Keresés

Részletes keresés

Kékdroid Creative Commons License 5 napja -6 3 64279

Nincs sok hátra, aztán megint békén hagyom a topikot egy időre.

 

Pilisi vándorlás, Pilisszentlászló – Pilismarót

 

Kezdek egyre inkább eltávolodni a mozgalomhoz ajánlott szakaszolástól, de ha így dobja a gép, akkor így dobja. Hétfő reggel van, feltűnik, hogy a kisdiákok Pilisszentlászlóról nem bejárnak Szentendrére, hanem Szentendréről járnak fel Pilisszentlászlóra. Legalább megtudom, hogy ezeken a buszokon igazából kikre méretezik az üléseket. Pilisszentlászlóról a Kisrigó felé távozom, megszemlélem a Kéktúra itteni bélyegzőjét és határozott léptekkel elhagyom a helyszínt a Tövises-hegy felé. Méltatlanul mellőzöttnek tűnik az ösvény, pedig szép a gerinc, amelyre felvezet és amely végül a Prédikálószék hátára visz tovább. Utóbbit elérve laza séta a hegytető, fellépdelek a kilátóba, amelyen még nem jártam és ez komoly, pótlandó hiányosság volt. El is mélázok a látvány felett, közben mögöttem fakopáncs vizsgál műanyag elosztódobozt. A Vadálló-kövek felé folytatom a túrát, nagyon jó ez az ösvény, de miért nem hoztam két túrabotot, visítják a térdeim. Néhol valóban nem teljesen egyértelmű, hogy hanyatt fogok-e vágódni a finom porral borított talajon. Leérve bélyegzek a kápolnánál és elolvasom a kihelyezett tájékoztatót, amelyben szerepel, hogy „a mindig ott várakozó réven igen könnyű az átkelés”. A kishajó sajnos évek óta nem közlekedik, a kijelölt vonatok szezonban ennek ellenére szorgalmasan megállnak, nyilván ez a féllábú állapot is jó valamire.

 

Következik a Rám-szakadék, amelyből kedves emlékem, amikor egy, egymással versenyt üvöltő vietnámipapucsos családot kerültem ki empatikusan, valahol még a völgy elején. Na jó, ennél kedvesebb emlékem is van, de az másik topikba való. Felbóklászok a kikönnyített ösvényen, sziklák oldalt, sár alant, emberek másutt. Odafent aztán elolvashatom, hogy „teljesség teremtő virága, nyílj világosságban, hogy a SZERETET világa a lélekben gyökerező teljességet árassza”, ami kedves üzenet, de a szerző a mondat végére elfelejthette, hogy mi volt az eleje. Velem is megesik. Nagy nehezen továbbkapaszkodom a Júlia-forrás felé, a zöld jelzésen maradva az aszfalt helyett, mert arra szebb. Jó időzítéssel van itt ez a forrás, állapítom meg a szinte üres másfél literes palackommal. A Szakó-nyereg, majd a Rezső-kilátó következik, egyre kevésbé meredek az emelkedő, de annál tovább tart. Dobogókőn megállok, lepacsizok a csúcskővel, a kétzillió kiránduló között kievickélek és megszemlélem a Dunakanyart és a mögötte elterülő Börzsönyt. Ma talán a negyedik-ötödik helyről nézem ezt a látványt, mégsem unom. A turistaházban nem fogyasztok, csak bélyegzek a bejáratnál. Tipli tovább, le a Két-bükkfa-nyeregbe, ahol útépítők ebédelnek a parkolónál és tovább le a Szent László-forrás érintésével Pilisszentlélekre. Itt a Klastrom sörözőben van csapolt barna sör és kellemes hűvösség és kapok tőlem húsz perc pihenőt. Utána mehetek fölfelé megint, először a pálos kolostor romjaihoz, másodszor pedig tovább az Alsó-Ecset-hegy felé. A kolostorromnál csöndben meditáló turisták üldögélnek: nem zavarom köreiket, csak sétálok egyet a romok között. Hálás vagyok ezért a csöndért a dobogókői nyüzsgés után. A Hirsch-oromnál tartok még egy rövid pihenőt, a kilátást nézegetve, majd a mai utolsó meredélyen leereszkedek a Miklós-deák-völgybe. Eloldalgok a források mellett, le Pilismarótra. Elgondolkodok a hazaúton: átmehetek busszal Esztergomba és visszavonatozhatok Budapestre, de akkor elvész másnapra az esztergomi megérkezés varázsa. Vagy: végigbuszozhatom a 11-es utat és mehetek Újpest-Városkapu felé, de akkor a Volvón szétroncsolódik a térdem. (Állva sem kényelmesebb, próbáltam már.) Kiötlöm a mentő megoldást: busz Visegrádig, át komppal Nagymarosra és normális vasúti eljutásom lesz, csaknem hazáig. Ez utóbbi nyer, talán a leglátványosabb és egyértelműen a legkényelmesebb mind közül. Vicces adalék, hogy csak egy villamosnyival érkezem később haza, mintha a buszon maradtam volna.

