Elsősorban a fordítások során felmerülő terminológiai prblémákkal foglalkoznék, azaz azokkal a szakkifejezésekkel, amelyeket van, aki így, van, aki úgy fordít.
"Kérlek, nézd meg a topicindítót. Ott van egy idézet egy eu-s joganyagból, 2002-es. Emberiség elleni bűntetteket emleget.
Miért mondod, hogy a szaknyelv az "emberiesség elleni"-t használja? Az az irat, amelyet ott idézünk, nem szaknyelvi?"
"A TANÁCS HATÁROZATA
2002. június 13.)
a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról"
1. Nem visszalövés volt, hanem csak hozzáfűztem a gondolatmenetemet a tiedhez.
2. Ha nem lett volna világos: egyetértünk.
Csupán annyit jegyeztem meg, hogy az "emberiség elleni" kifejezés nem a Btk miatt van úgy, ahogy van.
A szaknyelvi az "emberiesség ellenit" használja, tehát a szerkesztőknek is illene. Az meg hogy beírnak az emberek, csak azt mutatja, hogy sokáig nem volt tiszta a dolog.
Az Élet és Tudományba is beírnak ezrével emberek, hogy de a gravitáció az nem is úgy van, na és?
Ha legalább a tévések vennék a fáradtságot, hogy ne szilikon-völgyet emlegessenek, senki nem mondaná utánuk. Ugyanez.
Azért írtam, hogy izlés dolga, mert a alapvetően az emberiség elleni bűncselekmény abban az értelemben, ahogy használják nem helyes szűken szakmailag, de lehet egy olyan étrelmezést adni neki, ami miatt általános értelemben használható, de ehhez olyan definíció is dukál. Ez számomra egy szimpatikus köznyelvi értelmezés, ezért nem szakmai anyagokban és nem híradásokban használható lenne.
Csak tudni kéne, hogy mikor mit használunk. Ismeretterjesztés, pl...
Kár, hogy nem lettél szigma valahány, azt fejből le tudtam volna írni.
Okfejtésednek van egy hibája. A nemzetközi joganyagok aligha tartalmazzák az emberiesség szót. Ott minden bizonnyal a humanity szerepel.
Ennek a szónak az Országhban az első jelentése az emberiség, emberi nem.
A második jelentés az emberi természet, emberi tulajdonságok.
A harmadik az ember(ies)ség, jóság.
Következésképp nem a nemzetközi joganyag határozza meg a választást a két szó között, hanem a definíció.
Viszont a terminológia jellegéből következően a definíció lehet önkényes. Miként az ÉKSz2 meghatáriozása is az: Emberhez méltó. tisztességes magatartás.
Azt hiszem, ebből a definícióból nem következik az, amire hivatkozol.
Én úgy gondolom, hogy bizonyos jogi szakértők az emberiség elleni bűntett megnevezést nem tartották kellően szabatosnak, és valami mást kerestek helyette. Szerintem az, amit találtak, semmivel nem jobb, mint a másik. Az ÉKSZ2 értelmezése, de a történeti szövegtárban található 30 példa sem táámasztja alá ZSB általad támogatott értelmezését. A nemzeti szövegtár találatai pedig nagyon újkeletűek, az 1990-es évek végére datálhatók.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy ez a szóhasználat helytelen lenne. Csak a bizonyítás hibádzik, mert az eredetinek mind a két magyar változat megfelel, az emberiességnek pedig az adott használatot alátámasztó, általánosan elfogadott vagy hivatalosan rögzített értelmezése nincs, vagy nagyon újkeletű.
mi a túrót kezdhetek az "Ez ízlés dolga" meg "Csak ha a fentieket elfogadjuk, és akkor sem feltétlenül" típusú "érvekkel", amik egy olyan okfejtésre bírnak visszalőni, ami úgy kezdődödtt: "Ha tehát, mankó gyanánt mintegy, elfogadjuk létezőnek a két meghatározást"? Hm?
2.
