Üdv Mindenkinek,
Kárpát-medence középkori templomaival foglalkozom. (fotó, alaprajzok...) Ha valakit érdekel a téma, vagy tud ezzel kapcsolatos weblapokat keressen meg. THX
A rekonstrukció hatszázmillió forintba kerül (kép: Kiss Zoltán)
A tervek szerint a jövő év végéig tartó rekonstrukció után a gyulai vár hármas – műemléki, múzeumi és színházi – funkciójának meg fog felelni. De távlatosabb tervek is vannak a hajdani végvárral és környékével.
Pályázaton elnyert 300 millió forint, emellett önkormányzati saját erő és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hozzájárulása lehetőséget teremt arra, hogy megkezdődjön a gyulai vár felújítása. A napokban sikeresen lebonyolított – kivitelezői – közbeszerzési pályázat után október közepén indulhat, és a jövő év végére befejeződhet Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus várkastélyának rekonstrukciója.
A gyulai téglavár a török időkben végvárként működött, a XVIII. század elejére azonban elvesztette hadi jelentőségét. A későbbiekben sorsa bizonytalanná vált, az elmúlt másfél évszázadban volt, hogy magtárnak is használták, cselédlakásokat létesítettek benne. Első jelentősebb felújítására 1959 és 1961 között került sor, ezután adott helyet a várszínházi előadásoknak. A kilencvenes évek elején a vár tornyát újították fel. Ezt követően viták kezdődtek a műemlékvédelmi szakemberek, a város és a Várszínház vezetői között. Ennek – egyebek mellett – a nyári teátrum látta kárát, amely az elmúlt években többször kiszorult a középkori falak közül. A megoldást Kóris János építész szolgáltatta: 2000-re elkészítette a rekonstrukciós tervet, amelyet minden érdekelt fél elfogadott. Anyagi forrást is találtak az elképzelések kivitelezéséhez. A terv szerint a vár műemléki, múzeumi és színházi funkcióknak megfelelne.
A hamarosan induló, 600 millió forintos rekonstrukció során a vár külső képe nem változik meg. A belső, részben ma is meglévő kerengőrendszert az 1500-as évekből fennmaradt emlékeknek megfelelően egészítik ki, továbbá múzeumot is kialakítanak várban. Lesz kiállítás a középkori életmódról – felidézve a török időket –, várúrnői és várnagyi lakosztály is várja majd a látogatókat. Emellett fegyvertár, lovagterem, várbörtön, kovács- és fazekasműhely, valamint borozó kap helyet a műemléki épületegyüttesen belül.
A jövő év ősz végéig tartó felújítás miatt a Várszínház 2004 nyarán a falakon kívül tartja előadásait – ám a munkálatok befejezése után visszatér a várba.
A gyulai vár környékének területrendezésére a tervek szerint jövőre pályázatot írnak ki. Már folyik az erre vonatkozó helyreállítási és fejlesztési előkészítő program tervezése. Elképzelések szerint tíz év alatt, közel tízmilliárd forintos beruházással kitűzhető a cél, hogy a gyulai várat és környékét az UNESCO nyilvánítsa a világörökség részévé. Ezt segítheti, hogy a gyulai téglavár ötszáz méteres sugarú körén belül – az egykori folyóárkokkal védett Szigeterődön – található a Várfürdő, az Almásy-kastély, amelynek parkjában egy középkori katolikus kápolna és egy török dzsámi alapja található, nem sokkal távolabb pedig a román ortodox katedrális. Így alig néhány száz méteren belül nyolcszáz év és három világvallás találkozik egymással.
A kastélyok fele már megújult
Az állami tulajdonú, nagy épületekkel van a legtöbb gond
NSZ • 2003. november 6. • Szerzo: N. Kósa Judit
A pilisi Beleznay-Nyáry-kastély - ma állami gondozottak otthona (kép: Népszabadság – Bánhalmi János)
Aki kedveli a meglepetéseket, annak meleg szívvel ajánlhatjuk, hogy látogasson végig néhány tucat magyarországi kastélyt és kúriát. Pest megyében például egészen meghökkento élmények is érhetik. Pilisszántón szocreálosított vadászkastélyt, Aszódon barokk díszterembe applikált kosárlabdapalánkot láthat, míg Pilisen megtudhatja, hogy minden bizonnyal csodás falfestmények rejtoznek a Beleznay-Nyáry-kastély vakolata és festékrétegei alatt.
Aztán ott van Dánszentmiklós, ahol a hajdani tulajdonos leszármazottai vásárolták vissza az egykori Plósz-kúriát. Jó néhány éve dolgoznak már a rekonstrukción, közben olykor föl-fölpillantanak az állami gazdaság hagyatékára, a toronycsúcsot koronázó vörös csillagra.
Virág Zsolt, a 2000 óta megjeleno Kastélylexikon-sorozat szerzoje persze ennél cifrább történeteket is ismer. Egyik személyes kedvence a Bács-Kiskun megyei Harta-Állampusztán lévo Wagner-kastély, amely egy büntetés-végrehajtási intézmény része. Az épület történetében az a különleges, hogy az építteto, Wagner Pál maga is tizenhárom évig ült börtönben – alighanem féltékenységbol elkövetett emberölés miatt –, majd amikor kiszabadult, az enyhébb bunökért bunhodok számára létrehozott egy viszonylag szabadabb életet biztosító fogházat. A börtön ma is megvan, persze már régen az állam a tulajdonosa, a kastély pedig börtönparancsnokság.
Arra a kérdésre, hogy miért pont a kastélyokat kutatja, Virág Zsolt a leheto legtermészetesebb feleletet adja. Gyerekkori hobbi ez nála, amibol évtizedes munka és egy egyedülálló számítógépes adatbázis létrehozása lett. Közben elvégezte a jogi egyetemet, a bölcsészkaron pedig most fejezi be a muvészettörténet szakot. Többek között a Magyar Kastélyprogram Kht. ügyvezeto igazgatója, de az Országgyulés kastélyokkal és várakkal foglalkozó albizottságánál is dolgozik tanácsadóként, és persze ott a Kastélylexikon. A Pest, a Bács-Kiskun, a Fejér és a Komárom-Esztergom megyei kötet után most a Vas megyei elokészítésén dolgozik.
Az öt kötet ezernél is több kastélyt, illetve kúriát ír le egységes rend szerint. A szócikkekben megtalálható a település rövid leírása, az építés és az építteto család története, a késobbi tulajdonosok sora, az átalakítások révén létrejött mai állapot ismertetése, a jelenlegi funkció és a parkkal kapcsolatos néhány alapinformáció. A leírásokat fényképekkel és alaprajzokkal teszik teljessé: különösen érdekesek az archív képek, amelyek zömét ezekben a könyvekben láthatja eloször a nagyközönség. Mindez a közgyujtemények mellett annak a magángyujteménynek is köszönheto, amelyet egyedül Virág Zsolt használhat. A néhai gyujto nemcsak beszerezte a magyarországi kastélyok és kúriák ábrázolásait, hanem az 1886-os megyefelosztás szerinti szigorú rendbe is szedte oket.
