Igenám, de körülményektől függ, hogy mi az életképes. Nemtudommér, de a sivatagban nem eléggé életképes a rozmár, és a papagály sem érzi túl jól magát az Antarktiszon. Fura ez a biológia.
"Mi a hiba ezzel a keppel? Enszerintem az, hogy ha ez tenyleg ezen alapult volna, akkor ma már rég nem szabadna hogy letezzen az egysejtu, es a legtobb "alacsonyabb szintu" (tehat elmeletileg eletkeptelenebb) eletforma. "
Miért életképtelenebb? Minek alapján? Egyetlen ma élő lény sem életképtelenebb a másiknál, hisz élnek és virulnak.
Pontosan.
Na dehat az evolucio allitolag azert es ugy tortent, hogy az "eletkepesebb" szaporodott az eletkeptelenebb a hatterbe szorult.
Nem tudsz olyan fogalmat mondani, aminek ne lenne ellentétpárja, és egyetlen ellentétpár egyetlen tagját sem tudod a párja, az ellentéte nélkül magyarázni.
A hideg értelmét vszti a meleg nélkül. A sötétség szükséges, hogy megtapasztaljuk a fényt, hisz sötétség nélkül a fény, mint olyan megtapasztalhatatlan lenne.
Végigmehetek az összes ellentétpáron, biztos tovább tartana, mint reggelig, de a lényeg, hogy ez nem az elme játéka, hanem megtapasztaláson alapuló felismerés.
Hideg ertelmet veszti meleg nelkul? Miert? Ami van, ami objektiv az maga a homerseklet. Nincs objektiv "hideg" es "meleg". Az teljesen egy emberi kitalacio, nem mas mint a sajat magunk szempontjabol letrehozott teljesen mesterseges kategorizalas. Hiszen egy "elolvadni akaro" vastargynak +200 fok teljesen "hideg". Egy jegkockanak meg +10 fok elviselhetetlenul "meleg".
A fény pelda sem mas, hiszen nincs is olyan hogy sotet, pusztan a feny jelenletenek a hianya. A feny az objektiv, minden mas megintcsak mesterseges, emberi tudat altal letrehozott kategorizalas.
akkor pedig ebből a felismerésből elkerülhetetlenül következik, hogy kell lenni a világegyetem olyan részének, melyet még nem ismertünk meg, és ennek az általunk megismert világegyetem ellentétpárjának kell lennie.
Itt nagyon kell vigyazni mit nevezunk egyaltalan "ellentetparnak". Hiszen ha felismerjuk, hogy ez a polaritas kerdes egyaltalan nem biztos hogy objektiv, csak a tudatunkban letrehozott mesterseges kategorizalas, a szuksegszeruseg mivolta eltunik. Persze, lehet hogy van valami, ami a kategorizalasunk szerint "más". De nem latom a szuksegszeruseget bizonyitottnak.
Csakhogy, es erre most visszaterek a realitas talajara, ezekkel igy nem lehet operalni.
Ez a mondatod olyan hangulatot kelt, mint egy madát, amelyik szárnyát próbálgatja, párat verdes, aztán inkább lépeget a biztos földön, és kerüli az erőfeszítést. Pedig Te nem ilyen vagy! :)
Nem, tenyleg nem vagyok ilyen. De a fenti mondattal arra probaltam ravilagitani, hogy ebben a temaban borzaszto konnyu elterni a kezelheto realitastol azzal, hogy bevetunk csak eppen eleg fantaziat ahhoz, hogy lecsusszunk az objektivitas talajarol.
A világ felosztása alkotóra és alkotásra, teremtőre és teremtésre csak tudatunk játéka. A világ felosztása ellentétpárokra csak tudatunk játéka. Az egész azon múlik, hogy a poalritást, vagy a nempoláris létet veszem kindulási alapnak.
Pontosan. En is ezt probaltam magyarazni. Akkor lehet hogy egyhuron pendulunk (:-)?
Mégis használjuk a végtelen kifejezést, hiszen a végtelen létezése a véges létezéséből következik, noha maga a végtelen számunkra elképzelhetetlen. Ugyanolyan elképzelhetetlen, mint a kezdet nélküli, vagy kezdettelen, amelyik szó ugyan nem terjedt el, de logikusan következik abból, hogy ha egyszer van végtelen, akkor van kezdettelen is.
Szamomra a vegtelen sokkal konnyebben "elkepzelheto" mint a veges, remenytelennek tuno kezdet es végpontjanak az orokos keresgelese es megmagyarazasa.
