Amennyire az előzetesből meg tudom ítélni, ez is csak egy a sok akciófilm közül. Inkább csak körítés az intelligencia "áttöltése", s kevesebb a gondolati tartalom; a lényeg a pusztítás és a lövöldözés. Ugyanolyan baromság, mint a Csillagok háborúja vagy a Mátrix. De nyilván ez kell a népnek...
Az olyan elgondolkodtató filmeknek, mint volt a Solaris, vagy legutóbb az Érkezés, nincs széles közönsége. Amikor megnéztem, öten voltunk a mozi teremben...
Én azt a sci-ft-t szeretem aminek van valami elgondolható valóságalapja. Azt pl. nem tudom elképzelni egyelőre, hogyan lehet az agy tudását le-fel tölteni. úgy tudom, hogy a tudásunk a szinapszisokban van tárolva kémiailag. Ebből van milliárdnyi az agyunkban. Hogyan lehet ezt az infót le-fel tölteni? El se tudom képzelni. Ebben a filmben ezt "csinálják".
Egyébként írtam anno 25 éve ilyen afile programot. Nagy volt. Két dimenziós lnyek szaporodtak evolválódtak benne. A képernyőn lehet látni. DOS-os volt. Lehet újra átírom windowsra. Jobbak a gépek sokkal.
Most írok először a fórumba. Írtam már néhány Alife programot, most mutatok Nektek egyet, ha érdekel Titeket nézzétek meg.
http://www.freesite.hu/~helembaif/go_magyar.htm
A célom az volt, hogy egy olyan programot fejlesszek ki, amelyben egy egyszerű játékot, -jelen esetben "GO" szerű játékot, - játszó neuronhálók maguktól tanuljanak meg játszani és tanulják meg, találják meg az optimális stratégiát a győzelemhez. Ehhez semmilyen külső segítséget nem kapnak. Csak a játékszabályok szerint játszhatnak ez az egyetlen "külső" kényszer.
activer,
a tanítással igazad van, ha valaha létrehozunk olyn komplex rendszereket mint az agy (most mind1, hogy megépítjük, vagy másoljuk) bizonyára sokkal hatékonyabb lesz a tanítás mint a hagyományos értelemben vett, részletekbe meno programozás. attól még lehetnek problémák a tnítással is. ha foglalkoztál a témával, tudod, hogy a neuronhálók tanítási algoritmusai meglehetosen komplexek.
a kézírás felismerésének az elvét nem ismerem (jó lenne :), az viszont, hogy mi primitív, elég relatív. indulj ki abból, hogy van egy komplex rendszer; ami a saját fázisterében 1xü, az egy másik kordinátarendszerbol nézve nagyon komplex lehet. a kézírás, beszéd, stb. azért 1xü nekünk, mert senki sem volt bolond, hogy számunkra komplex módon alakítson ki jelrendszert. természetes módon olyanra alakult, hogy nekünk 1xü legyen. a digitális világra viszont nagyon komplex módon képzodik le. fordítva is igaz, a legjobb fejszámolók sem érnek el 1 gigaFlopsot :)
a rakétépítés tényleg lehet, hogy alaposan különbözik az agymodellezéstol; én arra akartam példát hozni, hogy egy rendszert úgy is lehet építeni, hogy egy ember nem ismeri minden részletét a dolognak, még egyes alrendszerek elveit sem.
az, hogy 10-en valahány év alatt nem történt áttörés a témában, még nem sokat jelent. gondolj pl. fizika fejlodésére. Galilei óta is eltelt egy pár évszázad, azóta nagyon sok mindent értettünk meg természet "muködési elveirol". és a kibernetikában is még mindig jöhet egy Newton :)
én azért tippelek inkább a "szedjük szét és értsük meg" változatra, mert ez tipikusan homo sapiens hozzáállás. valahogy nem megy a "nem baj, hogy nem értem, de használom" megközelítés. lehet, hogy egy darabig tényleg így lesz (pragmatikus okokból), de mindenképpen eros késztetés lesz az elvek megfejtésére.
ap.
az az érdekes, hogy eloször hogyan sikerül ez a tanítás
Ugyanúgy, ahogy az ember tanul. Van szeme, agya, tud mozogni, van világképe stb.
