kerestem a mekben a József Attila verseket, mert április 11.-én elvileg lejárt az örökösök szerzői jogokra hivatkozó letiltási lehetősége, de egyelőre még nincs fent.
S ha kiszakad ajkam, akkor is, e vad, vad március évadán, izgatva belül az izgatott fákkal, a harci márciusi inni való sós, vérizü széltől részegen, a felleg alatt, sodrában a szörnyü malomnak:
ha szétszakad ajkam, akkor is, ha vérbe lábbad a dallal és magam sem hallva a nagy Malom zúgásán át, dalomnak izét a kínnak izén tudnám csak érezni, akkor is -- mennyi a vér! -- szakadjon a véres ének!
Van most dícsérni hősöket, Istenem! van óriások vak diadalmait zengeni, gépeket, ádáz munkára hűlni borogatott ágyúk izzó torkait: de nem győzelmi ének az énekem, érctalpait a tipró diadalnak nem tisztelem én, sem az önkény pokoli malmát:
mert rejtek élet száz szele, március friss vérizgalma nem türi géphalált zengeni, malmokat; inkább szerelmet, embert, életeket, meg nem alvadt fürge vért: s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is ez inni való sós vérizü szélben, a felleg alatt, sodrában a szörnyü Malomnak,
mely trónokat őröl, nemzeteket, százados korlátokat roppantva tör szét, érczabolát, multak acél hiteit, s lélekkel a testet, dupla halál vércafatává morzsolva a szűz Hold arcába köpi s egy nemzedéket egy kerék- forgása lejárat:
és mégsem a gépet énekelem márciusba, most mikor a levegőn, a szél erején érzeni nedves izét vérünk nedvének, drága magyar vér italának: nekem mikor ittam e sós levegőt, kisebzett szájam és a szók most fájnak e szájnak:
de ha szétszakad ajkam, akkor is, magyar dal március évadán, szélnek tör a véres ének! Én nem a győztest énekelem, nem a nép-gépet, a vak hőst, kinek minden lépése halál, tekintetétől ájul a szó, kéznyomása szolgaság, hanem azt, aki lesz, akárki,
ki először mondja ki azt a szót, ki először el meri mondani, kiáltani, bátor, bátor, azt a varázsszót, százezerek várta, lélekzetadó, szent, embermegváltó, visszaadó, nemzetmegmentő, kapunyitó, szabadító drága szót, hogy elég! hogy elég! elég volt!
hogy béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen. Szóljanak a harangok, szóljon allelujja! mire jön új március, viruljunk ki újra! egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort, buzát, bort a feledésre!
Ó, béke! béke! legyen béke már! Legyen vége már! Aki halott, megbocsát, ragyog az ég sátra. Testvérek, ha túl leszünk, sohse nézünk hátra! Ki a bűnös, ne kérdjük, ültessünk virágot, szeressük és megértsük az egész világot: egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort, buzát, bort a feledésre!
A költészet napja és József Attila születésnapja apropóján:
Amit szivedbe rejtesz
Freud nyolcvanadik
születésnapjára
Amit szivedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt.
A szerelembe - mondják -
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.
S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek -
a harctér nászi ágy.
Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekvők s míg vérez,
nemz millió fiat.
Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szivedből szépen
kihull halálod is.
Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szivedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!
A szív a legfurcsább csavargó, Vigyázzatok reá nagyon! A megszokás halála néki, De mindig kész van útra kelni, Ha nyílik raja alkalom.
A szív a legfurcsább csavargó, A tolvaj-utat kedveli, Hiába tiltja tilalomfa, Nem hajt veszélyre, tilalomra, Még vakmerőbben megy neki. A szív a legfurcsább csavargó, Minden lépése uj talány: Onnan szalad, hol rája várnak S hivatlanul oson be másnap Pár ragyogó szem ablakán.
A szív a legfurcsább csavargó, Ne bánjatok durván vele! Mert ahonnan elüzték egyszer, Hívhatják vissza bár ezerszer, Nem látják többet sohase.
