Pár napja olvastam vissza a hozzászólásokat, és ez tényleg nagyon jó kérdésfelvetés, azért is javasoltam a megadott facebook csoportot, mert ott többen - és aktívabbak - vagyunk. Ami engem illet, én nem tudok rá válaszolni. Amúgy Schaffer esetleges zsidó származása fel szokott merülni, ebben jobban képben vagyok. De nem teljesen. Az biztos, hogy sem az olasz, sem a német, sem a magyar faji törvények nem vonatkoztak rá (hogy csak az utolsó bejegyzésemet említsem: 1944 augusztusában sárga csillagosok nem látogathattak focimeccseket, így nyilván Spécire nem vonatkozott a törvény (ez azt jelenti, hogy elvileg lehetett egy zsidó nagyszülője, vagy akár kettő is, de a zsidótörvény csak akkor nem vonatkozott rá, ha a szülei házasságkötésekor keresztények voltak).
Ez nagyon hasznos info. Ezek szerint augusztus közepéig Budapesten volt a Spéci, majd csak ezután ment Németországba. Ennek alapján biztosan nem deportálhatták. Ez jó hír. Viszont még mindíg nem biztos, hogy ö lett-e a Bayern edzöje és a Weinhaus "Kette" vezetöje. Azért ez az opció most már valószinübb.
Schaffer 1944 júliusában nyilatkozott a Képes Sportnak, három terve volt, az egyik, hogy Németországba megy feleségéhez. Augusztus közepén a Gamma-Elektromos meccset még a páholyból figyelte, aztán eltűnt a hírekből. Gondolom az első terve valósult meg, tehát Németországba utazott, de hogy ott mit csinált, az az újságokból nem derült ki.
Érdekelne, ha valaki be tudna lépni az FC Bayern München arhívumába megtudni, hogy a híres magyar labdarúgó és edzö, Schaffer Alfréd mettöl meddig volt a müncheni csapat edzöje. Mellékelek egy linket, ami alapján 1944-45 -ig volt ott edzö, és egyidöben a München-i Weinhaus "Kette" vezetöje is. Majd a borházat lebombázták és ezért kiköltözött Prien am Chemsee-be, ami Münchentöl 30 km-re van keletre. Ott halt meg 1945 augusztus 30-án 52 éves korában. Állítólag a vonatról szedték le. Ez volt az utolsó éve. Tisztázatlan, hogy 1944-ben vagy 1945-ben lett edzö, meg az is, hogy valóban vezette-e a Weinhaus-t Müncenben. Az 1944-es edzöségének ellentmond, hogy Konrad Heidkamp volt a csapat edzöje 1943-45-ig a münceni csapat hivatalos honlapja szerint is.
Más források szerint deportálták származása miatt Dachauba 1944 júliusában az egyik utolsó transzporttal és onnan szabadult 1945 áprilisában. Ez oka lehetett korai halálának is. Mindenesetre, ha mégis 1944 júliusában leszerzödtették a müncheni csapathoz, akkor ez sokmindent tisztázna. Itt a német nyelvü írás:
Érdekelne, hogy valaki be tudna-e lépni a Bayern München arhívumába megtudni, hogy Schaffer mikor lett a csapat edzöje, ugyanis az idöpont most teljesen bizonytalan. 1944 vagy 1945? Ha 1944 július/augusztusban szerzödtették, akkor Konrad Heidkamp-al szerzödést kellett bontani, aminek semmi jele. Más forrás azt írja, hogy a Müncheni Weinhaus vezetöje lett. Azért ment Prim an Chimsee-be 1945-ben, mert a házat lebombázták. Zavaros az egész, jó lenne végre tisztán látni. Spéci emléke megérdemelné, hogy az utolsó évéröl ne ilyen egymásnak teljesen ellentmondó dolgokat tudjunk/gondoljunk.