Lényegében, ha nem lett volna eddig világos, nekem az a kérdés, micsinájjon a szerencsétlen szerkesztő, akinek az újságíróit naponta elöntik külföldi forrásaikból a "crimes against humanity", illetve magyar forrásaikból (elsősorban a távirati irodából és a szeriőz lapokból) az "emberiesség elleni bűncselekmények", egyfelől; másfelől meg rakásra kapja az olvasói beanyázásokat, miszerint az "emberiesség elleni bűncselekmények", nem van magyar. Oszt ha megkérdez egy nemzetközi jogászt, vagy - mint én - utánabogarász, azt kapja-leli, hogy debizony hogy...
Ez is az "emberiesség" definícióján múlik. De példám pusztán arra vonatkozott, hogy azért említettem az erőszakoskodást és gyilkolást, mert ezek szerepelnek az említett bűncselekményi kategóriákban, nem pedig a piti tolvajlás. Ez a szaknyelvi nevük, ne terjesszük ki mindenre azon az alapon, hogy oda is jó.
By the way: Az felbujtás súlyosabban minősülő eset, mint a tett, pedig az csak közvetett... (Rímel :)))))
"Viszont az újságíró nem írhatja oda minden emberi(es)ség elleni mellé, hogy ez most a magyar vagy a nemzetközi jog szerint értendő."
Nem is kell, ha nem keveri a fogalmakat meg a tényeket.
Azért nem szerencsés behozni az érvelésbe a btk fogalmait (függetlenül helyességüktől), mert olyan, mintha az "ember" fogalmát a holland kórházi szabályzatból próbálnánk meg levezetni. A btk-ban foglalt esetek arra és csak arra vonatkoznak, ami ott le van írva, úgy ahogy le van írva, és csak nálunk. A törvényhozó egy tollvonással az egészet ide-oda pakolhatja. Az "emberiesség elleni bcs" fogalmai viszont bár képlékenyek, de általánosak, ismertek (?), más síkon mozognak. Nem kategóriái egymásnak, vagy ha igen, akkor a nemzetközi jog logikájából inkább az következne, hogy a magyar szabályozás eleme a nemzetközi joginak.
Nem vitatom, hogy lehetséges és kell visszautalni a btk-ra egy elemzésben, de nem szerencsés egy rendszerezés magvává tenni. Szerintem.
"1. nem igaz, hogy az emberiesség elleni "helytelen","
Így igaz.
"2. az emberiesség elleni bűntett mindig emberiség elleni bűntett,"
Ez ízlés dolga. Ha valaki úgy gondolja, hogy az emberiség képvisel egy olyan átfogó erkölcsi entitást, amit ezek a a cselekmények feltétlenül sértenek, ám legyen.
"3. az emberiség elleni bűntett nem mindig emberiesség elleni bűntett"
Így igaz.
"4. és a "háborús ÉS emberiség elleni bűntettek" típusú kifejezések stilárisan kétségesek, "gyümölcs és alma"-szerűek. "
Csak ha a fentieket elfogadjuk, és akkor sem feltétleül. Különbözhet a jogalap és a sértett fogalma is. Én például nem tekintem emberiség elleni bűntettnek, ha valaki egy rommá bombázott városban előkotor egy teáskannát és elviszi. Pedig ilyenkor háborús fosztogatásért fogják agyonlőni.
Hasonlóan nem feltétlenül tekinti mindenki emberiség elleni bcs-nek, ha a két harcoló csapat "piszkos" módszerekkel tizedeli egymást, pedig ez is lehet háborús bcs.
Álláspontot olvasószerkesztői szempontból (ami defenziv álláspont) teljesen korrekt, azonban az offenzív, terminológiaalkotó tevékenység tekintetében más kellene. Korrekt és teljes meghatározás, annak ellenőrzése, hogy a szó köznyelvi jelentése megfelelően egybevág-e a terminológiai jelentéssel.
Általában véve az a benyomásom, hogy egy szó terminológiai szerepe akkor megfelelő, ha kielégítő pontossággal megegyezik a köznyelvivel. Az olyan esetekben, amikor nagy a hézag, akkor jobb távoli szót keresni, lehetőleg olyat, amelyről messziről látszik, hogy terminus technicus. Ekkor a jelentések közötti eltérés indifferens, a terminológiai jelentés a terminológiai szerepből következik.