A kötetekben bemutatott ezernél több épület körülbelül egyötöde ma már nem áll. De az ezres szám már önmagában is tudományos eredménynek mondható: hiszen a korábbi becslések szerint Magyarország egészén sem lehetett kétezernél több egykori nemesi otthonra számítani. Virág Zsolt tapasztalatai szerint azonban körülbelül 4500 kastély és kúria volt 1945 elott a mai országhatárokon belül. Ezek közül mintegy 3500 ma is megtekintheto, körülbelül 800-at muemléknek nyilvánítottak. (Kivételes helyszínnek számít Csongrád megye, ahol mindössze nyolc szóba jöheto épületet találtak a szakemberek. Ezért döntöttek úgy, hogy a sorozat 6-7. kötete a Jász-Nagykun-Szolnok-beliekkel együtt tárgyalja majd ezeket a kastélyokat.)
Ezek után nem kell sokat magyarázni, hogy a lexikon összeállítása a legkevésbé sem egyszeru feladat. Az épületek nagyjából egyharmadáról áll rendelkezésre nyomtatott forrás, a többiekrol a levéltárakban, illetve a helyszínen kell adatokat szerezni. A kutatást végzo csapat olykor megoldhatatlan helyzetekkel is szembesül: elofordult, hogy érkezésük elott közvetlenül bontották le a keresett kúriát, de az is megtörtént, hogy a település mindentudó helytörténésze a megbeszélt találkozó elotti napon elhunyt. Hasonló nehézségeket okoz, hogy a magyarországi levéltárak iratanyaga olykor kifejezetten hézagos – elég csak az Országos Levéltár többszöri kiégésére gondolni.
A köteteket lapozgatva az ismeros, rendkívül sokszínu kép fogadja az olvasót. Iskolák, szociális otthonok, kórházak váltakoznak az elhagyott laktanyákkal és kiürített téeszgépállomásokkal, no meg a csinos kastélyszállókkal és a szépen rendbe hozott lakóházakkal. Virág Zsolt azonban azt mondja, a helyzet lényegesen jobb, mint gondolnánk. A tavaly nyárig rendelkezésre álló adatok szerint a rendszerváltás óta évrol évre megduplázódott a felújítások száma, így 2002 nyarán már több volt a rendbe tett épület, mint a romos. Elsosorban persze a kisebb, otthonként hasznosítható épületeknek fordul jóra a sorsa: a vagyonos magyarok mellett a német, osztrák és holland nyugdíjasok is rákaptak a kúriák vásárlására. A Gerecsében mára afféle „holland falvak” is kialakultak.
Baj inkább a nagyobb, sokszobás kastélyokkal van. Egyrészrol nehéz megtalálni számukra a megfelelo funkciót: a kastélyszálló létesítése kézenfekvo ötlet, de a befektetett pénz lassan térül meg – nem véletlen, hogy az utóbbi években több ilyen létesítményt kénytelen volt bezárni a tulajdonosa. Másrészt komoly gond, hogy a hazai ingatlanpiac meglehetosen kialakulatlan. Elofordul, hogy annyi pénzért kínálnak teljesen romos kastélyt Magyarországon, mint amenynyiért a Loire mentén felújított épületet lehet kapni. Az is problémát jelent, hogy a magyar befektetok mindenképp tulajdonra szeretnének szert tenni, de jó néhány szóba jöheto kastély rajta van az állami tulajdonból ki nem adható muemlékek listáján. Állaguk évrol évre romlik, miközben ilyen tulajdoni viszonyok mellett szinte lehetetlen megfelelo hasznosítót találni a számukra. Nem véletlen, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal keretein belül muködo bizottság most az állami tulajdonban tartandó muemlékek listájának megkurtításán dolgozik.
Akadnak persze nagyon jó kezdeményezések is. A Muemlékek Állami Gondnoksága kezelésében lévo kastélyok közül Nádasdladányban például az állam a hajdani tulajdonos család leszármazottjával közösen talált funkciót az épületegyüttesnek. Ám az egykori birtokosok legtöbbje csalódott, hiszen míg szlovákiai és romániai ingatlanaikat akár vissza is kaphatják, Magyarországon legfeljebb visszavásárlásról lehet szó. Vagy arról sem: egyiküknek például, amikor a kilencvenes évek elején ajánlatot tett az elhagyott, leromlott családi fészekre, azt vágták a fejéhez, hogy „nem azért kergettük el a maga apját, hogy megint itt pöffeszkedjenek”.
Virág Zsolt egyébként úgy látja, nem a pénzhiány a legnagyobb gond. Az Európai Unió hamarosan megnyíló forrásai például jó esélyt kínálhatnak a kastélyok felújítására megfelelo pályázati címek kiírása esetén. Az viszont nagy baj, hogy ezen épületek egyelore nem kapcsolódnak szervesen a hazai turizmus vérkeringésébe. Aki a forgalomban lévo útikönyvek, autóatlaszok alapján tájékozódik, gyakran a megnézni kívánt kastély lakattal lezárt bejárata elott találja magát. Annak ellenére, hogy akár egy prospektusokból álló kalauzrendszer is sokat segítene: az épületleírásokkal kiegészített útvonaltervek olyan emlékeknél is megállítanák a turistákat, amelyek mellett egyébként továbbhajtanának. Némi szervezéssel megoldható volna, hogy az érdeklodok a „lakott” kastélyok egy-egy részletét is megtekinthessék, arról nem is beszélve, hogy aki egyszer megállt, az már le is ülhet. A prospektusra meg miért ne kerülhetne rá, hogy a faluban hol kapható Erzsi néni lángosa, és melyik pincében kínálja Pista bácsi a jéghideg fröccsöt?
A tervek szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) még ebben a hónapban útjára indítja az úgynevezett kastélyprogramot. Csak azokat az épületegyütteseket tartják tartósan állami tulajdonban, amelyek építészeti értéke és tradicionális jelentosége indokolja, hogy közfunkciót lássanak el.
A ma állami tulajdonban lévo mintegy 90 kastély közül 60-70 együttes marad a közé, ezek hasznosítására javaslatot is tesz az eloterjeszto. A többit – továbbra is muemlékként – felkínálják megvételre a tokeeros befektetoknek. Az MFB kétféle hitelkonstrukció elokészítésén is dolgozik: az egyik a kastélyok megvásárlását, a másik a helyreállításukat segítené elo.