Kiindulok onnan, hogy valaminek vagy valakinek vegtelennek KELLETT hogy legyen. Ha nem a vilagegyetem, akkor annak a teremtoje, ha nem a teremto, akkor a teremto teremtoje, vagy annak a teremtoje. Ami szamomra sokkal nehezebben elkepzelheto az egy olyan pontnak az elerese, ahol SEMMI es SENKI volt. Es abbol hirtelen VALAMI lett. Akkor mar sokkal jobban megvagyok egy akar vegtelen vilagegyetemmel (idoben is, terben is), vagy mivel elmeletekrol van szo, még akar egy vegtelen teremtovel is. De valami vegtelen kell hogy legyen.
Márpdig ha van kezdettelen, akkor máris elpárolgott előlünk a teremtő teremtőjének feloldhatatlan dilemmának tűnő rémképe:) Hát nem, Gáborkám?
Dehogynem. Csakhat pontosan ugyanezzel a gondolatmenettel, miert ne lehetne maga a vilagegyetem kezdettelen, ugy ahogy van? Vagyis: miert kell egy teremto?
Mi a hiba ezzel a keppel? Enszerintem az, hogy ha ez tenyleg ezen alapult volna, akkor ma már rég nem szabadna hogy letezzen az egysejtu, es a legtobb "alacsonyabb szintu" (tehat elmeletileg eletkeptelenebb) eletforma.
Miért életképtelenebb? Minek alapján? Egyetlen ma élő lény sem életképtelenebb a másiknál, hisz élnek és virulnak.
Érdekes vonalat indítasz, szembeállítod a tudatot a tapasztalással, noha a tudat kizárólag tapasztalás alapján működik. A polaritás léte nem a tudat játéka, hanem tapasztaláson nyugvó felismerés.
Nem tudsz olyan fogalmat mondani, aminek ne lenne ellentétpárja, és egyetlen ellentétpár egyetlen tagját sem tudod a párja, az ellentéte nélkül magyarázni.
A hideg értelmét vszti a meleg nélkül. A sötétség szükséges, hogy megtapasztaljuk a fényt, hisz sötétség nélkül a fény, mint olyan megtapasztalhatatlan lenne.
Végigmehetek az összes ellentétpáron, biztos tovább tartana, mint reggelig, de a lényeg, hogy ez nem az elme játéka, hanem megtapasztaláson alapuló felismerés.
Ha egyszer felismerjük, hogy az általunk megismert világegyetem az ellentéteken, a polaritáson nyugszik, akkor pedig ebből a felismerésből elkerülhetetlenül következik, hogy kell lenni a világegyetem olyan részének, melyet még nem ismertünk meg, és ennek az általunk megismert világegyetem ellentétpárjának kell lennie.
Ha ezt kétségbevonjuk, akkor mindent kétségbevonhatunk, és a tömény szkepszis maró sava tenne tönkre minket, ami hál'Istennek nem a kenyered.
Csakhogy, es erre most visszaterek a realitas talajara, ezekkel igy nem lehet operalni.
Ez a mondatod olyan hangulatot kelt, mint egy madát, amelyik szárnyát próbálgatja, párat verdes, aztán inkább lépeget a biztos földön, és kerüli az erőfeszítést. Pedig Te nem ilyen vagy! :)
Mert ha elengedjuk magunkat, fantaziankat, kinyitjuk tudatunkat minden lehetosegre, eshetosegre, akkor a bearamlo minden egy nagy semmive fog osszemosodni.
Nem is hiszed, mennyire örülök ennek a mondatodnak. Ebben is látszik, hogy a tudatodból önkéntelenül előtüremkedik az az ellentétpár, ami a vallásokban megmagyarázhatatlan misztikumként van jelen, a legnagyobb, legalapvetőbb ellentétpár, a minden és a semmi létezése. Ráadásul mi mást sem mondasz, mint azt, hogy a kettő összemosódhat, ami nem más, mint a jelen poláris világ ellentéte, ami a poláris világ lététéből, és tapasztaláson nyugvó törvényeiből következik.
Magyarán azt mondod itt, hogy ha nem vagyunk szemellenzősek, eljutunk egy nempoláris, Egységes világ létezésének felismeréséig.
A buddhisták nirvána kifejezése egyszerre jelenti a minden(sége)t és a semmit, a kiüresedést. A latin altus kifejezés egyszerre jelent magast, és mélyet, a világ megbontása megtapasztalat és megtapasztalatlan részre csak tudatunk játéka. (most én fordítom meg a gondolatot)
A világ felosztása alkotóra és alkotásra, teremtőre és teremtésre csak tudatunk játéka. A világ felosztása ellentétpárokra csak tudatunk játéka. Az egész azon múlik, hogy a poalritást, vagy a nempoláris létet veszem kindulási alapnak.