Nem gondolom, hogy machináltam volna a Btk. fogalmával. Viszont az újságíró nem írhatja oda minden emberi(es)ség elleni mellé, hogy ez most a magyar vagy a nemzetközi jog szerint értendő. Tény, hogy fellelhető egy definíció az emberiség elleni bűntettekre - a Btk.-ban -, és egy definíció a többnyire emberiesség elleninek fordított against humanityre, gegen Menschlichkeitra a nemzetközi jogban, és a két fogalom generikus-specifikus viszonyban van.
Ha tehát, mankó gyanánt mintegy, elfogadjuk létezőnek a két meghatározást (akár "helyes" a Btk.-é, akár nem - mégis csak létezik), akkor elmondhatjuk, hogy
1. nem igaz, hogy az emberiesség elleni "helytelen",
2. az emberiesség elleni bűntett mindig emberiség elleni bűntett,
3. az emberiség elleni bűntett nem mindig emberiesség elleni bűntett
4. és a "háborús ÉS emberiség elleni bűntettek" típusú kifejezések stilárisan kétségesek, "gyümölcs és alma"-szerűek.
Távol álljon tőlem egy kalap alá venni, de az emberiesség ellen vétés mindkét esetben teljesül (ha nagyon más mértékben is). A te példáid viszont mások: ott nem a mérték, hanem a közvetlenség-közvetettség a különbség; ami azért nem mindegy (vö. gyilkosság vs. gyilkosságra való felbujtás).
MIért, ha ellop egy húszast, akkor nem az emberiesség követelménye ellen vét? Szerintem akkor is. Vagy túl magas a mércém?
Viszont ha a haverodat elrángatod buliba, pedig másnap reggel fuvarja van, akkor meg a közlekedésbiztonsága ellen cselekszel, mégsem ezt hívja a büntetőjog közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek.
Tekintve, hogy szaknyelvről van szó, nem szégyen a kategóriákat pontosan megtartani.
És igen, a mércéd pedig picit túl magas, ha ezeket egy kalap alá vennéd :)
Ha már nagyon magyarítani akarunk (bár szerintem az már rendesen elkésett), akkor ezt ne analitikusan akarjuk kifejezni. Ez az elleni a magyar fosztóképző. Tehát: az embertelenség bűntette vagy az embertelenség mint bűntett.
Először a nürnbergi perrel kapcsolatban találkoztam a kifejezéssel. A per vádlottjait -többek között- az emberiesség ellen elkövetett bűnök miatt ítélték el, végezték ki. Ott tudomásom szerint soha sem esett szó az emberiségről - legalábbis németül nem. A fordítások, beleértve az oroszt is, a "Verbrechen gegen die Menschlichkeit" kifejezést az "Emberiség elleni bűntett"-nek megfelelően helyezték át. Szerintem a magyar fordítás is ebből a másod-forrásból táplálkozott, s nem az eredetiből, a németből. Akiket felakasztottak a haborús bűnösök közül, mind ezzel a kifejezéssel a fülükben mentek a túlvilágra, míg az "Emberiség" szó németül (Menschheit - sokan még most sem tudják hibátlanul leírni a dupla h miatt), vlsz nekik sem fordult meg a fejükben.
Ha rajtam múlna, akkor a magyar nyelvterületen az "emberiség elleni bűntett" helyett, a "humanitás elleni bűntett" kifejezést használnám, amelyik talán jobban kifejezi az áldozatok szenvedését, mint a szabatos, de kissé homályos 1:1-es fordítás.
Salut!
Timpani
„Ha valaki valahol megerőszakol, kifoszt, megöl foglyokat, akkor az emberiesség követelménye ellen vét.”
MIért, ha ellop egy húszast, akkor nem az emberiesség követelménye ellen vét? Szerintem akkor is. Vagy túl magas a mércém?
Anélkül, hogy lenne most időm, hogy visszakeressem a vitát, csak a Korrektorblogban megjelent emberiség-emberiesség vitához tenném hozzá a magamét (mint jogász, nem mint nyelvész)
Hibás az az elképzelés, hogy a BTK emberiség elleni bűntetteivel kéne machinálni. Ezek a magyar Btk-ban megjelölt fogalmak, nem is biztos, hogy helyesek.
A nemzetközi jog szintjén "emberiesség elleni" büncselekmények vannak, ami véleményem szerint sokkal szabatosabb kifejezés, tekintve, hogy az elkövetés által sértett elvárásokra, erkölcsi normákra utal és nem a sértettre.