elég az alapelveket megérteni Jó, akkor mondd meg, hogy a folyó kézírást hogyan ismerjük fel (már az agyunnkal, ne ICR algoritmusokkal)? Az embernek ez elég primitív feladat, mik az elvei?
nem kell az agy saját magáról egy pontos és teljesen részletes modellt alkosson Ebben egyetértünk. Lényegében fekete doboz.
rakétát is lehet, pedig egy ember nem tudja átfogni a projekt minden aspektusát Azért egy rakétaprojektet nem lehet az agymodellezéssel összehasonlítani.
szétszednénk és megértenénk a müködését. Én 10-12 éve eléggé követem ennek a területnek a fejlődését, de azóta (sem) láttam olyan egetrengető eredményeket, csak elméletek, elképzelések. Ebből meg nem lehet programokat írni.
[a "programozás/a jövo progamozási nyelve" topikban kialakult vitát tettük át ide, mert ott offtopik kezdett lenni. lásd az említett topikban a 40. hozzászólást]
kedves activer,
Pl. egy vasalni tudó robotot egyszer nagyon megtanítanak vasalni, aztán ennek tudását másolják és építik be a szériába. igen, ha 1x sikerül nagyon megtanítani vasalni, akkor jöhet a széria. de pont az az érdekes, hogy eloször hogyan sikerül ez a tanítás.
[attoparsec]meg a sok idegvégzodés helyes bekötése sem lenne 1xü
[activer]Van rá 100 év. na ja :)
[attoparsec]inkább az segítene, ha alaposan megértenénk az ilyen agyak möködési elvét, a hatékonyságuk okát.
[activer]A filozófiához érkeztünk. Meg tudja-e érteni az agyunk a saját működését? Szerinted? [...] szerintem meg. (legalábbis nem látok rá kizáró okot). ugyanis elég az alapelveket megérteni, nem kell az agy saját magáról egy pontos és teljesen részletes modellt alkosson. ez az, ami rekurzióhoz vezetne és ezért lehetetlen. még arra sincs szükség, hogy egyvalaki mindent értsen az agz müködési elveirol, attól még lehet ilyen elven müködo gépeket építeni, pl. úgy, ahogyan rakétát is lehet, pedig egy ember nem tudja átfogni a projekt minden aspektusát. programozni is lehet úgy, hogy a procinak csak az utasitáskészletét ismerem, nem kell tudnom minden belso áramkör pontos adatait. elég, ha valaki más tudja, és megcsinálja.
Szóval szerintem ésszerűbb egy természetes agyat fekete doboznak tekinteni és azt használni. attól félek, hogy a fekete doboz olyan komplex lesz, hogy amig rávesszük, hogy úgy müködjön, ahogy akarjuk, többet dolgozunk, mintha szétszednénk és megértenénk a müködését. és akkor legalább a tudásunk is gyarapodik (és a kiváncsiságunk is kielégül :).
ap.
mit mondd a robot, "aki" egy gombnyomással kikapcsolhatja magát és akkor ébred fel amikor odakint harangoznak ?
"hah ! bármikor el tudom érni, hogy harangozzanak, csak ezt a gombot kell megnyomnom !"
ébresztonek :)
ap.
Sziasztok,
Hello Fuhur!
A mesterséges élet kérdését nem véletlenül kerültem már első levelemben sem.
Ebben a témában még kevésbé összeszedettek gondolataim, mint az intelligencia vonatkozásában.
Úgy vélem a két dolog szétvalasztható (tandó) a tudomány jelen szintjén. Az élet kérdésének kutatása nem függ össze közvetlenül az intelligencia kérdésével, mert az csak az élet magasabb szintjeire jellemző (függetlenül attól, hogy, -mint írod is- egyik sincs rendesen definiálva). Az élet kutatása csak egyes részletekre korlátozódik ma még (hogy működik ez-az), ezért ezek a kutatások csak nagyon sokára jutnának addig, hogy az I megjelenését, fejlődését vizsgálhatnák. Annyi időnk nincs, hogy ezt kivárjuk, és a párhuzamosan végzett gondolkodás is kölcsönösen hasznos lehet.
