Köszönöm szépen. Elvitorlázok oda. Tudod, én nagyon szerettem még a Kamaszt. Bármit csinált, abból, jó nem lett. Amikor olvastam, pont olyan zűrös, felemás, hülye helyzetekbe hoztam magam, akaratomon kívül. Jószándékból, naivságból, őszinteségből. Emlékszem akkoriban - rövid ideig tartott -, elbújkáltam anyámék kertjébe, ott a hidegben, a szerszámoskamrában olvastam. Szinte spricceltek ki a démonjaim a könyvből, a szemembe. Nem akartam hinni a szememnek. Fura egy könyv volt. Könyvtárban néha bele-bele futok (nosztalgia), de valahogy nem szívesen olvasnám újra. Máig vallom: Dosztojevszkij-világa egy-egy kürtszó a démonoknak: tessék már egy kicsit mozogni....kezdődik a foglalkozás! Később Hamvasnál olvastam (100 könyv), Doszotjevszkijtől tudjuk, hogy a démonokat le lehet győzni, nem harccal, szeretettel-türelemmel. Csak ezzel. Semmi mással. Nem könnyű.
Nem könnyű, hisz sok problémája lehet az embernek. Kicsik-nagyok, ilyenek-olyanok, mint szokás tartani. Egyik fontos kérdés például az, hogy mit csináljak, ha kilyukad egy szentfazék? És miért lyukadnak ilyen gyorsan ki? Hisz' sorba lyukadnak ki, köröttem. Valamit rosszul csinálok? - alig, hogy hozzájuk érek máris.
Rogyion Romanovics Raszkolnyikov – egyetemista
Aljona Ivanovna – uzsorás
Marmeladov (Szemjon Zahanics) – volt címzetes tanácsos
Katyerina Ivanovna – a felesége
Szofja Szemjonovna (Szonya) – a lánya
Nasztaszja – a háziasszony szolgálólánya
Pulherija Alekszandrovna – Raszkolnyikov édesanyja
Avdotya Romanovna (Dunya) – Raszkolnyikov húga
Pjotr Petrovics Luzsin – a vőlegénye
Razumihin (Dmitrij Prokofjics) – Raszkolnyikov barátja
Lizaveta Ivanovna – az uzsorás testvérhúga
Nyikogyim Fomics – rendőrségi fogalmazó
Ilja Petrovics Zamjotov – rendőrfőhadnagy
Zoszimov – doktor
Arkagyij Ivanovics Szvidrigajlov – Dunya volt munkaadója
Lebezjatnyikov – Luzsin lakótársa
Marfa Petrovna – Szvidrigajlov felesége
Porfirij Petrovics – rendőrségi nyomozó
A szabadság, illetve Isten létének problémája megteremti a regényformát:
a.) eszmeregény
Ellentétben a tézisregénnyel az eszme a hősök sajátjává válik, szüntelen változásban, módosulásban van, s nemcsak az eszme irányítja a hősöket, hanem a hősök is alakítják, formálják az eszmét.
b.) Bahtyin szerint a Dosztojevszkij-világkép adekvát regénytípusa a polifonikus regény, hiszen sem az író, sem a főhős nincs birtokában az abszolút igazságnak, minden hős az igazságnak csak egy szegmentjét birtokolja, minden hős egy-egy válasz a fölvetett problémára. (Karamazov testvérek)
Válaszok a szabadság paradoxonára:
Raszkolnyikov:
Logikai konstrukciójának kiindulópontja (Nietzsche Zarathustrájához hasonlóan), hogy osztályozza az embereket. A hangyaboly, a tetűk világa feladata, hogy fenntartsák a létet, hogy sokszorosítsák az embert. A Napóleonok világa a kiváltságos emberek világa, akik mozgatják a világot, akik célt és értelmet adnak a létezésnek. Ahhoz, hogy ezt a feladatot betölthessék, túl kell lépniük a konvencionális erkölcsi kereteken, azaz a cél érdekében mindent szabad. Raszkolnyikov gyilkossága szándéka szerint intellektuális gyilkosság, s arra irányul, hogy bizonyítsa elméletét, azaz létezik ez a felosztás, megállja a helyét a logikai konstrukció.
