Keresés

Részletes keresés

epilaci Creative Commons License 2008.02.17 0 0 351

Én a Szegedi Egyetemen végeztem biológusként, most a Pécsi Egyetemen PhD-zek. Elég sokat tanultunk természetvédelemről, és ezek alapján biztosan állíthatom, hogy már most is tömeges fajkihalás történik. Talán nem olyan feltűnő egyelőre, de a természetes kihalási rátánál 1000-szer gyorsabban pusztulnak a fajok! A várható fölmelegedést én nem merném kicsinek nevezni. Egy néhány fokos melegedés is óriási hatásokat vált ki. Még csak most kezdjük megérteni, hogy a társulásokban milyen finoman szabályozott minden, és bizony egy néhány fokos melegedés is óriási hatásokat válthat ki. Szerintem azért sem jó ez a nyugodt hang, mert sokakat talán arra ösztönöz, hogy ne is törődjenek pl. az energiatakarékossággal. Talán igaz, hogy már sokan foglalkoznak a klímaváltozással, de nem elegen. Még mindig kevesen figyelnek arra, hogy takarékoskodjanak az energiával, tömegközlekedést használjanak stb.

Ja, még valami a fajkihalásokról: eddig öt nagy fajkihalás volt a Föld története során, jeleneg van a hatodik.

Előzmény: Bigjim2 (347)
styx___ Creative Commons License 2008.02.14 0 0 350

ártani annyit árt, amennyit használ;

 

http://www.nasa.gov/centers/goddard/mpg/169068main_temp_anom_w_date_320x240.mpg

 

 

/// lehet tippeket adni, vajon a fenti sorozat következő 05/10/15 képkockája után vérvörösben úszik-e az egész világ ///

Előzmény: Lilla84 (349)
Lilla84 Creative Commons License 2008.02.10 0 0 349
Én úgy vélem nem árt a pánik keltés és a globális felmelegedés felfújása!
Az indokom pedig az, hogy az ember végre rájöhetne mennyi kárt okozott a Földnek, mennyire kihasználta azt, milyen mértékben aknázta ki, és semmit nem tett azért, hogy a tőle elvett dolgokat pótolja. Szerintem igenis fontos változtatnunk, mind a túlszaporodás ügyében mind pedig a mindennapi életében, gondolok itt a megújuló energia források használására, a szemét újrahasznosítására, és egyáltalán a természetre való figyelésre. Számomra igen is a legégetőbb probléma az éghajlat változás kérdése, és az, hogy meddig tudják még húzni az időt bizonyos országok, hogy beismerjék tenniük kell valamit (gondolok itt az Usa-ra, Kinára, Indiára).
Egy idő után az olajtársaságoknak is be kell látniuk más erőforrásokra lesz szükség és talán addigra nem fogják kiírtani az összes esőerdőt és Alaszka nemzeti parkjait sem.
Nem tudom kinek mi számít, te bennem egy világ fog öszeomlani mikor Velence, Holandia stb. elsűllyed vagy kihalnak a jegesmedvék.
Most hirtelen ennyi jutott eszembe, de sajnos már naponta gondolok erre a világot megrengető jövőképre, és sajnos ahogy haladunk előre az időben ez egyre csak rosszabb lesz.
styx___ Creative Commons License 2008.02.09 0 0 348
/// tessenek átnézni néha az olajcsúcs /peak oil/ fórumra is; ott számosak szerint megélhető időtávon belülre került a paradigmaváltások kora ///
Előzmény: Bigjim2 (347)
Bigjim2 Creative Commons License 2008.02.09 0 0 347
Attól függ, hogy mit értesz tömeges fajkihalás alatt, mert ha a szó szoros definíciót nézzük, akkor biztos nem lesz. Én olyasmire gondolok itt, mint pl amikor a perm végén kihalt a fajok 97%-a, meg hasonlók. Ilyesmik többtízmillió évente történnek, és viszonylag lassan, százezer évek alatt mennek végbe.
Valszeg vágom mire gondolsz, de ekkora probléma azért nem lesz. Nálunk és Európában nincs olyan sok specifikus faj, amik tényleg kihalhatnak egy kisebb éghajlatváltozáskor is.
Meg ugyebár ott van az a sajnálatos tény is, hogy a fajokat már eléggé megritkítottuk, viszont azok, amelyek megmaradtak, és amúgy is életképes populációt alkotnak, azok túlélik a felmelegedést, ami tényleg nem olyan gyors, mint sokan mondják.
Én az elte-ttk-n vagyok ötödéves, sok neves meghívott vendégelőadó tartott előadást a témában, és a legtöbbük szerint is sokan túlságosan felfújják a dolgot, fel lehet rá készülni (a Föld fejlett részein leginkább), a mezőgazdasági termelést át tudjuk állítani a kedvezőbb terményekre, lesz rá idő (csak persze lehet későn kapnak észbe).
Fontos a környezetvédelem persze, de rengeteg olyan dolog van, ami sokkal inkább befolyásolja most az életünket, több figyelmet érdemelne, de mindenki az éghajlatváltozással foglalkozik.
epilaci Creative Commons License 2008.02.08 0 0 346