 

Képek

Előzmény: Kékdroid (64252)
Simulacrum Creative Commons License 5 napja -8 0 64278

Szerintem a hosszával nincs gond, én inkább azon változtatnék, hogy a települések mellett vinném el, nem rajtuk keresztül.

Előzmény: kohászkék (64277)
kohászkék Creative Commons License 5 napja -11 3 64277

Tegnap elég sokat olvasgattam kvte régi hozzászólásait, minden tekintetben egy nagyon-nagyon jól gondolkodó topiktárs volt, talán ő foglalta össze egy mondatban jól, hogy mi is lehetett eleink gondolata a kéktúra útvonal vezetésével kapcsolatban:

 

"Amit egy helyi nagyon érdekesnek gondol, az egy áttekintő célú, országos útvonalnak nem lehet egy az egyben része. Az OKT sem megy a Börzsöny legszebb részein, a Bükkbe is csak belehasít, de ennél több nem is lehet a célja. Attól még az útvonal lehet szép, de húz egy határt, hogy ennyi."

Ezt az alapgondolatot hagyták figyelmen kívül az elmúlt években, évtizedekben, így lett a 883 kilométeres kéktúrából, amely később sokáig 1093 volt immár 1160km. 

 

"Azzal nincs semmi baj, hogy valaki módosítani szeretne az OKT útvonalán. Lehet hogy néhány helyen kellene is változtatni. Van jónéhány hosszú aszfaltos szakasz, vagy az idők múlásával nehezen indokolható rész (pl. Tapolca környéki aszfaltozás, a Keszthely belváros-Gyenesdiás szakasz, Zalakaros környéke a bezárt Ormánd kastéllyal)."

Ezzel is maximálisan egyetértek, például a vastagon szedett részt már régen kiváltottam volna egy Vállus-Rezi átkötéssel, Hévízzel együtt már régen nem illenek a kéktúrába.

 

Előzmény: Simulacrum (64276)
Simulacrum Creative Commons License 5 napja -11 0 64276

A Boldogkői várat most sem érinti a kék, sőt még messzebb megy el jelenleg, mint az általad említett változatban, ami nekem sokkal jobban tetszik. :) Fölösleges ez a sok település érintés és átvezetés.

Előzmény: kohászkék (64275)
kohászkék Creative Commons License 5 napja -11 3 64275

Még pár gondolat és térképrészlet a tegnapi Méra-Hernádcéce útvonalhoz:

A mai útvonal az 1938-as vándorlásnak és az 50-es évek elején volt kék sávval felfestve, egészen az 1957-es útvonal változtatásokig. Tehát a mai az "ős-kék" is egyben.

 

1938

"...az országúttal megyünk át a Szerencsi-patak hídján, majd az Aba-hegy lapos gerincén haladunk, hogy le-lepillanthassunk az alattunk szélesen terpeszkedő Hernád völgysíkjára, és Gibártnál búcsút vegyünk a Sátorhegyektől...

...a Hernádot Gibártnál lépjük át, de a Cserehát küszöbét csak a völgysík után, a második falunál, Encs után, Forrónál érjük el."

