Keresés

Részletes keresés

Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2017.07.08 0 0 56904

Egyébként miért tippelsz arra, hogy aki nem akar tyúklépésben lemenni a Getéről, az egyúttal egy felelőtlen és gátlástalan alak, aki fellök másokat, aztán otthagyja őket megállás nélkül, a cserbenhagyás bűncselekményét elkövetve? Nekem kicsit erős ez a logikai ugrás.

Előzmény: Smith W. (56902)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2017.07.08 0 0 56903

"az egyik a Nagy-Kevélyről lefelé vezető út, a Kevély-nyeregig"
Egyszerű: sokkal fárasztóbb lassan menni, energiát kell tenni a fékezésbe. Nekem legalábbis.

 

Gete lefelé: sokkal magabiztosabban, ügyesebben megyek le az átlagnál. Ha egyáltalán nem próbálok előzni, csak állok a sorban, mint egy okmányirodában, az legalább tíz perc kiesés. Plusz mint az előbb, fáraszt a lassúság, energiám megy el rá, és türelmetlen is vagyok, amit egyébként nyilván másokra is átsugároznék. Ha kicentizem a pihenőimet, ha nem állok meg valahol, hogy ne veszítsek időt, miért kéne 10 hasznos percet eldobni a semmibe és lefárasztani magam csak azért, hogy cammoghassak a sorban? bizony előzni szoktam, ahol lehet, és meg szoktam kérni azokat, akik szemmel láthatóan úgyis lassabban akarnak menni nálam, hogy engedjenek el, és még soha senki nem löktem fel és nem veszélyeztettem. Ahol nem tudok előzni veszélyeztetés nélkül, ott nyilván kivárom a következő lehetőséget.

 

Ezen a két helyen mindig nagyon gyorsan szoktam lemenni, pedig még csak egyszer indultam futva. Úgy lehet, hogy mások a szempontjaink. a Rákóczi úton is ugyanúgy megelőzöm a csatárláncban cammogókat. Ha ők lassan akarnak menni, attól nekem miért kéne? Bizonyára nekik sem az hozza meg az elégedettségüket, ha engem is feltartanak és belassítanak.

 

Régi szép idők, amikor még Csillaghegyen is a Mátyás király útról indultunk...

 

A Mátrabércen tényleg sokkal súlyosabb a helyzet, bár azért nem folyamatosan a Kékesig, Volt olyan, ahol hosszan kellett mennem eléhezve, mert nem volt annyi hely, hogy félreálljak elővenni a kaját...

Előzmény: Smith W. (56902)
Smith W. Creative Commons License 2017.07.08 0 0 56902

Az elmúlt pár hét néhány témájáról egy-két gondolat.

 

Motiváció a Kinizsi után:

Nekem valahogy magától értetődő a sport, valahogy úgy része az életnek mint az evés, alvás, vagy ahogy egy könyvet olvas az ember lefekvés előtt. Hogy éppen mit csinálok nagyobb intenzitással, az sok mindentől függ, e tekintetben a Kinizsi azt jelentette sokáig, hogy tavasszal teljesítménytúrázok, készülés gyanánt. Idén inkább túráztam, kevés teljesítménytúrán voltam. Pár dolog szezonális: síelés (ez talán érthető okból), úszás (ez főleg a Balaton-átúszás miatt). A futás és az edzőterem viszont egész évben "terítéken van".

 

Elengedés-nem elengedés:

Általában nem szokott probléma lenni, a futók ügyesen megoldják, még a leglehetetlenebbnek tűnő helyeken is. A Kinizsin én két helyen nem értem a rohanást, az egyik a Nagy-Kevélyről lefelé vezető út, a Kevély-nyeregig. Itt még sokan vagyunk együtt, de szerencsére azért van elég hely a legtöbb részen. Itt direkt lassan megyek, mert kiszámoltam már párszor, hogy a sietéssel kb. 3 percet nyerek, ami nekem nem éri meg, mert elég veszélyes a terep. De tiszteletben tartom, hogy valaki siet, ezért is szoktam azt csinálni, hogy a "nagyobb íveket" választom, hogy akinek sürgős, menjen. Pont a nyereg előtt van egy egyemberes rész, kb. 30 másodperc alatt végig lehet menni rajta. Itt volt olyan, hogy valaki elégedetlenkedett, de akkor és ott nem voltam rendes.

