Ha nem megosztható akkor amíg a sok pénzről álmodoznak a társtulajdonosok addig fizessen hasznalati dijat szamukra a bekoltozo es addig elegedjenek meg a kis penzzel.
Megjegyzendo, ha a kozos ertekesitesben nem tudtok megegyezni , bmelyik fél a bíróságtól is kerheti a kozos tulajdon megszunteteset.
Kozos lónak túrós a háta, ugyh a helyetekben most, h magasak az ingatlanárak túl adnék rajta. En nem nyugodtan laknék másnak kiszolgáltatva.
A feleségem örökölt az apósom után egy családi házat ½ arányban, a másik ½ részt a feleségem elhunyt öccsének a két fia örökölte, ami most közös tulajdonban van.
Kérdés:
a feleségem az rá eső részt oda ajándékozhatja-e az egyik fiunknak és a fiunk beköltözhet-e feleségem részébe,bár az ingatlan nem megosztható.
mivel megegyezés nincs mi lenne a rendezési lehetőség, mert az örököstársak sok pénzről álmodoznak
( de azért lehetőleg ezt ne verje nagydobra- mert ugye a végrendelkezésben való közreműködés pláne befolyásolás semmissé teszi a végrendeletet - és még akkor is ott a köteles rész )
Ketten voltunk testvérek (10 év körüliek) amikor a szüleink elváltak. Akkoriban szinte mindig az anyának ítéltek a gyerekeket így a lakásból az apánknak kellett elmennie. Anyám újra férjhez ment majd megszületett a mostoha testvérünk. Az új férje minket nem vett a nevére A rendszerváltás idején a lakást megvásárolták a mostoha húgom nevére. Jelenleg van még egy hétvégi telek, ami a mostoha apám és az édesanyám nevén van 50-50 %-bán. Időközben elhunyt az édes testvérem, de van két felnőtt gyereke. A szülők halála esetén a mostoha húgom örökölne apai részről 50%-ót a telekből és a ráésöd anyai részt. A lakásból kisemmiztek és a jóval kisebb értékű telekből is csak egy kis hányad jutna nekem.
Megjegyzem, hogy a családi kapcsolat egyébként jodé ez a kényes téma soha nem kerül szóba, illetve mindenki kerüli ezt a témát. Anyám ugyan megígérte, hogy a telek az enyém lesz, de erre a nevelő apám soha nem bólintott rá.
Sziasztok, Nekem lenne egy kérdésem. Anyukám kb. 8 éves koromban elhagyott minket (állami gondozásban voltunk ) de nem mondott le rólunk. Új életet kezdett Kanadában ahol született egy gyereke és férjhez is ment! Kérdésem a következő : mivel nem mondott le rólunk (hiszen ezért nem voltunk örökbe adhatók) esetleges halálakor öröklünk mi is valamit vagy esélytelen? Van köteles rész Kanadában is?
köszi előre a válaszokat (ha valaki tud segíteni ) !
Az egyetlen élő tulajdonos javára nem lehet lemondani az öröklésről, hacsak ez a tulajdonos szintén nem örökös.
Egyébként pedig lemondani sem lehet már, miután az öröklés megnyílt, visszautasítani lehet az öröklést, és nem feltétlenül az állam örököl ez esetben, hanem az öröklés szabályai szerint másvalaki is beléphet. Akár többen is.
Ha sikerült az öröklési szálakat kibogozni és már van új társtulajdonos (akár több is), lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését, ez esetben ilymódon kizárólagos tulajdont lehet szerezni. Ez persze, idő.
Ha nincs örökös, és a közjegyző sem tud elérni senkit, akkor az állam örököl (tehát mindenképpen lesz tulajdonostárs) és velük kell egyezkedni.
Nekem is lenne egy kérdésem a fórumozókhoz (ahogy sejtem elég tipikus magyar történet): adott egy osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan (nagyon alacsony piaci értékű zártkertről van szó). A tulajdonosok közül gyakorlatilag egy kivételével már mindenki régóta (legalább 15 éve) halott, van aki 1979-ben meghalt és már az egyetlen gyereke (akkori örökös is meghalt). Azt nem tudom, hogy annak idején lefolyt-e hagyatéki eljárás és a telek bekerült-e a leltárba (csak a földhivatalnál nem történt meg az átírás), vagy egyáltalán nem kerültek be ezek a tulajdonrészek a hagyatéki leltárba.
Kérdés: mit tehet az egyetlen élő tulajdonos (akinek rendezett a tulajdonjoga), azon kívül hogy jelzi az adott település jegyzőjének a problémát aki megindítja a póthagyatéki eljárást? Cél, hogy az ingatlan piacképes legyen, illetve az ingatlant terhelő esetleg kiadásokat mindenki tulajdoni hányada arányában viselje.
