A család azonban valószínűleg ez lesz, mert találtunk egy másik kutatóval DNS-egyezést
egymás között és ő is ugyanide jutott el a maga vonalán.
Én 1797-es születéssel eddig csak A. György apukáját, A. Józsefet találtam meg, más Györgyöt nem.
Esetleg találtál mást?
Valóban, a halotti talán segíthetne, elég sokat átnéztem Óbudán és Ferencvárosban, de eddig még nem találtam nyomukat. Azt hiszem neki kell állnom még egyszer, mert nagy valószínűséggel ott lesz az valahol.
A keresett A. Györgyről viszont tudom, hogy céhlegényként elég sokfelé vándorolt Európában, elvben bárhonnan hozhatott feleséget idegen névvel, ami magyarázná a sokféle írásmódot, egyúttal azt is jelentené, hogy kicsi az esély a házasságuk megtalálására.
Edit: az előző hozzászólásomat babramama-nak szántam, félrement. De oblass, neked is nagyon köszönöm, ezen az úton is tovább tudok menni/kutatni! Még egyszer köszi mindkettőtöknek! :)
A legjobb vagy!!! Nagyon köszönöm, ismét! :) Minden egyezik; engem teljesen elterelt, hogy a Lajos halottijában Julianna lánykori neve volt feltüntetve, és egyszerűen sehol nem találtam róla semmit. Örök hálám! :)
Szerintem ő esélyes, hogy Huterer Julianna legyen. 1840-41-ben született, a bejelentő Lajosné, közel laknak egymáshoz. Csak a házassági ak-t nem találom, de lehet, hogy nem Budapesten házasodtak.
Fidiczin: A FamilySearch a XVIII. sz. legvégéről Berlinből adatolja Fidicin alakban, a XIX. sz.-ban ugyanilyen alakban előfordul Békéscsabán, de ebben a családban Fidiczinyi névforma is előfordul. A két század határán a Fidiczin családnév Szebellében (ma Sebechleby, Szlovákia) is előfordul. A jelnkori szlovák névtárban egy Fidiciny család fordul elő Pozsonyban. Ez a névforma korábban Besztercebányán (ma Banská Bystrica, Szlovákia), Radványban (Radvaň, ma Besztercebánya része), valamint további felföldi településeken adatolt.
Bár a név első pillantásra szláv képzésűnek tűnik, valójában latinosított vezetéknévről van szó. A humanizmus korában divat volt az eredeti nevek lefordítása valamely klasszikus nyelvre (latinra vagy görögre). Ilyen pl. a XVI. sz.-i Méliusz Juhász Péter, akinek ma szokásos névalakjában az eredeti és a választott vezetékneve egyaránt megjelenik. A németségben ez a szokás tovább kitartott, Magyarország területén pedig leginkább a Felföldön. Ott a németséggel együtt élő szlovákok és magyarok is átvették ezt a mintát. Talán a leggyakoribb ilyen név a Fábry ~ Fábri, amely a latin faber szóból alakult, amely a klasszikus korban ’kézműves, mesterember’ jelentésű volt, de később elsősorban a ’kovács’ megnevezésévé vált, így a korábbi Schmidt, Kovács vagy Kováč családnevűek cserélhették le a korábbi családnevüket erre. A Fábry ~ Fábri név végén az -i (-y) a latin birtokos eset ragja, adott esetben apanévképzőként szolgál, azaz Schmidt, Kovács vagy Kováč nevű felmenő leszármazottait, az ilyen nevű családba tartozót jelöli. A humanizált nevek sokszor jelennek meg ilyen birtokos alakban.
A Fidiczin ~ Fidicin név mögött a latin fidicen ’lantos, citerás’ értelmű foglalkozásnév áll, amelynek töve fidicin- alakú, l. még fidicinius ’citerás-’ melléknév. Ilyen formán ez a név a korábbi német Fiedler vagy Geiger ’hegedűs’, a szlovák Hudec ’hegedűs, zenész’, magyar Hegedűs vagy hasonló családnevet válthatta le. A Fidiciny névforma a latin -i birtokos raggal bővült apanévi alakváltozatnak értékelhető.
A Fidiczin ~ Fidicin ~ Fidiciny nevet viselő családok nem feltétlenül rokonok, mivel gyakori alapnévről van szó, és annak latinosítása is előfordulhatott több külön helyen. Az 1718-tól újratelepült Kiskőrösön két évtizeddel később elsősorban a név szlovák szálait érdemes követni. Kiskőrösről egyes családok továbbköltöztek Békéscsabára, így talán kapcsolat lehet a kiskőrösi és a békéscsabai adatok közt.