Most leveledre visszatérve: én az intelligencia anyaghoz kötődéséről beszéltem, nem az életéről, de igazad van, számomra az életnek is két szintje van, az anyagi létezéshez kötődő, illetve az -élő programokhoz hasonló- anyagtól elvonatkoztatott. Mindkettő rendkívül izgalmas. Az első, mert itt tanulhatunk, ötleteket gyűjthetünk (pl. a robotjaidhoz), a második, mert itt aztán nincsenek korlátok, mindenki kiélheti kreativitását. Ezen a szinten már nem biztos, hogy az I nem azonos-e az É-vel, tehát itt az élet defíniciójának evolválódnia kell(het).
Az élet és az intelligencia anyaghoz kötődése is hasonló megítélésem szerint. Bár azt hiszem én mást értek alatta, mint Te.
Hogy én mint gondolok erre, szemléltesse egy példa: nézzünk egy olyan számítógépes programot, amely előfeltétel szerint kielégíti az I-re vonatkozó kritériumokat (itt felteszem, hogy ebben létrejött egy konszenzus, vagyis van széles körben elfogadott definíció). Tegyük fel továbbá, hogy jól meghatározott csatornákon kommunikál a világgal, és ismerjük a peremfeltételeket (külső, és a belső állapotra vonatkozólag is) Géptől elválaszthatónak nevezem, ha ez a program olyan, hogy ha valaki kellő idővel és kitartással rendelkezik, a program utasításokat végrehajtja manuálisan, akkor ugyanarra az eredményre jut egy adott kérdésben. Erről sokat irtatok régebben.
Rendszertől függőnek tekintem akkor, ha ez elvileg kizárható. Ez akkor fordulhat elő, ha a program egyes elemei nincsenek "megírva", azok a hardware-től függenek oly' módon, hogy az előre nem tervezhető. Erre az emberi memória szolgálhat példaként, ahol egyes kutatók véleménye szerint a rövidtávú emlékezés az emberi agy szinapszisaiban beállott elektrokémiai és talán elektromos "lenyomatként" tárolódnak el, ami azt is jelenti, hogy onnan gyakorlatilag nem kiemelhető, olyan tényezők is befolyásolják amelyek sem most sem később nem meghatározhatóak, még elvileg sem. Gondoljátok el, ez szerint ott van tárolva, ahol egyébként nagy a sürgés-forgás, jönnek mennek az ionok, az információk. És ott van, előhívható!
Ezt a magam véleményével ki is bővítem annyiban, hogy ebben az esetben az intelligencia struktúra-függő is egyben.
Egy későbbi alkalommal bemutatok egy egyszerű példát, ami azt látszik igazolni, hogy a struktúra is lehet információ hordozója.
A csillogó szemű fiatalokat a Jó Isten áldja meg, ők viszik előre a világot. Most önként, később majd muszályból. :-).
Nekik segíteni kell a csapongást mederbe terelni, ebben magam is próbálok segíteni erőmtől függgően. Én bízom bennük, éppen ezért akrtam őket-titeket a mi hibáinktól valamelyest óvni.
Magmról annyit, hogy elfajzott villamosmérnökként félig lelekesedésből, félig muszályból foglalkozom fordítóprogramokkal (pontosabban fordítói környezetekkel). E munka - és hogy magam is rendszeresen fordítok németről, angolból műszaki anyagokat - arra vezetett, hogy látom milyen szánalmasan csekély a mai programok intelligenciája. Csak arra képesek, amit előre látott programozója (jó esetben). Hiába ismétlődik egy egy tipikus feladat, újra meg újra, képtelen arra, hogy adapdálódjon.
Az én alapvető elvárásom az, hogy figyeljen fel a tipikusra anélkül, hogy annak ismérveit előre definiálnám. Ha érdekel valakit, majd erről is írok valamikor.
A "feladatról": Az internetet csak használom, nem csinálom, az más szakma. Vagyis ezt másra hagynám. Annak szervezésére, hogy milyen legyen a tematika, mik legyenek a témakörök, abban szívesen közreműködnék.
Még nem csináltam ilyet, de mit gondolnátok arról, ha lenne egy virtuális szervezőbizottság (önkéntes alapon), aki időről időre összefoglalná mi történt az elmúlt időben az egyes témákban (a hozzászólások alapján), azt bárki kiegészíthetné, mondjuk szavazhatna rá, kiegészíthetné saját ötleteivel, stb.