Magyarországon körülbelül 4500 kastély és kúria volt 1945 elott, közülük mintegy 3500 ma is áll. 789 épületet nyilvánítottak muemlékké: ebbol a körbol kerül ki az állami tulajdonban lévo mintegy 90 együttes. Az utóbbi években a hazai kastélyok fele megújult – igaz, elsosorban a kisebb épületeket tették rendbe. Varga Kálmán, a KÖH elnöke úgy véli: a védett kastélyok közül körülbelül 150 állapota ad okot az aggodalomra. A három legnagyobb, a fertodi, a gödölloi és a keszthelyi rendbetételére az idén milliárdos nagyságrendu rehabilitációs program indult.
A kisebb kastélyok felújítására elsosorban a helyi, illetve pályázati forrásokat tudják felhasználni a tulajdonosok. A kulturális és a gazdasági tárca például 130 millió forintot különített el a muemlékek díszkivilágítására. A napokban bírálták el azt a pályázatot, amelyen a gazdasági tárca 600 millió forintot adott a kastélyok és várak turisztikai szolgáltatásainak bovítésére. Tíz hazai muemlék kapott pénzt a rendezvényhelyszínek és vendéglátóhelyek fejlesztésére.
Német befektető építené újjá Győr belvárosát
Koncert a Frigyes-laktanya lőterén, szálloda a tiszti kaszinóban
2003. szeptember 11. 17:55
MNO
Győr rendezési tervének közgyűlési módosítását követően neki is látna a belváros rekonstrukciójának a német tulajdonú Interbonum Kft. nevű cég – írja a Kisalföld című megyei napilap. – Mintegy 60 millió eurót, azaz 16 milliárd forintot kész elkölteni a befektető a nyugat-magyarországi városban.
A romosan is impozáns Frigyes-laktanyát és a helyközi autóbusz-pályaudvart is magába foglalja az a terv, amely tartalmazza a befektető szándékait. Szabadidőközpontot kíván a társaság létrehozni a győri belvárosban, amelyben üzletek, mozi, szálloda, garázs, irodák kapnának helyet, s természetesen az autóbusz-pályaudvar is korszerű köntösbe öltözne.
A napilap kudarctörténetként írja le a Frigyes-laktanya ügyét. A jobb sorsra érdemes, műemléki védettségű, klasszicista kaszárnyát a szovjet hadsereg használta 1989-ig, s után tovább romlott az állapota. A tőszomszédságában található buszpályaudvar sem nevezhető építészeti remekműnek, de a városnak, illetve az utazási társaságnak nincs elég pénze ezen érdemben változtatni.
A Kisalföld értesülései szerint a 2,7 hektáron elterülő Frigyes-laktanya a Mischek Hungária Kft. tulajdonát képezi, de opciós joggal bír iránta a Győr City Center, amely valójában az Interbonum Kft. százszázalékos tulajdona. Az Interbonum mögött pedig azok a németországi vállalkozók állnak, akik a dél-pesti Camponát építették 1999-ben. Nagyszabású terveik vannak a győri rekonstrukcióra, amelyet a lakosság állítólag beleegyezéssel fogad.
A Frigyes-laktanyából négy épületet szándékoznak meghagyni. A Hunyadi utcai legénységi épületben éttermek, üzletek, kávéházak kapnának helyet, a vele párhuzamos déli szárnyba 3-4 csillagos, 110 szobás szálloda kerülne. Az altiszti épület irodaházzá avanzsálna, míg a Baross úti volt tiszti kaszinó szálloda- és apartmanházzá. Német példákon okulva feltétlenül lakóházakat is építenének, hogy a belváros éjszaka ne szellemvárosként hallgasson: 120 lakásos társasházat terveznek félkörív alakban, a Wesselényi utca felől, 45, 65 és 90 négyzetméteres lakásokkal.
A fejlesztés szimbólumának a jelenleg romos Schlichter-villa felújítását szánják. A buszpályaudvar fölé úgynevezett többfunkciós épületet emelnének, amelyet üveghíddal kötnének össze a volt legénységi szárnnyal. A laktanya közepén található gyakorlótérből amolyan fórumot varázsolnának, amely koncerteknek, színházi előadásoknak adna helyet, télen korcsolyapályát álmodnak ugyanide.
A közeli vasútállomás aluljáróját is felújítaná a beruházó, amelynek azért éri meg a magas, 16 milliárd forintra taksálható befektetés, mert nagy az utasforgalom Győr eme részén, s az irodák, üzletek sem fognak kongani számításaik szerint az ürességtől. Akik berzenkednek az újabb magyarországi bevásárlóközpont ellen, azoknak azzal érvelnek, hogy ez több, mint vevőcenter lenne. Városfejlesztés, modernizálás és műemléki integráció – hangzik a magyarázat.
Íme egy cikk a tegnapelőtti DM-ből. Biztosan nem mindenki fogja érdekesnek találni, de azért bátorkodom betenni ide...
"Ellés-part, monostor
A Tisza túlpartján, alig pár kilométerre a várostól, festői környezetben állnak Ellésmonostor romjai. A kilencvenes évek feltárásai az évtized végére átmenetileg abbamaradtak, a történelmi értékhez kapcsolódó elképzelések anyagi okokból egyelőre háttérbe szorultak.
A 11. század végén épült a huszonhárom méter hosszú, tizenegy méter széles bencés, kora keresztény bazilikát utánzó háromhajós templom. Fotó: Tésik Attila
Az Ellés-parti monostor a XI-től a XVI. század közepéig állt fenn. Az első írásos forrás 1306-ban említi a helyet, mely a Bor-Kalán nemzetségé volt. A 11. század végén épült a huszonhárom méter hosszú, tizenegy méter széles bencés, korakeresztény bazilikát utánzó háromhajós templom. A hely feltárása 1990-ben kezdődött. Mivel a történelem során az Alföldet nagy mértékű pusztulás érte, a középkori monostorok nagy része is megsemmisült. Többek között ezért is kísérte nagy figyelem az Ellés-parti monostor feltárását.
A Csongrád Megyei Közgyűlés és Csongrád város anyagilag minden évben támogatta a munkát. Molnár József akkori polgármester mellett a helyi kulturális élet számos személyisége kiállt a történelmi emlék feltárása és bemutatása mellett.
Német építész hallgatók konzerválták a monostor templomának feltárt alapfalait a dortmundi műszaki főiskolával 1993-ban kezdődött együttműködésnek köszönhetően. E látványos részt a kilencvenes évek közepétől turisták, iskolás csoportok látogatták előszeretettel. Az érdeklődőket – azóta már eltűnt – tábla kalauzolta a romok között, míg az ásatások értékes leleteit a csongrádi Tari László Múzeumban tekinthették meg. Így ma is láthatók a feltárt temetkezések leletei: például egy gyönyörű Mária-medál, valamint a XIII. században Limoges-ban készült körmeneti kereszt szent alakja. Az Ellés-parti monostor szakmailag feldolgozott, leletanyaga a helyi állandó kiállításának része, a szakirodalom értékként kezeli – hangsúlyozta a csongrádi múzeum igazgatója, Szűcs Judit.