A szív a legfurcsább csavargó - Dölyfös kacajjal elszalad, Hogy megalázva, elgyötörve Visszalopódzzék a küszöbre, Hol csupa dacból megszakad.
Ha jól meggondolom magam, eláll a saját énekes szavam. Szinte nem is hallottam eredetiben, nem én. Pedig ott volt s ott van otthon a ciheres peremén. S maholnap (rossz fülemmel) egyre kevesebb a remény; hogy nem is hallom soha én, szinte tudom, hogy nem is hallom, nem én! De mástól szívódik belém, s ha nem tudnám, akkor is elfújnám, el én! (Bár mástól szívódik belém.)
Aztán gurgulázó nevetés tört elő a Zsírmari torkából, bár ez már inkább hörgés, és a sikoltozó Doktort az otthonkáját fölemelve a lába közé gyömöszölte. – Hörögj, dúlj szét oroszlánom – bömbölte az egeknek –, gyűrj meg hát, ne kíméld a testem! A lépcsőfordulóban, még takarásban, megjelent két fej. Alul a Keppingernéé, fölül a Benyuskánéé. – A fonák törpéje – fújt dühében Keppingerné. Nem exminiszterelnökökről beszélgettek, bár tényleg, ki tudja? Korunk Leninje már iperedik, nemde?
Ma este nézzétek a Duna Tv-n 20:50-kor a SZÁZADUNK című műsort! Benne lesz egy olyan 1956 márciusi filmhíradó, amit Baján forgattak. A címe: "Küzdelem a tbc ellen"
A film szövege: "Felhívjuk Baja város lakosainak figyelmét, hogy az Egészségügyi Minisztérium vándorautója tüdőszűrő vizsgálatot tart. Kérjük, hogy a vizsgálaton 5-75 éves korig mindenki jelenjen meg. Naponta 700 embert vizsgál meg a vándorszűrő kocsi. Az ernyőfénykép szolgálat bevezetésével a megvizsgáltak száma 1943-hoz képes 710 százalékkal emelkedett. A gondos egészségügyi ellátás pedig a tbc-s halálesetek számát 1938-hoz képest egynegyedére csökkentette. Akinél megbetegedés jelei láthatók, azt azonnal orvosi kezelésben részesítik és szükség esetén szanatóriumba utalják."
Ezen kívül az 56-os jegesárról is lesz két híradórészlet.
Ismétlés vasárnap délelőtt 9:30-kor az m1-en, és vasárnap délután 16:30-kor a Duna TV-n.
Én láttam, igaz nem végig. És tényleg nagy film, kicsit lehangóló. Nagyon jól ábrázolta a rideg valóságot. Tényszerűen, hidegen. Itt arra gondolok, mikor sorba fejbelőttek mindenkit..
A Rotary Club Baja rendezésében, január 8.-án, vasárnap 18:00 órakor, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjában ad jótékonysági koncertet
JANDÓ JENŐ
Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, a Bartók-Pásztory díj kitüntetettje, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora
Műsor:Haydn Esz-dúr szonáta Op. 52.Beethoven: d-moll szonáta Op. 31.Liszt: Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál . A-dúr legenda.Liszt: Paulai Szent Ferenc a hullámokon jár. E-dúr legenda.
A különleges zenei eseményt ajánlom minden érdeklődő figyelmébe.
a vágytól, hogy szeressenek, a vágytól, hogy magasztaljanak, a vágytól, hogy tiszteljenek, a vágytól, hogy dicsőítsenek, a vágytól, hogy előnyben részesítsenek, a vágytól, hogy kérjék véleményemet, a vágytól, hogy helyeslésre leljek, a vágytól, hogy népszerű legyek;
a félelemtől, hogy megaláznak, a félelemtől, hogy megvetnek, a félelemtől, hogy megütnek, a félelemtől, hogy megrágalmaznak, a félelemtől, hogy elfelejtenek a félelemtől, hogy bántanak, a félelemtől, hogy kigúnyolnak, a félelemtől, hogy meggyanusítanak!