Szia Nagybivaly, köszi a reagálást.
Kezdetnek leveleitek alapján javasolnám az alábbi tematikát és témákat:
Kéretik átdolgozni kiegészíteni, (vagy egyszerűen megírni, ha marhaság)
1.Definíciók
1.1 Az élet definiálása
1.1.1 Az MÉ definiálása
1.1.2 Az élő robot definiálása
1.1.3 Az élő intelligens robot definiálása
1.2 Az intelligencia definiálása
1.2.1 Az MI definiálása
1.2.2 Az intelligens program definiálása stb.
1.2.3 Az intelligens program definiálása stb.
2.Lehetséges alkalmazások, célok
2.1 Robottechnika
2.1.1 ...?
2.2 Nyelvi rendszerek
2.2.3 Fordítói rendszerek
2.2.4 Beszédfelismerő rendszerek
Mondjuk ezek lehetnének az oldal egy részének fa-struktúrája. Ide lehetne írni cikkeket, vitaindítókat. Ezekre való reagálások kerülhetnének fórumra. Amikor aztán valakinek elegendő mondanivalója gyűlik össze, ír egy "cikket" megint.
El kéne kezdeni, meglátjuk mi jön össze.
Üdv. mindenkinek
Fricu
Szintén osztom abbéli nézetedet, hogy nem lenne rossz egy kicsit témaspecifikusabban beszélgetni, viszont ellent kell mondanom annak az állításnak, hogy nem figyelünk, csak elbeszélünk egymás mellett. Az itt tanyázók mind egy témát igyekszenek saját koruknak és hozzáértésüknek megfelelően körüljárni, így természetes, hogy egy felvetett gondolatszikrát mindenki máshogy akar megközelíteni ("robotosok", stb.). A konkrét véleményütköztetést viszont tényleg alapvető lenne, mert eddig mindannyian csak "felsejlettük" a saját kis ötleteinket, de részletekben nem beszéltünk róla, az általad említett dolgok miatt (érdekek, $, s.í.t.). Szakmai vitára fel!
Elolvastam a hozzászólásodat. Alapjaiban egyetértek veled, mégis talán bizonyos pontokon másként látom a dolgot.
Miután maga az MI sincs pontosan -még pontatlanul se- definiálva, hogyan lehetne elvárni, hogy a Mesteréges Élet definiciója pontos legyen. No nem mintha az Élet fogalma pontosan ismert lenne! Ebből következik, hogy
-sok területről sokféle képpen gondolkodunk,
-mindenki a saját gonolataiban hisz és érzi úgy, hogy az visz a megoldás irányába,
-túl széles spektrumon történik a beszélgetés.
Talán a hozzászólásaimból kiderült -esetleg a honlapomat is láttad- én robotokkal foglakozom. Nem meglepő, hogy számomra a Mesterséges Életet éppen a mobil robotok jelentik. Természetesen elfogadok sok alternatívát is -élő programok-, de mégis a mobil robotok állnak hozzám a legközelebb.
Ha jól értettem Te is úgy képzeled a Mesterséges Életet, hogy legyen valami anyagi megnyilvánulása. Tehát egy "intelligensen" -ez sincs pontosan definiálva- viselkedő eszköz. Ennek tapasztalatai adnák egy magasabb létforma, a gondolkodó program alapjait.
Részemről egyetértek, de nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy az elméleti kutatások sok esetben elszánt embert kívánnak. Ezek nem látványos dolgok. Egy fiatalnak pedig az kell, hogy csillogó szemmel mutassa fel, hogy ezt Ő csinálta. Ezen a fórumon zömmel ők vannak jelen.
Részemről nem tudom felvállalni mindazt, amit leírtál. Amennyiben Neked van erre energiád -és főként időd-, adatokkal, információkkal szívesen segítek. A honlappal kapcsoltban már említettem, hogy ha elkészül egy színvonalas anyag, akkor a hely biztosításában tudok érdemleges segítséget nyújtani.
Üdv,
Fuhur
UI. Esetleg írhatnál magadról pár gondolatot (mivel foglalkozol).
Sziasztok,
beleolvastam a topicotokba, és felkeltette érdeklődésemet.