Ami van az a vegtelen orisinak tuno vilagegyetem.
Látod már ebbe a mondatodba is beszivárgott a poalritás és a nempoláris világ ketőssége, polaritása. Poláris világunkban létezik kezdet és vég, tudjuk, tapasztaljuk a törvényszerűséget, hogy minden, aminek kezdete van, annak vége is van. Mégis használjuk a végtelen kifejezést, hiszen a végtelen létezése a véges létezéséből következik, noha maga a végtelen számunkra elképzelhetetlen. Ugyanolyan elképzelhetetlen, mint a kezdet nélküli, vagy kezdettelen, amelyik szó ugyan nem terjedt el, de logikusan következik abból, hogy ha egyszer van végtelen, akkor van kezdettelen is.
Márpdig ha van kezdettelen, akkor máris elpárolgott előlünk a teremtő teremtőjének feloldhatatlan dilemmának tűnő rémképe:) Hát nem, Gáborkám?
De hogy mindez hogy lett, hogy van, hogy lesz..........nem tudom.
Talán úgy, hogy rájövünk, hogy csak a jelen létezik, a nemkettősség, az egységes világ múltra és jövőre szabdalás csak tudatunk játéka. Megint annyit tettem csak, hogy megváltoztattam a kiindulási pontot.
Ha körülnézünk a világban, tapasztaljuk, hogy minden fogalmunk egy-egy ellentétpárból áll, a viégban az ellentétek harcolnak egymással. A természet is ezt mutatja, amint abbahagyja az ember a természetes egyensúly felbortását, automatikusan beáll az egyensúly, minden fajnak van tápláléka, és van ellensége, és az ellenségek, ellentétek egyensúlyban vannak.
Namost, ha tpasztaljuk, hogy a világban minden ellentétek pólusok párharca, és minden ellentétekből áll, azaz (az általunk ismert világ) poláris, akkor ebből logikusan kell következzen, hogy törvényszerű egy nem poláris világ létezése is, mint a poláris viláris világ ellentéte. Ezt nevezhetjük Egységnek.
Persze, persze, ez mind igaz. Csakhat tudod am mi a nagy problema? Hogy ezt is mi talaltuk ki. Marmint a fenti koncepciokat. Lehet hogy objektivek, nem is mondom hogy nem azok, na de hogy lehetunk akarmikor is biztosak, hogy CSAK azok (illetve ezek) a meghatarozo elemek? Letezik egyaltalan hogy polaritas? Vagy mindez csak a tudatunknak egy jateka?
Ugyanezzel a logikával megállapíthatjuk, hogy idő és tér korlátai közé szorított világunknak is kell, hogy ellentettje legyen, melyebn sem idő, sem tér nem létezik, mint korlát. Ebben a világban idő híján értelmeszerűen nem kérdés a teremtő és teremtett fogalma. Meg az ellentétek, polaritás híján sem kérdés a teremtő és teremtmény két pólusa.
Teljesen, tokeletesen igazad van. Ez is lehet, meg mint minden gondolkod (igazi) MINDEN lehet. Csakhogy, es erre most visszaterek a realitas talajara, ezekkel igy nem lehet operalni. Mert ha elengedjuk magunkat, fantaziankat, kinyitjuk tudatunkat minden lehetosegre, eshetosegre, akkor a bearamlo minden egy nagy semmive fog osszemosodni.
Tehat KENYTELENEK vagyunk, nem mert ezt en igy helyesnek talalom, de mert ez a "sorsa" a gondolkodo embernek, kenytelenek vagyunk kizarolag azzal operalni, aminek a szabalyait ismerjuk, lefektettuk, leirtuk, elkonyveltuk igaznak, akkor is ha nem az. Nincs kiut. A sajat erzekszerveink, a sajat agyunk szabja az athaghatatlan gatat. Egyszeruen, nincs mas eselyunk, mint azzal operalni ami van, vagy amirol azt hisszuk hogy van.
Es ami VAN, az a vilagegyetem. Es a harom dimenzios vilag. Akarmennyire is hihetetlenul. es tudatnyomorgatoan oriasi, igy is csak a harom dimenziot erzekeljuk, plusz lehet hogy olyan is van hogy ido. Na most itt nagyon csabito megprobalni elnezni az idotol, na dehat milyen alapon? Relative? Nagy ügy. Attol még mindig van. Es sajnos semmi alapunk nincs feltetelezni hogy nincs. Azt sem, hogy letezik egy dimenzio/vilagegyetem ido nelkul.