Luzsin:
A második világ haszonelvűségét hirdeti, annak önzését, egoizmusát. “Mindent csak magadnak” – hirdeti, s ennek érdekében ölni is szabad. Felfogása megerősíti Raszkolnyikovot tette elkövethetőségében.
Szvidrigaljov:
N
emet mond a világra azzal, hogy akarattal átlép minden erkölcsi korlátot, negatív értelemben van túl jón és rosszon. Emiatt cselekedetei kiszámíthatatlanok, a jóság és emberi aljasság követhetetlenül váltja egymást, s e felfogás logikus következménye az öngyilkosság.
Szonja:
A rációval adott válaszokkal ellentétben az ő válasza a szív döntése, a teremtménytudattal ráhagyatkozik a Gondviselőre; mivel elviseli az életet, kívül is marad a történteken, s az evangéliumban talál menedéket.
A válaszok kapcsán Dosztojevszkij kérdése nem az, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy kinek van inkább igaza. Szonja válasza éppoly szélsőséges válasz, mint férfitársaié, ám a mérleg nyelve mégis inkább felé billen, mert az ő felfogása kevésbé veszélyes embertársaira. Ezért is mondhatja Török Endre, hogy a Bűn és bűnhődés a divergencia regénye, a közelítő távolodás kifejezője. Azaz miközben a hősök közelítenek eszméjükhöz, logikai konstrukciójukhoz, annak megvalósulásához, fokozatosan el is távolodnak tőle.
A regény egyik központi alakja, problémahordozó hőse a vizsgálóbíró, Porfirij. Nem a gyilkosságot akarja bizonyítani, hanem az elvet akarja kikezdeni. Alakjában Dosztojevszkij az eszményi igazságszolgáltatót rajzolja meg, melynek feladata nem az erőszakra adott intézményesített erőszak, azaz nem az erőszakfolytonosság fönntartása, hanem annak megszüntetése. Dosztojevszkij felfogásában a bűnös erkölcsileg megköveteli a büntetést, az igazságszolgáltatás feladata ennek a folyamatnak az elősegítése. A regény zárlata a szabadság, illetve a rációval való döntés paradoxonából következik. Raszkolnyikov értelmével tagadja a bűnt, az erkölcsi parancs szerint azonban meghajlik. A logikát szétveti egy, az értelemnél erősebb erő, anélkül azonban, hogy ez a logika teljesen megadná magát. Az epilógusban Szonjával az evangéliumot olvasva is fölmerül benne saját elméletének kérdése.
Bibliográfia a Megvalósítás témájához
(http://www.geocities.com/Athens/Forum/2777/biblio.html)
Az alábbi könyvek a metafizikai tradicionalitást járják körül különböző megközelítésből. Ezek elolvasása persze roppant kevés, azonban olyan tudást hordoznak, ami korántsem sem nevezhető átugorhatónak vagy elhanyagolhatónak. Manapság a legtöbb, kis hazánkban fellelhető tanítás pont azt hibázza el, hogy nem alakít ki semmilyen alapállást az emberben, vagy ha ezt meg is teszi, alapállásában zavaros és elhibázott. Igen gyakoriak a jó vagy rosszhiszemű csúsztatások, melyek által az emberek fejében maximum valamiféle szinkretikus massza áll össze arról, ami van. Itt kiemelném a Keserűvíz Kiadó által megjelentetett könyvek csaknem mindegyikét, mint ABS negatív példát.
Az alábbiakban a metafizikai tradíció vsz. legautentikusabb kifejtője, René Guénon magyarul megjelent művei, és eszmeiségében hozzá kapcsolódó írógéniusz, Hamvas Béla kiadott könyvei szerepelnek. Természetesen rajtuk kívül több szerzőt is meg kellene említenem, azonban az anyag feldolgozása idáig jutott.
A ikonok a könyvkereső.hu domainre mutatnak, ahonnan a legtöbb itt szereplő könyv megrendelhető. Figyelembe véve, hogy ezek a művek viszonylag nehezen hozzáférhetőek, talán hasznát veszi az olvasó.