Az viszont teljesen világos, hogy Konrad Heidkamp volt az edzöjük 1943-45-ig, és mindkétszer megnyerték vele a Gauliga Bayernt. Teljesen téves tehát az az adat, hogy Schaffert leigazolták már 1944-ben. Nem lehetett két edzö egyszerre, ráadásul abban az évben 1944/45-ben szünetelt a bajnokság a légitámadások miatt. Mellékelem a Bayern Wikipedia oldalát, és a 1963 elötti edzök listáján található ez a tévedés, hogy Schaffer 1944-töl 45-ig volt ott edzö.
"Gauliga Bayern" néven játszottak délbajor mérközéseket egészen 1945 április 23-ig, de a háború és a bombázások miatt szünetelt a bajnokság, tehát csak résztartományi mérközések voltak.
Ezért le sem igazolhatták edzönek Schaffert 1944-ben. A Fradi Futballkrónika szerint 1944 augusztus 19-én volt az utolsó mérközése, a Szt.László torna döntöje: Kispest-Ferencváros 3:2. Az ezutáni sorsa bizonytalan. Ami biztos, az az, hogy 1945 nyarától a Bayern edzöje lett és augusztus végén holtan találták egy München közeli vasutállomáson. Más adatok szerint Dachau-ba deportálták valamikor 1944-ben. Ez megmagyarázza, hogy miért van érthetetlenül majdnem egy év szünet a pályafutásában, valamint a korai halálát is. Dachau egyébként alig 20 km-re van Münchentöl. Tehát bizonyíték nincs csak valószínüség. /Próbálja csak valaki bizonyítani a lágerfoglyok adatait/
Valami nagyon nem stimmel azzal kapcsolatban, hogy a Spéci a Bayern edzöje lett volna 1944 nyarától, mivel a Bayern bajnok lett 1944/45-ben, de ez sehol sem szerepel a Spéci eredménylistáján. Az utolsó sikere a kupagyözelem a Ferencvárossal. A kupadöntö dátuma: 1944 július 2, Kolozsvár. Ferencváros - Kolozsvár 3:1. /Nagy Béla: Fradi futballkrónika 1974/ A Spéci tehát nagy valószinüséggel 1945 nyarán lett a Bayern edzöje és készült a csapattal a bajnokságra. Bárcsak le tudta volna igazolni a bajor csapat 1944 júliusában/augusztusában! Mindenki jobban járt volna. Elsösorban persze a Spéci.
Az olasz rendelkezéseket nem ismerem, de maga a Pápa lépett közbe a római zsidók deportálása ellen 1944-ben. Ráadásul az olasz nem voltak olyan alaposak a származás megállapításánál, mint a németek.
Ezt nem tudjuk leellenörizni. Azt viszont konkrétan tudom, hogy A Fradi testületileg kiállt a Hungária megszüntetése ellen 1940-ben. Ezután pedig Dr Borbás Gáspár, Tóth-Potya István és többen mások is mentettek üldözötteket. A Fradi csak a Rákosi korszakban lett fasiszta csapatnak bélyegezve.
Kizártnak tartom, hogy 1943/44-ben zsidó származású edző lehetett volna a Fradinál. Az MLSZ már 1939-ben fröcsögött minden baromságot. El kell olvasni például az 1942. augusztus 6-i MTI Sportkiadásának 3. oldalát. Idézek a szövegből: "A magyar ifjúság nevelését és képzését minden téren megfelelő magyar emberek kell végezzék." Ha Spéci felmenői között (nem tudom hanyadíziglen) lett volna zsidó, akkor nem lehetett volna edző a Fradinál 1944 nyaráig.
Igen, az AS Roma vele lett elöször bajnok. Ez azóta sem sikerült nekik. Tudni kell, hogy egyébként Olaszországban fasizmus volt, de nem volt nácizmus és a zsidókat sem üldözték. Schaffer 1935-ig az FC Nürnberg edzöje volt. 1943/44-ben pedig a Fradi edzöje, mert akkor már nem volt MTK/Hungária. Jaross Andor viszont csak 1944 augusztus 2-án lett a Fradi elnöke, aki belügyminiszterként a deportálásokat irányította 44 nyarán. Tehát a valószínü származása ezekben nem volt akadály.