A másik hely a Getéről lefelé. Ezt szerintem nem kell magyarázni. Itt sem értem a rohanást, egy hiba nagyon komoly sérülést okozhat annak, aki elöl van. És ahogy tippelem, a siető nem fog valószínűleg megállni segíteni, az esetleges felelősség vállalásáról nem is beszélve.

Az elengedés a Mátrabércen tud nagyon problémás lenni, ahogy tapasztaltam. Főleg a Kékestetőig tartó részen.

 

A másik zavarása:

A kopogó bot elég idegesítő valóban (főleg éjjel, hajnalban, amikor fáradtabb vagy), de igyekszem toleráns lenni. Szólni nem szoktam, legfeljebb csúnyán nézek, de alapvetően megértem, mert tudom, hogy a botozás ritmust is ad a gyaloglásnak.

Ami jobban zavar, az a mögöttem haladó kézben tartott lámpája, amelyet lóbál az illető, előttem meg olyan a lámpafény, mint egy keresőreflektor csóvája. :)

 

Szemetelés:

Ahogy láttam, nem volt sok szemét, bár főleg a mezőny első felében haladtam. Szerintem nagy része olyan, hogy kiesik a csokipapír a táskából meg hasonló. Nekem is kiesett egy flakonom a löszfalnál, nagyon rossz helyen, de visszaléptem érte.

Persze tudom, hogy sok erdőbe nem való ember is van a túrán, pl. olyan, aki már a HÉV-en kidob valamit az ablakon...

 

 

Ezek nem merültek fel, de azért pár szót mondanék róla.

 

Zenehallgatás nyilvánosan:

Ezt megdöbbenve tapasztaltam, nem is értem. Az, hogy nekem nem tetszik, amit hallgat, az egy dolog. De tényleg nem merül fel benne, hogy ezt nem kellene? Idén két ilyenbe is belefutottam.

 

A legmagányosabb szakasz:

Dorogon a Mátyás király utcában. Egy lélek sem volt rajtam kívül. Nem feltétlenül ezért, de nekem nagyon tetszik az az utca. :)

CsST Creative Commons License 2017.07.07 0 0 56901

Sajnos úgy alakult hogy idén nem tudok ott lenni a Szuperkatlanon személyesen, de jó túrázást hétvégére mindenkinek!

kéktúrista Creative Commons License 2017.06.30 0 0 56900

Én is gratulálok neked!

Biankának is sikerült. A romtemplomnál, amikor zoknit cseréltem lemaradtam tőlük, így kicsivel korábban értek be a célba. 

 

Tibinek megígértem, hogy jövőre együtt megyünk. Most, hogy már megvan, tartom benne is lelket. 

 

Utána Marcikám lesz 16 éves és jönni akar. Szóval a következő évekre lehorgonyoztam.

Előzmény: München11 (56899)
München11 Creative Commons License 2017.06.30 0 0 56899

Gratulálok!

 

Nem könnyű elengedni a társat/társakat, de ha teljesítésről van szó, nincs más megoldás.

Idén is sokan beleestek ebbe a csapdába, köztük budapesti ismerősöm is, igaz, ő még meg is sérült a tetejében.

 

Amúgy én is hajszálpontosan 22:30-al értem be Tatára. De ez nem számít, csak az élmény.

 

Le a kalappal Bianka előtt:-)

Idén sikerült neki?

Előzmény: kéktúrista (56898)
kéktúrista Creative Commons License 2017.06.29 0 2 56898

Hajnali 5 órakor már a Metrón ülünk. Az 1. jelzésű villamoson már túrabotos, hátizsákos emberekkel találkozunk. A Békásmegyeri héven pedig hemzsegnek a próbatételre indulók. 