 

1958-1988(kb)

A kalóz kék felfestésével visszaállítani kívánt útvonal azonban nagyon sokáig érvényben volt, egészen a 80-as évek végéig, az 1992-es füzet még feltünteti "régi OK" néven, szaggatott vonallal.

 

 1961. Gadna-Abaújlak-Felsőméra-függőhíd-Alsóhernádcéce 

 1965, a függőhíd helyett kompátkelés

1980, az útvonal változatlan Rockenbauer Pálék idején is, egészen az évtized végéig, jó 30 esztendeig. Követendő példa a mai világban, ahol naponta változtatgatják meg az országos turista főútvonal nyomvonalát. 

 

Picit más...

 ez csak érdekesség 1979-ből, a kék ebben a pár évtizedben nem érintette Boldogkőváralja falut sem, az Arka-patak pedig itt még Malom-patak. 

Ebben az időben még érvényesült a kéktúra lényege, elvezetett a legszebb vidékekre, ahol ha valaki akarja akkor apró kitérőkkel megnézi a látnivalókat. (itt pl Boldogkővár)

Nem mint manapság hogy a hülyék kedvéért naponta módosítunk, meg orránál fogva kell vezetni a turistát hogy odataláljon egy-egy látnivalóhoz, különben nem nézi meg...

Előzmény: Simulacrum (64259)
annyi baj legyen Creative Commons License 5 napja 0 0 64274

Esetleg a mozgalom befejezése után.
Most még sok egyéb tennivaló van a honlapon.

Előzmény: Pulmy (64266)
timetable Creative Commons License 5 napja 0 0 64273

A ttt fórum alapján ugyanazon a napon voltunk Palinban, csak te még zárva találtad a kocsmát. "Rendes" szakasz az bizony, és most nem is volt nagy sár...

 

Bikk Pubinak:

Adott időpontban kezdve az utazást, tényleg északnak indulni volt a leggyorsabb a főváros felé. A vonat és a busz is kb. azonos időpontban, fél öt után indult volna, ezt nem lehetett elérni, majd a következő meg csak este hét után. 

Előzmény: donjuan1984 (64270)
annyi baj legyen Creative Commons License 5 napja 0 1 64272

Nem névadó, de végpont.
Lehetne akár a megálló is:

 

Vagy a forrásnál lévő szobor: 



De akár a cicis néni szobra a tópartról is :)

Előzmény: timetable (64269)
donjuan1984 Creative Commons License 5 napja -1 11 64271

Úgy tudom, hogy a helyi erők találták ki az "új" útvonalat, mert szerették volna ha arra megy az OKT..ebből nem lett semmi, de a felfestések is elkészültek azt hiszem, meg ezek a kamu táblák.

Előzmény: Simulacrum (64254)
donjuan1984 Creative Commons License 5 napja 0 1 64270

Jól bizony :)

Előzmény: Pulmy (64265)
timetable Creative Commons License 5 napja -6 1 64269

hát attól előbb lesz az ember másnapos, mint bármi

Volt abban a pincében töményebb anyag is...:)

 

Kistolmácsnak kisvasutas bélyegzőt!

Az nem feltétlenül jó, mert Mesztegnyőnek is mozdonyos van. Meg végül is, a zalai hálózatnak Lenti és Csömödér a központja, tehát Kistolmács nem névadó.

Előzmény: Kékdroid (64268)
Kékdroid Creative Commons License 5 napja -10 0 64268

Jaj, a noha, hát attól előbb lesz az ember másnapos, mint bármi. :) (kapcsolódó szakvideó Söjtörről)

 

A bélyegzőkkel kapcsolatban egyetértek, egyáltalán nem sztereotipizálás az adott helyre jellemző látnivalók megjelenítése - egy csomó bélyegzőhelyen működik is. Kistolmácsnak kisvasutas bélyegzőt!

 

---

 

annyi baj legyen: az autópálya felüljárója alatti az egyetlen normális hely azon a bánatos kerékpárúton.

