A téglaégetéshez nem kell téglagyár. Boksás, vagy tábori kemencés téglaégetésnek mondják, mikor maga a kemence is a kiégetésre összerakott téglákból áll, íme egy példa:
Egyenlőre csak egy gyenge tippem van, hogy a közeli Mezőtúron égették esetleg?
Bolváry Antal 1878 decemberétől 1884-ig polgármestere volt Mezőtúr városnak. Foglalkozott a városi téglaégetőkörkemencével, ebben is a város fejlődésének lehetőségét látta, és e feltevésében nem is csalódott. Alig készült el a városi körkemence, azt követte a Bazár építése, mint a városi közjövedelem egyik forrása.Ez után következett a sorban a gimnázium, az újvárosi templom, a leánygimnázium és a népiskolák építése, melyekhez a városi téglagyár hol ingyen, hol kedvezményes áron szállította a téglát, a cserepet.Pedig a kortársak visszaemlékezése szerint mind a körkemence, mind a Bazár építését kemény politikai küzdelem árán lehetett megvalósítani.
Egy lelőhely sokat segítene. Hogy ma miértet is vázoljam. Találtam Bánkúton (nem a sielős, a címerező táboros) három téglát:
Majd az internet segítségével két nap alatt ennyi infót szedtem össze az égetőjéről:
Moravszki Mátyás – József főherceg, bánkúti uradalom, téglajel M
Moravszki Mátyás – 1866.IX.10. Békéscsaba – 1946.IV.20. Medgyesegyháza, felesége 1888.X.28.-i békéscsabai esketéssel Vandlik Mária (1871 - ?)
... Mikor még bírta a munkát, a bánkúti uradalomban volt aratógazda, majd téglaégetőmester, ahol sokra értékelték pontos és lelkiismeretes munkája miatt, csak azt kifogásolták, hogy miért szocialista. Felkínáltak neki bizalmi állást az uradalomban, de ő nem fogadta el, nem akarja magát lekötni. Gyakori látogatói voltak a csendőrök, akik minden lépését ellenőrizték. 1906 év nyarán a bánkúti uradalomban is sztrájkba léptek az aratómunkások. Mátyás bácsi ezen a nyáron nem volt arató, hanem téglát égetett az uradalomnak. Mégis őt vitték el a csendőrök elsőnek, mert ki más „lázította“ volna fel az aratókat, mint Moravszki Mátyás. 1919-ben az ellenforradalom őt vette elsőnek üldözőbe. ...
1915.V.14.-én 5.5 hónap fogház izgatás miatt
1920.VII.26.-án 10 havi fogház a Kommun alatti izgatás miatt
1931-ben 15 napi fogház engedély nélküli gyűlés szervezése miatt (Eleken)
Van olyan gyűjtő, aki azzal tölti az idejét, hogy az amúgy rég megfejtett, kommersz, álló IHS-ek 12(?) vetőláda-változatát rajzolgatja, amiből egyébként a gyűjtők többsége csak egy-egy darabot rak el a gyűjteményébe, de akinek 8 féle van, az sem fog a szívéhez kapni, hogy: jaj, most mi lesz a többi néggyel.
.
Én meg olyan téglajelekre találok gyártót, amik eddig nem voltak nevesítve, és talán pont emiatt nem sok gyűjtőnek van belőlük.
Az utóbbi két éjszaka termése:
VÁ - Visolyi Ákos földbirtokos, Udvari (2 v.h. között)
UJ - Ujj János, Szekszárd (századforduló körül)
EE - Engel Ernő földbirtokos, Balatonfőkajár (20. század eleje)
Egyszer azt mondta nekem egy hőgyészi gyűjtő, hogy "nincs lehetősége" a győri téglákat kutatni.
Már akkor is nyilvánvaló volt, hogy ez csak parasztvakítás, mert nem a lehetőség hiányzott, hanem az akarat!
Medina nekem fotelben ülve is 160 km, nem 25, vagyis a távolságnak semmi köze a kutatáshoz.
Ez a tábla fogadja a medinai kiskastély látogatóit:
Némi "képzavar" látható, ami a lehetőséghiányos gyűjtőket szépen félre tudja vezetni!
Talán ez a tábla okozta, hogy az alábbi "AP" ligatúrát korábban többen Apponyinak vélték.
.
Pauer Antal (Anton Pauer) neve még nem szerepelt a fórumon (tudtommal máshol sem) az alábbi téglákkal kapcsolatban.
.
Nos, Pauer Antal földbirtokos építtette az "Apponyi kiskastély" néven ismert kúriát, valamikor 1835 körül.
A kúria (csak) 1850 körül került gróf Apponyi Károly birtokába.
A táblára talán úgy kerülhetett a ligatúra, hogy valaki összekombinálta a kúria felújítása során talált téglákat Apponyi nevével.(?) ...mivel más nevet nem ismert.