Az ígéretes munkák az évtized végén anyagi okokból átmenetileg abbamaradtak. Voltak elképzelések a történelmi emlék bemutatásával kapcsolatban: az 1995-ös nemzetközi örökség tábor dokumentációja egyfajta terv volt a hely történeti emlékparkként elképzelt bemutatására. Ellés-part idegenforgalmi vonzerejét is kiaknázva, a romok mellett nyári vásárt, csónakázást, lovaglást is elképzeltek a lelkes tervezők. Azt szerették volna, ha a fontos történeti emlék Csongrádon kulturális és üdülőövezetként lett volna látogatható a nagyközönség számára.
Ellésmonostort úgy lehet bekapcsolni a kulturális vérkeringésbe, ha befejezik a feltárást és mindenki számára láthatóvá teszik – fogalmazott Vörös Gabriella megyei múzeumigazgató. A szükséges forrásokhoz pályázatok útján juthat hozzá a város, a múzeum szakmai segítséget nyújthat. A megyei múzeumigazgató tisztában van az anyagi nehézségekkel, de nem látja reménytelennek a helyzetet.
Hasonlóképpen vélekedett Bedő Tamás polgármester is, aki hangsúlyozta a hely történeti fontosságát. Elmondta, középtávon nem tartja elképzelhetetlennek a feltárás és konzerválás befejezését. Megfelelő pályázat esetén az önkormányzat partner a helyzet rendezésében, idegenforgalmi koncepciójukban is helyet kap a monostor. A történeti emlék minden csongrádi turisztikai kiadványban szerepel, és a nehéz anyagi helyzet ellenére fontos a városnak, hogy idővel kész állapotban legyen látogatható a monostor."
Mátyás-templom - jövőre megkezdődhetne a felújítás tervezése
A kormányzat szándéka szerint az állami költségvetés hosszú távon, több éven keresztül támogatást nyújtana a budavári Mátyás-templom felújításához - közölte a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára. A templom első lépésként akkora összeghez jutna, amely fedezné a tervezés költségeit, s ezzel jövőre megindulhatna a rekonstrukció előkészítésének folyamata - tette hozzá Gulyás Kálmán. A támogatás tervezett összegéről a címzetes államtitkár egyelőre nem kívánt nyilatkozni, de több milliárdra lesz szükség.
Eltűnt a föld színéről Szolnok egyik utolsó népi műemléke: az országos védettséget élvező, vályogból készült, faoromzatú vályogházat elbontotta a tulajdonosa. Az Örökségvédelmi Hivatal tehetetlen: legfeljebb bírságot szabhat ki, de arra nem kötelezheti a tulajdonost, hogy újjáépítse az építészeti szempontból értékes házat.
A nádfedeles vályogház a Zagyva-parton, Szolnok Tabánnak nevezett részén állt. Ez a terület ma is kedves színfoltja az amúgy meglehetősen szürke és toronyépületekkel zsúfolt alföldi városnak: szűk, zegzugos utcák kanyarognak itt, s az újonnan épített, családi házak tervezői igyekeztek megőrizni a környék régi, falusias jellegét.
figyu-ha erdekelnek erdekes cikkek, akkor a polforum Budapest rehabilitacioja-topicomat olvasd-a legerdekesebb cikkeket masolom be oda.(nemelyiket ide is)
"A műemlékek védettek
Fürtökben lógnak a légkondicionálók a falakon
Egyelőre csak a műemlék épületeket védi rendelet a légkondicionálók kültéri egységeitől, amúgy jelenleg bárki bárhová felszereltetheti a berendezéseket.
A klímák lassacskán ugyanúgy a lakás nélkülözhetetlen gépészeti berendezései közé tartoznak, mint a radiátorok és a konvektorok. A hőmérsékletek emelkedésével egyenes arányban nő az eladott légkondik száma, s évről évre több a homlokzatokra szerelt, a falakat elcsúfító és a gyalogosok nyakába ingyenfürdőt eregető kültéri egység.
És akkor mi van? – kérdezheti bárki, s előkotor emlékeiből egy athéni városképet, ahol a berregő dobozoktól szinte már nem is látni a házak eredeti falait. Ugyanakkor azt is érezzük, azért valamiféle rendet tartani kellene. Bertalan Sándor, a szegedi polgármesteri hivatal főépítészi referense szerint jelenleg egyedül a védett épületek homlokzatát kell óvni, azoknak is a közterületről látható részeit. De nemcsak a klímáktól, hanem parabolaantennáktól, árnyékolóktól, virág- és zászlótartótól (ez utóbbiak felszerelésére is engedélyt kell kérni). Ha a műemlékeken mégiscsak felbukkannak kültéri egységek, azok leszereltetése a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feladata.
A hivatalnál, közismertebb nevén a műemlékvédelemnél Petvai Ferenc munkatárs, Békés megyei felügyelő megerősítette, hogy a védett épületeken nem engedélyezik a berendezések felszerelését. Az általunk észrevett szegedi példákkal kapcsolatban azonban nem tudott nyilatkozni, azok a jelenleg szabadságon tartózkodó Mátyus Zoltánné hatáskörébe tartoznak.
A városháza építési irodájának vezetője, Pappné Tombácz Ildikó a hatályos rendeletből idézve magyarázta el, miért nem szükséges építési engedélyhez kötni a klímák kültéri egységeinek felszerelését. Ugyanis csak azon berendezésekhez kell kérni az iroda áldását, amelyek kinti levegőt is felhasználnak. Mivel a klímák a belső levegőt forgatják, jelenleg mindenki oda szereltet légkondicionálót, ahová akar.
Az egyik szegedi klímanagyhatalom, a Főszer-Elektroprofil Kft. kereskedelmi és marketingigazgatója, Kispéter Gábor szerint a nagyobb megrendelők általában megterveztetik és engedélyeztetik az épületek légkondicionálását, s kerülik a külső homlokzatok elcsúfítását. Például az általuk forgalmazott készülékek rendszere olyan, hogy nagyobb távolságot is lehet tartani a beltéri és a kültéri egység között. Egy magát megnevezni nem kívánó szerelő hozzátette: mindig megnézi, hol a szomszéd berendezése és a meglévőhöz igazítja az újat, tehát igyekszik rendet tartani. Megsúgta: ha építési engedélyhez kötik a klímákat, azzal nem a szerelőkkel, hanem a lakossággal szúrnak ki. Az engedély beszerzése legalább két hónapot vesz igénybe."