(Elbirtoklás nem jöhet szóba, mert a telket senki se használta, parlagon van évtizedek óta)
A póthagyatéki eljárás során a póthagyatékra jogosult, de a tulajdonrészre igényt nem tartó örökösök mit tehetnek (azon kívül, hogy lemondanak az állam részére a részükről)? - persze a legköltséghatékonyabb megoldásra van szükség, mert a közjegyzőt is fizetni kell....Megoldás-e, hogy az egyetlen élő tulajdonos javára lemondanak a közjegyző előtt? (De ne legyen ajándékozás, mert akkor újabb szerződés, újabb ügyvédi költség és ajándékozási illeték.)
Mi van akkor, ha az örökösök felkutatására tett erőfeszítés nem jár sikerrel, vagy a megkeresett örökös nem válaszol? (Mennyi ideje van erre a közjegyzőnek?) Ki és hogyan dönt ezekről a tulajdonrészekről?
Elég régi a kérdés, de hátha tudok segíteni egy ötlettel.
A rezsiköltségeket fizetni kell, nincs mese, és annak kell fizetnie, akinek a nevén szerepelnek ezek a mérők, illetve a szolgáltatás. Ha nem fizeted, nemcsak kikapcsolják a szolgáltatásokat, de még jókora kamattal és költségekkel megnövelt tartozást is behajtanak rajtad. Úgyhogy javaslom a fizetést.
Értem, hogy igazságtalan az, hogy a társtulajdonosok nem szállnak be, holott őket is terhelné a tulajdonrészük arányában a költség.
Lehet fmh-t indítani a közjegyzőnél, majd azután, ha az fmh jogerős, végrehajtást, ez költséges is lehet akár.
Az ötlet az lenne, hogy kérni kell bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését, éppen arra (is) hivatkozással, hogy nem fizetnek semmit és egyedül neked kell helytállni, amúgy a közös tulajdon megszüntetését különösebben indokolni sem kell. Azt kérheted ebben a perben, hogy az általad már helyettük kifizetett összegeket (amelyeket számlákkal tudsz alátámasztani, maximum 5 évre visszamenőlegesen) számítsák be a megváltási árba, tehát a rokonok 1/4 tulajdoni hányadát részben (vagy akár egészben, az összegeket nem ismerem) a kifizetett rezsiköltségek 1/4 részének beszámításával kell csak nekik megfizetni, és így az egész ingatlan a tiéd lesz.
igen, ez igy van- az állam csak akkor lenne - ha örökös lenne- ez pedig csak akkor van, ha örökségként visszautasítás lenne - és nincs más örökös - illetve mindenki visszautasítja - egyébként, ha közben nem kezdik el a végrehajtást - az ingatlan mindenkori tulajdonosa felel- ha ráterhelik.
Én is örököltem így pár éve egy "földet". Talán 3 négyzetméter lehet a részem, 20-30 tulajdonostárs. Ez ún. póthagyatéki eljárás keretében történt.
1) Szerintem valahol jelezni kell (illetékes közjegyző) és akkor ő lefolytatja a póthagyatéki eljárást és megkeresi az örökösöket.
2) Gondold meg, hogy mennyit ér a föld. Ha még nem folyt le a hagyatéki eljárás, akkor az örökséget visszautasíthatod vagy lemondhatsz valakinek a javára.
Nagyszülők kb 50éve örököltek szántőföldet, de persze 6 másik távoli rokonnal. A földdel nem foglalkozott senki, mi is csak most szereztünk tudomást az öröklésnél. A többi tulajdonos közül már 4 régen meghalt és mivel ott nem történt öröklés, vagyis a hagyatékiba nem is szerepelt a föld, hisz akkor az örökösök kerültek volna fel a tulajdoni lapra, mint ahogy most mi. 1 tulajdonost ismerünk és találunk rajtunk kívül, a többit nem. Szeretnénk rendezni minél előbb ezt. Nincs nagy értéke, inkább csak szabadulni szeretnénk tőle.
Mi ilyenkor az eljárás? Leszármazottakat hogyan lehet elérni? Ha nem jelentkeznek akkor mi hogyan tudjuk eladni a részünk? Mivel osztatlan közös és nincs is megosztási vázrajz, így azt sem tudjuk melyik rész a miénk!
Itt valami tévedés van. Ha a neveteken van, akkor az adósság is a tiétek, méghozzá korlátlanul, azaz az ingatlan értékén felül is. Az államnak ehhez semmi köze.
(Sohasem az ingatlan az adós, hanem annak tulajdonosa.)
Vagy kifizetik önként vagy peres útra tereled. ( illetve nyilván első körben fizetési meghagyas - ha a követelés 1 Mft alatti- és gondolom igen. ) ) zsebükbe nem nyúlhatsz, és az ingatlanra terhelhető jogok csak meghatározott okiratok alapján történhetnek.