Ami van az a vegtelen orisinak tuno vilagegyetem.
Es az elet.
De hogy mindez hogy lett, hogy van, hogy lesz..........nem tudom.
serenic:
te nem csak olvasasban, de gondokodasban is lusta vagy.
1) en nem azt kepviselem, hogy "olvass es ne gondolkodj" hanem, hogy "olvass, es azutan gondolkodj"
2) nem a halott lexikalis tudast kepviselem, hanem az aktiv lexikalis tudast. a lexikalis tudast nem potolja a gondolkodas, hanem hasznalja, kiegesziti, boviti.
3) ennek jegyeben bizony azt mondom, erdemes es praktikysan sokszor potolhatatlan az olvasas es kritizaltam ezzel ellentetes beirasod. ugyanakkor te vulgarisan felreertetted a mondataimat
" Vagy a "fajok eredete" c. könyv után felmerült kérdések megválaszolhatatlanok mindaddig, míg tudós nem leszel?"
a te kerdesed objektiv megvalaszolasa mely evolucios, etologiai, es mas biologiai ismeretet igenyel.
enelkul lehet kocsma szinten vitazni rola, de sok eredmenyt ne varj! feligazsagok,elnagyolt becslesek erteletlen veszekedese lesz elole.
sereneic:
1) a szaporodasi kepesseg ugyan binaris, de egyedek kozotti nem tranzitiv tulajdonsag. pelda: a es b kepes szaporodni, b es c is, de a es c nem. hany faj van itt? mikor jelent meg az uj faj? ismered az u.n. gyurus fajokat?
2) az oxigenhoz valo viszony lehet, hogy nem is binaris, mint gondolod. masreszt lehet, hogy bakteriumoknal egy egyszeri mutacio kerdese. itt megint keves a tudasod a kerdesben. (nekem is,de nem okoskodok, mint te
)
Ha körülnézünk a világban, tapasztaljuk, hogy minden fogalmunk egy-egy ellentétpárból áll, a viégban az ellentétek harcolnak egymással. A természet is ezt mutatja, amint abbahagyja az ember a természetes egyensúly felbortását, automatikusan beáll az egyensúly, minden fajnak van tápláléka, és van ellensége, és az ellenségek, ellentétek egyensúlyban vannak.
Namost, ha tpasztaljuk, hogy a világban minden ellentétek pólusok párharca, és minden ellentétekből áll, azaz (az általunk ismert világ) poláris, akkor ebből logikusan kell következzen, hogy törvényszerű egy nem poláris világ létezése is, mint a poláris viláris világ ellentéte. Ezt nevezhetjük Egységnek.
Ugyanezzel a logikával megállapíthatjuk, hogy idő és tér korlátai közé szorított világunknak is kell, hogy ellentettje legyen, melyebn sem idő, sem tér nem létezik, mint korlát. Ebben a világban idő híján értelmeszerűen nem kérdés a teremtő és teremtett fogalma. Meg az ellentétek, polaritás híján sem kérdés a teremtő és teremtmény két pólusa.
A felosztás nagyszerű, megnevettetett:) Osztom a nézeted és meglátásod, hogy az evolúció nem lehet "primitív automatizmus", hisz pengeéles logikáddal mllió ellentmondást, logikátlanságot fedezhetsz fel benne.
Érdekes módon az evolúció hívei is megszemélyesítik a legtöbb esetben hitük tárgyát, bár az Isten szó használatát messze kerülik naív ateizmusukban. A Természet, mondják, sőt ugyanúgy (magasabb intelligenciaként) használják a Természet kifejezést, ahogy egy hívő az Isten, vagy Gondviselés kifejezést használná.
A természetben nyilvánvalóan felfedezhető egy magasabb intelligencia közreműködése,
Okay, akkor roviden leirom hogy miert vetettem el a magasabb intelligencia szerepet a (foldi) elet (vilagegyetem) keletkezeseben. Legalabbis nem ugy ahogy ezt mi hisszuk, ismerjuk, indokoljuk.