"Kisteleken búcsúra és aratóünnepre invitálták a helyieket. Vasárnap ünnepélyesen átadták a körforgalom közepére álmodott szökőkutat, valamint az új fecskeházakat is.
– Száz éve ugyanitt artézi kút állt, s több mint harminc évig ihattak a vizéből a kistelekiek – mondta Nagy Sándor polgármester vasárnap, az ünnepélyes avatón. A polgármester beszédében elmondta: a szökőkúttal most a múlt egy apró darabját rekonstruálták a városban. Nagy Sándor fontosnak tartja – mint fogalmazott – ezeket a történelmet író pontokat.
– Azért is lehetünk külön büszkék erre a kútra, amelyet Szent Istvánról neveztünk el, mert tudomásom szerint Európában, fő közlekedési útvonal körforgalmában ilyen építmény idáig nem állt – tette hozzá a város vezetője.
A kutat régi fényképek alapján tervezték, s szinte teljesen megegyezik az eredetivel, amit akkor ivókútnak is használtak a kistelekiek. A beszéd után Nagy Sándor a tervezőket, a kivitelezőket egyaránt emlékplakettel jutalmazta, így köszönte meg a gyors és precíz munkát, majd a szökőkút ünnepélyes átadása után Vincze Lászlóval, a térség országgyűlési képviselőjével együtt üzembe is helyezték.
Az ünnepélyes átadás után a pörköltfőző versenyre nevezett bográcsok tartalmával ismerkedhetett meg közelebbről a közönség, majd a városvédő egyesület osztotta ki a Tiszta udvar, rendes ház címeket. "
Ötven éve vár a felújításra a Budai Vigadó
A Corvin tér rendbetételére az idén 36 millió forintot szán a kerületi önkormányzat
NSZ • 2002. január 10. • Szerző: Haász János
Több mint százhúszmillió forintot kellene költeni a Budai Vigadóra. Az I. kerületben, a Corvin téren álló legalább százéves épület utolsó külső felújítása a negyvenes években volt. A Vigadó vakolata omlik, nemrégiben védőállvánnyal látták el az épületet. Az itt működő intézmények minisztériumi segítségre számítanak, a szaktárca három-öt éven belül újíttatná fel az épületet. A Corvin tér rendbetétele azonban már az idén elkezdődhet, a munkára 36 milliót szán a kerület.
A Budai Vigadó idén 101 éves épületét 1948 óta használja a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Állami Népi Együttes, valamint azok jogelődei. Az állami tulajdonú létesítmény 52 százaléka a művelődési intézet, a többi a tavaly január óta a népi együttes átalakulásával létrejött Hagyományok Házának kezelésében van. Utoljára a második világháború után végeztek rajta külső tatarozást, az ott működő intézmények költségvetéséből csak a belső karbantartásokra futja. Bár nemrégiben felállványozták, az idén legfeljebb csak a rekonstrukció tervei készülhetnek el. A munkálatokhoz több mint 120 millió forint lenne szükséges.
Az állványzat nem a munka jele (kép: Népszabadság – Szabó Bernadett)
Az állami tulajdonban lévő Budai Vigadó külső felújítása hovatovább halaszthatatlanná válik. Külső vakolata omlik, s bár az omlás még nem életveszélyes, a közelmúltban védőállványnyal látták el. Mint Beke Pál, a Vigadóban működő Magyar Művelődési Intézet igazgatója lapunknak elmondta, legutóbbi külső felújítása 1945 után volt. A világháború okozta súlyos károk helyreállítása alapos volt ugyan, de nem az eredeti állapot visszaállítására, hanem jóval egyszerűbb épület kialakítására törekedtek.
A külső állagmegóvásra 1945 óta nem költöttek. A nyolcezer négyzetméternyi alapterületű épület 52 százalékát használó – és így ennek a résznek vagyongondozását is ellátó – művelődési intézet éves költségvetésének csak négy százalékát fordíthatja állagmegóvásra, kisebb javításokra. Ez a pénz nagyon kevés, ismeri el Kovács Lászlóné gazdasági igazgató, hiszen az intézetnek több vidéki ingatlana is van.
A felújítási keretből és különböző pályázati pénzekből így csak a belső karbantartásra futja. A művelődési intézet tavaly újíttatta fel 15 millió forintért a földszinten lévő könyvtárat, korábban energiatakarékos izzók vásárlására nyertek pályázati pénzeket. Az épület nagyközönség által is látogatott részén szintén voltak igényes átalakítások, így a Vigadó belső állapota nem rossz – vélekedik Beke Pál. Az intézményeknek ennél nagyobb beruházásokra nincs pénzük, a külső felújításhoz tehát mindenképpen szükségük van minisztériumi támogatásra.
Az előzetes költségvetés szerint csak a tervkészítésre hét és fél millió forintot kellene költeni. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában úgy tájékoztattak: középtávú fejlesztési tervükben szerepel a Budai Vigadó rendbetétele. Ez azt jelenti, hogy legkorábban a következő három-öt évben kezdődhetnek a külső munkák. A tárca illetékese hozzátette, hogy egyéb felújításokra már az idén is jelentős pénzt szánnak. Azt azonban kérdésünkre sem részletezte, hogy ez pontosan hány forintot és milyen munkálatokat jelent. Beke Pál tájékoztatása szerint a komplett beruházás mai árakon számolva 115-120 millió forintba kerülne.
A Vigadó rekonstrukcióját sürgetné, hogy a ma még szintén áldatlan állapotban lévő Corvin tér rendbetétele várhatóan már az idén elkezdődik. A teret az eredeti állapotának megfelelően fogják felújítani, bár kisebb változások lesznek – tájékoztattak az I. kerületi polgármesteri hivatalban. A Vigadó előtti részen egy térburkolattal ellátott, kisebb zárt parkolót, a Fő utca mellett egy hosszabb parkolósávot alakítanak ki. Helyreállítják a Lajos-kutat, parkosítanak, és valószínűleg egy kis kávéház is lesz a téren. Az Iskola utca tér felőli részének felújítását is tervezik. A kerület idei költségvetésében tekintélyes öszszeget, 36 millió forintot szánnak erre a célra.
A budai polgárok 1892-ben kérték először írásban Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármestertől egy nagyon hiányzó, a pesti Vigadóhoz hasonló kulturális palota felépítését. A Corvin téri helyszínre végül 1896-ban írták ki a tervpályázatot, az építkezés két évvel később kezdődött. A munkálatokat Kallina Mór és veje, Árkay Aladár közös pályamunkája alapján végezték. Az előcsarnokot márványoszlopok díszítették, a földszinten kávéház és vendéglő, az emeleten 350 négyzetméteres díszterem, továbbá kistermek, társalgók és olvasóhelyiségek is voltak. A felsőbb szinteken működött a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal. Az épületet 1900. január 20-án Halmos János polgármester adta át.
városi séta
Gótikus kőhullás a Mátyás templomon 2003-06-14
Mint ahogy lapunk május 31-i számában beszámoltunk, a Mátyás templom köré nemrég drótkerítést húztak, hogy a bámészkodó turistákat megóvják a közvetlen életveszélytől, vagyis a tetőről folyamatosan potyogó cserepektől és kőfaragványoktól. Mátéffy Balázs a templom múzeumának vezetője segítségével végigjártuk a tetőt, felmásztunk a felmásztunk toronyba, hogy saját szemünkkel győződjünk meg a meginduló díszekről.