René Guénon:
A mennyiség uralma és az idők jelei-
A Hagyomány és a Transzcendencia Iskolája, 1994
A modern világ válsága. A kereszt szimbolikája-
A Hagyomány és a Transzcendencia Iskolája, 1995
A Világkirály -
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó , 1993
Az ember sorsa a Védánta szerint-
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó , 1998
Dante ezoterizmusa. Szent Bernát -
Stella Maris Kiadó , 1995
Iszlám halottaskönyv -
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó , 1997
Metafizikai írások 1.-
A kötetben két mű jelent meg, a rövidebb lélegzetű Keleti metafizika, és a Lény sokféle állapotának metafizikája. Utóbbi döbbenetes erejű, nyugodtan kijelenthetem, szuperracionális magasságú írás. Ez a kis könyvecske kevesebb, mint 100 oldal, azonban készüljön fel az olvasó, hogy nem akármilyen szellemi kihívásnak néz elébe, és hetekig fog birkózni vele. A mű par exellence tiszta metafizika, csodálatosan kerek és logikus leírását adja a legkülönbözőbb hagyományok legmélyebb szintű tanításának. Ugyanis az eredetről van szó, túl a létezésen, a Léten, az Egyetemes Lehetőségről, mely az egyedüli végtelen. És az egyetlen reális létezőről (Atman), melynek legkülönfélébb és különböző feltételek alá rendelt módosulatai alkotják világunkat, és benne a csak partikuláris - princípiumuktól függő - létezéssel rendelkező individuális módosulatokat, akik embernek neveztetnek.
Amiért mindez nekünk egyedül fontos lehet, ezen relatív létezéssel bíró lények számára adott a lehetőség, hogy korlátaikat felszámolják, és elérjék a legmagasabb szabadságot, a metafizikai felébredést, amit Guénon Megvalósításnak, Realizációnak nevez.
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó , 1994
Metafizikai írások 2.-
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó , 1994
Naropa élete és tanításai-
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó , 1997
Hamvas Béla:
A babérligetkönyv - Hexakümion
Életünk Kiadó , 1994
A bor filozófiája
Editio M. Kft. , 1998
Anthologia humana - ötezer év bölcsessége 5.kiad.
Editio M. Kft. , 1996
Arkhai és más esszék, 1948-1950
Editio M. Kft. , 1994
Eksztázis
Editio M. Kft. , 1996
Karnevál I-II-III.
Ennél magasabbat soha sehol nem olvastam. A Karnevál műfaját tekintve regény, de ennél mégiscsak ezerszer több. Ahogy Dúl Antal nevezi az utószóban: beavató regény. Sokfelől hallottam, hogy legtöbben az első kötet felénél félreteszik, összefüggéstelen sztoriknak, pamfleteknek látják, amiből semmi értelmes nem sülhet ki. Pedig mindaz a monomániákkal bőven megspékelt burleszk, amit a szereplők művelnek a könyv elején, tükörsima tó saját hatványozott őrületünkkel szemben, ezért szinte nem is értjük, hogy lehet valaki egy dologra ennyire kihegyezve. Az biztos, hogy monomániákban nagy kedvencemhez, Hoppy Lőrinc postamesterhez képest is milliomosok vagyunk. Öreg Hoppy, kinek rendezhetné meg ma a világ legsúlyosabb ünnepi fogadását!
Ellentétben azzal, ami az előbbiekből kitűnhetett, a könyv főszereplője nem Hoppy Lőrinc, hanem többé-kevésbé Bormester Mihály, kinek névadó apja, Virgil, csak a kérdésfeltevésig jut el: Ki vagyok én? Virgil képtelen adekvát választ találni, annyival különb talán polgártársaitól, hogy ez a kérdés válik monomániájává.
Bormester Mihály az, kinek megadatik a megfelelő kérdések feltétele, és ezek életén keresztül való végigvezetése. Ez a "hogyan szabaduljunk meg monomániás őrjöngésünktől anélkül, hogy ez brand new monomániánkká válna" című feladat és megoldása, a korruptálódott létezés felemelése.
A Karnevál legnagyobb értéke, hogy nem csak kérdez, megállapít és regisztál, hanem valódi életlehetőséget kínál. Aki odafigyelve olvassa, beleremeg a saját létét is gyökeresen érintő, mégis kristálytisztán egyszerűséggel kimondott igazságokba, és rengeteget nevet azokon a burleszk helyzeteken, amiket a Karnevál sorsgenerátora századunkról megmutat. Ez a humor pedig lét-tisztító hatású, mert a humor nedv, az univerzális oldószer, mely az ál-létezést, az álarcot - vagy ahogy Hamvas találóan nevezi: a lárvákat - szétoldja, így létünket felemeli.
