Anyósnál most megnéztem, szerelő ezer éve minden áramkörre C25öt rakott. És tele vagyunk szixalagos kötéssel. Lehet belekontárkodom és átnézem, C25 még konyhára is sok. Kis szoba após által tákolt vezetékei meg lehet kapnak max. 2 Ampert.
"De mit tudsz tenni ellene," -hát azért elég sokat.
Régen leirták, hogy 3 évente nézesd át /tartasd karban a lakás minden elektromos berendezését.
Azért ha min5-6 évente megtenné valaki? Még kevesebb tűz lenne!
mert a saját tapasztalatom; megépitették a lakást 20 év múlva kibővitették(de a régihez nem nyultak!) eltelik még 30 év---- s az a régi villanyszerelő ,hogy dolgozott ,mert tönkrement ......ez + az.
Köszi a kiegészitést, ---bár néhány mondatot kulturáltabban is leirhatnál.
A lényege részemről ; sokan nem veszik észre ,hogy ha 1 fázis elmegy/eltűnik akkor mennyire más feltételek lesznek. Én ezen a vonalon gondolkodtam--Te meg egy másikon.
Ez egy ipari berendezés, rendes hálózati szűrőkkel stb, amit NORMÁL körülményekre terveztek. 30 kW napelem ki-bekapcsolgatasa a napsütés miatt szerintem már nem normál körülmény.
Csak éppen valahogy mérnem kellene.
A gépnek van egy sokcsatornás vészleállító panelja. A hibajelek monitorozása azonban nem real time - így utólag nem lehet tudni, miért állt le (angol gyártó: velük vitatkozni TÉNYLEG olyan, mint galambbal sakkozni.
Atis, emlékszel rá, hogy ezt a vektorháromszög-terület és teljesítmény összefüggést honnan vetted? Ez igazi csemege, alighanem kevés helyen olvasni róla.
"A 3 fázisú szimmetrikus áramvektorok kijelölnek egy X méretű területet--Ez arányosan a villanymotor teljesitményével."
Teljesítményt a feszültség és áramvektorok szorzata jelöl ki.
"Ha egy fázis kimarad akkor --Y kapcsolás esetén--csak 1 vonali áram ill. két egyforma fázisáram lesz."
Nem lesz ott semmilyen fázisáram, hanem a két sorba kötött tekercsen tekercsenként 200V esik. A vonali áram fele.
"A hiányzó 3 fázis miatt eléggé jól torzul a szinusz jel is."
Miért torzulna a szinusz jel? Mit keres itt ez a jóképű feszültséghiányos ábra? Nincs értelme, mindenki tudja, hogy hiányzott egy fázis.(de kurva jól néz ki) Mellékelek egy rajzot, hogy csillagban miért 2 tekercs, deltában miért 1 tekercs ég le. Talán megérted.
Akkor térjünk vissza a betonmaróra. Alaphelyzet, hogy 3 fázisú motor nem indul el terhelten 2 fázisról. Maximum akkor marad fenn a forgás, ha menet közben ment el a fázis. Viszont jelentősen megnő a motor áramfelvétele, mert a motor le "akarja" adni a szükséges teljesítményt. A tekercsek viszont nem erre a nagyobb áramra vannak tekerve, ezét baromság leégetni a motort. Ez jól hallható is és hülye villanyszerelő az, aki ilyenkor nem a gépet kapcsolja le, hanem méregetni akar. A leállított gép nem indul el 2 fázissal.
Nem tudom mi a bajod az előbbi kapcsolási rajzokkal, a csillagba kötött és egy fázis elvesztése után a 3. ábrán látható kapcsolás forog fent, ami ugye 1,71 arányú teljesítmény csökkenést eredményez. Ha nem csökkented a terhelést, leég a motorod, pont.
Hát sajna nincs szerencséd--a makákót illetően.(eszembe sem jutott)
Komolyabban;
A 3 fázisú szimmetrikus áramvektorok kijelölnek egy X méretű területet--Ez arányosan a villanymotor teljesitményével.
Ha egy fázis kimarad akkor --Y kapcsolás esetén--csak 1 vonali áram ill. két egyforma fázisáram lesz.
Ez a kapcsolás tulajdonképpen 1 fázisról táplált villanymotor segédfázis nélkül!A bibi ,hogyy 230V helyett 400V-t kap .Igy a hozzátartozó áram is ennyivel nagyobb lessz.,azaz 1,73X I.
Ide kell egy 2 vektorból szerkesztett ugyanolyan alapterületú paralerogramma--ez arányos ugyanazzal a teljesitménnyel.--Mert feltételezzük, hogy a motor terhelése nem változott.
Ráadásul pluszban nő a motor vesztesége,-mert nő a szlip is--
A hiányzó 3 fázis miatt eléggé jól torzul a szinusz jel is.
Ez még több járulékos veszteséget okoz. "ronda" lessz a motor hangja ,s gyorsan melegszik.
Delta kapcsolásban ettől egy kicsivel kisebb az áramfelvétel .
De ott is megég a tekercselése
A szétszedet motorokon jól látható ; Y kapcsolásban 2 tekercs ,D kapcolásban 1 tekercs ég meg.
Ha lennél kedves válaszolni; Miért van, hogy mérőbörönddel mérve az ilyen kényszerüzemet a valódi áramfelvétel 1,8X----és 1,94 közé esik? Ekkora mérési hiba nem valószinű.Főként több kW-s gépeknél.
Vizsgált már valaki közületek napelemes hálózatot szkóppal?
Van egy partnerünk, a vadonatúj, frekvenciaváltós adagolópadja időnként leáll. Az egyik feltételezésem a hálózaton beérkező tranziensek - a padnak nyilván öntartó mágneskapcsolója van. Ha az öntartó áramkör valami miatt leold, akkor 2 ezredmásodperc után a peremfeltételek visszarendeződnek - és nem tudunk rájönni, mi az oka.
Másik adagolópadnál - állítólag - egyértelmű, hogy a napelemek ki-bekapcsolása (pl. beúszik egy felhő) okozhat hibát.
Az első ábrán egy szimmetrikusan terhelt 3 fázisú fogyasztót látunk, ahol mind a 3 fázis megvan. Ha nem lenne meg, akkor 2 áramvektort látnánk az ábrán. Az is leolvasható az ábrából, hogy:
Ia=Ib+Ic , így a 0 vezetőn folyó áram nulla lenne, ezért nem kell a fogyasztó nullapontját kivezetni, mert nem fog rajt áram folyni. Csak azt nem értem, hol van a gyök3.
A második ábrán a terhelés aszimmetrikus. Ja és azt is látjuk, hogy nincs feszültség kimaradás.
A vektorokat összegzi és látjuk, hogy hány amper folyna a nulla-vezetőn. Csak még most sem látom a gyök3 fontosságát.
A hülyeség annyi a két ábrán, hogy semmi köze nincs a kérdezett témához, csak egy légből kapott baromság az egész.