A Szentháromság téren süt a Nap. A tűző napon lovaskocsi áll, egy-két érdeklődő holland és német turista küzd a fénnyel, hogy a tér közepén álló gótikus torony legmagasabb díszeit is szemügyre vegye. Amíg még láthatja. A Zsolnay cserepek és gótikus faragványok ugyanisfogyóeszköznek számatanak a Mátyás templomban.
Mátéffy Balázs itt született és nőtt föl a Várban, ma ő vezeti a Mátyás templom múzeumát. MIközben végigjárjuk az ódon csarnokokat, Balázs elmondja, hogy az épület legutóbb amásodik világháborúban szenvedett súlyos sérüléseket de 56-ban is kapott néhány lövést. Húsz évig tartott a helyreállítás.Ez ma és reférne az épületre. Az egyik sarokban Lotz Károly freskója ázik, a másikban a festés alatt felismerhetővé válltak a kockakövek körvonalai. A kő anyaga elöregedett, a keleti szél egyszerűen átnyomja rajta az esővizet. Természetesen a tetőn keresztül is gyakoriak a beázások.
A templom a nap huszonnégy órájában szinte folyamatosan üzemben van. Évente hétszáz ezer turista vonul át rajta, hetven-nyolcvan koncertet, negyven-ötven orgonabemutatót tartanak benne.
Nincsen fogadótér a turistáknak, nincsen öltöző a fellépő művészeknek.
-Meglehetősen abszurd pillanat volt, amikor a csigalépcsőnél, a templom egyetlen wc-je előtt sorban állt a karmester és a szólisták – többek közt Gregor József is - és ott skáláztak – emlékezik vissza Balázs.
- A templomhoz hozzáépíteni nem lehet, épp ezért szeretnénk a templom körül, a kéreg alatt egy körüljárót építeni. Így egy közel 2000 m2-es teret nyernénk különböző funkciókra: itt lennének a pénztárak, itt jönnének be a turisták, itt rendezhetnénk be a múzeumot. Ebből a szuterén szintből a Vár híres labirintusrendszerébe is nyílna átjáró. Mindezt már fentről, a toronyban tekergő csigalépcső egyik ablakából mutatja Mátéffy Balázs.A meredek tetőrészekről lepotyogó Zsolnay cserepek átlyukasztják a bádogot. Ennek a rézlemeznek az apró lyukait gyakran nagyítóval sem találja meg az ember, a víz azonban ömlik be rajta – mutat a lentről nem látható, toldozott-foldozott tetőre Balázs.
Hogy miért indulnak el a cserepek? A válasz némileg meglepő. A második világháború után vasszögeket használtak a cserepek rögzítésére. Ahogy a vastög rozsdál, növekszik a térfogata és megrepeszti a cserepeket. Ugyanez a helyzet a kis tornyokkal is, amelyeket vascsapok tartanak össze. Volt olyan tornyocska, amelyik hosszában repedt ketté és úgy esett le. Ahogy letekintünk, látjuk, hogy a templom körül dróthálóval elkerített területet, ahová az omlásveszély miatt nem léphetnek be a turisták.
Ahogy egyre feljebb haladunk a harangtoronyban, egyre több kőfaragvánnyal találkozunk, amelyeket már elővigyázatosságból leszereltek, nehogy leessenek.
Egyszercsak kis ajtóhoz érünk a csigalépcsőben. Vezetőnk kinyitja és kibújik rajta. Vakon követem, főleg mert a csigalépcső sötétje után semmit sem látok a hirtelen szemembe toluló napsütéstől. Megszédülök: a tetőn legmagasabb pontján vagyunk, a térdemig érő korlát nem nyugtat meg. Fotós kollégáim boldogan járják be a terepet, Balázs pedig elmondja, hogy leginkább a gerincen szeret üldögélni, két lábát a templom két oldalán lógatja lefelé. Ez minden bizonnyal felemelő érzés lehet, én azonban úgy érzem: az apró turisták, a házak, a budai hegyek, sőt még a békésen prüszkölő lovacskák is csábítva kacsingatnak felém: ugorj! Gyorsan visszamászok inkább a kicsiny vasajtón. Itt várom be kalandvágyó kollégáimat, akik most éppen a tető peremén sétálgatnak és kattogtatják masináikat.
Végre kiérünk a torony kilátójába. Innen szokta Balázs a tűzijátékot figyelni. Neki teljesen mindegy, hogy éppen hol rendezik, innen, Budapest egyik legmagasabb pontjáról mindent lát. Most mi is némileg kiváltságosnak érezzük megunkat, hogy itt járhatunk.
Biztos kőkorlát véd meg a lovacskák hívogató pillantásaitól.
– A papgáj gyakori vendég errefelé? – kérdezi fotós kollégám, és egy színpompás madártetemre mutat. Ez még Balázst is megdöbbenti. Azt találgatjuk, vajon mitől dögölhetett meg. Éhenhalt talán vagy nekirepült valaminek? A tetem mellett apró kődarabot pillantunk meg. Lehet, hogy ez az elszabadult háziállat az első áldozata a kőhullásnak…
Egyéni képviselői indítványt terjesztett a mai szegedi közgyűlés elé a városi napsugaras házak megmentése érdekében Szabó László MDF-es képviselő.
Egyre több műemlék jellegű ház tűnik el Szegedről. Ezt a folyamatot szeretné meggátolni vagy lassítani Szabó László MDF-es önkormányzati képviselő azzal az egyéni képviselői indítványával, amelyet ma tárgyal a közgyűlés.
– A szegedi nagyárvíz utáni újjáépítéssel terjedtek el a napsugaras oromzatú házak Alsóvároson. Ma viszont egyre-másra tűnnek el ezek a régi paraszti külsejű, műemlék jellegű porták – mondta Szabó László tegnapi tájékoztatóján. A képviselő szeretné elérni, hogy a műemlék jellegű házakat a város nyilvánítsa helyi egyedi védettségűvé.