Előzmény: timetable (64253)
timetable Creative Commons License 5 napja 0 5 64267

Viszont akkor meg kimaradna az erőmű, illetve Encs mint könnyű kiszállási, és készletfeltöltő-pont.

Előzmény: Simulacrum (64259)
Pulmy Creative Commons License 5 napja -11 0 64266

  szokásos magas színvonalú album (Y)   Lassan már összejön egy RP-DDKnyi kvízkészlet. Nem gondolkodtál rajta?

Előzmény: annyi baj legyen (64261)
Pulmy Creative Commons License 5 napja -11 2 64265

      Ez bizony egy szívatós etap,talán a RP-DDK legnehezebb 25 km-e. Mi Borsfától mentünk Palinig,de sehol nem jutottunk 300 tfsz fölé,mégis összejött 876 m szintemelkedés,ha jól mértem :D

Előzmény: timetable (64253)
Athrun Creative Commons License 5 napja 0 0 64264

Követem Háromhuta Facebook oldalát, nagy munka folyik, hogy életet leheljenek a faluba. Új rendezvénytér, turisztikai központ, erdei iskola épül.

Előzmény: kohászkék (64245)
hadidoki Creative Commons License 5 napja 0 13 64263

"...szerencsésebb lenne ennyi betont elkerülni."

A sok betont el lehet kerülni. Az utak nincsenek "lefalazva", s ha éppen nincs árvíz, a híd is járható. Bélyegző pontokhoz persze kerülni kell, de ez az ára a kalandozásnak. (Ugye nem csak a túrát akarjuk letudni, a környék is érdekel? Én volt, hogy csináltam 20km-es szakaszból 80 km-t is, mert a környezet is érdekelt. )

Bár tudom, az OKT útvonal követő túra, de ha nem a csalás a cél, szerintem erkölcsileg is elfogadható a dolog. Mindenki döntsön önmaga!

Előzmény: Simulacrum (64259)
annyi baj legyen Creative Commons License 6 napja 0 1 64262

"Egy szép, agyforralóan hosszú, rohadt kerékpárút..."

 

De az autópálya alatt kell átmenni, és ez jó. Mert lejt, és árnyékos :)

Előzmény: Bikk Pubi (64256)
annyi baj legyen Creative Commons License 6 napja 0 1 64261
Előzmény: timetable (64253)
HEV Creative Commons License 6 napja 0 12 64260
Előzmény: Simulacrum (64259)
Simulacrum Creative Commons License 6 napja -9 1 64259

Igen, csak egy hozzászólást néztem meg és gyorsan írtam (ly), most már elolvastam jópár hozzászólást a témában. Sajnálom, hogy átéri lett a gyaloghíd, sokkal szerencsésebb lenne ennyi betont elkerülni.

Előzmény: kohászkék (64257)
kohászkék Creative Commons License 6 napja -11 2 64258

Egyébként ez a Hernádcécei kalóz kék egy régi sztori, errefelé vezetett régen a kék (előtte pár évtizedig meg a mai útvonalon, szóval ez sem érv) de a mai táblák és a megoldás már egy kalóz felfestés része volt, az akkoriban nagyon aktív MTSz-es kvte utána is járt és éppen nekem válaszolt anno, 

itt: viewArticle

 

itt másnak válaszol, erélyesebben, de ez jól világítja meg a sztorit: 

viewArticle

 

A híd ártérben van, nincs megoldva az átkelés, addig erre nem vezethet kéktúra, még ha akarnánk sem. Rockenbauerék idején még ment a komp, benne is van a filmben,

Előzmény: kohászkék (64257)
kohászkék Creative Commons License 6 napja -11 2 64257

Nem néztél utána rendesen.

Nagyon sokáig érvényben volt a Hernádcéce-Méra útvonal, Rockenbauerék is arrafelé mentek.

Valóban jobb is volt, a Hernád-átkelés nincs megoldva, mióta nincsen komp. Az a híd erre nem alkalmas az év minden időszakában.

Méra és Hernádcéce komp bélyegzőhely volt, éppen a múltkor tettem be.

 

 a Csereháton futó útvonal is teljesen más volt.