Emberiség elleni bűncselekmény lehetne például a szabadlégköri atomrobbantás vagy a tengerek elszennyezése.
Ha valaki valahol megerőszakol, kifoszt, megöl foglyokat, akkor az emberiesség követelménye ellen vét. Akkor is, ha erről az emberiség soha nem is szerez tudomást.
Tehát az emberiesség elleni büncslekmény magába foglalja a háborús és hasonló büncselekményeket, de nem kategóriája az emberiség elleni büncslekményeknek (amit a btk szerintem rosszul nevez meg)
Persze hangsúlyozom, hogy nincsen elfogadott és kötelező terminológia, tehát, ha valaki úgy érzi, hogy ezek a bűnök sértik az egész emberiséget, mint olyat, akkor nyugodtan mondhatja így is, teljesen jó az is.
A gond inkább az, hogy előbb volt az "emberiesség elleni", amit az emberek többsége (ebből lett most ez a vita is) nem értett.
1. A szaklexika és a terminológia elhatárolásáoz annyit, hogy a terminológia lehet a szaklexika része, de a szaklexika egésze nem felel meg a terminológiával szembeni különbségeknek. Ez a mi témánk szempontjából lényeges különbség, mert a terminológiának éppen az a lényege, hogy mesterségesen szabályozzák. Éppen ezért nem tartom megengedhetőnek, hogy úgy értelmezzük a dolgot, hogy értsünk mindenhova szaklexikát. Ugyanis utóbbi inkább megfelel a relatív objektivitás követelményénének, míg a terminológia explicit szubjektív.
2, Az ilyen vitákból ki kell hagyni a nyelvérzéket. Azt leírni, hogy az emberiesség szó nem létezik, oximoron, hiszen, ha leírod, kimondod, máris létezik. Egyébként egy szombati rádióműsorban ismét hallottam egy jogásztól. A probléma az, hogy létezik, és egyesek valamiféle szignifikanciát tulajdonítanak neki.
3. Az országgyűlés szó kiterjesztett használata bizony megértést akadályozó megfogalmazás. Például, egy soportág terminológiáját részben megadja a szabálykönyve, és a nemzeti terminológiát pedig annak elfogadott fordítása. A a terminológiának ez a része normatív, valódi (pl. kosárlabdában a személyi hiba - personal fault normatív terminus technicus, a lepattanó labda - rebound (úgy emlékszem) nem az.
4. A joganyag-fordítással kapcsolatban nem értek veled egyet. Az Eu-s joganyag fordítása hosszú ideje annak tudatában folyik, hogy a csatlakozáskor a magyar hivatalos nyelvvé válik,. és így a fordítások hivatalos joganyaggá.
5. Nem hisazem, hogy valaha is utolérjük magunkat a fordítással. Olyan mennyiségű fordítandó anyag van, hogy egyedül a gépi fordítás a reális, de az csak hozzávetőleges eredményt képes adni.
Nem lévén elméletileg elég felkészült a tárgyban (pl. a terminológia és szaklexika elhatárolásában), így erre a vonalra nem reagálnék. (Magam, engedelmeddel, mivel a különbség számomra lényegtelen, ezt a két kategóriát a továbbiakban sem különböztetném meg. De úgy vélem, előző hozzászólásom átalakítható úgy, hogy a "terminológia" szavak egy részét a szövegkörnyezet elapján kicseréljük "szaklexika"-ra, így a te gondolkodási rendszereddel is konform lehet.)
> 1. emberség
2. emberiség
3. emberiesség
bár az 1. és a 3. szvsz meglehetősen pontos szinonimák.
Ez igaz, csakhogy az én nyelvérzékem" szerint a 3. nem létezik. Az emberies szó nálam létezik, de jelentése inkább 'emberszerű' és nem 'emberséges'. Pl. egy kutya mutathat emberies viselkedést (így hűséget, ragaszkodást), de nem lehet emberséges. Ha feltesszük, hogy a -ség képző nem változtatja meg az alap melléknév jelentését, akkor ezserint a hűséges kutyák ellen elkövetett cselekmény is lehet emberiesség elleni. Ebből viszont az következik, hogy az emberiesség szó adott jelentése nem áll elő egyszerű képzéssel, jelentésváltozás lépett fel.