Ismét szeretnék egy kis segítséget kérni, akár tipp formájában. Az ükapámnak és a testvérének megtaláltam mind a születési, mind a halotti anyakönyveit. Ükapám Huterer Lajos (szül.: Szakácsi, 1862.02.14., meghalt: Budapest, Kispest, 1919.03.07.), testvére Huterer Ferenc(z) (szül.: Szakácsi, 1967.12.10, meghalt: Budapest, Kőbánya, 1899.11.30). Az ő anyjukat Huterer Juli/Julia/Juliannának hívták, mind a két gyerek törvénytelen volt, és a papírok alapján nem házasodott meg később sem, de semmi más infót nem találtam róla. Lajos 1899.01.24-i esküvői papírján elvileg még élt, ahogy Ferencz halotti papírján is. Lajos 1919-es halottiján láttam csak, hogy "néhai".
Amit még megtudtam, hogy a két testvér 1898-99 között a X. kerületben laktak, volt, hogy egy címen, máskor csak egy pár utcányira egymástól, valamint mind a ketten "vendéglősök" voltak egy ideig.
Huterer Juli(anna) halotti papírját kerestem Szakácsiban, Tapsonyban, és a X. kerületben is, de eddig még nem találtam rá. Szerintetek hol lehet érdemes keresni? Akkoriban mennyire volt jellemző, hogy az anyát esetleg hátrahagyták vidéken a gyerekeik, miután azok felköltöztek a fővárosba? Arra is gondoltam, hogy hátha esetleg együtt jöhettek valamikor Pestre, amíg még a gyerekek kisebbek voltak, de jelét ennek még nem láttam. Köszönöm előre is, ha segítetek!
kadet75: Mayer György lakhelye volt Románd, a születés helyét nem adták meg. Mivel a korai gyiróti, majd a romándi keresztelési anyakönyvekben sem találkozni Mayerekkel, György nem hiszem, hogy romándi születésű.
kardio1: Az 1771. januári születésű Katáról tudjuk, hogy meghalt 1772. decemberében. Tehát nem Mária lett hibás néven bejegyezve a keresztelési anyakönyvbe. Talán (!) az 1768-1771 közötti időszakban születhetett, csak valamiért kimaradt az anyakönyvből.
Fidiczin Gábor fs LCLZ-Q1J és Czinkoczki Anna fs LCLZ-Q1V.
Első infó róluk, hogy 1761-ben kiskőrösi lakosként a keceli anyakönyvben feltűnik a házassági bejegyzésük.
Az egyházmegye oldalán meglett az 1764-es átkeresztelkedésük evangélikusról katolikusra.
Majd sorban születtek a gyerekek, ami elég kaotikus, mert hol Gáborom, hol Anna neve van elírva a feljegyzésekben.
Elköltöztek Dusnokra, majd mindketten ott haltak meg.
Anna halottijában ugyan ott vannak a szülei nevei is, de nem tudok tovább menni.
Az átkeresztelési feljegyzés szerint Gábor 1740, Anna 1744 es születésű. Tudom, ezek csak kb adatok, de mivel Kiskőrösön még ezelőtt jóval a templom leégésekor megsemmisültek a könyvek, a születéseket Kecelen vagy Akasztón vezették, ahogy olvastam.
Nyilván ott nincsenek, mert akkor nem lennék elakadva😀
Anna szülei Georgius Czinkoczky és Juditha Kőrös voltak, róluk sem találok sehol semmit.
Van valakinek ötlete? Vajon az csak merő véletlen, hogy Kiskőrösön laktak és az Anna anyjának Kőrös a vezetékneve? Egyáltalán milyen név lehet a Fidiczin?
Huterer Lajos és Plek Erzsébet. Azonban több helyen is sajnos el van írva a nevük. Az újságban Huterer Lajos és Elek Erzsébet szerepeltek, de 100% hogy ők voltak azok, mert akkoriban a 10. kerületben éltek.
További bonyodalom: Gyülvész Istvánnak 2 Sára nevű leánya született : 1762-ben és 1768-ban. A logika szerint az előbbi mar 1768 előtt meg kellett haljon. Halotti anyakönyvek Vésztőn 1772-tol vannak. Egy Gyülvész Sára 1786-ban férjhez ment Turbutz Mihályhoz. Akinek felesége, Gyülvész Sára 1805-ben 43 évesen meghalt. Eszerint 1762-ben kellett szülessen. A házasság alkalmával életkort, szülőt nem jelöltek meg... Össze vagyok zavarodva...
