"Jelzem még, hogy a vákuumbéli - úgynevezett gravitáló testek közeli környezetében szerintem amiatt változtat irányt a fény, mert e testek közeli környezetében a vákuumban megbúvú elektropozitív, ill. elektronegatív - egymást "semlegesített" anyagmezők "sűrűsége" helyről-helyre változó."
A fény útját befolyásolják az elektromágneses erőterek? Mert a fénynek nincs elektromos töltése.
"Kérem, senki ne ijedjen meg attól, hogy c-nél kisebb fényterjedési sebességét írtam!
Megnyugtatásul közlöm, hogy Einstein se tartotta általános érvényűnek a fényterjedés c konstans sebességét. (speciálisnak tartotta)
Kicsik e könyvében külön ki is tért erre, bár nagyon röviden."
A fénysebesség függ a téridő görbületétől. Effektíven kisebb sebesség lép fel, ha mi görbült téridőben vagyunk, mert egy inerciarendszerből nézve görbe pályán halad a fény c-sebességgel, de mi nem látjuk, hogy görbe pályán halad, mert számunkra ez a görbe a geometriánk egyenes. Így kisebb sebességűnek látjuk a fényt.
"Erre nehéz mit mondanom, mert nem értem miért is ne lenne. Az egyes mezők jelenléte ugyanis kimutatható elektrosztatikus - töltött próbatesttel - külön-külön, az egyes lemezek környezetében."
Negatív és pozitív töltésekből álló rendszernek nincsen külön pozitív és negatív mezeje. Csak egyféle elektromágneses mező van, aminek a forrásai a töltések. Ahonnan erednek az erővonalak azok a pozitív töltésekből indulnak, és a negatív töltésekbe végződnek. De csak egyféle tér van köztük.
"Az pedig, hogy az atommagok helyhez kötötten vannak jelen a kondenzátor fegyverzeteiben, csak azzal jár, hogy a kondenzátor "feltöltésekor" az atommagok pozitronjainak kiterjedt - kontínuumot alkotó anyagmezeje helyett csak a szabadelektronok kiterjedt anyagmezejének sűrűségét tudjuk (részlegesen) befolyásolni - az egyik lemezről elektronokat elvonván - átáramoltatva azokat a másik lemezre."
A jelenlegi elméletekben az atommagnak nincs pozitronja. Dirac elmélete szerint az elektronmező mellett mindig csak elhanyagolhatóan kis mennyiségű pozitron lehet. Csak iszonyatosan nagy energián növekedhet meg az arányuk.
"E művelet eredménye az, hogy a vákuumból előtűnt a benne eddig rejtőzött elektropozitív anyagmező. Tehát lelepleztük a jelenlétét, azaz "lerántottunk róla" némi elektronegatív mezőt. Így is fogalmazhatom: a lemezek környezetében lévő elektrosemleges vákuumból - előkerült az elektropozitív anyagmező azáltal, hogy egyik helyről elszippantottunk valamennyit az elektronegatív anyagmezőből."
Az a baj, hogy az itteni elektronok terét az atommag tere kompenzálja. Úgy gondolom az elektron azon része, amit a pozitronok árnyékolnak le, az az elméleted szerint a vákuumban van kötve. De a vezetésnél nem ezek az elektronok vannak, ugyanis ezek nem alkották a töltésszétválás előtt sem a vákuumot alkotta, hanem az atommaggal együtt alkotott egy rendszert. Ha ezekhez az elektronokhoz is tartozna pozitron, akkor a vezetés előtt lenne eredő pozitív töltése az atomnak.
Ne ijegy meg ezektől a sok képletektől, nem nehéz dolgok. Csak a fizikus könyvek közül a többség inkább képletgyűjtemény, mint tankönyv. A Feynman: Mai Fizika sorozat kivétel, mert ott szavakban elmondva leírja a képleteket. Egy barátomtól kapok egy linket, ahol letöltötte a Feynman Mai Fizika sorozatot. Ezt ajánlom Neked, az elektrodinamika és kvantummechanika részét. Ha ezt tudod akkor mindent tudsz. A kvantumtérelmélet csak pici módosításokat, és másfajta mezőtípusokat is tartalmaz, mint az elektrodinamika, de az elektrodinamikából már lehet építkezni.
"Vákuumban lévő kondenzátor egyik fegyverzetéről negatív töltéső anyagfajtát áramoltattunk át a másikra. Ennek folyományaként ezen utóbbi fegyverzet környezetében elektronegatív - míg a másik környezetében elektropozitív anyagmező bukkant elő. "
Úgy gondolom a kondenzátor esetén csak egyféle anyagmező van. Az elektromágneses mező, és a pozitív fegyverzetnél a térerősségek kifelé mutatnak, a negatívnál befele. Vagyis csak a térerősségek irányítottsága különbözteti meg a két elektrodát, de nincs külön mezeje a pozitív elektrodának és a negatívnak.