Alapjaban veve roppant egyszeru a dolog. Mi is a nepszeru indoklas? Hogy "kell hogy legyen egy magasabb intelligencia mogotte"? Az, hogy "nem letezik, hogy egy ilyen komplex valami letrejohetett "csak ugy spontanul" (primitiv automatizmussal, stb., helyettesitsd be kedvenc kifejezeseddel). Ugye ez a legnepszerubb indoklas? Na most......okay.....mondjuk hogy igy volt. Na de a legegyszerubb logikaval is felteteleznunk kell, hogy a magasabb intelligencia amely (aki) letrehozta, az legalabb annyira komplex, valoszinuleg komplexebb mint a teremtmenye. Es ha ezt elfogadjuk, akkor a kerdes adja magat: "na de akkor ő hogy lett?". Hiszen pontosan ugyanazzal a logikaval amivel elvetjuk a vilagegyetem/elet primitiv automatizmusat, el kell hogy vessuk annak letrehozojanak (teremtojenek) a spontan letezeset es/vagy primitiv automatizmussal valo letrejottet. Ha meg arra (rá) kijelentjuk hogy "orokke letezett", hajszalpontosan ugyanazt a vilagegyetemre/eletre is ramondhatjuk (hiszen mitol letezhetett a komplexebb orokke es nem letezhetett az egyszerubb? Nem logikus).
Es ha "neadjisten" kijelentjuk hogy a teremtot is valami (valaki) teremtette valamikor (még regebben) akkor belemegyunk egy vegtelen korkorossegbe (a teremto teremtojet is kellett hogy valami (valaki) teremtse, es igy tovabb ad infinitum).
Ezert mereszelem kijelenteni, hogy az emberisegnek, ezen a ponton, egyetlen logikus kijelentese lehet ezzel kapcsolatban:FOGALMUNK SINCS. Az evolucios elmeletben alapveto ellentmondasok vannak, a teremtes elmeletben alapveto ellentmondasok vannak. Na de van elet, van vilagegyetem, tehat valahogy kellett hogy legyen. Csak mi nem tudjuk hogy mikeppen. Talalgatunk osidok ota, es mindig azt hittuk hogy "megvan", csak nem volt igazunk egyszer sem.
A felosztás nagyszerű, megnevettetett:) Osztom a nézeted és meglátásod, hogy az evolúció nem lehet "primitív automatizmus", hisz pengeéles logikáddal mllió ellentmondást, logikátlanságot fedezhetsz fel benne.
Érdekes módon az evolúció hívei is megszemélyesítik a legtöbb esetben hitük tárgyát, bár az Isten szó használatát messze kerülik naív ateizmusukban. A Természet, mondják, sőt ugyanúgy (magasabb intelligenciaként) használják a Természet kifejezést, ahogy egy hívő az Isten, vagy Gondviselés kifejezést használná.
A természetben nyilvánvalóan felfedezhető egy magasabb intelligencia közreműködése, meg az ember romboló munkája is, amíg a kettő nagyjából összhangban van, addig nem süllyed el a világ.
Nem viccelek. Nem vagyok istenhivo, tehat nem vagyok kepes elfogadni a teremtest. Ugyanakkor az evoluciot sem, mert tul sok ellentmondas van benne, de van egy alapveto ellentmondas amit ritkan hallottam (az igazsag az hogy soha nem hallottam, de biztos volt nehany okos ember akinek szinten eszebe jutott).
Mi is az evolucio lenyege? Hogy az akarmilyen kis valtozas altal az egyik eloleny eletkepesebb lesz mint a masik, azaltal az fog tovabb szaporodni jobban es kiszoritja a kevesbe eletkepest. Allitolag ugye igy fejlodott az elo anyag egeszen az egysejtutol az emberig sok-sok millio even keresztul.
Mi a hiba ezzel a keppel? Enszerintem az, hogy ha ez tenyleg ezen alapult volna, akkor ma már rég nem szabadna hogy letezzen az egysejtu, es a legtobb "alacsonyabb szintu" (tehat elmeletileg eletkeptelenebb) eletforma. Hiszen ki tudja hany millio lepesen keresztul, az egyik mindig eletkepesebb volt mint a masik, akkor hogyan lehetseges az, hogy ez a "kevesbe eletkepesseg" nem bizonyosodott teljes kihalassal.
Ehelyett mi a valosag? Az, hogy az egysejtu pontosan ugyanugy "leeli eletet" mint az ember, ugyanugy teljesiti az akarmilyen funkciojat es jon a kovetkezo generacio. Mint minden eloleny. Tehat visszanezve, egyetlen elolenyfajta sem nevezheto "nem eletkepes"-nek, vagy akar kevesbe eletkepesnek mint akarmilyen mas eloleny fajta.
Tehat ezen az alapon az evolucio nem logikus.
