Értem, köszi. Akkor valószínű, hogy a szokásos propaganda fogás esete lehet, tehát, hogy egy tényre, (perpill. Sumner Welles európai körútjára), lett ráültetve egy kamu sztori... ami az adott szituban jól hangzik, csak éppen nincs valág alapja...
A propaganda (haditudósító) részlegnél lehetett beosztva.
Nem kételkedem a katonai szakértelmében, de egyéb források híján túl nagy hitelt nem adnék ennek a fényképes sztorinak. (Én nem tudok róla, legalábbis.) Általában is némi fenntartással kezelném, önmagában nem nagyon hivatkoznék rá (főleg mert valszeg hivatkozások nélküli, forrásként tehát amúgy se használható).
1940 júniusában írta, tehát közvetlenül a hadjárat után. A munkaköréről szemérmesen csak annyit árul el, hogy "beosztva a haderő főparancsnokságához". A fordítás 1941 márciusában készült, vitéz Barabás Emil ny. (ez gondolom, nyugdíjast jelent), altábornagy által.
Mikor írta? Mert rövid internetes keresés után annyit találtam róla, hogy a Wehrmacht propaganda részlegének (vagy valami ilyesminek) a vezetője volt, a fordítója pedig egy m. kir. vezérőrnagy, a mostani magyar kiadás meg Gede testvérek. Nem lepődnék meg cseppet sem, ha ez valami háború alatti propaganda-kiadvány reprintje lenne.
Sziasztok!
Nem vagyok ugyan fanatikus, de a magam amatőr módján érdekel a történelem. A minap kölcsönkaptam egy könyvet, ami lényegében napról napra nyomon követi a "Fall Gelb" hadművelet, tehát a Benelux államok és Franciaország elleni német támadás napi eseményeit.
Az egyik bevezető fejezetében ez olvasható: (1940 márciusában) "Sumner Welles amerikai államtitkár Roosewelt elnök megbízásából Európába utazott, s az egyes hatalmakkal egy esetleges fegyverszünet, vagy békekötés lehetőségeiről tájékozódott. Körútján Párizsba is eljutott [...]. A francia L' Illustration címlapján leközölte a képet, melyen Reynaud [...] együtt ül Sumner Welles-el, s élénken társalognak. Előttük egy állványon van Európa térképe, melyen Reynaud nyilván Franciaország háborús céljait magyarázza. [...] Ha a térképet jobban megnézzük, látjuk rajta a határokat, melyeket Franciaország Németország legyőzése után Európában megvonni akart". Ezután a terület elcsatolások részletes leírása következik, majd: "Németország fele területére kisebbedne, s így is három államra, - Poroszország, Bajorország és Habsburg Ausztria, - osztanák fel. [...] Ez az újjászervezés Németország végét jelentette volna".
Megpróbáltam utánanézni, de nem igazán találok hitelt érdemlő forrásokat, illetőleg a L'Illustrationban állítólag megjelent képet sem sikerült felhajtanom, ezért fordulok hozzátok… Mennyire hiteles ez a sztori, és megtalálható valahol a szóban forgó kép?
* The first and most important document was the Declaration respecting Egypt and Morocco. In return for the French promising not to “obstruct” British actions in Egypt, the British promised to allow the French to “preserve order … and provide assistance” in Morocco. Free passage through the Suez Canal was guaranteed, and the erection of fortifications on part of the Moroccan coast forbidden. The treaty contained a secret annex dealing with the possibility of “changed circumstances” in the administration of either of the two countries. * The second document dealt with Newfoundland and portions of West and Central Africa. The French gave up their rights (stemming from the Treaty of Utrecht) over the western coast of Newfoundland, although they retained the right to fish the coast. In return, the British gave the French the town of Yarbutenda (near the modern border between Senegal and The Gambia) and the Iles de Los (part of modern Guinea). An additional provision deals with the border between French and British possessions east of the River Niger (present-day Niger and Nigeria). * The final declaration concerned Siam (Thailand), Madagascar and the New Hebrides (Vanuatu). In Siam, the British sphere of influence was limited to the basin of the River Menam (the Chao Phraya). The British withdrew their objection to the French introducing a tariff in Madagascar. Both parties agreed to come to an agreement which would “put an end to the difficulties arising from the lack of jurisdiction over the natives of the New Hebrides”.
Új-Fundland: A ny-i hosszúság ~60°, ill. az északi szélesség: 50° körül találod. 1949 óta tagja Kanadának.
S.O.S. nem tudom a választ, milyen pontokat tartalmazott az Entente Cordiale (1904) és hol a fenében van Új-Fundland?vhol kanada felé,de pontosan hol?:/
1., Mennyi idő alatt ért el Sevillából Kubába egy karakk a 16. században?
Karakkot elég ritkán használtak transzatlanti utazásra a felfedezések utáni időszakban. Sevillából átlagosan 60-70 nap volt az utazás karavellával vagy galleónnal.
2., Hány fős a karakk legénysége?
A karakk kis hajó, legénysége általában 40-60 fő körüli. A nagy, karakk jellegű hadihajók legénysége már 500 fő körüli, de pl. a Mary Rose vagy a Henri Grâce à Dieu már nem feltétlenül karakk, inkább átmenet a karakk és a galleón között. A válasz: attól függ, milyen és mekkora karakkról beszélünk:)
3., Hányan utazhattak összesen rajta?
A kora újkori vitorlások általában pluszban annyi ember vihettek, ahányan szolgáltak rajta. Kivéve persze, ha kizárólag hadicélokra használták, mert akkor minden felhasználható helyet kitöltöttek hadianyaggal és ellátmánnyal. Szóval a válasz: attól függ:)
Karakka: 1. Gondolom 20-25 nap. 2. Magellán ,,Victoria"-jan 286 fő volt a legénység, a ,,Mary Rous"-on 415 matróz és 285 katona (de ez nem a kereskedelmi típus volt), a XVI. század flamand kereskedelmi karakkon - 90 fő a legénység, a XVI. századi velencei karakkon 120 fő. Nincs konkrétum. 3. Nem tudom mennyit szállíthatott, az én német enciklopédiám 1200 főben szabja meg a maximális értéket.
Természetesen az átlagember nem akar háborút, sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, sem Németországban. Ez egyértelmű. De végülis az ország vezetői döntenek, és mindig nagyon egyszerű a tömeget meggyőzni, legyen szó demokráciáról, fasizmusról, ..., vagy kommunizmusról... Csak annyit kell tenni, hogy elmondod nekik, hogy megtámadták őket, kritizálod a pacifistákat a hazafiasságuk hiánya, az ország kiszolgáltatása miatt. Mindenhol ugyanígy működik.
Mivel nem vagyok profi fordító, álljon itt angolul:
Naturally the common people don't want war; neither in Russia, nor in England, nor in America, nor in Germany. That is understood. But after all, it is the leaders of the country who determine policy, and it is always a simple matter to drag the people along, whether it is a democracy, or a fascist dictatorship, or a parliament, or a communist dictatorship. ... All you have to do is to tell them they are being attacked, and denounce the pacifists for lack of patriotism and exposing the country to danger. It works the same in any country.