A kondenzátorban csak az elektronok áramolnak, a pozitív fématomtörzsek rögzítettek. Vagyis csak negatív töltésű anyagmező van, ami az elektronáramlásának felel meg, kontinuumosan tekintve.
"Én a semleges vákuumban rejtőzködve - egymást elektrosemlegesen tartó elektronanyag-,
ill. pozitronanyagmező együtteséből keletkezésre gondoltam.
Tudtommal más nagyon régen levezették, hogy kellően nagy energiájú fotonok reakciójaként elektron-pozitron-pár keletkezhet. Igaz, kísérleti megerősítéséről nem tudok, de ami késik, nem múlik - feltéve, hogy azóta is hibátlannak tartják a hajdani levezetést."
Igen megerősítették. De ezek az elektronok és pozitronok nem a vákuumból keletkeznek, hanem az elektromágneses mező egy fotonja eltünik és utána keltődik elektron-pozitron pár. De kellően nagy energiájú foton kelthet müon-antimüon, tau-antitau, up-antiup, stb. párokat is. A Te elméletedhez másféle, eddig nem létező részecskék keletkeznek.
"Előre köszönöm. Címem tükörírással - és kukac helyett itt most # karaktert írtam - megnehezítve címlopó automaták ténykedését: uh.liameerf#limetavirp"
Persze. A levegő akkor is folytonos kontinuum marad, ha a légáramlat egy csomagot jelent, kis ideig hat, de az erős behatás, és nem szép egyenletes hullámzásként érkezik.
A részecskék a kvantummező elméletek szerint nem képződik a folytonos mezőből, hanem amikor rezeg a mező a kvantáltság miatt lokalizált modulációk jellenek meg. Szóval a mezőből nem válik ki semmilyen korpuszkula, hanem a mozgásállapota speciális, a sajátrezgései nem végtelen kiterjedésű szinuszhullámból állnak, hanem hullámcsomagból. Nincs külön teljesen szétoszlott, és "cseppekben kondenzált" mező, ami be lenne csomósodva, mint az elrontott tejbegríz.
Én is az anyagmezőkre gondoltam. A kvantumtérelméletekben nincs is más csak mező. Szép gondolat!
"A vákuumot ugyanis nem az elektronnak valamint pozitronnak nevezett képződmények alkotják, hanem azok az anyagmezők, melyekből az elektronok ill. pozitronok szoktak képződni - energiabefektetés révén."
Úgy gondolod, hogy az energiabefektetés a kétféle anyagmező szeparációjához kell? Szerintem könnyen lehet, hogy ez igaz lehet. Az egyetlen kifogásom, hogy ezek biztosan nem elektronok és pozitronok mezeje. Hanem inkább két olyan töltött anyagmező, amit jelenleg nem ismerünk, nincsenek felfedezve. Mert elektron és pozitron nem lehet, mert minden jelenség ami az elektronnal és a pozitronnal kapcsolatos lehet, azt ismerjük.
Ha meg tudod adni az emailcímeded, akkor tudnék küldeni olyan jegyzetet, amik a kvantumező elméletekről szólnak. Csak le kell tölteni a futattásukhoz DjVu-t. Úgy gondolom, hogy ha választ akarsz kapni a kérdésedre, akkor meg kell tanulnod a matematikáját is, hogy képleteket írhass fel.
Bár én tervezek egy szimulációt ahol az elektromágneses mezőt szimulálnám le. Csak úgye az elektromágneses mező hat térmennyiséget jelent (Ex,Ey,Ez,Bx,By,Bz). Talán valahogy az elektromágneses mező mértéktranszformációjának csoportjai karakterével egyváltozós problémává lehetne alakítani. És a karaktereket Fourier-sorba lehet fejteni, szóval a rezgéseket jól lehet vizsgálni. A karakter ugyanis egy szám. A karakter a mértéktranszformáció csoportelemeit ábrázoló mátrixok spurja. Szóval meg kell tanulnom a karakterelméletet. Először a klasszikus elektromágneses mezőt vizsgálnám, aztán a kvantált verziót. A szimulációban reményeim szerint látszanának a röpködő Hermite-polinomok, amik a becsapódó fotonokat jelenti. Ugyanis a kvantált oszcillátorok sajátrezgéseihez Hermite-polinomok tartoznak, míg a klasszikus mező oszcillátoraihoz szinuszhullámok.