Egy újabb publikált aranyköpés a "farmosi uradalom" szerzőjétől:
"Keibl Mihály Uradalmi Téglagyár, LH: Gálosfa"
Keibl Mihály földműves, kisbirtokos, 1932-ben vette át az apja által alapított téglagyárat.
Simán lehetett téglajele! ...De "Uradalom"?? Na neeee!
Egy olyan településen gazdálkodott, ahol a többi kisbirtokosnak 15 és 33 hold közötti földje volt. Keibl pedig a 22 holdjával valahol a középmezőnyben.
Gálosfán abban az időben uradalma max Stern Gáspárnak lehetett (volna) a 2295 hold földjével.
.
Korábban már írtam (egyeseknek hiába), hogy az uradalom megnevezés jellemzője, hogy az adott település egyetlen birtokosé. A másik lehetőség, hogy az adott birtokosnak több uradalma is van és így különbözteti meg őket.
.
Lásd pl.: a Freystädtler családot.
"lovag Freystädtler Antal ismereteim szerint a Balaton környék leggazdagabb birtokosa volt. Először tótvázsonyi 5 ezer holdas birtokán gazdálkodott, amelynek központja Kövesgyűrpuszta volt, ahol szeszgyárat és jelentős tehenészetet tartott fenn. Részt vett a Veszprém-környéki, később a Tapolca-környéki vasútvonalak kiépítésében. Nagy sikert ért el a Balaton déli partján a mocsoládi és más vasútvonalak kiépítésében. Később szintén az Esterházyaktól kibérelte a szigligeti kb. 2 ezer holdas birtokot. Majd Kaposváron jelentős szerepet játszott a város fejlődésének elősegítésében. Gyárakat hozott létre. Létrehozta a Mezőgazdasági Rt-t, amely 30 évig bérelte az Eszterházy család birtokait. Ezekkel együtt közel 100 ezer holdon gazdálkodott. Jelentős adományokat tett. A kaposvári zsidó hitközségnek 4,5 hektár területet adományozott a zsidó temető létrehozásához. Segítette a budapesti zsidó gimnázium létrehozását egy igen jelentős alapítvány tételével. Négy gyermeke volt. Jenő, aki a török vasútépítésben szerzett érdemeiért pasa címet kapott a korabeli bulvár sajtó célpontja volt. Flóra leánya ismerte Adyt. Másik fia elindult országgyűlési választásokon, de nem került be a parlamentbe. A Millenniumi kiállításon Jenő a tótvázsonyi birtoka terményeinek bemutatásával vett részt. A Múzeum u. 3-ban palotát építtetett, amelynek fényűző vívóterme és aranyozott lépcsőházi korlátja volt. Sajnos a hatalmas birtok a 30 éves tékozlás következtében a bankok kezébe került. Így lovag Freystädtler Antal és apja gondos és felelős gazdálkodásának minden eredménye odalett." (Forrás: radix fórum Wollak László)
.
Világos? "közel 100000 holdon"! Nem 22-n!
Így logika szerint feltételezhető, hogy a Freystädtlerek kaposvári uradalmában "KU" azaz Kaposvári Uradalom téglajelet használtak!
.
És mivel a Freystädtler családnak elég egyedi téglajelei voltak, így a "KU" simán beleillik Antal, Jenő és Vilmos tégláinak sorába:
(Az összehasonlításhoz a "KU" még egyszer)
.
FA - Köves-gyűri lovag Freystädtler Antal (élt: 1813?-1892) (fotó a pecsetestegla.hu-ról)
FJ - köves-gyűri lovag Freystädtler Jenő (élt: 1868-1944?)
FV - köves-gyűri lovag Freystädtler Vilmos (élt: 1853-1890)
Én ugyan nem írok cikket, mert a főszerkesztő közölte, hogy úgysem közli le, de aki elkezd írni annak ne az lebegjen a szeme előtt, hogy a neve benne lesz egy kiadványban! Szánjon a cikkére két percnél több időt, hogy hasznos tartalma is legyen annak a cikknek, ne csak szerzője!
"150 szerző 430 cikkével, néhány ezer téglaképpel, és néhány ezer megfejtéssel."
...nem is akármilyen megfejtésekkel!
.
A korábban kiadványban is megjelent "Bun" és "Bun József" megfejtés hatalmas hülyeség!
(És nem az egyetlen, ugyanattól a szerzőtől!)
A Bun család egy zsidó kereskedő család volt, nem volt nemes! Így megmagyarázhatatlan a korona, de József neve is!
Talán Bun Samu fia volt az a József, aki egy 1823-as összeírásban szerepel, mint paksi lakos. Munkásságáról semmit nem tudunk!
Samu testvére volt János, akinek Gusztáv nevű fia (élt: 1837-1912) Paks virilisei közé emelte a családot.
Ez ugye eleve a család egy másik ága!
Ő gyártott téglát is. De ő volt az is, aki elindította a csőd felé a családját. Gusztáv halála után Lajos nevű fiát - akinek szintén volt téglagyára - 1916-ban 2 év 4 hónap fegyházra ítélték.
