Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
"A V2 azonban komoly elektronikát tartalmazott. A V2 valójában ballisztikus pályán repült, ahol irányítás csak a meghajtott fázisban, a hajtóanyag kiégéséig volt, utána egy lövedékként repült. De ebben a fázisban a V2 hossztengelyét rendkívül pontosan kellett stabilizálni, és a meghatározott sebesség elérésekor kikapcsolni a hajtóműveket. A sebesség méréséhez Doppler vevőket használtak, földi adóra hangolva, az irányt itt is giroszkópos rendszer stabilizálta, de itt alkalmaztak először csillagnavigációs rendszert is, mégpedig egy, a sarkcsillagra pozicionált érzékelővel. Hazai vonatkozása a dolognak, hogy az itt felhasznált kék fényre érzékeny csövek jelentős részét a magyar Gamma állította elő, bár a megrendelésben nem mondták a németek, mihez lesz.. "
Sajnos ellent kell mondjak a hozzászólásod azon részének, ahol a V-2-ben alkalmazott Sarkcsillag pozitcionáló érzékelőről írsz.
Ilyen eszközze nem volt szerelve a V-2.
Eleinte LEV-3 tipusú giroszkópot használták majd később a fejlettebb SG-66-ot, de egyik sem tartalmazott fényérzekelő elemet.
Mindkettő olyan giroszkóp, amivel a sugárterelő lapokat vezérelték. A hajtómű időben való megállításáről pedig rádióirányítással gondoskodtak. Volt még a vezérlésben programtárcsa amit egy szinkronizált motor hajtott stb, de Sarkcsillag érzékelőről én még nem hallottam.
Honnan származik a forrásod a Sarkcsillag érzékelőről?
Segítséget szeretnék kérni, a 9mm-es M1935 Radom pisztolyról kellene nekem valami anyag, magyarul, angolul, mindegy. Kézikönyv, guide, vagy Robert Berger: The Radom Pistol c. könyve. Úgy láttam, a 2002 -es Kaliber magazin februári vagy decemberi számában is van róla cikk. Tudna valaki segíteni, ezek elektronikus formátumú megszerzésében?
(Guglit elég sokat túrtam már, van is már anyagom róla, de még kevés.) Aki segítene, dobjon egy e-mailt, a többiektől bocs a zavarásért!
A képek eredetéről továbbra is csak annyit tudok mondani, hogy a netről valóak.
A tulaj(feltételezem) vz 26-ként azonosította. Kíváncsi voltam, hogy nézett ki eredetileg, és ezért kerestem képet róla a neten. Valahogy nekem se tűnt egyformának a kettő, ezért bátorkodom itt érdeklődni.
Látom és beismerem, hogy nem vagyunk egy "súlycsoportban".
( Az "ostoba néptömegekről" pedig csak annyit, hogy vajjon mi a csudának ennyiféle kenyérpusztító történészbizottság, konferencia, mifene - ha a néptömegek eközben ostobák maradnak ? )
Nagyon rosszul tudod, ugyanis durván a Peresztrojka kezdete óta (1986) köztudott és hivatalosan is le lett tisztázva a dolog.
,,hanem az azt megelőző időszakra."
Melyik?
A ,,Mongol forradalom"? Rengeteg szakmunka.
A szovjet segítség Kínának 1922-1945 között? Sok anyag.
A KVZsD (Kelet-Kínai Vasútvonal) környéki konfliktus? Már a szovjet időszakban szinte minden megjelent a témában.
Ujgúria 1924-1947 között? Sok anyag került publikálásra.
A mandzsú és koreai partizánmozgalmak támogatása? Sok dokumentum és anyag (jó néhány dokot én fordítottam magyarra, megtalálható az idevonatkozó topikban.)
,,a hivatalos, "állami""
A hivatalos, vagy ,,állami" állásfoglalás a kutyát sem érdekelte soha. Az az ostoba néptömegeknek való. A néphülyités meg politikai rendszer és államfüggetlen: lásd a jelenlegi Magyarországot. Annyi baromság jelenik meg a sajtóban, hogy az ember a falba veri a fejét kínkában. No de hát a plebsznek az kell! Sok mese meg szép hősies történet. :/
"Kassa német bombázása még mindig nincs kizárva (csakszólok)."
Nincs kizárva. Mint ahogy a román, szlovák, szovjet érintettség sincs. (A bombák ugye szovjet gyártmányúak voltak; ez egy úgynevezett "tény")))
Viszont aki annakidején kétségbe vonta a "német verzió"-t az nem ki-hanem be lett zárva.
(Megintcsak visszatérve az előbbi, fejcsóválós gondolatomhoz; történész ugyebár sokféle van. Ha jól tudom, akkor a híres dákoromán elmélet is bizonyítva lett történészileg.)