Van mas alternativa? Ha van, nekem legalabbis fogalmam sincs rola (tehat nem azert mondom ezt, hogy valami mast nyomjak helyeben). Enszerintem az emberiseg tevutra ment az evolucio ennyire egyertelmu elfogadasaval. Az elet, a valtozas (hiszen milyen alapon hivjuk egyaltalan fejlodesnek? Mihhez kepest, onmagan kivul?) ma is megoldatlan enszerintem. Vagyis nem tudjuk. De senki nem is nagyon kutatja, hiszen "evolucio volt". Evolucio tenyleg volt (tehat maga a valtozas folyamata), de nem azert, nem azon az alapon amit mi hiszunk.
akyra:
aerob: elfelejted, amit irtal:
1) a valtozas terben es idoben kis lepteku
2) ma is elnek anaerob bakteriumok
3) a bakteriumk egyseruek
uj fajok:
bar darwin fajokrol beszelt, ez a fogalom pobtatlan. az "uj faj" kerdese emiatt rossz kerdes. ugyanis mi szamit uj fajnak?
valojaban valtozo populaciok vannak, es idoben folytonosan nezve nem lehet megmondani pontisan, mikor keletezett egy uj faj. ne is kersd. olyan ez, mintha egy sarga festebe ontenel keket, es kerdezned, mikor lett zold.
neked is all, hogy olvass, mert olyat kerdezel amire van valasz, nem tudod magad felmerni, rosszul gindolkdsz rola sajat kutfbol
"Akár valaki tudhatja is a választ, másokat meg gondolkodásra késztethet. A feleségem szokott időnként eltiltani a "könyves" válaszoktól, azt mondja, olvasni ő is tud, én meg gondolkodjak inkább. Néha igaza van."
fura es buta egy gondolkodas. ugyanis
1) a konyvekben sokszor sok kerdesre van egy olyan valasz, ami sok ember munkaja, es tudomasunk szerint a legjobb valasz.
2) hulyen nez ki, ha te sok gondolkodas utan eloadsz valamit, ami szerepel egy konyvben, de nem tudsz rola. egyfajta mitugralsz okoskodas stilusa van. tajekozatlansagra vall.
3) mint kiderult, bizonyos dolgoknak azert celszeruutana olvasni, mert nem tudod kispekulalni. peldaul, hogy milyen kiserletek folynak
4) egy atlag embertol nem varhato, hogy sajat kutfojebol a tudosok legjavat megkozelito eredmenyre jusson. en ugy latom, hogy te sem fogod konyvek nelkul megkozeliteni a tudomanyos szintet. erdemesebb volna konyvekhez IS fordulnod. nagyban emelne a gondolkodasod szinvonalat.
"A biológiai fajevolúcióról semmit sem tudok, hiszen még egy fajt sem volt alkalmam megfigyelni átalakulás közben. Tehát erről azt kell mondanom, hogy fogalmam sincs róla. "
ez eleg primitiv hozzaallas.
1) minden faj atalakulas kozben van folyton, es figyeled megfele
2) egyfajta hiperempirizmus van ebben: "amit nem latok kozvetlenul, arrol nem lehet tudasom". lehet tudasod olyan dolgokrol, mait nem kozvetlenul latsz.
"Amit kérdezek és semmit sem cáfolok, az az, hogy a darwini kinyilatkoztatás (mert ugye kísérlet nuku,"
1) ez tajekozatlansagra vall. latod itt jon ki az, hogy valaki okoskodik valamiben, es kinyilatkozik valamirol, holott nem tajekozodott eleget a kerdesben. azon, hogy vannak-e kiserletek, es milyenek, ugye elspekulalhatsz, de botorsag volna igy tenned. itt mindenkeppen olvasnod kellene.
2) a kiserlet nem szukseges feltetele egy igazolt tudomanyos elmeletnek
" megfigyelés után pedig analógiákon és feltételezéseken alapuló elmélet)"
Darwin elmelete egy megfigyeleseken alapulo elmelet volt. Teljesen normalis, a tudomany metodikajanak megfelelo, igen magas fokon igazolt elmelet. Igazolt hipotezis, mint minden mas elmelet.
Itt kibukik, hogy tudomanyfilozofiabol is tajekozatlan vagy. Azt, hogy valami hipotezis, te mint negativum irod fel, holott minden elmelet hipotezis.
" alapján hogyan lehetne értelmezni az első látásra nyilvánvalóan ellentmondást sugalló biológiai adottságokat. "
elso ranezesre sokminden elelntmondasosnak tunhet, attol fugg, hogy az a ranezes milyen feluletes, milyen elofeltevesekkel tortenik.