Mindezek miatt már a Karnevál olvasása is éberebb állapothoz vezet.
Editio M. Kft. , 1997
Patmosz 1.
Életünk Kiadó
Patmosz 2.
Életünk Kiadó
Patmosz 3.
Életünk Kiadó , 1994
Scientia Sacra 1. Az őskori emberiség szellemi hagyománya 1.
Editio M. Kft. , 1995
Scientia Sacra 2. Az őskori emberiség szellemi hagyománya 2.
Editio M. Kft. , 1995
Scientia Sacra 3. A kereszténység
Editio M. Kft. , 1996
Szarepta. Esszék, 1951-1955; 64-es cikkek, 1963-1964
Medio Kiadói Kft. , 1998
Szilveszter + Bizonyos tekintetben + Ugyanis 2.kiad.
Medio Kiadói Kft. , 1997
Tabula smaragdina - Mágia szutra - Májá
Életünk Kiadó , 1994
Tényleg Zoon, olvastad Bahtyin (jól írom?) könyvét Raelaisról? Mert én sajnos nem. Ahogy a Dosztojevszkijről írtad sem. A Nagyvilágban részleteket csak.
Ez jó ötlet.Támogatom a gondolatot , már csak azért is mert "táncoló" kedvemben vagyok:-)
Na de vicc nélkül.Ha egy lányra gondolunk azt kell hogy mondjam nem semmi:-)))na akkor elő a dobokkal:-)
ajjjajjj attól félek én is:-)))
buli lesz:)))sör,bor,bagó...és egyébb szellempótlék és idill...zene...és némi túlzás:-)))Vasárnap pedig savanyúuborka:-)
Aranykor számomra is akkor van amikor "csinálok(unk)" magamnak. Bejön erre a HB Tamariszkusz-alatt ban emlegetett gyermekség érzése.
Nézet. Én mint "fikagyuri" csak egy nézetét vagyok képes befogni ennek a látványnak nappali normál üzemmódban.
Illetve olyen ez most számomra mint valami zoomolható térkép. Ha túl közel jövök, csak egy részletét látom, ha túl messzire megyek sokminden látszik, de az apró részletek nem. Viszont lehet fel le járkálni a rendszeren, jól.
a lehetőség adott,csak fel kell ismerni.Nemcsak dumálni kell. Egyezünk ebben.:))
"De akkor most is aranykor van nem? Amit én látok jelenleg az a tényleges realitásnak egy, a körülmények függvényében tökéletesen működő nézete."
Teljességgel.(!?)
Nézet?
Elevenítsük csak fel magunkban a Karnevált : (megint:-)
"Nincs tér,a világ egyetlen látvány.Az idő káprázat.Nincs múlt és nincs jövő.A világ és a túlvilág egy.
A modern fizika egyébként már csaknem nyomon van.Az időt térképletekben ki tudja fejezni,de nemsokára a teret is ki fogják fejezni időképletben.Akkor pedig észre fogják venni,hogy a kettő egymással felcserélhető.Ha az idő nem egyébb,mint a tér negyedik mérete,akkor a tér sem egyébb,mint az idő felszínének és mélységének az a viszonya,amit jelennek nevezünk.Ez az elmúlhatatlan pillanat.A kettő egy.És ha ezt megtalálják,akkor már csak az imagináció tevékenységét kell képletbe foglalni.Tudja,mi ez?Amit az Upanishadok tanítottak : A MÁYA.A káprázatot meg fogjuk tudni különböztetni a valóságtól.Fogunk tudni látni." - Hamvas Béla / Karnevál -
"A tényleges realitás így működik ha ilyenek a körülmények. Ha elérjük a határértéket leszabályoz."
A kerék egy irényba forog.
"Az aranykor inkább a tényelges realitásnak a "középértékén" való általános tartózkodás megvalósulása, nem?"