 

Békáson kis időre elválunk sógorommal. Ő lecsúszott a nevezésről és várólistásként kapott értesítést, hogy indulhat. Így azonban kétszer kell sorban állnia. Amíg ő nevez én fogom a helyet az indító asztalnál. Amikor odaérek csak páran vagyunk, de hamarosan tömött sorokban állnak az elszánt emberek. Viszonylag elől állok. Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy valaki szólít a párhuzamos sorból. Régi repülős társam az, Kasza Tibi. Üdvözöljük egymást, de többet nem is láttam a túrán. Amíg előre engedtem pár embert, mert Tibit meg akartam várni, addig ő messzire jutott, és mint többszöri teljesítő sokkal gyorsabb is volt nálam.

 

6:45. Pecsét a lapunkon, és pittyegett az mágneskártyánk. Hajrá. Elindultunk. Közös örömünk nem tartott túl sokáig. Többször megbeszéltük, hogy elfogadjuk a tapasztaltabbak tanácsát és nem várunk egymásra. Mindenki a saját tempójában halad. Ha tudunk együtt, az jó, de semmi erőlködés. Korábban nekem kellett Tibort visszafogni, hogy nem az elején kell legyalogolni a távot. Osszuk be az erőnket. Most azonban a tömeg engem is magával ragadott és a jó bevált tempónál gyorsabban haladtunk. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar elválunk, de a Kevélyre felfelé utánam szólt, hogy menjek nyugodtan, neki meg kell állnia egy kicsit. Mint utóbb kiderült, túlságosan megpakolta a hátizsákját olyan dolgokkal amit korábban nem cipelt ilyen mennyiségben. Közel 5 kilóval több teherrel indult mint amivel edzettünk. Telefonon tartottuk a kapcsolatot, egészen a Getéig, ahol kifordult térde miatt feladni kényszerült.

 

Mindenhol azt olvastam, hogy azért sem kell aggódni az ilyen elválás miatt, mert mindig lesz aki éppen az én tempómban halad. Így is volt. Kicsit a szokásosnál gyorsabban mentem, valamivel 5 km/h sebességnél gyorsabban, amikor rám köszönt egy velem egyidős úr. Hosszú-hegyig együtt baktattunk. Kiderült róla, hogy ő is első teljesítő. Mélységi felderítőként szolgált valamikor, ahonnan elengedték a Kinizsi 100 túrára, de mivel inkább a családjával töltötte a hétvégét, és később ez kiderült, fogdába is zárták miatta. Így 30 évvel később vezekelni jött.

 

A Pilis-nyereg 5 órán belül megvolt. Nagyon jó idő, legalábbis nekem. Még mindig gyorsabb, mint az edzéseken. Kesztölcön megállok az első kútnál. Vizet tankolok, mert fogytán a készlet. Megterveztem a vízvételi helyeket. Ez volt az első. A falu, illetve a Polgármester Úr ajándéka a fröccs és a levendula szörp. Alkoholt nem mertem inni. Nem próbáltam korábban, és itt nem mertem. Maradt a szörp, és a pogácsa. Ezek is csak módjával, mivel nem csak az ivást és vízvételt terveztem meg, hanem egy kardiológus, triatlonos, kávémestertől azt tanultam, hogy egy ilyen igénybevételnél óránként 30-40 g szénhidrátot kell pótolni. Félóránként pedig inni. Nem várjuk meg sem az éhezést, sem a szomjazást. Többször kipróbáltam, és nekem bevált. Tartottam magam hozzá.

 

Dorog felé nem volt árnyék. nyílt terepen bandukolt a társaság az egyre nagyobb melegben. A kesztölci kútnál váltottunk pár szót egy kedves hölggyel, aki most mögöttem jött és elkezdtünk beszélgetni. Biankának hívják. Most 15. alkalommal vágott neki, pedig eddig csak egyszer sikerült. Micsoda kitartás. Fantasztikus emberekkel vagyunk körülvéve. Mivel hasonló tempót diktáltunk, sokat mentünk később is együtt, kis időkre elválva.

 

Dorogon már éreztem a fejemen a nap hatását. Néha picit szédelegtem is. Sapkám otthon maradt, és ekkor vettem észre, hogy a kikészített tartalék póló is. Kerestem az árnyékot, de a Getére fel, legalábbis az elején nincs ilyen. Bianka tanácsára fejemre kötöttem a polár pulcsimat.

 

Kedves olvasó, aki kuncogtál magadban, amikor láttál a hegyen, a pulcsival a fejemen. Én voltam. nagyon kellett, hidd el nekem.