Ha sikerülne eredményt elérnem, akkor a Te modelledet is megvizsgálhatnánk. De azt előre mondanom kell, hogy ezeknek a töltött anyagmezőknek eddig ismeretlen mezőknek kell lennie. Ugyanis a QED Lagrange sűrűsége:
A vákuum az elméleted szerint elektron és pozitron mezőkből álló ötvözet. Vagyis ekkor a vákuum leírásához szükség van azokra az elektronokra és pozitronokra amik a vákuumot alkotják. De ezek nem szerepelnek a QED-ben. A QED-ben csak azok az elektronok és pozitronok vannak, amiket szokásos módon észlelünk, és ott a vákuum az üres tér. Mivel a QED nagyon pontos modell, ezért ha a vákuum elektronból és pozitronból állna, akkor az a QED-ben extra tagokat eredményezne. Ez mondjuk csak azt zárja ki, hogy a vákuum nem elektronb és pozitron ötvözete. De elvileg lehet más eddig ismeretlen töltött részecske és annak antirészeckéjének ötvözete. Legalábbis gondolatilag.
Nem írtál árnyékolást. Én arra gondoltam, hogyha a vákuum pozitronból és elektronból áll, akkor azok az elektromos terüket nem tudják teljesen lerontani, vagyis a vákuumban maradna maradványtér.
"Bocsánat, de mindez nekem nem tűnik ellenérvnek. (E megállapításaid persze kelthetnek olyan benyomást, mintha nekik ellentmondót írtam volna.) "
Az a probléma, hogy a QED-ben szerepelnek elektronokhoz és pozitronokhoz tartozó mezők, és ezek határozzák meg a dinamikát. És ez a valóságot nagyon pontosan leírja. Ha a vákuum elektron és pozitron elektromosan kompenzált ötvözete lenne, akkor érthetetlen, hogy miért nem szerepelnek a jelenlegi QED elektron és pozitron mezejében. Mert, ha léteznek, akkor szerepelniük kellene a QED-be és befolyásolnák a dinamikát.
"Én sem. Megjegyzem, bennem se merült fel, hogy a vákuum ilyen tulajdonságokkal bírna."
Ha töltéssel rendelkező komponensekkel rendelkezik, akkor fellépnének a multipólusmomentumok.
"Ezt meg nem értem, a csak szótól kezdve:
<<Ilyen "feloldódás" csak az összelektromos töltés szintjén zajlik le, vagyis lehetővé teszi, hogy a vákuum töltése nulla lehet.>>"
A vákuumra csak az teljesülhet biztosan, hogy az elektromos töltése, vagyis az elektromos monopólusmomentuma nulla. De a dipól-és további momentumok már nem nullák, mert a töltött részekből álló rendszerben nem teljesülhet teljesen az elektromos tér árnyékolása, így fennmaradnak maradványterek. Ezeket írják le a multipólusmomentumok.
Nagyon jó ötletnek tartom. Ez a kétféle ellentétes töltésű mező elektron és pozitron mező biztosan nem lehet, mert a kvantumelektrodinamikában az elektromágneses és elektron/pozitron mező (igazából ugyanazon mezőhőz tartoznak) szerepel, és a köztük levő kölcsönhatás is belölük épül fel. És ez az elmélet nagyon pontos. Ha az elektron/pozitron mező jelentős része ilyen kioltott formában lenne, akkor az a kvantumelektrodinamika dinamikájában is megmutatkozna, és emiatt a jelenlegi elméletek nem lehetnének igazak.
Az a kérdés, hogy más töltött mezők leírhatják-e az elméletet? Ilyen "feloldódás" csak az összelektromos töltés szintjén zajlik le, vagyis lehetővé teszi, hogy a vákuum töltése nulla lehet. De lenne tömege, hiszen az elektron és a pozitron együttese jelentős tömeget jelentene. Másrészt dipólus-, kvadrupólus , és egyéb multipólusmomentuma maradna a rendszernek ami jelentős kioltatlan elektromágneses teret adna a vákuumban (a Világűrbeli méretek esetén nem lenne elhanyagolható).
Most egy pillanatra felejtsük el, hogy a kisérleti fizika eredményei mit mondanak a mikrokozmoszról! Csak azt nézzük meg, hogy az elméleti fizika számára tornyosul-e valami akadály az elméleted felé.