Ha nem bánjátok, csatlakoznék, és ennek kapcsán megosztanám veletek néhány gondolatomat.
Ahogy elnéztem a társaságot, lényegesen öregebb lehetek nálatok, ezért gondolom óvatosabb és tapasztaltabb is vagyok, ami persze nem biztos, hogy előny.
Elsőként a kritikai megjegyzések általában:
(Azt ugye mondanom sem kell, hogy építő jellegel :) )
Az MI kérdése rendkívül komplex téma. Amennyire én látom, nálatok még senki nem foglalkozik (~zott) azzal, hogy összefogja az egészet, és medret szabjon a dolgoknak. Jó lenne kicsit tematikusabban kezelni a dolgokat.
Most önjelölt és talán igazi zsenik villódzása az egész. Mindenütt meg-meg csillan egy-egy jó ötlet, gondolat, aztán semmi. Mintha mindenki darálná a saját kis ötletét, véleményét. Reagál ugyan a másik írására, de az is csak arra jó, hogy magát meggyőzze a saját igazáról, valójában nemigen figyel a másikra.
Ez alól sajnos csak egy két üdítő kivétel van.
Egy másik lényegesnek tűnő hiba, hogy mindenki félti a saját kis "találmányát" megélhetési okokból. Ezzel véleményem szerint több hibát is elkövet egyszerre:
1. Amíg az ember magában dolgozik, saját köreit futja, nem látja elmélete fonákságait, hiányosságait.
2. A bírálatokból könnyebb tovább-építkezni, továbblépni.
3. Az MI van akkora téma, hogy elbír akár tíz-húsz zsenit is, túl nagy egy embernek (de még tíznek is). Anyagilag is, hírnévben is, pláne munkában.
4. A sok egyéni(eskedő) zseni elveszti mások gondolatainak megtermékenyítő erejét. Még napjaink elismert zsenijei is fontosnak tartják a gondolatok ütköztetését, megvitatását. Sokan közülük egy-egy részprobléma megoldását közösen dolgozzák ki, és publikálják. Elég a Hawking-Penrose párosra gondolni. Bár konkurrensek is egyfelől, együtt is publikáltak, tartottak előadásokat. Ebből mindketten (plusz a világ) csak profitáltak.
5. Igazándiból nincs is mit félteni. Senki nem láthat a másik fejébe, az okos ember éppen attól más, hogy ugyanabból az információból másra következtet, mint a többiek. Hiába bízom másra az ötletemet, azt úgy is csak én tudom abban az irányban kiteljesíteni. Más másfele viszi tovább, ha egyáltalán képes rá.
6. Ezek az ötletek, eredmények olyan messze vannak még az eladható terméktől (amelyet már valóban védeni érdemes) mint Makó Jeruzsálemtől.
Összességében mindenkinek azt tanácsolnám, hogy a kuporgatás és titkolózás helyett bocsássa vitára elképzeléseit, eredményeit, hogy Ő maga is épüljön belőle, és a gondolatai termékenyítőleg hassanak másokéira.
Ne haggyátok, hogy a tipikus elvetélt magyar feltaláló sorsára jusson a csapat (Ismeritek őt: vagy addig kuporgatja ötletét, amit se lenyelni se kiköpni nem bír, amíg vagy megcsinálja más, és degeszre keresi magát vele, vagy fillérekért elkótyavetyéli egy csalónak, de mindegy, mert így is úgy is hoppon marad).
Sajnálom, hogy a saját web-oldal sem halad jobban. Remek lenne, ha oda feltehetné egy rendszergazda (a hangsúly a "rend"-en és a "gazdán" egyforma!) mindenkinek a témában készített publikácóját, a fontosnak ítélt linkeket, képeket, infót vagy bármit, amit a beküldő fontosnak ítélne meg. Tematikusan, tehát külön a "nyelvi zsenik" oldala, külön a "rendszerelméletiek", külön a "robotosok", stb. Ide kerülhetnének az elérhetőségek címek telefonok, mailcímek (természetesen mindez fakultatív, aki jobb szereti az anonimitást, az tegye azt, de vigyázzon, nehogy úgy maradjon :))
A levelező oldalon pedig csak az "élő" kommunikáció lenne, az aktualitások, hírek, az eszmecsere, vita.