Ez az állítás többszörösen sem igaz. Mint tudjuk, Spéci MTK:s volt kezdettöl fogva /1915/ Funkciót vállalt a Tanácsköztársaságban. Németországból 1935-ben jött haza. Hogyhogynem pont akkor, amikor ott bevezették a zsidótörvényeket. Az 1938-as VB sikerünkben kulcserepet kapott, mint szövetségi edzö, de a tablóról pont öt lehagyták. Hat MLSZ funkcionárius viszont rajta volt a képen. Tehát nem volt a rendszer kegyeltje, legföljebb a képességeire volt szükség. Ráadásul csak 1945 tavaszán/nyarán lett a Bayern edzöje. Rejtély, hogy mi történt vele 1944 agusztusától 1945 tavaszáig. Ez sötét folt. Erröl semmi konkrét adat sincs. A sok evés nem került az életébe addig, csak pont akkor. Véletlen?
Pozsonyban született. Félig német, félig magyar/zsidó származású, nagy valószínüség szerint. Lásd az életrajzát meg a Futballkirály címü blogot az nst-n.
Szeretnék hozzászólni a Schaffer témához. Többen téves adatok alapján úgy gondolták, hogy Schaffert nem deportálhatták, mert 1944 júliusától a Bayern edzöje volt. Ez téves. Mellékelem a Bayern hivatalos oldalát az edzöikröl.
Az is téves, hogy Schaffer Jaross Andor elnöksége alatt volt a Ferencváros edzöje 1943-44-ben, mivel Jaross csak 1944 augusztus 2-án lett a Fradi elnöke.
Tehát e két tény alapján nem bizonyítható, de valószínüsíthetö, hogy Schaffer 1944 augusztus 19-ig még a Fradi edzöje volt, az ezutáni sorsa ismeretlen /nem bizonyítható/, de az biztos, hogy a Bayern edzöje csak 1945 nyarán lehetett. Augusztusban holtan találták egy kisváros vasutállomásán. Akkor még csak 52 éves volt! A Bayern Münchent maguk a németek is "zsidó" csapatnak tartották:
Itt volt edzö Kürschner Izidor és Konrád Kálmán is.
Mindezek alapján nagyon valószínü, hogy az információ sajnos igaz. Schaffer 1944 öszétöl a Dachau-i lágerbe került. Innen 1945 tavaszán szabadult és csak pár hónappal élte ezt túl az egyik legnagyobb magyar játékos és edzö.
De, a Turul-pályán. Ez volt a későbbi Dózsa-pálya, 1979-ben lebontották. Illetve egy meccset (a Bocskay ellen, 1926-ban) a Rákóczi cukorgyári pályáján, mert nem tudtak megegyezni a Turullal az anyagiakban.
Apropó Somogy FC: a csapattal (esetleg elődeivel, a K. MÁV-val és a Donnervárosi Leventével, vagy amatőr csapatával, a KAC-cal, illetve a Kaposvári Turullal) kapcsolatban gyűjtők mindenfélét, tárgyi emlékeket, képeket, papírrégiséget, képeslapot, levelet, akármit. Ha bárkinek van ilyesmi, szívesen venném, akár megvételre, akár csak egy képet/másolatot róla. Sajnos nagyon szegényesek az általam fellelt archívumok.
Mostanában került elő egy nagyon régi fotó,amelyen a "Pálfalva Bányatelepi-Üveggyári Sport egyesület szakosztálya 1920" bélyegző látszik (szinte tökéletes,mind nagy betűkkel) és persze a labdarúgócsapat 11 tagja 7 civil jól szituált úriember és egy pályamunkás a háttérben ,mögöttük a focikapu.A kép teljes mérete 33x24,5cm ("kerettel"..,23x17cm maga a fotó.Nagyon jó állapotú ,fekete-fehér természetesen.
Az Ön klubtörténete nagyon kerek,de a képen olvasható bélyegző szövege nem fedi az ott leírtakat.
A hátlapján egy nagyon 192(?)3(?)6. XII.30. halvány grafitceruzával írt dátum is látható.
Szívesen találkoznék Önnel Salgótarjánban és megmutatnám a képet.