Kedves Bigjim!

Örülök neki, hogy pártolod a CO2 kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvéseket. Ebben egyetértünk.

Ami a médiát illeti:

biológus végzettségű vagyok, viszonylag sokat foglalkozom ökológiával, és nagyon érdekel a környezetvédelem témája is. Tehát nem vagyok szakértő a témában, de azért hozzá tudok szólni, és van valami fogalmam róla. Amit viszont biztosan ki merek jelenti: tömeges fajkihalás sajnos várható. Az éghajlatváltozást a fajok kétféleképpen élhetik túl (abban az esetben, ha az életkörülmények annyira megváltoznak, hogy az a további túlélést nem teszi lehetővé). 1.: Adaptáció. Ismétlem, ez a fölmelegedés az evolúció sebességéhez viszonyítva rendkívül gyors, így a legtöbb faj nem képes hozzá alkalmazkodni. Ráadásul a fajokat már annyira megritkítottuk, hogy lecsökkent a genetikai változatosságuk: esetleg még egy sokkal lassúbb változáshoz sem tudnának alkalmazkodni. 2.: Elvándorlás. Ezt sajnos egyrészt megint a változás gyorsasága nehezíti (főleg a növényeknél, amelyeknek a terjedési sebessége lassú), másrészt a fajok vándorlását akadályozzák az emberi létesítmények, utak, városok, hatalmas területű mezőgazdasági területek.

styx___ Creative Commons License 2008.02.08 0 0 345

a lista végére;

a tartósan magasabb hőfokon virulensebbek lesznek a szélnek/víznek eresztett patogének;

Előzmény: epilaci (340)
Bigjim2 Creative Commons License 2008.02.08 0 0 344
Ne a médiából szedd az infókat, mert azok nagyon túlzóak.
Például felelőtlenség bármelyik tudóstól azt állítani, hogy ez mennyire a leggyorsabb felmelegedés, mivel pontos adataink kb 150 évre visszamenőleg vannak a Föld egy részéről. A mostani felmelegedést előre vetítve nálunk olyan lesz az éghejlet száz év múlva, mint most Firenzében. Másrészről annyira nem lesz gyors, hogy a mezőgazdasági termelés ne tudna alkalmazkodni az új viszonyokhoz. Tömeges fajkihalás pedig biztosan nem lesz, ahhoz nagyobb dolognak kéne történnie.
A tengerszint sem egyik napról a másikra emelkedik, nem fog senkit elönteni a víz, itt a hangsúly a humanitárius problémákon van, amit meg lehetne oldani, csakhát valszeg későn fognak észbe kapni.
A leginkább attók kapok hülyét, amikor azt mondják, hogy állítsuk meg a felmelegdést. Ez nem olyan dolog, amit meg lehetne állítani, erre fel lehet készülni maximum. Rengeteg pénz van az ilyen kampényok mögött, és sokszor a tudósok eredményeit is a politika határozza meg. Érdekes módon azon kutatások, melyeket olyan szervezetek finanszíroznak, amelyek érdekeltek a felmelegedésés mizériában, mindig azt hozzák ki, hogy 90-100%-ban az ember a felelős. Azok a kutatások, amelyeket pl az USA kormánya pénzel, azt hozzák ki, hogy teljes mértékben természetes folyamat, az embernek semmi köze. Ezért mondom, hogy nem érdemes ilyen forrásokra hallgatni.
Egyébként teljes mértékben pártolom a szén-dioxid kibocsátás csökkentését, meg az összes többi dolgot, amit szajkóznak, mert "talán" lehet lassítani a felmelegedést, meg amúgy se lenne rossz az emberiségnek meg a Földnek.
epilaci Creative Commons License 2008.02.08 0 0 343