""ha ruhazkodo embert feltetelezunk, akkor a szortelensegnek nincs valami nagy szelekcios hatranya. tovabba az, hogy fazol, onmagaban nem szelekcios hatrany " Eszerint csak az értelmes ember veszthette el a szőrzetét. Milyen okból? "
1) mint irtam, lehet genetikus sodrodas
2) irtam szelekcios elonyokrol
""lehet nehany enyhe szelekcios elonye a szortelensegnek A macskám szerint totál előnytelen, de a majmok szerint is az. "
a macskad es majmod mas korulmenyek kozott el. egy tulajdonsag szelekcios tulajdonsaga attol is fugg, hogy azon elolenynel, aminek tulajdonsaga, milyen lokalis kontextusba kerul. nem csak globalis kontextus van. gondolkodasod sablonos.
"Itt végül is kérdezhetem: ha van valami előnye, de a túlélés szempontjából ugye indifferens, hogy a dús szőrzetben akár több élősködő is megfér, meg büdösebb is tőle az emberfia, akkor hogyan alakíthat a vakvéletlen evolúció, amelynek a túlélés harca a motorja egy ilyen nyilvánvalóan nagyon releváns szelekciós folyamatot?"
ez a kerdes erthetetlen.
" Nem tűnik számomra megoldhatónak Darwin alapjain állva, hogy a "csupasz majom" helyett tök szőrös ember miért ne élhetne vígan?"
az ilyen "lehetne-e" kerdesek tudomanytalanok, pontatlanok. fogalmazz pontosabban!
" Miért kellett a hajnak (tudjuk, a kopaszok nem szenvednek hátrányt semmiben) és a férfiaknál a szakállnak-bajusznak megmaradnia, sőt a fanszőrzetnek milyen funkciója van? "
a "kellett" kerdes is pontatlan. a fanszorzetnek es a szakallnak sok funkcioja elkepzelheto.
"Ha pl. csak a szakállas egyedekkel párosodtak ős-asszonyaink, akkor honnan jött ez az ösztön, ha az ő majomszerű ősüknek nem volt szakálla? "
ki mondta, hogy nem volt? es ha nem volt, miert ne alakulhatott volna ki ez az oszton?
" Állítólag a tudomány logikusan építi fel az elméleteit. Mivel a darwinizmus számomra nagyon is logikus, kérdés, hogy miképp lehet ezt mindenféle spekuláció nélkül megmagyarázni?"
eloszor probalj meg pontosan kerdezni! egyelore a kerdeseid homalyosak.
1ebkent nagy valoszinuseggel van valamilyen cikk vagy konyv, ami megis foglalkozik ezzel. ha erdekel, akkor azt erdemes megnezni, nem pedig itt spekulalni.
1) szvsz elso ranezesre a kerdesed nem tul jelentos, de elvezethet megis jelentos elmeleti ujitashoz. nem valoszinu, hogy az evoluciot cafolja, de az ember fejlodestortenetet lehet, hogy alakitja a kerdes
2) igy pledaul szo volt itt arrol a bizonyos vizimajom elmeletrol
3) ha ruhazkodo embert feltetelezunk, akkor a szortelensegnek nincs valami nagy szelekcios hatranya. tovabba az, hogy fazol, onmagaban nem szelekcios hatrany.
4) lehet nehany enyhe szelekcios elonye a szortelensegnek, peldaul higienie, eloskodok normal esetben, es a vizimajom eseteben kezenfekvoen meg sokminden
igy osszessegeben egy olyan eredmenyt kapunk, hogy a szorzet elvesztesenek nemi nagyon kicsi szelekcios hatranya lehet, amit a ruhazkodas jol kompenzal, viszont lehet nemi elonye is. az is lehet, hogy genetikus sodrodas, ami veletlenul igy esett.
Viszont bozóossal szabdalt szavannás nyilt terepen a két láb hatékonyabb eszköz, mint a majmok négy lába, amely inkább erdös területeken hasznos. Eszerint hamarosan az oroszlán, a gnú és a zebra két lábon fog futni.
Túl egyszerűen közelíted meg, nem csak egyféle túlélési stratégia létezik.
- Nem tudom - "darvinizmus" nevű szerzőtől még semmit nem olvastam, így idézni sem tudom. Lehet, hogy nem is foglalkozott senki sem a konkrét kérdéssel, mint ahogyan azzal sem foglalkozott egyetlen matematikus sem, hogy a 12635456525 -ös szám osztható-e 5-el.
A szőrösségről saját kutatásom van, amikor azt kerestem, miről vitatkoznak legtöbbet a tudósok. Az alábbi történelmi tényeket találtam, melyek hiteles szentírásokon alapulnak, bár az apróbb részletek csak szájhagyomány útján maradtak fenn ... de nincs okom kételkedni igaz voltukban:
Amikor Isten megteremtette Ádámot, az nagyon egyedül volt, és sor került arra a kis műtétre, hogy ne legyen egyedül - életre kelt Éva. De ugye tudjuk a szentírásokból, hogy ekkor még nem nélküli volt az emberiség.