.
Ezzel szemben a berneki Bernrieder család, paksi nemesi család. Saját monogramjukkal ellátott téglákból épült kastélyukból (is) került elő ilyen padlástégla. Egymás után 4 generáció (mind József) élt Pakson. Ketten ott is születtek.
Úgyhogy amíg a Bun megfejtés 0%, addig a Bernrieder az esélyesek között van. Bár egyelőre nincs más jelölt.
Az alábbi "BJ" mongramos téglák több vetőláda-változata is szerepelt már a fórumon - naná, hogy megfejtés nélkül.
Valószínűleg annak a berneki Bernrieder Józsefnek a téglái, aki 1798-1845 között élt. (A padlástégla is az övé lehet.)
És ez a - szintén Bun-nak publikált - koronás paksi tégla is inkább Bernrieder, mint Bun! Talán az előbb említett József apja (élt: 1764-1824) monogramja.
Köszönöm. Ajkán már 1873-ban un. szénvasút kötötte össze Csingert(szénbányászat) Ajkával. A téglagyárban valóban nem volt kisvasút. A csillék "tologatására" volt sínpár lefektetve.
Mivel eddig még itt a fórumon nem, illetve tudtommal máshol sem szerepeltek...
(Oké, a pecsetestegla.hu-n igen, mert azt folyamatosan frissítem!)
Karácsonyra fogadjátok szeretettel ezt a megfejtéscsokrot a történelmi Magyarország területéről:
OJ - Orbán József, Kolozsvár (1800-as évek vége)
H - Gróf Haller, erdélyi Haller birtokról. (1760-as évek)
PIO - Prince Innocenzo Odescalchi (élt: 1778-1833) Szolcsány
APO - Augosto Prince Odescalchi (élt: 1808-1848) Nyitraszerdahely
A szlovákok szerint "APON je starší názov Oponíc" :) :) Vagyis szerintük az "APO" Appony régebbi neve.
.
És egy, többek számára ismert tégla.
.
HR - Hermann Rosenbaum, baranyavári téglagyáros, földbirtokos
"Rosenbaum Hermann-t fogom a világnak bemutatni, a községi képviselőt s egyszersmind virilistát.
Midőn községünkbe jött, házbérbe ment, de azonnal kis boltot nyitott; azután egy házat vett és korcsmáros lett, a háza leégett, s gyapjúval kezdett kereskedni; és most már annyira meggazdagodott, hogy 917 frt állami adót fizet.
Most már nem handlé, hanem „feldesór.” Most bemutattam Rosenbaum H. elkezdését és a mostani évi állami adóját, most már kötelességemnek tartom a hadmentességi adóját is bemutatni a világnak: mert két ép, egészséges fia a katonai szolgálat alól kibújt, ezt csak – ő tudja, mi módon; az egyik fiáért 3 frt, szóval három forint hadmentességi adót fizet; a másikért épen semmit; pedig az 1883. évi IX. t. ez. szerint kellene minden fiáért külön-külön 60 frt hadmentességi adót fizetnie.
Egy keresztény, a kinek évi állami adója 20-25 frt, az fizet 5 frtot, mint p. o. Bárics Pero baranyavári lakos 5 frt hadmentességi adót fizet, Rosenbaum H. „feldesór” pedig 917 frt állami adója mellett az egyik fiáért 3 frtot, a másikért épen semmi hadmentességi adót sem fizet. Több ily esetek vannak Rosenbaum Hermannról, a ki a községi pótadóval is úgy cselekszik, hogy van a községi elöljáróságnak dolga, míg ki bírja csikarni tőle"
1914/1915-ben összeírták az ország összes kisvasútját, mert ha kellett, vittek belőle a frontokra a hadiszállítás lebonyolítása miatt. Volt már ilyen országos statisztika 1906/1907-ben is:
Köszönöm, néztem. Sajnos az alapításról és az 1928-ig tartó időszkról nem találok információt. Puzdor Gyula is mőködtetett téglagyárat Csingerben, de eről seincs pontos infóm. Azt honnan tudni, hogy 1914-ben még nem volt kisvasút?
Akit érint... a korábban "talán Fürst Béla" (LH:Zalaegerszeg) megfejtéssel publikált téglát lehet javítani a házi adatbázisokban.
Fischer Jakab és Berényi Béla, Keszthely
Igaz, a céget mindenhol Berényi és Fischer vagy Berényi és társa néven emlegetik, de ettől még...
Arra nem találtam adatot, hogy mikor alapították. Viszont 1906-ban már említik, illetve 1931-es ipari évkönyvben is szerepel még. Vagyis elég hosszú ideig működött.
Berényi Bála Arácson (Balatonarács) 1912-ben alapított egy másik téglagyárat is, amit 1932-ben Csimár Károly helybeli építési vállalkozó vett át.