A tengely pedig nem mozdúl.De tény , olajozni kell...:-))))
Amit rajtunk kívüliként szeretünk,azt magunkba hordjuk,tehát azzal találkozunk a külvilágban amit önmagunkon belül hordunk.Azt keressük a külsőben,a másikban,amit magunkból hiányolunk,azt szeretjük,aminek lennünk kell,és azért kell azzá lennünk,mert mélyen és örökkévalóan ezek vagyunk,Egyek.A PRIMORDIÁLIS(ami annyit tesz: ősi,kezdeti,alapvető és elsődleges) állapot fontossága,ez a guénoni „doktrína” ami megvalósításra vár-amely nem egy elkorcsosult monizmus,vagy egy abberált,szélsőséges,szubjektív idealizmus,hanem a Lét léten túli értelme.Mi?Az ember egy retrográd mozgásból való megfordulása,a periférikusból a központ,a transzcendens felé,”a külsőségességből a bensőségesség felé,a sokféleségből az egységbe,a szétszórtságból a koncentrációba,az egoizmusból az elfogulatlanságba,a szenvedélyből a derűbe kell eljutnia.(F.Schuon)Ennek a megvalósítási folyamatnak az eszköze az a hamvasi prezerváció,amely az univerzális orientáció és transzparens egzisztencia párosaként ismert.Ez utóbbi,bár,erőteljesebb aktivitást igényel-egy prezencia véget is-,de az ember hivatása,hogy meglelje életének nagy kérdéseire a választ,és a lehetőség adott,csak fel kell ismerni.Nemcsak dumálni kell.
"Belűről kifelé fúrta a Teremtő a test nyílásait,s kifelé nézünk.Fordítsd befelé tekinteted,s őt magadban megtalálhatod."-Katha upanisad(4/1)"
Nyálcsöpögés nélkül:-)
Talán ha ma "pillanatot ragadunk" , óvatosan ,hogy fogva ne tartson , akkor jelenleg nem kell tartanunk attól , hogy "meghízunk" , mert holnap dolgozni mész , vagy önkéntelenül fellépsz a létrontás mellett , mert ma ez van.Pédáúl a 8 óra melód:-)
Buddha bácsi egy példája jut eszembe , aki mendegélt mittudom én merre , erdőben valahol és találkozott egy remetével aki nyomatta a jógát keményen vagy x éve.
Te mit csinálsz? - kérdezte.
x évet meditáltam , hogy átmenjek ezen a folyón...itt...
Buddha meg odamondta , pontosan nem emléxem már hogy , de faszán , hogy ...
Maradok a révésznél.
Ez a körülmények függvényében tökéletesen működő nézet.
Kedves Zoon, nagyon szépeket írsz. A lelkesedésed számomra még ennél is szebb. Ezért tudom, hogy nem haragszol meg ha felhívom figyelmed arra, hogy Európa névvel először egy régi történetben találkozunk: a szerelmes isten bikává változik és elrabol egy királylányt, így kezdődik a sztori. A Platón topicban a történetről beszélgettünk. Találtunk egy nagyon szép tanulmányt is. Megpróbálom elővadászni neked a hálóról. Remélem kegyesek lesznek hozzám az istenek és előkerül az írás.-
üdv,
Kopáncsi
"Az emberek nem értik , hogyan vált lehetségesé a Gargantua és Pantagruel küönnytelen , irigységnélküli , mohóság - , kapzsiság - , keserűségnélküli nevetése és vidámsága.Hogyan lehetséges ez itt Európában,ahol már akkor alig volt más,mint könny,irigység,mohóság,kapzsiság,hazugság,keserűség?A magyarázat THELÉME kolostora.Theléme az aranykor egy darabja,és Rabelais azért tud könny nélkül nevetni,mert szívével az aranykorban él.Aki az aranykorban él,annak mindaz,amit lát,derűs.Hát tényleg egyetlen valóság van:az öröm?Egyetlen igaz élet:boldognak lenni?Egyetlen bizonyosság:az aranykor?Úgy látszi így van.Egyetlen feladatunk Theléme kolostort építeni, s abban élni." – Hamvas Béla -
Mit jelent az , hogy európai?
Azt , hogy az ’európai ember’ az őskori mítoszok és kultuszok fókuszában a hindu , a héber , az egyiptomi , az asszír , az iráni stb. szellemi relikviák örököse.Tudathordiozóik mégis , közös eredetre , másképp szólva közös ’archetípusra’ utalnak.Ebből mindazt , amit az európai ember szemében ’megvalósításnak’ hívunk , az a Kreszténység.Az Evangélium üzenete : a lélek tökéletes felszabadulása.Autentikus alap : az Aranykor.
