Amúgy ha megépítenek egy 5 km hosszú végig lábakon álló hidat Vác északról Dunabogdány északig és nem építenek a szigeten lehajtót róla, hogy ne bolygassák a sziget nyugalmát, akkor a szigetlakók kb. 80-85%-a népszavazáson tiltakozna ez ellen, hogy ők igenis lehajtót követelnek.
Mekkora a forgalma a váci kompnak? Mert én akárhányszor jártam arra, a komp sohasem volt tele, 6-8 autó ment át vele. Óránként 6-8 autóért nem érdemes hidat építeni. Természetesen egy híd maga is gerjeszti a forgalmat, márcsak azért is, mert akik ma Szentendrén keresztül mennek a szigetre, azok nagy része a váci hídon menne. De még úgy is kérdéses.
Nem Vácon vagy(unk) érintettek, hanem a szigeten, és az a vágyunk, hogy lehetőleg maradjon csendes nyugodt vidék, ne Bp. elővárosa, amit egy híd elősegítene.
Surany pl. azon települések egyike, aminek 35 éve jobb volt a tömegközlekedési kapcsolata, mint ma.
Se hajó, se komp, most már a Kisdunán se, csak busz, kerülővel, 2-3 átszálással.
A csendességet és nyugalmat a kompátkelésre sorakozó járművek szolgáltatják Vácon? Valóban nagyobb "környezetterhelést" jelentene Vác északi, vagy déli külvárosában egy híd a Dunán?
Másrészt az nem egy vicc, hogy Vácról a Dunántúl csak Budapesten keresztül érhető el kompozás nélkül?
Nem gondoltam volna, hogy megérem azt, amikor a folyókon átívelő hidakat is "közellenséggé" kiáltják ki. Remélem, hogy azt már nem fogom megérni, amikor az emeletekre vezető lépcsőket a már éppen rögtön bekövetkezni készülő klímakatasztrófa előidézőinek minősíti az ügynökhad.
Apám mesélte, hogy a szocializmus építgetésének megkezdése előtt Vácott a választások előtt minden képviselőjelölt hidat ígért a Dunára. Aztán a gúnyos köznyelv megállapította, hogy már megint "aranyhidat" kaptak.
Önnön magamat Horányhoz több ízben is köthető olvtársnak vallva az utóbbi években változott meg radikálisan a véleményem a Szentendrei-szigetre átívelő további esetleges hidak kitenyésztése kapcsán. Nevezetesen, talán úgy 6 és fél éve alapozódott meg bennem az a gondolat, hogy ott van a Tildy Zoltán híd Tahitótfaluban, és legyen ennyi elég nekünk.
Slussz.
(De ezt igazán az érti csak meg, aki átélte az elmúlt időszak tömeges agglomerációba telepedési dinamikáját. Meg lehet nézni akár a Kamilla, akár a Vadrózsa utcát most, és mondjuk úgy 20 évvel ezelőtt.
Ez a sziget régen nem erről szólt, és ma sem erről kellene szóljon. Ha még ennél is jobban leegyszerűsítjük az idejutást, akkor pontosan az a varázsa veszik el, ami miatt szeretik ezt a helyet.)
A "pasasér" francia és német nyelvterületekről érkező kétszeres átvételű jövevényszó (passzazsír), eredetileg: "a hajó utasa", 1825. (A "pasas" arg. biz. szavunk is innen származtatható.)
1935-ig úgy is használták, mint "személyszállító hajó".
Példa: "szedd mán össze magad, mert a hajlatban van a pasasér!" 1935 után visszatért eredeti jelentéséhez, és specifizált kiegészítő jelölőt kapott a közlekedési eszköz típusára vonatkozóan, így később megkülönböztettünk "pasasérhajó"-t és "pasasérvonat"-ot is.
Néhány évvel később azonban ebben a formában is kivonult a köztudatból.
Nagyanyám gyerekként vagy fiatal asszonyként járt a kofahajóval Kolozsnémáról Győrbe. Nem lehetett olyan megterhelő, mint a Mohács-Budapest vonal 16 órás útja. Amikor a hajó nevéről kérdeztem (akkor már nagyon idős volt), több alkalommal is a "Pasasér" nevet mondta. Rákérdeztem, hogy Pasarét? Nem, nem. Gondolom, hogy a "passenger" szó miatt nevezték így azt a vízi járművet, ami a győri piaci szállította őket a megtermelt zöldséggel, gyümölccsel, netán állatokkal együtt. Akkoriban a hajózásban nem az angol, hanem a német volt a mérvadó. Örülnék, ha valaki meg tudná fejteni a hajónak ezt a számomra kétségbe vonható elnevezését!
Nem csak a zöldek, de amiért ők elkenkeztek, az valós. Mind a száraz gyepek, mind az ártér vonatkozásában.
Emellé még adódik a kérdés:
Lokálisan van-e rá szükség, vagy tranzitilag.
Okoz-e olyan gondot, amit nem biztos, hogy kéne fokozni?
Szóval az a nagy helyzet, hogy egyáltalán nem vagyok jelenleg meggyőződve arról, hogy kell-e?
Sokkal inkább kéne egy olyasfajta megoldás, mint Ausztriaban, ahol alagutakkal tarkított gyorsforgalmi út biztisítja a megközelítését a feltáró uraknak.
A fentieken túl:
Nem szeretném, ha a maradék 120-as csúcsait ilbombáznák a szigetnek, főleg, hogy LIDAR kutatásokkal azt, hogy rengeteg minden van az Árpadoktól a Jegellókig már igazolták.
Bodor mondjuk annyit nem tett meg, hogy a covid alatt aktualizálja a kihelyezett menetrend táblát, és amikor a csaladtag nem tudott átmenni és a parton ragadt, csak kinevetett a telefonba.
fp 