Előzmény: Simulacrum (64254)
Bikk Pubi Creative Commons License 6 napja 0 5 64256

De hát Palin már Nagykanizsa. Egy szép kerékpárút vezet be a városba.

Egy szép hosszú kerékpárút.

Egy szép, agyforralóan hosszú, rohadt kerékpárút...

 

Nagykanizsa amúgy egy furcsa város: Ha az ember elindul Nagybakónak, át kell mennie Palin.

Előzmény: timetable (64253)
olahtamas Creative Commons License 6 napja -4 8 64255

Ha jól megnézed a táblán a hidat, akkor látható, hogy magas vízállásnál a hídra fel sem tudsz menni.

Ha az Arka patak gondot okoz, akkor képzeld el, milyen lehet ha megérkezel a hídhoz, és ott döbbensz rá, hogy több, mint 5 km-t kell kerülnöd...

Előzmény: Simulacrum (64254)
Simulacrum Creative Commons License 6 napja -11 0 64254

A Hernádon való átkeléskor meglepődtem a kihejezett táblán.

Nem is tudtam, hogy a kéktúra nem Encsen ment keresztül régebben. Aztán most itt a fórumon rákerestem, hogy a táblán jelzett útvonal nem volt soha érvényben. Akkor vajon hogy kerülhet ki így egy információs táblára? Amúgy sokkal jobbnak tűnik, mint a jelenlegi több kilométernyi beton Abaújdevecsertől Gibártig. Annyi bélyegző van ezen a szakaszon, hogyhogy Encsen nincs amúgy?

Arka-patak völgye gyönyörű, nagyon tetszett, a jelölések azonban hagynak kívánnivalót maguk után. Még Mogyoróska -> Arka irányban csak-csak elmegy, ahogy vissza-vissza néztem menet közben (kb. kétszer annyi jel van), de a kéktúra füzet fő irányában, azaz Arka -> Mogyoróska irányban nagyon ritkára sikerültek. Én 9 átkelést számoltam meg a patakon, remélem nem hagytam ki egyet sem vagy nem vittem túlzásba :), de rengeteg olyan volt, ahol sasoltam a túloldalt, hogy vajon biztos itt kell-e átmenni. Ha nincs nálam GPS több helyen esélytelen lett volna a pontos út tartása, ami persze lehet, hogy teljesen irreleváns, hisz végig egy patakvölgyben haladunk, de azért mégis.

Az út éppen járható most, de Mogyoróska előtt közvetlenül brutálisan mocsaras a terület, a nagyvadak térdig süppedtek a területen és rendkívül nehézzé tették a közlekedést, jah és persze itt is alig volt jel.

timetable Creative Commons License 6 napja -5 2 64253

RP-DDK Valkonya-Bázakerettye/Palin

 

Ez a túra tíz éve kezdődött...Tőlem, a ronggyá ázott egyetemista kölyöktől Zalaegerszegen még elkérik a személyijét, mikor bedobna egy hangulatjavító vodkát az állomási kocsmában. Az eső kitartóan zuhog, de a Zala Volán E95-öse sorra hagyja maga mögött a falvakat. Már Borsfa következne, készülődnék leszálláshoz, mikor szól a telefonom: ha jót akarsz, gyere a bekötőúton, rossz a jelzettség, csupa sár minden. Előremegyek a vezetőhöz, továbbutazási szándékomat jelzem: elbeszélgetünk, vidám dudálással hagy ott a valkonyai elágazásban a sötétben. Fejlámpám pedig csak pislákol, majd kihuny: tulajdonosa elmulasztotta az áramforrások feltöltését...Telefonom fénye, a keskeny út szilárd burkolata, és a fák szétnyíló sávja marad az, amire kilométereken át hagyatkozhatok. Így jutottam el annak idején Valkonyára. Innen indultunk túrára, hogy lássuk a fával megrakott kisvonatot Oltárcnál, egymást húzzuk fel a Csuszigálóra az óriási bükkfák alatt, együtt ámuljunk a bánokszentgyörgyi Széll-kilátón, majd noha bortól mámorosan botladozzunk le a hegyről.