Mi az Aranykor?
"A földön megvalósúlt tényleges realitás." -HB-
Az állapot , melyet René Guénon „primordial” – nak , „lapállásnak”nevez.
Mi az alapállás?
Az „alapállás” az ember paradicsomi állapota a ’kezdetek kezdetén’ , mely ugyanakkor a végső állapot , az indulás és a cél egyben.Ez a Pradicsom , a Kert , az Aranykor , Város ,Új Jeruzsálem , Agartha , Lúz , Avalon , János pap királysága stb.Ez az evangélium üzenete Új Jeruzsálem , az ember szívébe írt szent jel : az Alpha és az Omega.A lélek tökéletes felszabadulása.Ez thelemé kolostora , és ez Tamás apokrif evangéliumának üzenete is.
Mi a Thelemé kolostora?
Az „alapállás” megvalósításához szükséges akarat Thelemé kolostorának felépítéséhez a REND és az ARÁNY , a MÉRTÉK gondolata által vezetett , mely egy ’belső’ , alkímiai allegóriába burkolt folyamat eredményét szüli.Az embernek külső világát mindig úgy kell berendeznie , hogy az megfeleljen a benső világának.Ki hogy áll ezzel?
„Fay ce que vouldras!”
„Tedd azt amit akarsz!”
Rebalise tradicionális üzenetének lényege.
Mérték szerint mindent lehetséges , de semmit sem kötelező.
De minthogy a közmondás tartja , „egyetlen hajszálnak is van árnyéka”.Az aranykornak kali – yuga.A lefokozott értelemben vett valóságérzék , az „anyag” a „test” és a „föld” kora.Eme leszűkült lehetőséget számba véve olyan utak nyíltak meg, amelyek egy aranykori világban teljesen illegitimek, sőt antitradicionálisak . Ezek az utak az emberben rejlő alsó, normál esetben kifejezetten destruktív, lehúzó erőkkel operálnak. Cél a szabadjára engedett alsó erőket igába hajtani, azaz "meglovagolni a tigrist".A szimbólumok „feje tetejére” való megfordítása a tudat devalválódásával egyenrangú.Értelmét vesztik , és ezáltal ellentétes értelemben vett „üzenetet” hordoznak.A metafizikai értelemben vett szintézis nem lehet más , csak a ’megkülönböztetés’ ,a Mérték , a Rend és az Arány , különben összeáll egy szinkretikus massza , egy model , mely az önmagamba vezetés helyett mindinkább eltávolít önmagamtól , önmagamtól és másoktól.A beavatottság egyik első foka az ’éberség’.Metafizikai éberség , mely az embert a vallásokon keresztűl magasabb spirituális szintre jutatja , amely véget olyan dolgokat „tapasztal” meg , melyek normális esetben „láthatatlanok”.Az erkölcsi , morális korlátokból vett éber fordulat nem lázadást és belenyugvást fog eredményezni , hanem felülemelkedve a sorson , és mintegy megfosztva azt jelenőségüktől : szabadságot.A lélek szabadságát.Ezek , mint hogy már volt róla szó , elsődleges fontosságuak az úton.Minthogy a „bizonyosság” a „megtapasztalás” is , melyet szubjektíve él meg az ember.
Hozzáállás és életvezetés?
Az ’értelmi sérültség’ romboló eszméket tesz magáévá , melyek lázadást eredményeznek.Szt.János látta ezt.Látta a zűrzavart , mely a keresztény üzenet fényében árnyékot vetett egész Európára.Reneszánsz ŕ humanizmus ŕ reformáció ŕ felvilágosodás ŕ modernitás…stb.Kali – yuga és Babilon.És a modernitás a szentségre tört.A tudat új modellekkel ált elő , melyek a hozzáállás és életvezetés helyzetében zűrzavart eredményeztek.Ezekre teljességgel semmi szükség.
