálok, ez gyönyörű ritkaság!

Nekem van egy Via Regia, az 1939-es. 

Az alapján a kormány korabeli, sportos kivitel, mint az agyak is . Szerintem hozzá való. Talán a bovdenes dörzsfék is lehet korabeli a fékkar alapján. A patkófék szetimtem nem.  A lámpák közül a Bosch és a másik üveg nélküli króm lehet a leginkább hozzávaló. Az EEODD kapcsolós magyar szerintem későbbi, a fekete pedig az állapota miatt nem illik a képbe.

Elegáns sportos kerékpár a 30-as évekből, nagyon gyönyörű állapotban.

Majd kijavítanak, ha butaságot írtam volna.

Előzmény: hagazs (71142)
hagazs Creative Commons License 2023.08.08 0 0 71142

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni az információ gyűjtéshez, úgy gondolom jó helyen járok ezügyben.

40-50 évig volt elásva a sufniban a bácsikám régi Via Rex kerékpárja szétszerelve.

Mellékelek képeket.

Nem vagyok hozzáértő, ezért nem tudom hogy mi az ami hozzá tartozik.

A kerekek és sárvédők a tartóval együtt egészen biztos. 

Viszont a kormány már nem valószínű.

a képen szereplő lámpák közül sem tudom melyik az övé.

 

Szeretném feltölteni a saját tartozékaival együtt a Vatera oldalára licitre.

Előre köszönöm a segítséget!

 

(az emblámát még nem találtuk meg)

 

Képek itt: https://drive.google.com/drive/folders/1I9UA2o9zJZ7bqIZehHm-AhIo5lk9rgtu?usp=sharing

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!