 

És most hogy folytatódott? Lenti felett szemerkélt az eső, pár pohár jó szívvel kínált bor után, megkésve, így sietősen lépdeltünk, a nedves avaron csúszkálva. „Ez itt Zala!” kiáltottam, kivörösödött arccal, fülig szaladó vigyorral. Két órával később, két buszozás után, a bekötőúton pedig pár száz méter után stoppolás nélkül felvettek, így hamarabb helyezhettük magunkat kényelembe a turistaház cserépkályhái mellett...

 

Az első nap Bázakerettyének indultunk. Remek időnk lett: néhány emelkedő után már a kabát is lekívánkozott rólunk. A jelek immár megbízhatóan vezettek át a Borsfa feletti dombtetőn, ahol az út erdővel indul, elkapja egy kis pincesor szélét, majd kinyílik a kilátás, ahogy egy szántóföld tarlóját keresztezzük. Az itt induló betonúton közel volt Borsfa. A kocsmában bedobtunk egy kávét, a szomszédos bolt szombat délelőtt nyitva volt, így a vásárlás sem maradt el (az estére tervezett pörkölt hagyma nélkül érdekes lett volna...). A faluból kikapaszkodva a gerincre elágazó keresztezésnél volt tévesztési lehetőség. Innen Kanizsáig elláttunk. Majd a Kistolmács feletti szőlők mellett szelídgesztenyét szedegetni álltunk meg. A faluban a tó mellett csengetésre kinyitották a kocsmát. Bár turista nem nagyon járt arra, a forgalom élénk volt, egy motoros találkozó résztvevői kerülgettek minket, miközben a tó mellett továbbindultunk Bázakerettye irányába (itt ugye közúton megy a jelzés is). Hamar átértünk: sajnos a B-24 kocsma zárva volt. A település rendkívül eklektikusra sikeredett: de hát mi legyen, ha egyszer volt olaj, a fúrások találtak gyógyvizet is, de mégis egy kisebb zalai faluról van szó? Szóval, blokkházak, régi falusi házak, illetve a fürdő körül egy kis park mellett, illetve több „himba” mellett, a piros jelzésen indultunk irányban visszafelé. A pecsétek mindenütt rendben megvoltak. Megfogalmazódott azonban bennem, hogy ugyan szépek a fémbélyegzők, nekem a nyomatok rendkívül unalmasak. Igen, arra gondolok, hogy a templomok nem feltétlenül emblematikus jelképei egy településnek, mégis ötből három pecséten ilyen épület van. Bázakerettyénél simán lehetne egy olajkút. A valkonyain lehetne a turistaház (ha már Roki a névadója...). Kistolmácson lehetne a tó látképe. Jó, erre meg lehet mondani, hogy egyszerűsített, sztereotípiákra építő gondolkodásmód...Kíváncsi lennék, mások ezt hogyan látják.

 