Ádám nagyon egyhangúnak találta az életet, de látta az állatok szerelmi életét, ezért szólt Istennek:
- Ez az Éva pont olyan mint én - nem lehetne valami különbség köztünk?
- Oké! - szólt az úr, és odahívta a gólyát.
A csőrével kicsippentett egy darabot Éva lába közül, és oda tette Ádám lába közé. Attól kezdve a nőknek ott egy lyuk van, és a férfiaknak egy kis többletük.
Azóta piros a gólya csőre is.
Telt múlt az idő, és Ádám újabb óhajjal ált elő:
- Jó ez így, de túl csupaszok vagyunk azon a helyen.
- Oké! - szólt az úr, és odahívta a majmot.
Megfogta, és odadörzsölte Éva és Ádám lába közé.
Azóta szőrös a p..a, és fütyi.
Azóta csupasz a majom feneke is.
Telt azi idő, és Ádám újabb kívánsággal ált elő:
- Jó ez így, de íztelen és szagtalan ez az Éva.
- Oké! - szólt az Úr, és odavitte évát a tengerpartra.
Kivett a vízből egy heringet, és bedugta Éva lába közé.
..... Nos, azóta is azon vitatkoznak a legnagyobb tudósok, hogy a p..nak van-e hering szaga, vagy a heringnek p..a szaga.
"Egyébként az is igaz, hogy az ember nagyon szeret fürdeni, az emberszabásúak többsége viszont utálja a vizet:"
Talán éppen azért, mert az emberszabásúak szöre nem vízszigetelö, így gátolja asz úszást (olyan lehet, mintha nagykabátban akarnál úszkálni). Az ember pedig ugye jobbára szörtelen.... a nagykabátot pedig leveszi úszás elött.
Most komolyan, ezen tényleg érdemes ennyit filózni?
Kapásból egy lehetséges magyarázat:
-Szörzet eltünése: A vándorló ös-embernek nagyon különbözö éghajlati feltételekhez kellett igazodnia. A különbözö szörfajták azonban általában egy adott éghajlatra specialzáltak, ill. lehetetlenné teszik, vagy rontják a hatékonyságát a verejtékezés általi höszabályozásnak.
Ilyen módon egy evoluciós séma szerint jobb túlélési eséllye rendelkezett az a népesség, amelynek ritkább volt a szörzete, evvel szemben viszont hatékonyabban verejtékezett, hideg idöben pedig ruhát öltött, mint azon társaiké, amelyek eleve sürü szörzettel rendelkeztek, mert így nem igen tudtak reaálni a különbözö éghajlati változásokra.
-Két láb: Kiscsemete menekülés közben a mama hátán (a majmok is így csinálják), szóval itt a két láb a menekülésben nem oszt, nem szoroz. Viszont bozóossal szabdalt szavannás nyilt terepen a két láb hatékonyabb eszköz, mint a majmok négy lába, amely inkább erdös területeken hasznos.
"darwinista alapú evolúcionizmus"
ez a kifejezés mire akar vonatkozni? Tekintve, hogy a biologiával kapcslatos evolucióselméletek, mindannyian részben vagy egészében Darwin munkásságára alapoznak, - szóval "nem darwinista alapú evolúcionizmus" nincsen, a nem biológiával foglalkozó evolúciós sémát felhasználó elméletek pedig nem foglalkoznak a "csupasz majommal". (na jó, végülis a szociológia, vagy kommunikációelméletek a csupasz majommal foglalkoznak, de nem a csupaszságának kialakulásával foglalkoznak.)
Egyébként az is igaz, hogy az ember nagyon szeret fürdeni, az emberszabásúak többsége viszont utálja a vizet. Volt valahol Indonéziában egy népcsoport, amely szinte kizárólag a tengeri lagúnában élte az életét, a házaik is a vízben voltak. (tiszta árvíz)
Bizonyára megbocsát Darwin szelleme, ha talán még érdekesebbnek nevezek egy másik könyvet, amelynek magyar szerzője van (... aki a Pécsi Egyetemen tanít)
Bereczkei Tamás - Evolúciós pszichológia (Osiris kiadó)
Bár nem kifejezetten a szőrzet elvesztését tárgyalja(:-)), de megdöbbentően egyszerű magyarázatokat ad egész viselkedésünkre, annak miértjére. Érdekesség, hogy nagyon új tudományág (10-20év!), a hivatkozott kutatások nem kis része 2-3-4 éven belüli. Meglehetősen elfogulatlan könyv, ismerteti az ellenvetéseket is.