Az a kérdés, hogy létezhetnek-e olyan fizikai jelenségek, amik az elektron/pozitron mezők tömegét és multipólusmomentumait kikompenzálhatja? Ha ez nem teljesül, akkor fizikailag indokolható, hogy a vákuum miért nem lehet ilyen két különböző töltésű mező elegye. Mert a vákuumnak nem szeretnék tömeget, és multipólusmomentumokat. Mondjuk nagyon magas hőmérsékleten, amikor a Higgs-mechanizmus nem generál tömeget a részecskéknek az elektron/pozitron mező tömege nulla lenne. A tömeg kikompenzációja eszerint a jelenlegi elektrogyenge modell szerint magas hőmérsékleten teljesül. Már csak az a kérdés, hogy a multipólusmomentumok kikompenzálhatók-e?
"Szerintem semmi baj az éter vélelmezésével, hiszen amit hajdanán kerestek - mármint a fénynek nevezett tovaterjedő rezgés közegét, az bizony létezik: elektromágneses mező a neve."
Igen, szerintem is.
"Felfogásom szerint e mezőt két olyan anyagmező alkotja, melynek egyike pozitív, a másika negatív töltésű. Ám e két mező csak akkor "kerül elő" az addig zavarmentes (fénymentes) vákuumból - a rejtekükből - amikor a vákuumot valami "gerjeszti", pontosabban összetevőire, alkotó-mezőire bontja egy helyen. (pozitív és negatív töltésű mezőre bomlik a vákuum) Ilyen "zavarkeltő valami" lehet pl. egy atom. Az alkotórészekre - azaz két elektromos mezőre bomláskor a két mező nem egyesül újra, hanem tovaterjedő rezgés lép fel bennük. Ekkortól fogva együttesen "hullámoznak" - KÖZEGKÉNT !"
Ez nagyon érdekesen! Tudsz adni erről a modellről egy részletesebb jellemzést?
Einstein specrel-es népszerűsítő könyvecskéjét és a szintén Gondolat kiadónál kiadott Válogatott tanulmányait (benne az eredeti 1905-ös cikkel) 14 éves koromban olvastam először. Aztán olvastam később is őket, amikor olyan kedvem volt. Te az eredeti cikket nem olvastad, az látszik. Javaslom, hogy olvasd el, mielőtt a relativitáselmélet matematikájáról értekezel. Egyébként nem csak az a matematika, amit látványos képletekkel írnak.
nadamhu: "Érdekes lenne megfejteni a pszichológiai hátterét a dolognak."
Privatti: "Vegyünk elektron-pozitron anihillációt. Mindkét részecskéhez tartozik energia, s anihillációjuk előtt közös téridőgörbületük is van ennek folytán. "
Érdekes lenne megfejteni a fizikusok pszihológiai hátterét, miért hisznek rendületelenül az annihilációban, amikor ez nem létezik!
Abszolút offtopic, de erről a weblapról jutott eszembe megint:
Én magam sem vagyok egy webdesigner alkat, de érdekesnek tartom, hogy miért van az, hogy ezek az ezoterikustudomány izék mindig valami megdöbbentően ízléstelen weblapon kínálják magukat? Ha egy hivatalos tudósnak nincs érzéke a webdesignhez, akkor erre rájön magától, és design nélkül egyszerűen úgy rakja ki a szöveget, ahogy azt a böngésző defaultban megjeleníti. Ezek az ezoterikusok meg mindig próbálkoznak óriási animgifekkel, háttértextúrákkal, 3D-s szövegekkel, stb...
Érdekes lenne megfejteni a pszichológiai hátterét a dolognak.
Te nagyokos ! Nem is láttad azt a könyvet , amélyről írtam ! Milyen kurva nagy matematikát képzelsz a relativitáselmélet mögé ? Lehet , hogy olyat , amely Novobátzky Károly által jegyzett általános relativitáselm.-ről szól ?
Igazán megtisztelő ez a gyors diagnózis felállítás, különösen így távolból, kapásból.
Hát igen, egy profi prófétának ez semmiség.
Mivel az ezotéria számodra érthetetlen , jobb ha nem is olvasod a rovatot tovább , hiszen a fizika egyre ezoterikusabb irány vesz .
Igazán nem a mindenáron elentmondani akarás miatt, de az ilyen magasszintű megvilágosodás magától jött neked, vagy valami pirulákat szedsz és attól van?
Láttam már ilyet. Egy ismerősömnek felírt valamit a doki, hogy ne lássa már olyan borúsan a világot, oszt utánna egész nap csak vigyorgott, meg beszélgetet saját magával. Lehet, hogy ő is megvilágosodott?
Azért még nem kezdek befűteni a fizikakönyvekkel, mert én már csak ilyen fejlődésképtelen vagyok, inkább megvárom amíg egy ici-pici kísérletileg alátámasztott jóslatot, eredményt is látok ebből a csodálatos étertnyelő elmélkedésből...