A második nap a Gurgó-hegyen kezdtük a sétát. Tíz év eltelt, az épületek azóta sem lettek fiatalabbak. És ugyan szép volt az idő, csak egy gazda tevékenykedett odafenn. Anno láttunk egy omladozóban lévő épületet egy régi szőlőpréssel. Lenn a turistaházban láttuk a kitett újságcikkek között, hogy pár éve megmentettek egy ilyet: lehet hogy ugyanazt láttuk még? A geodéziai toronynál elgondolkodtam, ha netán tíz év múlva újra eljönnék, az hogyan történne? Majd elköszöntem páromtól és társaimtól, akik Valkonyáról autóval mentek haza – én pedig nekivágtam a Palinig tartó szintezősdinek. És innentől a dombok. Az első a falu felett már megvolt. A második vagy negyed óra még, de nem is nagy, előtte egy kis záportározó mellett le kell menni a völgytalpra. A harmadik maga a Csuszigáló: nevére ugyan most nem szolgált rá, de kellett az akaraterő hozzá, hogy egy szuszra sikerüljön megmászni. Az út egy kis kurflival tekeredett le egy vizenyős rét sarkára, majd indult a negyedik, majd egy szántóföld szélén az ötödik. A hatodik északi irányú: nem meredek, de hosszú. Fakitermelés nyomairól tértem jobbra, jött a nyílegyenes lejtő: futólépés-fékt-futólépés-fék. Retarder, turista módra. A hetedik ezek után már hosszú, és fárasztó. A sárga jelzés keresztezésénél ért véget, ahol egy dörgölődző-fa várja a vadetető látogatóit. Úgy tűnt vége a nehezének, Obornak előtt az út korlátjának dőlve pihentem meg. A nyolcadik egy keményre járt földút, mely hosszan kanyargott egy újulatban. A kilencedik egy mélyútban vezetett, melynek falában mindenféle állati osztályba tartozó lakó látott már fantáziát. Ez a szakasz már megmutatta Homokkomárom házait, de még a tizedik emelkedő azért hátravolt...Szűk három órával a gurgói indulás után pecsételtem a templomnál. Kicsit tempósabbra vettem a haladást, elhagytam a falut (nem gyakorolt rám nagyobb hatást), Hosszúvölgyet is csak érintettem, utána viszont egy csoda volt a széles völgytalp. Legalábbis, engem meglepett, mert én ide egy mezőt képzeltem, erdők nélkül. Ez nem így van: a fák még Zsigárdmajor településrész után is végigkísértek, bár ott már vegyes az állomány. Kereszteztem a vasútvonalat (pont ott, ahol tizensok kilométer alatt kb. az egyetlen enyhe ív van benne), és negyed öt körülre Palinba értem. A kocsma tele volt, focimeccsről érkezett fiatalok foglalták el az asztalokat. Viszonylag fáradtan, inkább most kerültem a kíváncsi tekinteteket és megszólítást, így pecsételés után gyorsan odébb álltam. Az előre megtervezett hazautazási lehetőségek közül az alábbit választom: busszal Gelsére, onnan vonattal Zalaszentivánra – itt ugyan szűkös volt az átszállási idő, de szerencsére nem volt késés, és innen már nyugodt volt az út Budapestig.

 

Folytatás Zalában? Vagy még a télen, vagy a jövő nyáron. Ja, és egy kép, hogy tíz éve ilyen volt. De most sem csúnyább...

Kékdroid Creative Commons License 6 napja -11 2 64252

Pilisi vándorlás, Pomáz – Pilisszentlászló

 

Pótlóbusz szállít Pomázra, alacsonypadlós, kényelmetlen és majdnem olyan hosszú vele az út, mint a zöld vonattal. Hajnalok hajnala van, az időjárást nézve az idei legszebb, napsütötte októberi szombatra számíthatok és a számítás be is jön. Pomázról továbbra is lélekölően sokáig tart kimenni, legalábbis a zöld jelzésen, rám is világosodik közben. A város szélén megtermett vaddisznóval ijesztjük meg egymást kölcsönösen. Egy darabig az úttesttel párhuzamosan csörtet, mielőtt eltérne. Kávéra egy darabig nem lesz szükségem. A Kő-hegyen igyekszem nem megismételni a felriasztást, csak szép csendben bélyegezgetek. A hegyről lefelé hobbitelkek, meg a helyzeti energiát hasznosítva helyet változtató személygépkocsik figyelhetőek meg. Halk ez a Wartburg, talán mert nem jár a motorja. Aztán házak, utcák, még házak, még utcák, Szentendre mérsékelten érdekes oldala néhány szép kilátóponttal. A kilátás témája a környező hegyvidék. A Sztaravodánál vízkészletet cserélek annak örömére, hogy visszatérek az erdei utak világába. Nem keveset el is fogyasztok a vételezett vízből a Vörös-kő tetejéig. A tetőn emlékmű és egyre szétebb eső ház és persze kilátás a túlparti párára. A továbbiakban különféle rétek széleit érintve jutok előre Pilisszentlászló felé. Magányos alak jön szembe a Pap-rét előtt, valamelyik hónaljmirigyes, de erre is csak két órával később jövök rá, nem vagyok én elég ideológiailag eléggé képzett.