 

Ez egy kicsit hosszabb írás lesz, és fotókkal sem tudom megtörni a sorokat. Egy készült összesen. Nem akartam semmivel időt veszíteni. Még az óránkénti étkezések is elő voltak készítve az övtáskámba, hogy ne kelljen megállni elővenni. próbáltam mindig lefelé majszolni, és tempó-tempó, ahogy a gyerekeim mondták.

 

Azért a Getén megpihentünk pár percre. Bianka új tanítása: a lecserélt zoknit ne rejtsem el, hanem kössem ki a hátizsákomra. megszárad és jó lesz egy újabb cserénél. Mondtam én, hogy nem túl kellemes az illata, de könnyen leszerelt azzal, hogy elhihetem, hogy itt mindenki otthon hagyta a kölnijét. Elhittem.

 

Sógorom induláskor hívott, és jelezte, hogy bár a Kétágú-hegynél megrándult a térde, jön felfelé. Hívjam, ha leértünk, hogy milyen az igazi mumus. A Nagy-Gete nyugati oldala, lefelé.

 

Nem tűnt nehéznek. Nagyon féltem tőle, mivel mindenki riogatott. Sajnos Tibi már felfelé feladta, és visszafordult.

 

Újabb napos rész. Árnyék még csak elvétve sincs. Levettem a pólóm és a fejemre kötöttem. Pulcsi a vállamra, amit a hátizsák tart, hogy ne égjek le. Igen mókás lehettem. Obi-Wan Kenobit idéztük. Nem számít.

 

Tokod felé egy akár ismerősnek is mondható arc. Nagyon kicsi a világ. Újabb pilóta társ, bár korábban nem mutatkoztunk be egymásnak. Kicsit "hajóztunk" ahogy mifelénk mondják. Repülésről beszélgettünk. Tokodnál váltunk el, amikor ismét beértem Biankát. Mogyorósbányáig együtt mentünk, majd Bányahegyen teázva verődtünk ismét össze. Innen a sötétben lámpázva bevettük még a csapatba Viktort. Egészen a Szent Péter templom romjáig, illetve pár száz méterrel előtte, együtt mentünk. Itt nekem zoknit kellett cserélném, mert azt éreztem minden lépés fáj. Valójában korábban kellett volna, de már nem mertem megállni, mert nehéz volt az indulás, ha megpihent a lábam. A vízhólyag a talpamon azonban megrémített. Ezért fájtak a lépések. A romok után azonban a homokos talajon nagyon felgyorsultam. Azt hittem ez így megy a célig, de hamarosan ismét kövek, majd Bajtól betonút. Már a lefelé is fájt. Megfordult a fejemben, hogy itt most lefekszem és addig nem kelek fel amíg be nem gyógyul a seb a talpamon. Azonban amikor az órámra néztem azt láttam, hogy 3 óra maradt a hátralévő 5 kilométerre. Gondoltam mászva, könyökkel is behúzom magam ennyi idő alatt. Erre azért nem volt szükség.

 

22:30 perc alatt, fáradtan, de boldogan, beértem a célba.

kéktúrista Creative Commons License 2017.06.29 0 0 56897

A Kék túránál most egy kicsit elvitt a Kinizsi felkészülés. Nem olyan régen kezdtem. Sajnos az eredi terv valószínűleg picit csúszik, de ...

Mindjárt csatolom a beszámolót.

Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2017.06.29 0 0 56896

Akkor bennem van a hiba.

Előzmény: Ermak (56894)
Csóványos Creative Commons License 2017.06.29 0 0 56895

Az első Kinizsin 1981-ben egy kb negyven éves szikár férfi /én 25 éves voltam/ lámpa nélkül teljesítette. Sötétben -ami akkor kicsit tovább tartott, mert szeptember eleje volt - általában mögöttem ballagott modern dorkóban /tenisz cipő/ Én pedig kényelmes utcai cipőt viseltem 41-eset, ma 44-est hordok. Dédimamám zceblámpáját vittem.  Világháborús kenyeres hátizsák volt rajtam, elég kényelmesnek bizonyult. Nagyon szép idő volt. Esőben otthon maradtam volna.