"Mandzsúria: nem tudom, hogy mely időszakról lenne szó. Annyi szakirodalom és dokgyűjtemény született a témában, hogy ihaj. Beleértve más országok történészeivel együtt végzett kutatómunka eredményeit."
Nem Halhin-Golra céloztam hanem az azt megelőző időszakra.
Egyébként szerintem nem ártana szétválasztanunk az egyes történészek-történészcsoportok (egymásnak nemritkán ellentmondó...) kutatási eredményeit, véleményét a "hivatalos" állásponttól.
Legjobb tudomásom szerint a hivatalos, "állami" orosz álláspont még mindig Finnországot tekinti az agresszornak.
A.O.Csubarjan, O.Vehvilainen, V.Tenner, mások. ,,Téli háború, 1939-1940. Finnország és a Szovjetunió politikai és katonai szembenállásának története." 2003.
,,Miért, csak orosztudás birtokában állíthat valaki butaságokat ?"
Nem feltétlenül.
Viszont ahhoz, hogy valaki állítsa, hogy ,,nem szavahihetők az Ivánok" minimum ismerni kell a nyelvet, hogy el tudja olvasni az ott kiadott szakirodalmat!
,,...emlékszem én még"
Kassa német bombázása még mindig nincs kizárva (csakszólok).
A többiről pedig: korábban már írtam, hogy 2012-tőt írunk, és nem 1970-net!
1991 óta nyitva állnak az irattárak - velkám. Ráadásul maguk az oroszok publikáltak az elmúlt 20 évben annyi mindent saját viselt dolgaikról, hogy az már igazán példaértékű a ,,szabad", ,,demokratkus" és ,,szavahihető" Nyugati világ számára...
Kapásból itt vannak legújabb szerzeményeim a közös történészcsoporttól, ha már megemlítettük a finneket:
1. Pekka Navalainen ,,Kivonulás. A finn, Oroszországból véghezment emigráció története, 1918-1939." ,,Kolo" kiadó, 2005. orosznyelvű kiadás. ISBN: 5-901841-24-7
2. Pekka Nevalainen ,,Kitaszítottak: orosz menekültek Finnországból, 1917-1939. ,,Nyeva" lap kiadója, 2003. ISBN: 5-87516-020-9
3. Timo Vihavainen ,,Sztálin és a finnek". ,,Nyeva" lap kiadója, 2000. ISBN:5-87516-179-5
4. Frolov D.D. ,,A szovjet-finn hadifogság, 1939-1944. Tekintet a szögesdrót mindkét oldaláról." Kiadó: Helsinki, RME Group Oy, ISBN.
5. A.B. Sirokorad. ,,Finnország: út a háborún át a békéhez". Moszkva ,,Vecse" kiadó - Helsinki, RME Group kiadó, 2009.
6. O.Jussila, és mások. ,,Finnország politikai története, 1809-1995". Az orosz-finn történész csoport közös kiadványa, 2010.
Na, ennyit a nagy ,,titkolózásról". (És ez csak az, amit megvettem vagy ajándékba kaptam kollégáktól és barátoktól; nekem is korlátozottak az anyagi lehetőségeim.)
Attól, hogy valami ismeretlen Magyarországon még létezik.
Miért, csak orosztudás birtokában állíthat valaki butaságokat ?
( Egyébként kevéskét még értek ezen a nyelven-persze közel sem annyit, hogy szakmunkákat olvashassak.)
Megfigyelésem szerint egyébként-és ezért is tartom céltalannak, megnyugtató módon nem lezárhatónak a vitát-mindenki a saját ismereteit tünteti fel úgynevezett "tény"-ként. Innentől fogva szócséplésbe fordul a dolog, hiszen az egymásnak ellentmondó "tény"-ek bizonyítása (egy bizonyos szinten-mélységen túl) mindkét vitázó fél számára lehetetlen.
Az előbbi példámnál maradva; emlékszem én még azokra az időkre, mikor kétségbevonhatatlan szovjetunióbeli levéltári forrásokkal bizonyították, hogy német gépek bombázták kassát, vagy hogy a katyini vérengzés a németek műve volt...
Kassai bombázás a mai napig nem egyértelmű és nem tisztázott, így az oroszoknak nem sok hozzászólalásuk van az ügyben. Ha valakinek kell - utazzon Moszkvába vagy Kijevbe, és kutasson.
Mandzsúria: nem tudom, hogy mely időszakról lenne szó. Annyi szakirodalom és dokgyűjtemény született a témában, hogy ihaj. Beleértve más országok történészeivel együtt végzett kutatómunka eredményeit.