Ezt el tudom képzelni akár úgy, hogy egy szolgáltató erőforrást biztosít rá, hiszen ez forgalmat generál, de úgy is, hogy öntevékenyen valamiféle egyesület-társulás-bármi formájában "valakivé" válva csináljátok(juk) meg.
Még azt sem zárom ki, hogy valamiféle egyesületet felvállalna egy mecénás, egy nagy informatikai cég pl. de akár pályázni is lehetne itt-ott.
És most, előzetesként - vitaindítónak- néhány gondolat a "szakmáról".
A magam ötleteit nem öncél nélkül tennén közszemlére. Egyrész jó példával járnék elől, másrészt én el is hiszem, amit fennebb írtam. Ha lesz érdeklődés ídőmtől függően írnék többször is.
És most egy kis előleg:
Nem akarok destuktív lenni, de nem bízom abban, hogy belátható időn belül megvalósulna az MI (akár mit is értünk pontosan rajta). Ebből persze nem azt a következtetést vonom le, hogy nem kell vele foglalkozni, sőt.
Azt viszont igenis gondolom, hogy két szálon kell elindulni:
1. Ismert, biológiai típusú MI modellezése és megteremtése
2. Teljes egészében informatikai alapon álló MI.
(Ez utóbbi még távolabbi cél lehet csak.)
Lássuk az első alatt mit értek: A földi, szén alapú, biológiai mintákon alapuló MI mgteremtését.
Ez azon alapulna, hogy bármilyen, általunk tanulmányozható I lényegét illetően kötődik a hardwerhez, amely hordozza, amelyben megnyilvánul. Nem csak input-output - megnyilvánulás szinten, hanem elvileg, vagyis nélküle nem létezhet. Ez annyit tenne, hogy pl. az emberi I-t nem lehet létrehozni az ember, mint hardwer nélkül. Lehetőségvan viszont megkeresni (jobban mondva keresni, feltérképezni) a biológiai I anyagi szubsztanciáit és annak működését. Ennek modellezése hozná létre pl. az emberi típusú I modelljét és véső soron a hozzá kötődő MI-t. Ez a gondolat reményt nyújt arra, hogy a "végső" MI megvalósulása előtt élvezhessük a részmodell előnyeit. Itt közvetlen megvalósításokra gondolok. Olyanokra amelyek már "holnap" eladhatók, hasznosíthatók. Ide sorolnám a robotokat, a fordítókat, stb.
Ebből már látható, hogy ez csak interdiszciplináris kutatás lehet, nem csak a programozó zsenik asztala, sőt!
Biológusok, orvosok, vegyészek, és a jóég tudja ki mindenkinek kellene foglalkozni vele. És mint a második pont sejteti, filozófusok is kerestetnek.
A második: Az anyagi szubsztanciáktól tejes egészében lecsupaszított, lényegét illetően az anyagi világtól független, gondolati szinten létező MI megteremtése (ha lehetséges ilyen). Itt arra gondolok, hogy létezhet olyan inteligencia, amely az anyagi környezetét csak a megnyilvánuláshoz használja (output-input), de szabadon konvertálható át más rendszerekbe, nem kötődök elvi alapon saját materializációjához, mint pl. az emberi I. Ez tekinthető az előző pont végső fejlesztésének is, és mint ilyen, időben csak a második lehet. Ez már nagyon messzire vezet (földönkívüli I, kommunikáció a kis zöld emberkékkel, csak néhány példa)
Mint minden igen-nem típusú felosztás, ez is önkényes. De lehetséges, hogy segít tisztább célokat kitűzni.
Nálatok ez a két vonal újra és újra keveredik. Meglátásom szerint ezért nehéz az előrelépés, mert egyszerre beszéltek a kettőről, egyszerre akarjátok mindkettőt. Nem akarja senki végégjárni az utat, rögtön a végső lényeg lebeg a szeme előtt. Ez sem lehetetlen, de lássátok be, nem túl valószínű.
A tudománytörténet arra tanít, hogy az ismeretek gyűjtése, az elméletek gyártása és konfrontálódása egy erőt-gyűjtő folyamat, ahol csak bizonyos idő (=befektetett munka) után csap át a mennyiség minőségbe, és jön létre valami teljesen új. Ez nem csökkenti a kummulálók érdemeit, hiszen e nélkül nem lehetséges az áttörés.