> A terminológiát általában tudatos nyeltervezési munka eredményének tekintik, és gyakran el is fogadják, azonban nem az országgyűlés szintjén, hanem megfelelő kompetenciáva
Ezt az országgyűlést nem a fenti módon értettem, hanem úgy, ahogy te is említetted egy következő mondatodban: >>Magyarországon hagyományosan olyan terminológiai "hatóságok" voltak, mint [...] a törvényalkotás, hiszen a törvények szövege is normatívnak számított<<. A törvényalkotás testülete az országgyűlés maga. Esetünkben éppen ez van: az emberi(es)ség elleni (bűncselekmény) terminust az országgyűlés által elfogadott büntetőkódex definiálja. (Amúgy, ha pl. az áfa-törvény elejét megnézzük, akkor komplett terminilógiák -- benne pl. a számla -- fogadódnak el az ogy. szintjén).
> Ez nagy tévedés. Az Eu-s joganyag Magyarországon hatályos, és ez vonatkozik a fordításra is, mibvel az Eu-ban minden nyelv egyaránt hivatalos (bár vannak egyenlőbbek).
Nem véletlen hagytam meg az idézésnél a határozat kiadási évszámát: az 2002. volt. Ekkor még nem voltunk tagok és az ekkor készült fordítások státusa "fordítás" és nem "hivatalos szöveg" (jogilag fontos megkülönböztetni ezt a két kategóriát). Az ekkori EU-s jogszabályok a magyar jogon keresztül épültek be a magyar jogrendbe. A magyar jog, pedig mint az a statisztikámból látható volt, egyértelműen emberiség elleni fordulatot használ.
Más kérdés, hogy a fordítói kapacitás még most is olyan csekély, hogy a "hivatalos szöveg" minősítést megkapott anyagok egy része is aggályos nyelvileg. Igazából mérvadó csak akkor lehet még az ilyen szöveg is, ha utolértük magunkat, és már lesz idő és kapacitás tényleg eredeti fogalmazású szöveg minőségét elérő fordításokat készíteni (vi. amelyekből nem süt ki, hogy fordították).
Kezdem azzal, hogy a magam részéről az emberiség elleni formát tartom helyesnek. A pontosság kedvéért azonban fontosnak tartom megkülönböztetni a három változatot:
1. emberség
2. emberiség
3. emberiesség
bár az 1. és a 3. szvsz meglehetősen pontos szinonimák. Találkoztam olyan véleménnyel, mely szerint a 3. részhalmaza 2-nek, de szerintem ez kategóriaproblémát vet fel.
Folytatva a terminológiával:
Azt hiszem, magasra fogtál. A terminológia nem azonos a szaklexikával, bár utóbbinak forrása lehet. A klasszikus felfogás (Wüster) szerint a terminológia mindenképpen mesterséges beavatkozás eredménye, tehát független a nyelvközösség reagálásától (ez utóbbi a szaklexikába való átmenetet szabályozza). Terminológiát egy szerző is alkothat, és ez teljesen érvényes lehet az adott műre, vagy életműre, lehet terminológiája egy-egy szakmai iskolának (van is). A terminológiát általában tudatos nyeltervezési munka eredményének tekintik, és gyakran el is fogadják, azonban nem az országgyűlés szintjén, hanem megfelelő kompetenciával.
Tehát, ha ilyen irányban tapogatózunk, inkább az MTA kompetenciáját fogadhatjuk el.
Magyarországon hagyományosan olyan terminológiai "hatóságok" voltak, mint a Magyar Szabványügyi Hivatal (a szabványok fogalomelnevezései perdöntőek voltak), a törvényalkotás, hiszen a törvények szövege is normatívnak számított, emellett a szakágak is igyekeztek rendezni a maguk terminológiáját.
Nemzetközi törekvések is voltak: tulajdonképpen ezzel a céllal jött létre az ISA, a mai ISO elődje. Az ISO előszeretettel ad(ott) ki többnyelvű normaszótárakat. Más nemzetközi szervezetek is egyeztettek, pl. az informatika terén az IFIP-ICC, és a szocialista integrációban folytak egyeztetések.