Az, hogy a múltban már voltak éghajlatváltozások, csöppet sem nyugtatja meg azokat, akik a mostani miatt fognak meghalni. A múlttal jobb nem példálózni, lehet, hogy nem volt olyan nagy baj egy kisebb fölmelegedés, csakhogy akkor még nem élt 6,5 millárd ember a Földön, akiknek lakóhely és élelmiszer kell, ráadásul a korábbi éghajlatváltozások sokkal lassabban játszódtak le. Ezért azokhoz mindí az emberek, mind a többi faj jobban tudott alkalmazkodni. A mostani éghajlatváltozás viszont gyors, ami tömeges fajkihalást is okozhat, de olyan súlyos hatásai is lehetnek, amelyekre még nem is számítunk.

Való igaz, hogy nem lehet tudni, hogy a CO2 mennyit okoz a fölmelegedésből, az viszont biztos, hogy valamennyiért felelős. A tudósok többsége úgy gondolja, hogy 90% a valószínűsége annak, hogy a globális fölmelegedést az emberiség okozza.

jamaica2 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 342
Ha elolvad Gröndland és az Antarktisz 70 m-t fog emelkedni a tengerszint, ez valóban egy kissé érinti Bangla Desht.
Előzmény: Bigjim2 (341)
Bigjim2 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 341
Sok tény kevéssé ismert az éghajlatváltozással kapcsolatban:
Jelenleg (meteorológiai értelemben) jégkorszak van, ugyanis az a
jégkorszak definíciója, hogy a pólusokon összefüggő jégsapka van.
Ez kb. 2 millió éve van, a jég periodikusan előrenyomul és visszahúzódik (persze nem pontos időközönként).
Néhányan úgy gondolják, hogy az éghajlat alapoból állandó, pedig sohasem volt az. Az utóbbi kétezer évben is több jelentős éghajlatváltozás volt, amikre történelmi forrásokból lehet következtetni. Példaképpen nagyjából ezer éve Európában melegebb volt, mint manapság. Angliában vígan termesztettek szőllőt az akkori mezőgazdasági színvonalon, Vörös Erik meg nem véletlenül nevezte el Grönlandot úgy ahogy (zöldföld), mivel akkor a jégtakaró mélyebben volt a sziget belsejében. Aztán pont azért jöttek el onnan, mert lehűlés volt, és a tengeri utakat is elkezdték fenyegetni a dél felé úszó jégtakarók, amelyek addíg nem jutottak el odáig.
A nagy népvándorlás megindulásában is szerepe volt egy éghajlatváltozásnak, aminek következtében Belső-Ázsia egy jelentős területe elsivatagosodott.
Magának az éghajlatváltozásnak a folyamata annyira bonyolult és összetett, hogy a legnevesebb kutatók sem érthetik pontosan meg mi is mozgatja igazán. Minden bizonnyal nem csak a co2 az oka, de ezt elég könnyű mérni és múltbeli adatok is rendelkezésre állnak.
Persze vannak területek, amelyeket nagyon érzékenyen érint a legkisebb éghajlatváltozás is pl. Bangladesh, de nem fog akkora bajt okozni, ha már átesett rajta az emberiség és a környezet jónéhányszor.
epilaci Creative Commons License 2008.02.05 0 0 340

Kedves unartis!