 

Előzmény: Öregnándi3 (56888)
Ermak Creative Commons License 2017.06.29 0 0 56894

Ha ez valamennyire megnyugtat: értettem az első hozzászólásban is, mire gondolsz. 

Előzmény: München11 (56893)
München11 Creative Commons License 2017.06.29 0 0 56893

Nem-nem:-)

A Gerecse nem esett ki, a legvégére tartogatom, persze majd kétezerhuszon valahányban.

A hegység erdőinek állapotára céloztam. Kőszeg környéke mintha egy teljesen más világ lenne. Az utóbbi idők legnagyobb élménye volt természetjárás szempontból.

 

Helyesebb lett volna érthetőbben fogalmaznom.

Előzmény: Sánta Kutya (SK) (56892)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2017.06.28 0 0 56892

Akkor egyáltalán nem értelek. úgy értettem, hogy a Gerecse kiesett a kéktúrából.

Előzmény: München11 (56891)
München11 Creative Commons License 2017.06.28 0 0 56891

Pusztamarót előtt, pl.?

Errefelé élek, és bár sok tájegységet járok, sajnos van összehasonlítási alapom.

Persze lehet másképp is látni, én nem tudom....

Persze nem Dorog irányából kellene megítélnem, de én innen látom.

Erdő karbantartás, vadgazdálkodás, ezek voltak a helyi erdész hozzászólásai, 2 sör között.

?? Na ja..

Neked van ötleted?

A fagy, és szélkárt hagyjuk.

 

Előzmény: Sánta Kutya (SK) (56890)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2017.06.28 0 0 56890

Hogyhogy?

Előzmény: München11 (56889)
München11 Creative Commons License 2017.06.28 0 0 56889

Olyan nincs, hogy lassú vagy. Ha időben beértél, akkor sikeres voltál.

Amúgy irigyellek a kéktúrista névért,nyilván komolyan csinálod, nekem baromi lassan gyűlnek a pecsétek:-)

Azért a múlt héten bejártam a Kőszegi-hegységet, ritka eset 70 környéki km-t egyben letolni, de imádtam azt a csodálatos erdőt.

Sajna a Gerecse már elveszni látszik ilyen téren:-((

Előzmény: kéktúrista (56886)
Öregnándi3 Creative Commons License 2017.06.28 0 0 56888

Megnyugodtam.

Nem csak én kattantam be 50 évesen, hogy Kinizsiket kell mennem.

Bár nekem 50 évesen a nulladik K100 volt, amelyiken csak Mogyorósig mentem. Nem is volt terv, és nem úgy voltam öltözve (értsd pl. nem volt lámpám), és mákom volt, mert akkor éjjel özönvizes vihar volt. Aztán mikor 51 lettem, akkor meglett az első.

Menjetek

Előzmény: kéktúrista (56886)
_ZE Creative Commons License 2017.06.28 0 0 56887

"A folyamatos haladást tűztem ki célként." - a jól ismert és hasznos "KET", azaz könyörtelen előrehaladás technikája :-)

Előzmény: kéktúrista (56886)
kéktúrista Creative Commons License 2017.06.27 0 0 56886

Már szerkesztem, tehát hamarosan jön a beszámoló.

A linket köszönöm!

 

Nekem ez volt az első Kinizsi 100 túrám. (Biztosan nem az utolsó.) Így csak a korábbi teljesítménytúráimhoz tudom hasonlítani. Azokhoz képest és az elvárásaimhoz képest is nagy élmény volt. 

 

4 éves korom óta túrázom, és tavaly voltam 50. Sok túrát szerveztem, családnak, osztálytársaknak, kollégáknak, de csak tavaly fogalmazódott meg bennem a vágy a Kinizsi 100 után. Korábban vitorlázó repültem és velük telente sokat jártuk a hegyeket. Az egyik lány mindig azt mondta, hogy könnyű a Jóri Tominak ( 2 méter magas, nagy léptű srác, aki mindig elől járt), mert ő még a Kinizsi 100 túrát is megcsinálta. Egyszer csak beugrott, hogy miért csak neki legyen könnyű?

Így kezdődött tavaly nyáron. 