Finn háború: valszeg csak Magyarországon hat az újdonság erejével, de vagy 15 éve létezik közös finn-orosz, történészekből és szakemberekből álló kutatócsoport (ugyan ilyen van már vagy húsz éve a németekkel). Évente adnak ki jobbnál jobb tanulmányokat, gyűjteményeket és könyveket - kezdve a titkos diplomáciával, végezve a migrációval, repressziókkal és a lakosság helyzetével (le a kalappal a finnek előtt, ugyanis ők is helyén kezelik a dolgokat, már ami az orosz lakossággal szembeni atrocitásokat illeti, 1918-1944 között, illetve saját polgárháborújuk eseményeit; ugyan ez érvényes a másik parnerfélre is), gazdasági kapcsolatokkal, és végezve a harci eseményekkel. Évente vannak kutatótáborok és ásatások, közös expedíciók (anno az egyik ilyenben én is részt vettem, Karéliában; finnekke és svédekkell együtt dolgoztunk - rendkívül érdekes munka volt).
Így amit írtál egyszerűen nem felel meg a valóságnak.
"A T-34 alváza-futóműve a BT továbbfejlesztése volt, a BT pedig egy Christie-alvázra épült." - Ha egy T-34 lanctalpat leszereled akkor az mozgaskeptelenne valik! A "gyors harckocsi" meg ugye nem!
Ennyi erovel a KV is a Christie harckocsi "szolgai masolata"!
A T-34 a T-26 es T-28 harcjarmuvek felvaltasara keszult kozepes harckocsi amit a szovjetek az addig harckocsigyartasban/harcaszatban megszerzett tapasztalataik alapjan fejlesztettek ki!
,,Mindazonáltal az orosz mentalitás nem sokat változott. Amiről nem akarnak beszélni, arról ma sem nagyon-és főként nem igazán hihetően beszélnek. (Pl kassai bombázás, a mandzsúriai vagy a finn háború bizonyos vonatkozásai, a II. vháború alatti nyugati segélyszállítmányok)"
Tudsz oroszul, hogy ilyen butaságot állítasz?
,,A T-34 alváza-futóműve a BT továbbfejlesztése volt, a BT pedig egy Christie-alvázra épült."
A futómű Christie elvének tovább fejlesztésén működött (és ezt soha senki sem tagadta). Az alváznak (azaz a páncéltestnek) pedig halvány köze sem volt Christie tankjához, vagy a BT sorozathoz.
,,Talán nem kellene kapásból "városi legendának" minősíteni mindazt, ami nem fér bele a Te koncepciódba."
Ez nem az én ,,koncepcióm" hanem tények. Van erre szaktopik, és nem si egy. Ahol ez a legenda már legalább háromszor végig lett rágva.
,,Ettől függetlenül súlyos fenntartásaim vannak Iván szavahihetőségét illetően."
Személyes szoc. ,,Szavahihetőség" tekintetében az angolszászokat és franciákat még roppant nehéz űberelni.
Mindazonáltal az orosz mentalitás nem sokat változott. Amiről nem akarnak beszélni, arról ma sem nagyon-és főként nem igazán hihetően beszélnek. (Pl kassai bombázás, a mandzsúriai vagy a finn háború bizonyos vonatkozásai, a II. vháború alatti nyugati segélyszállítmányok)
A T-34 alváza-futóműve a BT továbbfejlesztése volt, a BT pedig egy Christie-alvázra épült. Akkor miről beszélünk ?
Talán nem kellene kapásból "városi legendának" minősíteni mindazt, ami nem fér bele a Te koncepciódba.
Még mielőtt menthetetlen oroszgyűlölőnek nyilvánítanál elmondom, hogy tisztelem őket a 2. világháborúban nyújtott teljesítményükért, valamint rajongok az orosz fegyverekért Már amennyire ezt a törvény lehetővé teszi. Ettől függetlenül súlyos fenntartásaim vannak Iván szavahihetőségét illetően.
A századforduló az igaz, amit viszont hiányolni szoktam épp a következők:
-mikor fogtak neki orosz oldalon a fejlesztésnek hogy 39-re kész volt, milyen volt a tender mert a nyugatiaknál ezek köthetők cégekhez ( Polte, Geco, Thun, Sako, stb) illetve pontos dátumokhoz, kiírásokhoz
-kb tudni hogy milyen infók alapján fogtak neki és milyen utat jártak be? Milyen egyéb kísérleti modellek készültek köztes lőszer kategóriában?
-vannak fura véletlenek vagy létezett valamilyen külső kooperáció?
Most szerzőkre nem emlékszem, de az 1950-es évektől egészen a 90-es évek végéig amerikaiak adtak ki egy rendkívül jó, 12 kötetes, kézifegyverekkel foglalkozó szakmunkát. Annak egyik kötete foglalkozott lőszerekkel, köztük a köztes lőszerek igen részletes történetével...
Ha sikerül elérni az ex nejemet még talán rá is tudok kérdezni a munka címére kiadójára és szerzőire...