Nem szeretnélek megbántani, de az álláspontod nagyon önző, és csöppet sem konstruktív. Lehet, hogy Te nem bánod, hogy kissé melegebb lesz, de nézzünk meg néhány egyéb következményt is! Afrikában a sivatagosodás miatt még többen fognak éhezni, Tuvalu (amelynek legmagasabb pontja 5 m-rel emelkedik a tengerszint fölé) víz alá kerül, az amúgy is szegény Banglades rizsföldjei az óceán alatt lesznek, kihal egy csomó állat- és növényfaj, Magyarországon nehezebbé válik a növénytermesztés, szélsőségesebbé válik az időjárás. Ugye megbocsátasz, hogy ezek után azt mondom, ezeket nem enyhíti, hogy Te jobban fogod magad érezni?

tompi03 Creative Commons License 2008.02.02 0 0 339
Mi van ha elértük a globális felmelegedés csúcspontját? Innentől már hülni fog a föld
Hóvihar Görögországban,Kínában,Brit szigeteknél,Észak Amerikába,Kelet Kanadában.
Nem lepődnék meg ha átfordult volna az a bizonyos skála
unartis Creative Commons License 2007.09.06 0 0 338

Kérdezd meg a nagymamád, vagy nagyapád, vagy nézd meg a magyar meteorológiai szolgálat adatbázisát, biztosítalak arról, hogy volt már ilyen enyhe tél, és lesz is még a következő 1-200 évben

Hajlamosak vagyunk elfelejteni 1-2 generáció alatt az enyhe napokat...

Én is emlékszem olyan karácsonyra(nem a legútóbbira), hogy +20 c° mértünk, igaz fújt a szél, de enyhe idők voltak...

Előzmény: Törölt nick (332)
unartis Creative Commons License 2007.09.06 0 0 337

Sziasztok!

 

Érdekes a téma! De nem az utolsó jégkorszak utáni felmelegedés időszakát éljük?

Én nem aggódok a felmelegedés miatt, mert nem kedvelem a hideget.

Na meg az sem bizonyított, hogy nem egy ciklusról van szó, most tartunk a melegedő periódus felé, mindenki globális felmelegedésről siránkozik. A jégkorszakok előtt a Kárpát medence szubtrópusi klímájú volt, nem bánnám, ha enyhülne a klíma..., ha most is szubtrópusi lenne a klíma, senki nem problémázna azon, hogy miért ilyen meleg, vagy miért ilyen magas a tengerszint, a jégkorszak vége óta emelkednek a világtengerek, valahova kell fólyjon az, a sok olvadékvíznek!

cserni Creative Commons License 2007.08.01 0 0 336
Újonnan induló weblapra várunk linkajánlatokat a boda.gergo@gmail.com címre. A linkek témája a desktop gridek, BOINC és projektei legyenek. Segítségeteket köszönjük
Epstein dr. Creative Commons License 2007.05.20 0 0 335

43 Celsius-fokos nyarak is jöhetnek az USA-ban

 

Origo, 2007. május 17., csütörtök, 9:35

 

 

Egyre melegebb nyarakkal számolnak amerikai klímakutatók az Egyesült Államok keleti részén. Egy tanulmány szerint a század végére a napi maximumok nyaranként több mint 5 fokkal meghaladhatják az eddigi átlagot, és egyes területeken akár 43 Celsius-fokos csúcshőmérsékletre is lehet számítani.

 

A klímaváltozást a globális modellek a földi átlagértékekre jelzik előre. A lokális változásokat egy-egy földrészre vagy akár kisebb régiókra már nehezebb meghatározni. Éppen ezért a nemzeti és regionális klímakutatások középpontjában a klímaváltozás területi lebontása, illetve az adott térségben megjelenő tényleges változások meghatározása áll.

 

Az Amerikai Meteorológiai Társaság egyik folyóiratának áprilisi számában a kontinensnyi ország éghajlatának alakulását elemezték századunk második felére vonatkozóan. A kutatás arra az eredményre vezetett, hogy az USA keleti vidékének jelenlegi 27-29 oC-fokos átlagos nyári maximumai 32-35 oC fokra emelkednek 2080-ra. Rendkívüli nyarakon, mikor az átlagosnál jóval kevesebb a csapadék, az olyan városokban, mint Chicago, Washington vagy Atlanta, 38-43 oC-fokos csúcshőmérsékletekre lehet számítani a század végén.

 

A fenti következtetésekre az utóbbi 30 év felszíni hőmérséklet- és csapadékadatainak elemzésével jutottak. Az adatok összefüggéseit felhasználva talajállapotot, légköri és óceáni paramétereket tartalmazó időjárás-előrejelző modellt alkalmaztak, melyet a NASA Goddard Űrkutató Intézete által kifejlesztett globális modellel kapcsoltak össze.