„Íme a hatszázas év jelentősége , előtte aranykor , mögötte apokalipszis” – HB
Az igazságról szóló tudás személyes feltételét kell megszerezni, ott belül , ez "eksztázis technika" eljárás , melyet szubjektíve él meg az ember.Mert az élet szellemi feladat , három mozzanat:
1. Alkotó
2. Alkotás
3. Alkotott
A; Ki az Alkotó?
B; Mi az alkotás?
C; Mi az alkotott?
Mit jelent ma Erópainak lenni?
Hol tartunk ma?
Ezeket a kérdéseket kellene leginkáb realizálni önmagunkban.A válasz ott van , ott belül.
„"Az a szem,amellyel Istent látom,ugyanaz a szem,mint amellyel Isten lát engem.Az én szemem és Isten szeme egy szem,egy látás,egy megismerés,EGY SZERETET." - Eckhart mester –
És mivel nem én lennék ugyebár , saját gondolataim híjján engedtessék meg egy Guénon idézettel zárnom:
Társadalmi káosz (részlet)
"Természetesen amikor olyan eszmékkel, mint az "egyenlőség", a "haladás" vagy bármely más, majdnem minden kortársunk által vakon bevett, laikus dogmával találkozunk - amelyek legtöbbje a XVIII. században kezdett határozott alakot ölteni -, naivság lenne, ha azt feltételeznénk, hogy ezek a maguk jószántából keletkeztek. Ezek ugyanis a szó szoros értelmében "szuggesztiók", de amelyek természetesen semmiféle hatást nem tudnának a társadalomra kifejteni, ha az előzetesen nem lenne befogadásukra előkészítve; maguk a téveszmék tulajdonképpen nem is létrehozzák, mint inkább fenntartják a modern időket fémjelző mentális beállítottságot, illetve egy olyan állapotba juttatásában működnek közre, amelyet nélkülük kétségtelenül sohasem érhetne el. Ha ezek a szuggesztiók eltűnnének, az általános mentalitás nagyon hamar - akár száznyolcvan fokkal is - megváltozhatna; és nyilván pontosan emiatt tartják őket fenn oly lankadatlanul mindazok, akiknek valamiféle érdekűk fűződik a felforgatás életben tartásához, netalán még további fokozásához, illetve ez az, amiért a mindennek nyílt megvitatását követelő korban, e témák sohasem kerülhetnek megvitatásra. Nem könnyű megítélni, hogy mennyire őszinték a modern eszmék propagandistái, és azt is nehéz megtudni, hogy milyen mértékben sikerül bizonyos embereknek saját hazugságaik csapdájába esni, s úgy rászedni magukat, ahogyan másokat rászednek; valójában az efféle propagandák kezében legtöbbször a rászedett balekok a leghatásosabb fegyverek, mivel ők végzik a szimulálók számára nehezebb meggyőzés munkáját, ami így aztán járványos gyorsaságú. De mindezeken túlmenően, legalábbis eleinte, jóval óvatosabb tevékenységre van szükségük, és az irányt, csak a szabadjára engedett eszmék igazi természetét elég jól ismerők szabhatják ki. "Eszmékről" szóltunk, holott jelen esetben e szó csak rendkívül tökéletlenül alkalmazható, hiszen teljesen egyértelmű, hogy ezek semmiféleképpen sem "tiszta eszmék", semmi közös nem lévén bennük az intellektuális renddel; sokkal inkább "téveszmék", ámbár még helyesebb lenne, mindenekelőtt szentimentális reakciókat kiváltani szándékozó "áleszméknek" nevezni őket, amelyekkel - mint azt néhányan nagyon is jól tudják - a legkönnyebben, leghatásosabban lehet a tömegekre hatni. Hogy a hatás tökéletes legyen valójában a szóhasználat módja jóval fontosabb, mint a szavak által állítólag kifejezett elgondolás. Épp ezért a legtöbb modern "bálvány" pusztán szóbeli, minthogy életre kelt egy figyelemre méltó, "verbalizmusként" ismeretes jelenség, ami által a hangzatos szavaknak sikerül a "nagy gondolátok" illúzióját kelteni. A tömegtájékoztatási eszközök által a tömegekre gyakorolt hatás eklatáns példája ennek, és aligha igényel komolyabb gondolkozást annak belátása, hogy a tömegek szuggesztióját célul kitűző eljárások teljesen egybevágnak a hipnotizőrök által használatosakkal."