 

Pilisszentlászló felé ereszkedve szinte folyamatossá válik a szembeforgalom: ha nem tudnám, hogy ma nincs itt teljesítménytúra, azt gondolnám, hogy van. A faluban a Jánosíkról elnevezett kocsmában bélyegzek. Magát Jánosíkot olyan stílusban mázolták a falra, hogy egyből Dolák-Saly Leopold szólal meg a fejemben, raccsolva a lafinált tót legénylől. Irány az újonnan kijelzett Spartacus-ösvény, ami egyrészt olyan szép, hogy mégiscsak illik kiemelnem, másrészt a jelzettséggel együtt komolyan megugrott a népszerűsége és beütött a Rám-szakadék-effektus. A következőkkel találkozom: nagyhangú ötvenesforma társaság, kevés cigarettával; nagyhangú negyvenesforma társaság, sok cigarettával; nagyhangú iskoláscsoport, cigaretta nélkül, jellemzően valami lapostalpú csodában, igazi túravezető-tanárnénikkel elöl és hátul. Utóbbiban fordul elő, hogy amikor apuka két perc alatt harmadszorra is elkapja a kicsúszni kezdő gyerekét, a gyerek megszólal, hogy mégiscsak túracipőt kellett volna húzni. Reflexből ránézek a tévesen kiválasztott lábbelire és igazat adok a gyereknek. A Jenő-kunyhó után valami furcsa véletlen folytán csak egyetlen családdal találkozom az ösvényen, ők is éppen pihennek. A továbbiakban további tömegeket kerülgetek, ám őket már a Telgárthy-réten és az Apát-kúti-völgyben, ahol igazából nem is kell kerülgetni. Zajos, látványosan túravezetőnek öltözött túravezetőből is csak egy akad, a sokadik harci üvöltését hallva elmorgok valamit a fogaim között arról, hogy hol óbégasson. Az aszfaltutat a patakvölgy felé elhagyva szerencsére elmaradozik a zaj, hegynek fölfelé másra kell a levegő. Az avarlepte völgyben kanyargó patakot jónéhányszor keresztezem és hirtelen arra eszmélek, hogy újra fent vagyok Pilisszentlászlón, a betétkört megtettem. Újra Jánosik (az elszánt betyál nem jó ilányból fogja a színházi kellékfegyvelt), újra bélyegzés, mert nem olvasom el a részletes leírásban, hogy másodszor nem kell. Az órára nézek, bőven beleférne a napba az átkelés a Prédikálószéken át Dömösre, de rettegéssel tölt el a gondolat, hogy hány csoportba futnék bele a Vadálló-kövek meredélyén. Tűzpiros különjárati Ikarust nézegetve várom a menetrendtől alig eltérve közlekedő buszt.

 

Képek

Előzmény: Kékdroid (64243)
kohászkék Creative Commons License 6 napja -11 1 64251

Szerintem túl vagyunk a negatív holtponton ezen a téren. Valami mintha megmozdult volna az utóbbi pár évben.

Igazad van, még mindig van eladó ingatlan bőséggel, de talán nem annyi mint 6-8-10 éve.

Ugyanakkor akár csak a kéktúra nyomvonala mellett nézve is több újabb, elsősorban fa építésű házat vélek felfedezni. Ezek valószínűleg üdülőházak, de a semminél ez is több. 

 

1. a Három Falu Temploma mögött ez teljesen újnak tűnik

2. kéktúra nyomvonalán 

3. Ágasvár felé, a lentebb lévő ház teteje is újnak tűnik

4. ez a kis "24 órás" kiírás sem volt itt még tavaly sem, ezek szerint van rá igény?

 

A Zemplénben Regéc és Füzér példája töltheti el reménnyel az embert, ahol a műemlékeket jól meglovagolva talán látszódik némi előrelépés.

Nem odavalósi vagyok, de Regécen én is tudok két kisgyerekes családot akik az elmúlt években költöztek oda, mióta megmozdult valami a vár és a falu körül.

 

  Regéc, szép állapotú házak, látogatóközpont. 

Előzmény: AttHunter (64249)
AttHunter Creative Commons License 6 napja 0 0 64250

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!