A politikus hozzátette: ezzel sem Szeged, sem a műemlékvédelmi hivatal nem vállal magára semmilyen kötelezettséget. – Nincsenek felújítási kötelezettségeink, nem kellene finanszírozni az esetleges épületkarbantartásokat sem. Egy egyszerű gesztusról volna szó, amellyel meg lehetne őrizni Szeged városrészeinek kertvárosi hangulatát. Ráadásul ezek a műemlék jellegű házaink nincsenek nyilvántartva. Indítványom elfogadásával egy szakemberekből álló csapat felmérhetné, milyen rejtett építészeti kincsei vannak Szegednek – közölte Szabó László.
Az MDF-es önkormányzati képviselő indítványához csatlakozott Hűvös László, fideszes képviselő is, aki Szabó indítványát alapul véve szeretné elérni, hogy ne csak Szabó körzetében, Alsó-, Felső- és Móravároson, hanem egész Szegeden, beleérte a körtöltésen túli részeket is készüljenek ilyen felmérések. – Jó volna, ha minél több eddig még nem védett műemlék jellegű épület kerülne legalább helyi védelem alá – tette hozzá Hűvös László.
Július elején befejeződött a Mátyás-templom épületének szokásos, éves felülvizsgálata. Kiderült: az eltelt egy év alatt felgyorsult a romlás üteme. A munkálatok során lényegesen több, veszélyessé vált elemet kellett eltávolítani, mint amennyire a szakemberek számítottak.
Tavaly novemberben számoltunk be arról, hogy több korábbi, hasonló eseményt követően újból életveszélyes állapot alakult ki a Mátyás-templom környékén - akkor a Béla-toronyról jelentős mennyiségű Zsolnay-cserép hullott az utcára. A gyalogosok védelme érdekében a veszélyeztetett területeket elkerítették, a problémák azonban megmaradtak: rekonstrukció hiányában - a folyamatos karbantartás ellenére is - bármikor előfordulhatnak ilyen esetek.
Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester, kerületünk országgyűlési képviselője 2002. november 12-én a Parlamentben szólalt fel a Mátyás-templom felújításának támogatása érdekében. A kérdésekre dr. Kiss Elemér adott választ. Az akkori kancelláriaminiszter többek között kifejtette: egy konzultáció eredményeként már meghatározták az elvégzendő feladatokat; 2003-ban tehát el kell készíteni a felújítás engedélyezési tervét, aminek megvalósítására rendelkezésre állnak a költségvetési források.
A parlamenti válaszból még nem derült ki, mekkora összeggel támogatná idén a kormányzat a felújítást. Először január végén hangzottak el konkrét számok: ekkor a templom korábbi plébánosa, Blanckenstein Miklós ígéretet kapott a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) illetékeseitől arra, hogy 2003-ban az állam 30-50 millió forinttal támogatja a templomfelújítás tervezési munkáinak megindítását. A milliárdos helyreállítási és korszerűsítési munkák finanszírozását illetően egy június 18-án tartott sajtótájékoztatón váltak ismertté egyes részletek. A MeH egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára közölte: a kabinet a jövő évi költségvetésben önálló sorban szándékozik támogatni a Mátyás-templom rekonstrukcióját. Gulyás Kálmán tájékoztatása szerint a Szent István-bazilikáéhoz hasonló, több éven át tartó támogatásról lenne szó, de ezúttal a kancelláriahivatal költségvetési fejezetében.
Mint Mátéffy Balázs, a Mátyás-templom művészeti igazgatója lapunknak elmondta: bíznak benne, hogy 2004-től már valóban kapnak pénzt a rekonstrukcióhoz. Sajnos azonban idén már biztos nem indulhatnak meg a munkák, hiszen a plébánia saját bevételeiből, valamint az ígért, ám mindeddig elmaradt támogatásokból a kiviteli terveket sem lehet elkészíttetni. Ebben az évben valószínűleg csak az elvi engedélyezési tervdokumentációt tudják benyújtani a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz.
Ha a rekonstrukció nem is, a templomba látogató turisták számára tervezett külső pénztár talán már megvalósulhat az ősz folyamán. Jelenleg csak a Mária-kapunál lehet jegyet váltani, így nem mutatható be teljes szépségében a középkorból megmaradt, művészettörténeti szempontból jelentős éréket képviselő kis előcsarnok. Ha elkészül a külső egység, a Szent István-szoborhoz közeli Menyasszony-kapun lehet majd beengedni a látogatókat. Ezt a beruházást a templom saját bevételeiből fedezné - a megvalósítás tehát annak függvénye, hogy a belépőkből befolyik-e elegendő összeg. A művészeti igazgató elmondása szerint sajnos nem túl bíztatóan indult az idei idegenforgalmi szezon: áprilisban például feleannyian érkeztek, mint az előző évben, de májusban is 15%-kal kevesebben jöttek a tervezettnél.
Az igazgató hozzátette: a szűkös bevételeikből próbálják kigazdálkodni a szükséges fejlesztéseket, ám ez nem könnyű feladat, hiszen ugyanebből kell előteremteniük a működtetés tetemes költségének fedezetét is - így természetesen a karbantartáshoz, vagy a hiba- és veszélyelhárításhoz is csak saját forrásaikra támaszkodhatnak.
K. D.
NSZ • 2003. július 25. • Szerző: Hírösszefoglalónk
Nem alakult ki patthelyzet a Várkertbazár ügyében:a folyamatban lévő jogi eljárások, perek egyelőre nem befolyásolják a Vár alatti ingatlanra tervezett beruházást – jelentette ki Szamkó Katalin, a területet kezelő Budai Várgondnokság Kht. ügyvezetője az MTI-nek. Az, hogy a Várkertbazár-sori műtermek bérleti jogviszonya ügyében indított perben elsőfokú, a Budai Várgondnokság Kht.-ra hátrányos határozat született, korántsem jelenti azt, hogy a kht. és a művészek közötti pereskedés véget ért – mondta.
A Népszava a múlt héten számolt be arról, hogy kútba eshet a Várkertbazár területén tervezett beruházás, mert az ingatlan műteremlakásaiban dolgozó művészek közül hárman pert nyertek a kht. ellen. Négy művésszel nem tudott megegyezni a kiköltözésről a Várgondnokság Kht., amikor egy kanadai–angol céggel többmilliárdos beruházásra kötött előszerződést.
A kht. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság – az ingatlant tulajdonló állam képviselője – tavaly novemberben kötött szerződést a Foundation Kft.-vel; a befektető cég 18 milliárd forintos beruházást tervez az ingatlanon – emlékeztetett Szamkó Katalin. Szerinte a jelenlegi helyzet nem jelenti azt, hogy aggályos lenne a beruházás megindítása. A beruházó július végére nyújtja be építésiengedély-kérelmét és az építkezés terveit. Ismertetése szerint csak a tervek engedélyezése után tudnak végleges szerződést kötni a Foundationnal, az engedélyezésre pedig 90 nap áll a hatóság rendelkezésére.