Nos én azt hiszem mi a kummulálók egyik csapata lehetünk csak, az áttörés még várat magára.
Ez azonban előre megjósolhatatlan, lehet, hogy ennek a csapatnak sikerül. Miért ne?
És most egy kis mentegetőzés:
Nem kívánok senkit megbántani, és azt sem képzelem, hogy tévedhetetlen vagyok. Benne van a pakliban, hogy rosszul látom az egészet.
Levelem célja a kapcsolatfelvétel, a vitára ingerlés.
Ha írtok, folytathatjuk.
Üdv. Fricu
Nem sok a változás, mert egy sokkal nagyobb projektbe fogtunk, egy nemzetközi AI kutatás oldalba.
Ebbe elvileg bárki beszállhat, de még csak a megbeszélések tartanak. Nem akarjuk elsietni/összedobni.
Annyi már biztos, hogy a megismerhető tudásanyagon kívül, teret kívánunk nyújtani
az online fejlesztéseknek is.
Egy-egy projektbe bárki beszállhat majd, hasonlóan a Sourceforge.com-hoz.
A müncheni Max Planck Biokémiai Intézet kutatói a Lymnaea stagnalis csiga idegsejtjeit egy mikroprocesszorral kapcsolták össze, azaz létrehozták az első olyan integrált áramkört, mely élő részekből is áll.
Jó hír a mesterséges intelligencia kutatóinak: augusztus 8-án Bill Gates bejelentette, hogy a Microsoft jövő évi kutatásokra szánt költségvetési keretének tetemes részét (5,3 milliárd dollárt) AI-fejlesztésre (döntéshozás, tanulás, beszédfelismerés, adatkeresés) költik el.
Kétezer dollár mesterséges játékosért
Az Artificial Intelligence NV (október 30. határidővel) kétezer dolláros pályázatot írt ki olyan computerprogram fejlesztésére, mely a szabályok és az ellenfél ismerete nélkül képes győzni egy játékban.
Hugo de Garis, a neves flamand mesterséges intelligencia kutató szeptembertől a Utah Egyetem számítógép-tudományi tanszékén dolgozik. "Az elkövetkezendő húsz évben minden bizonnyal a mesterséges agy projekten munkálkodom" - mondta. "Addig, amíg Moore törvénye érvényben marad, azaz nagyjából 2020-ig. Az atomi szint után az atommag következik majd. Az viszont körülbelül százezerszer kisebb, tehát százezerszer nagyobb mennyiségű energia felhasználására lesz szükségünk. 2020 után jó pár évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy femtotechnológiában gondolkodjunk."
Most én is csak azért írok... sajna nincs többre időm :( Ha még nem tetted, olvasd el a fríméljeid! A legutolsót (alaposan átbeszélve) publikálhatnánk is ;)
Éppen egy elég furcsa ötlet foglalkoztat: vajon meg lehetne-e oldani valahogy, hogy egy megadott parancskészletből építkezzenek...
De kik (vagy mik)? Kifejtenéd ezt bővebben? (Már csak azért is, mert épp van egy kis időm gondolkodni).
Lemhez fordulni viszont tényleg érdemes lehet. Mármint úgy általában :) A "Summa Technologie"-t (azt hiszem, ez a pontos címe) sajnos még nem sikerült elolvasnom. Nem tudjátok, hol lehet ehhez hozzáférni (könyvtár, könyvesbolt... könyvespolc :) ?
Ha valakinek esetleg szuüksége lenne rá, összeollóztam néhány linket a Kétpercesre:
www.extra.hu/hazipalinka/links.htm
A fejlesztés nálunk is szünetel, sajnos.
Éppen egy elég furcsa ötlet foglalkoztat: vajon meg lehetne-e oldani valahogy, hogy egy megadott parancskészletből építkezzenek, ill. maguk is elő tudjanak állítani újakat? (itt állatok fejlődéséről van szó (viselkedést vizsgálok)) Ez elég sci-fi-nek tűnik elsőre (legalábbis nekem). De ha valakinek esetleg építő ötlete van (azon kívül, hogy talán fordulnék Asimovhoz vagy Lemhez), akkor legyen szíves dropjon egy mailt. Kösz