Ezek a törekvések általában szótárakban testesültek meg, tudomásom szerint sehol nem jelentenek kötelező normát, de a hatásuk nagy.
> Ezzel szemebn az IM Eu-s joganyagai között ezt találtam: A TANÁCS HATÁROZATA 2002. június 13.)
Ez ebben az esetben csak egy fordítás, nincs magyar joghatálya. A fordítás és az eredeti szöveg pedig szerintem élesen megkülönböztetendő: a fordítás külső terminus tükröztetése, így szabatossága inkább szemantikus, semmint lexematikus.
Ez nagy tévedés. Az Eu-s joganyag Magyarországon hatályos, és ez vonatkozik a fordításra is, mibvel az Eu-ban minden nyelv egyaránt hivatalos (bár vannak egyenlőbbek).
> 1. Ki a terminológia gazdája: testüket, szaktekintély stb?
Szerintem ez két szintű dolog. Az adott esetben az alsó szinten az országgyűlés (mint a törvényhozás szerve) áll és felette helyezkedik el a nyellvközösség. Az alsó szint "javasol", a felső szint "elfogad" vagy sem, amennyiben az adott kérdés a nyelvközösséget elegendő mértékben érinti. Ha nem, akkor a felső szint kontrollja elmaradhat.
> 2. Mi a mérvadó: a jelentés, a hagyomány vagy megintcsak a tekintély?
A kérdés két részre bontandó:
a) új terminológia születése,
b) terminológia megtartása; ez is két elemből áll:
(i) terminológia átkerülése a szaknyelvből a köznyelvbe
(ii) terminológia megtartása az adott szinten (a szaknyelvben, ill. a köznyelvben).
Az a) pontot illeti a szaknyelvi jelentés és a szaknyelvi tekintély eredője, természetesen tekintettel a korábbi hagyományokra. A b.i)-re is igaz ez, csak a köznyelvi szinten. Viszont b.ii) esetén csak a "hagyomány" az illetékes.
És esetünkben a b.ii)-ről van szó. Megnéztem a CD-jogtárat (2003. decemberi állapot), az emberiség+elleni kifejezés 47 jogszabályban szerepel 1971-2003 között. Az emberiesség+elleni pedig csak 2 AB határozatban (számuk: 2/1994, 53/1993) . Ráadásul ez utóbbiak szóhasználata vegyes, a 2/1994-ben az előfordulások száma 14 emberiség, 1 emberiség/emberiesség és 1 emberiesség; a 53/1993-ban viszont 55 emberiség elleni mellett csak 1 emberiesség van, ráadásul az is elleni nélkül: >>A 3. Cikkbe felvett tilalmak viszont a hágai Nemzetközi Bíróság szerint "az emberiesség alapvető meggondolásain" (elementary considerations of humanity) alapulnak, s semmilyen fegyveres konfliktus esetén sem szeghetők meg, függetlenül az összeütközés nemzetközi vagy belső jellegétől. <<.
Tehát van egy erős hagyomány, amely az emberiség elleni kifejezést támogatja, a magam részéről nem látom értelmét lecserélni az emberiesség elleni fordulatra, még akkor sem, ha az eredeti fordítás hibának tekintjük (de szerintem ez védhető: az adott bűncselekmények az egész emberiséget veszélyeztetik, nem csak egyes egyéneket).
Azt hiszem, abban egyet érthetünk, hogy a múlt nyelvi hibái a jelenkort nem érintik, ha a fordulatot a nyelvközösség elfogadta és szemantikailag világos, állandó tartalma van. (Ha ez nem így lenne, akkor a higany, agyag, rovar stb. nyelvújítási torzszülötteket is fel kellene váltanunk.)
Lenne még egy meglátásom: nem babra meg a játék. Az emberség elleni bűncselekmény jogi fogalom, ha "eltüntetjük", akkor vele vesznek az eddig megalkotott jogszabályok, többek közt az egész alapdefiníciója a magyar jogban. A behozott emberiesség elleni bűncselekmény tartalmát pedig tkp. semmilyen jogforrás nem definiálja...
> Ezzel szemebn az IM Eu-s joganyagai között ezt találtam: A TANÁCS HATÁROZATA 2002. június 13.)