A Várkertbazár felújításáról 1996-ban született kormányhatározat, míg a vállalkozói tőke bevonásával tervezett rekonstrukciót 1999-ben újabb kormányhatározat erősítette meg. A Budai Várgondnokság Kht. 2000-ben hirdetett pályázatot a munkára; a többfordulós eljárásban a Foundation Kft. maradt fenn. A cég a munkák fejében 60 évig ingyen használhatja majd az épületkomplexumot.
A cég programterve szerint a Várkertbazárhoz tartozó lakóépületeket irodaházként hasznosítanák, a déli árkádsoron kávéházat vagy éttermet terveznek, az északi bazársor pedig ismét a kereskedőké lesz, ott üzletek kapnak helyet. A teraszon nyaranta panorámakávézó üzemel, az udvaron télen jégpálya lesz. Az egykori ifjúsági park udvara alatt öt szintet építenének, az alsó három garázsnak, a felső kettő pedig wellness- és fittneszközpontnak, illetve irodáknak adna otthont. Az északi részen, az úgynevezett Öntőház-udvar alatt, ha a régészeti feltárások lehetővé teszik, szintén garázsok épülnek. A beruházó tervei szerint ismét járható lesz a budai Várba egyenesen felvezető Vízhordó-lépcső; a Duna-partról a terasz szintjéig emelkedő rámpát szintén eredeti állapotának megfelelően építik újra.
te figyu-van scannered?ha igen, es valamikor eloszeditek a dobozbol, es talalsz benne kepeket a Palota belsejebol, elkuldhetned az adatlapomon megadott emilre.Nagyon orulnek neki-persze nem surgos.
Íme az egyik hozzám hasonló kéregjegygyűjtő albuma (sajnos nekem még nincs ilyen, pedig már kb. 650 db kéregjegyem van), ill. itt nézheted meg az ezzel foglalkozó - általam nyitott - topicot!
Más!
Hamarosan megyek nyaralni a szüleimmel a Balatonra, úgyhogy jó sok ilyen keresztet meg szentet le tudok majd fotózni, hiszen mi nem ilyen strandolós család vagyunk, állandóan megyünk ide-oda... :-))
tavaly megjelent két könyv: Ybl és Hauszmann. Azokat nézted már? Szerintem abban vannak képek a királyi palota belsejéről.
(megvan mind a 2, csaak most nem férek hozzá)
"En ellenben Budapest monarchiabeli, es egyaltalan-`45 elotti kepeit gyujtom.De meg egy kepet sem sikerult beszereznem a Kiralyi palota belsejerol-marmint a regirol.a mostanirol.......jobb nem is beszelni..."
Hát ebben nem hiszem, hogy tudok segíteni... :-( Gondolom vannak olyan honlapok a Net-en, ahonnan ilyen régi képeket lehet letölteni... Ezeket is gyűjtöd?
OFF
Hamár a gyűjtésnél tartunk én a kéregjegyek ill. az egyéb más vasúti jegyek szenvedélyes gyűjtője vagyok... :-)))
ON
Meglazult homlokzati elemeket távolítottak el Mátyás-templomról
2003-07-03 19:11
A budavári Mátyás-templomról több mázsányi meglazult kőfaragványt és egyéb homlokzati elemet távolítottak el a szakemberek csütörtökön - tájékoztatta Mátéffy Balázs múzeumigazgató az MTI-t. A Mátyás-templom homlokzati köveinek közismerten rossz állapota miatt az életveszély teljes elhárítása érdekében nem elegendő az épületet körülvevő rácskerítés, szükség van a veszélyessé vált elemek eltávolítására is - tartalmazza a közlemény.
A gyorsuló pusztulás elsődleges oka, hogy az ötvenes években végzett felújítás során a homlokzat eredeti, viszonylag puha sóskúti mészkőfaragványainak egy részét meghagyták, nagyobb hányadát pedig keménymészkő elemekre cserélték.
Az ellenállóbb kövek között meghagyott régi puha elemek napjainkra a környezeti hatások nyomán gyorsuló ütemben romlanak, mállanak, az új faragványok pedig azért életveszélyesek, mert rögzítésüket nem vagy helytelenül oldották meg - tér ki rá Mátéffy Balázs.
A múzeumigazgató tájékoztatása szerint: a rendszeres felülvizsgálat során ismét problémát jelentett, hogy a kisebb homlokzati, a Béla-torony szerkezete az alakváltozások következtében eltér az eredeti geometriai rendtől. A teljes ácsszerkezet deformálódása miatt azon a részen lényegesen rosszabb a Zsolnay-cserépfedés állapota, mint a templom többi részén, a cserepek nagy része megreped, az utcára hullik.
A múzeumigazgató közlése szerint az évi többszöri javítás is csupán az életveszély átmeneti csökkentésére elegendő, ezért az idei turisztikai szezonban sem vállalható a templomot körülvevő rácskerítés elbontása.
Az egyház tulajdonába néhány éve visszakerült, több mint 750 éves templom rekonstrukciójához és felszín alatti bővítéséhez tavalyi szakértői vélemények szerint 3-4 milliárd forintra lenne szükség - mondta el májusban az MTI-nek Fenyő Róbert. A templom idegenforgalmi és művészeti irodájának a vezetője azt is közölte, hogy a 2001-ben bevezetett belépőjegyekből származó bevétel jelentős részét állagmegóvásra és védelmi intézkedésekre fordítják.
A Miniszterelnöki Hivatal (Meh) egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára június 18-án a kormány készülő egyházpolitikai stratégiájáról szóló sajtótájékoztatóján közölte: a kabinet a jövő évi költségvetésben önálló sorban szándékozik támogatni a Mátyás-templom rekonstrukcióját. Gulyás Kálmán tájékoztatása szerint több éven át tartó támogatásról lenne szó - a Szent István-bazilikáéhoz hasonlósan -, de ezúttal a Meh költségvetési fejezetében.
tenyleg?Hat van is egy par, amibol valaszth6sz, az biztos.En ellenben Budapest monarchiabeli, es egyaltalan-`45 elotti kepeit gyujtom.De meg egy kepet sem sikerult beszereznem a Kiralyi palota belsejerol-marmint a regirol.a mostanirol.......jobb nem is beszelni...
"a balaton felvideken van rengeteg kereszt mindenhol"
Ebből a szempontból még kiemelkedő Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megye! Ezek a területek ugye a nagyarorszgi németek legfőbb elhelyezkedési területei és a szentek tiszteletének kultuszát is ők hozták be ill. erősítették fel hazánkban.
Elég csak menézni azt a honlapot, ahol Tolna megye műemlékeit mutatják be, na ott is rengeteg ilyen szépség fotóját lehet megtekinteni.
Mellesleg ezeknek a képeit (általam készítetteket) gyűjtöm is!