Az Országos Kéket edzés miatt választottam. Legyen változatos a felkészülés. 

 

Sokat olvastam, videókat néztem a százasról. Egyre hosszabb túrákat csináltunk, a sógorommal, aki szintén elindult. 

 

Nekem nagyon pozitív az élmény. Több emberrel megismerkedtem. Mindenki segített. Beszélgettünk. A szervezéssel sem volt bajom. Vittem mindent ami kellett, így minden amit kaptam csak plusz volt. 

 

Én a lassabbak közé tartozom. A folyamatos haladást tűztem ki célként. A futók engem is előzgettek. Amikor tudtam hamar félreálltam. Talán picit zavart, de hamar túl lettem rajta magam, hogy volt akit minden ellenőrző pont után el kellett engednem. Én mentem, ő pihent, majd félreálltam, ő elfutott, és kezdtük elölről. Azonban a tempója, taktikája mindenkinek más. Ezt pedig elfogadom.

 

Hamarosan teljes beszámolóval jelentkezem.  

Előzmény: asciimo (56885)
asciimo Creative Commons License 2017.06.27 0 0 56885

szia

 

akkor rögtön indithatsz egy beszamoloval, meg mi tetszett mi nem, mert mar ugyis reg volt beszamolo, most mar csak cseveges van...

 

Nickneved alapjan nezz at majd ide:

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9012640

 

 

Előzmény: kéktúrista (56883)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2017.06.26 0 0 56884

Százasok? Mi? Papírunk van, hogy nem.

Előzmény: kéktúrista (56883)
kéktúrista Creative Commons License 2017.06.26 0 0 56883

Sziasztok Százasok!

Először is megköszönöm nektek az elmúlt időben kapott sok információt, és tanácsot. Miközben készültem az idei első Kinizsi 100 túrámra sokat olvastalak titeket, csak valahogy nem vitt rá a lélek, hogy regisztráljak. Most, hogy sikerült és ti még mindig itt vagytok, megtettem. 

Nagy Laci

sznuupi Creative Commons License 2017.06.23 0 0 56882

19h, Csónakház u. 7. 

II/5

Előzmény: olahtamas (56880)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2017.06.23 0 0 56881

Gondolom, a kolbászból lehet választani. :-)

Előzmény: olahtamas (56880)
olahtamas Creative Commons License 2017.06.23 0 0 56880

A hol, az gondolom a szokásos, az időpont mi legyen? :)

És mit vigyünk?

Előzmény: sznuupi (56879)
sznuupi Creative Commons License 2017.06.23 0 0 56879

Napsugaras szép nyári napot! 

 

Ki jön felém ma este? 

 

Tudja-e, hogy hova? 

 

KINIZSI AFTER II! 

asciimo Creative Commons License 2017.06.23 0 0 56878

"4 éve az Árpád vezér 130-ason 115 km-rel a lábamban másztam fel a Getére Iszinik irányban."

 

Respekt!

Előzmény: Oczal (56877)
Oczal Creative Commons License 2017.06.22 0 0 56877

Jó lesz az öreguras autós megoldás, és a 30-as táv :)

Egyébként van sejtésem mit éreznek. 4 éve az Árpád vezér 130-ason 115 km-rel a lábamban másztam fel a Getére Iszinik irányban.

Előzmény: asciimo (56876)
asciimo Creative Commons License 2017.06.22 0 0 56876

Menj el reggel Bekasmegyerre, onnan gyalog irany Dorog. deli 1-ig van idöd megerkezni. Benevezel a szuperkatlan 15re.

Mogyirol a tura vegen hazasetalsz.

 

A masik otletem, hogy ha autoval mesz Dorogra, akkor mindenkepp a 30-ason indulj. Kb. lesz sejtesed, hogy mit ereznek a delikvensek a Geten, amikor pecsetelsz a füzetükbe :)

 

Előzmény: Oczal (56875)
Oczal Creative Commons License 2017.06.21 0 0 56875

A Katlanon én is gondolkodom, mert arra a hétvégére egyelőre nincs programom. Kicsit visszaadná a Kinizsi hangulatát, bár a meleget meg nagyon nem szeretem túra közben :)

Előzmény: CsST (56874)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!