Ez ebben az esetben csak egy fordítás, nincs magyar joghatálya. A fordítás és az eredeti szöveg pedig szerintem élesen megkülönböztetendő: a fordítás külső terminus tükröztetése, így szabatossága inkább szemantikus, semmint lexematikus.
> A rádió felhívott egy neves nemzetközi jogászt, aki szerint az emberiség elleni megoldás fordítási tévedés, a helyes megodás az emberiesség elleni
Vö. a fenti megállapításomat arról, hogy a múltbeli tévedésekből lesznek a mai tisztes szokásaink, ez tehát nem indok az utólagos reklamációra.
A másik az, hogy számomra az emberiesség olyan csinált szó, mint a maroklőfegyver meg a társai, így ha akarom, ugyanúgy aggályos, mint a jogász által kárhoztatott variáns (melynek legalább van a köznyelvben elfogadott jelentése). Én, a magam részéről szívesebben használnám az emberséget (és a pisztolyt).
Az egyik kereskedelmi rádió fórumában vita keletkezett egy MTI-hírből, amelyik ezt a kifejezést használta:
emberiesség elleni bűntett
A hallgatók sms-ben és neten is vitatták ezt, csatlakozva a NOL egy fórumához, mely szerint ez helyesen
emberiség elleni bűntett.
A rádió felhívott egy neves nemzetközi jogászt, aki szerint az emberiség elleni megoldás fordítási tévedés, a helyes megodás az emberiesség elleni. Ez a rádió szerint a nemzetközi jogász megállapítása a mérvadó, a hallgatók és a nyelvész ebben a kérdésben csak kekeckedik.
Ezzel szemebn az IM Eu-s joganyagai között ezt találtam:
A TANÁCS HATÁROZATA2002. június 13.)a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról
Ki a terminológia gazdája: testüket, szaktekintély stb?
Mi a mérvadó: a jelentés, a hagyomány vagy megintcsak a tekintély?
Érdekes lenne az emberiség elleni és az emberiesség elleni szemantikai különbözőségét is megvizsgálni, figyelembe véve a két -ség funkcionális különbségét. Bár ez off
Az egyik kereskedelmi rádió fórumában vita keletkezett egy MTI-hírből, amelyik ezt a kifejezést használta:
emberiesség elleni bűntett
A hallgatók sms-ben és neten is vitatták ezt, csatlakozva a NOL egy fórumához, mely szerint ez helyesen
emberiség elleni bűntett.
A rádió felhívott egy neves nemzetközi jogászt, aki szerint az emberiség elleni megoldás fordítási tévedés, a helyes megodás az emberiesség elleni. Ez a rádió szerint a nemzetközi jogász megállapítása a mérvadó, a hallgatók és a nyelvész ebben a kérdésben csak kekeckedik.
Ezzel szemebn az IM Eu-s joganyagai között ezt találtam:
<P class=western lang=hu-HU style="LINE-HEIGHT: 150%" align=center>A TANÁCS HATÁROZATA
<P class=western lang=hu-HU style="LINE-HEIGHT: 150%" align=center>(2002. június 13.)
<P class=western lang=hu-HU style="LINE-HEIGHT: 150%" align=center>a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról
<P class=western lang=hu-HU style="LINE-HEIGHT: 150%" align=center>(2002/494/IB)
<P class=western lang=hu-HU style="LINE-HEIGHT: 150%" align=center>
<P class=western lang=hu-HU style="LINE-HEIGHT: 150%" align=left>Néhány kérdés felvetődik:
<P class=western lang=hu-HU style="LINE-HEIGHT: 150%" align=left>
<DIV class=western lang=hu-HU style="LINE-HEIGHT: 150%" align=left>Mi a mérvadó: a jelentés, a hagyomány vagy megintcsak a tekintély?</DIV>
<DIV class=western lang=hu-HU style="LINE-HEIGHT: 150%" align=left>Érdekes lenne az emberiség elleni és az emberiesség elleni szemantikai különbözőségét is megvizsgálni, figyelembe véve a két -ség funkcionális különbségét. Bár ez off.</DIV>
<P class=western lang=hu-HU style="LINE-HEIGHT: 150%" align=left>Kis Ádám