 

A globális modell - amelyet az idei IPCC- (az ENSZ klímaváltozással foglalkozó testülete) jelentések elkészítéséhez is felhasználtak - az üvegházgázok különböző koncentrációi mellett meghatározta a nagytérségű cirkuláció, a ciklonok és anticiklonok jövőbeni változásait. Mivel az időjárás-előrejelző modellek futtatásához különböző mérési adatokra lenne szükség, a jövőbeni állapotok modellezését úgy oldották meg, hogy a mérési adatokat az IPCC jelentéshez is használt globális klímamodell előrejelzett értékeivel helyettesítették.

 

A módszer legfontosabb előnye, hogy a globális modellek által szolgáltatott átlageredmények helyett a kisebb földrajzi területeken tényleges hőmérsékleti értékek megbecsülésére is alkalmas. Így meg lehet vizsgálni, milyen különbségek adódnak a jövőben a felszíni hőmérsékletekben a nedvesebb és szárazabb nyarak között.

 

A több évtizedes mérések alapján erős összefüggést találtak a Csendes-óceán nyári félévben mért felszíni vízhőmérséklete és az Egyesült Államok keleti vidékének azonos időszakban regisztrált léghőmérséklete között. Az átlagosnál hidegebb víztömeg esetén ugyanis gyakran épül fel anticiklon az USA keleti felén, ami megakadályozza a frontok betörését, így végső soron száraz időjárást eredményez. A száraz nyarakon pedig a nappali hőmérsékletek magasabbak az átlagosnál.

 

A globális modellekben a nagy átlagolásoknak köszönhetően nem jelenik meg az óceán vizének hőmérséklete és az extrém hőség közötti összefüggés, következésképpen a szélsőséges értékek jövőbeli alakulása almodellek beépítése nélkül nem modellezhető.

 

A hőmérsékleti maximumok több mint 5 fokos növekedését egyébként a szén-dioxid évi kétszázalékos növekedése mellett jelezték a modellek. Ez a két százalék akkor áll fenn, ha a kibocsátás korlátozása nem történik meg.

Törölt nick Creative Commons License 2007.01.07 0 0 334
Költözz északra! Finnország, Svédország, uniós államok. Járhatsz nyakig hóban, latyakban. Lefagyhat az orrod, füled. Ha neked ez kell, akkor.... tégy róla. De nekem tökéletesen megfelel a mostani időjárás, sőt  a valamivel délebbi méginkább. De gustibus.....-:)
Előzmény: Törölt nick (332)
pint Creative Commons License 2007.01.07 0 0 333
ez előtt az érvelés előtt meg kell hajolni. a felkiáltójelek száma meggyőző.
Előzmény: Törölt nick (332)
Törölt nick Creative Commons License 2007.01.07 0 0 332
Valami okoska itt írogatta nekem múltkor,hogy ugyanmár semmi gond nincs itt az éghajlattal,hiszen mikor romániában volt a nagy fegyveres összetűzés,akkoris decemberhez képest pulcsis idő volt.Na,attól az okos embertől kérdezem,hogy melyik télen volt eddig olyan,hogy októbertől januárig egy nagy kalap okádék volt az idő?Merthogy eddig 4 hónapból 4 volt elcseszve ezzel a gyökér szargalacsin hőmérséklettel.El lett baszva az éghajlatunk.Nézzetek már körül.Minden nyáron megdől a rekord.Én már nem is akarom ezt a nyarat itt tölteni.Ki kíváncsi arra,hogy 3 hónapig aludni se lehet?MOCSKOS KÁNIKULA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
vitaminek Creative Commons License 2006.12.25 0 0 331
Off
Ha megnézed, a legtöbb hozzászólást én tettem ott is!

De ne froclizzuk egymást.
Tegnap indítottam egy topikot "A tornádokról" címmel. Szivesen látnálak ott, de sajnos, valahogy törlődött .
Arról lett volna szó benne, hogy milyen összetevőkből jöhet egy tornádó, egy ciklon óriási energiája, teljesítménye.
Majd egyszer újra elinditom talán.

Van egy másik topik ötletem is.
A föld védelme kozmikus katasztrófák ellen.
Tele vagyok ötletekkel, tervekkel.
Tudom persze-Ti is.
Kiváncsi vagyok, van e ilyenekre vevő?