Esetleg ha most nem tudják megfizetni, egy elismerő nyilatkozat is több, mint a semmi, hogy egy esetleges értékesítéskor a vételárból a javadra elszámoljátok.
a kommunikáció hiánya nem vezet semmi eredményre :(
Üdvözlöm, senki nem használja, de attól még kötelező rezsi költség van. Víz, csatorna, villany,(havi átalány), szemétdíj, önkormányzati adó(teho). Ezeket fizetni kell. És ez mind az én nevemre lett átírva mivel csak egy szerződő fél lehet. Azt mondták, hogy az ő részüket hajtsam be rajtuk, ami elég nehéz így mert nem vagyunk jó viszonyban
Szép napot Nekem egy olyan jellegű kérdésem lenne hogy van egy közös tulajdonú ingatlanunk, 3/4-rész az enyém, 1/4-rész a 2 kereszt gyerek része. A probléma az hogy én fizetem az egész ház rezsi költségét, és az ő 1/4-részüket milyen módon tudom behajtani rajtuk polgáriper nélkül? Van e olyan mód és lehetőség, hogy én ráterheltessem a földhivatalnál a felém való tartozásukat az ő 1/4-részükre? Valami ilyesmire gondoltam, esetleg más ötlet járható út létezik - e? Hátha valaki tud segíteni valami ötlettel. Előre is köszönöm!
Szép napot! Lenne egy olyan problémám hogy édesapám a féltestvéremnek ajándékozta az ingatlanjának a fele tulajdonát. Egyébként csak nevelt gyermek. Tehát a vérszerinti örökös csak én lennék. A kérdés hogy édesapám halála esetén illet e meg engem köteles rész.
Az adóalap, ami után fizetni kell, az a szerzéskori és az eladási ár közötti különbség (jövedelem).
Az 1/2 tulajdonrészt 4 MFt-ért szerted meg 2015-ben. Függetlenül attól, hogy nem készpénzben fizettél érte (Az ellenérték az eltartási köteklezettség).
Egyenes ágon való öröklés esetén nincs illeték sem adó.Tartási szerződésnél viszont az édesapám fél része az előzőleg megállapított becslés 8M fele azaz 4M van benne.Akkor most adóköteles vagyok vagy nem?
Ránézésre nem egyszerű a számítás, mivel az ingatlan megszerzésére különböző időpontban került sor. Az ebből származó jövedelem bizonyos idő után adómentes (ennek utána kell nézni a hatályos jogszabályban). Tudtommal ez öt év.
Tehát az 1/4-1/4 részek után nem kell adót fizetni. (2011-2018).
A többi részre pedig le kell játszani a szerzéskori és eladáskori érték különbségét. Meg kell nézni, az egyes aktusokkor volt-e illetékkiszabás illetve értékbecslés.
Külön történet lehet, hogy eltartási szerződés esetén mi a szerzési érték és mi a megszerzés időpontja. De én laikus vagyok, ezekhez már nem értek.
(Tudtommal, ha volt illetékfizetés, akkor annak az alapja a szerzéskoti érték. Ha illetékmentes volt, akkor passz.).
Fontos, hogy bizonyos költségek levonhatóak az adóalapból. (Szerzési illeték, ügyvédi költség, stb.)
Én arra szeretnék választ kapni,hogy 2011 be édesanyám meghalt öcsémmel megörököltük az ingatlan anyai részét 1/4-1/4 arányban.Az idő múlásával 2013 ba öcsém is meghalt az ő 1/4 részét a 2 gyereke örökölte. Tovább megyek időbe 2015 be édesapám tartási szerződést kötött velem amiben lemond az ő fél házrészéről a nevemre eltartása ellenében,ami a nevemre is került így 6/8(3/4)részben én,2/8(1/4) részben továbbra is az öcsém gyerekei az örökösök.2011 be édesanyám halála után volt az önkormányzat adó csoportja részéről ingatlan felmérés (becslés) aki 8 millióra értékelte akkor az ingatlan értékét.Az lenne a kérdésem a hosszú bevezető után,hogy most elhunyt édesapám, és most is lesz-e értékbecslés,vagy az akkor megállapított összeget veszik alapul?Esetleg a hagyatéki tárgyaláson kérhetek újabb érték becslést?Ez azért fontos számomra mert az ingatlanra most van vevő 9 millióért, és adózás szempontjából lenne jelentősége ha most is lenne érték becslés és legalább ennyire értékelné (az idő múlásával sokkal feljebb mentek az ingatlan árak)mert akkor nem kellene szja-t fizetni utána,a 8 és a 9 M közötti 1 M után. Mert ha nincs jövedelem szerzés akkor adómentes lenne az ingatlan részünkről.
Segítséget szeretnék kérni! Édesapám elhunyt, Édesanyám és én vagyunk az örökösök! Tegnap Édesanyám leadta a hagyatéki leltárt, amiben elvileg csak annak kell szerepelnie, ami Édesapám nevén is volt! Na de ezen felül még van jó pár dolog pl: üzlethelyiségég, amik Anyám nevén vannak, de a házzasságuk alatt szerezték! És ezekhez jogilag nekem semmi közöm nem lesz??!! Édesanyám “kicsit” minden az enyém ember lett és mindent a magáénak akar! Mit tegyek? Vagy egyáltalán tudok-e valamit tenni? Köszönöm