On
Előzmény: rosenkrantz (330)
rosenkrantz Creative Commons License 2006.12.23 0 0 330

Egyszerűen nem igaz az az állításod, hogy

 

 alig érdekel valakit, amit írok,

 

itt a saját topikod, marha sok hozzászólóval:

 

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9121079&la=62412957

 

 

Előzmény: vitaminek (329)
vitaminek Creative Commons License 2006.12.23 0 0 329
Rosenkrantz
Már többször előfordult, hogy magyarázkodnom kellett neked.
Megtisztelő a figyelmed irántam.
Tényleg, alig érdekel valakit, amit írok, rajtad kivül.
Pedig ott van pld, az árapály kérdése, naprendszerünk időbeli változásai.
Most a tornádóról szeretnék irni, egy érdekes magassági kritériumról.
A hatványösszegek elmélete, az is sok szempontból érdekes.
Hogy a fényzárt Univerzumunkrat ne is említsem.
Tettél fel már kérdést legalább? Nem emlékszem.

Előzmény: vitaminek (328)
vitaminek Creative Commons License 2006.12.23 0 0 328
Rosenkrantz
Az igaz, hogy sok minden van a neten.
Az én kérdésem viszont a fórumnak szólt, és te nem válaszoltál rá.
Miért melegszik, miért nem hűl a Föld a gázok miatt?
Nem tudod?
Akkor a kérdésem helyénvaló volt.
Ha tudod, könnyű lett volna megválaszold.
Pont azokért, akik most jönnek ide elsőre.
Előzmény: rosenkrantz (326)
vitaminek Creative Commons License 2006.12.23 0 0 327
Igazad van.
Poénnak gondoltam.
Kitöröltethetném.
Előzmény: rosenkrantz (326)
rosenkrantz Creative Commons License 2006.12.23 0 0 326

Ha pedig valaminek csak egy oldala van, az nem tudomány, hanem politika.
A politika pedig a háború folytatása, csak aljasabb eszközökkel. :-(

 

Nem lehetne, hogy a politika topikok valamelyikében süssed el ezeket a kétségtelenül originális, de a tudományhoz túl közel nem álló nézeteidet?

 

Nem válna hátrányodra ha használnád az internetet a téged kínzó problémák (elnyelés, kisugárzás, ...etc) megoldása felőli tájékozódásra. Van pl. a Google. Meg a Wiki. Még az Enc. Brit. is fönn van a neten.

 

Nem cikizlek, de ez egy nyilvános fórum, sokan olvassák. Hátha van aki innen meríti az első információit. Nem kéne megszivatni.

Előzmény: vitaminek (324)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.23 0 0 325
Kissé komplikáltan fejezted ki magad, de alapvetően helyesen!-:)))
Előzmény: vitaminek (324)
vitaminek Creative Commons License 2006.12.23 0 0 324
Hallani hallottam, de rosszul láttam :-)

A gázok sugároznak, elnyelnek, különböző hullámhossz tartományban eltérően.
Van pld. ami az ibolyántúli sugárzást képes elnyelni, igen magasan- ezt csökkenti az "ózonlyuk".
Így az ibolyántúli sugárzásnak eddig is csak kis része jutott a földre, aminek igen örülünk.
Tehát a légkör összetétele, vastagsága, hőmérséklete, sűrűség és koncentráció elosztása számít.

A légkör különböző magasságában ezek különbözőek.
Így nem mindegy, hogy milyen magasságban mi változik, mitől és hogyan.
Legalább is, így gondolom.
Én csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ezekkel a földfelszín hőmérséklete is szabályozható, úgy , hogy egyik pillanatban Gröndlandon, a másikban meg nagy Szaharában legyünk.
Ilyen változatokról pedig nem hallok, csak "üvegházról", amit egyébként közepesen ismerek...
Ha pedig valaminek csak egy oldala van, az nem tudomány, hanem politika.
A politika pedig a háború folytatása, csak aljasabb eszközökkel. :-(
Előzmény: Törölt nick (321)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.22 0 0 323
mellesleg a felhő apró esőcseppekből illetve jégkristályokból áll és azt már felmelegitheti a Nap!
Előzmény: Törölt nick (321)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.22 0 0 322
Köszi, ez már túl "fizikusan" van számomra.-:))
Előzmény: vitaminek (320)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!