Keresés

Részletes keresés

foti Creative Commons License 1999.01.25 0 0 47
Gyedmaroz 99-01-25 19:47 !
Nem is terhelik őket. Tanulmányi versenyt hírdetnek, s miért ne kínálnák meg felvétellel a legjobbakat ? ;-)

Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.25 0 0 46
Pardon, az előbbim luciferinek szólt.
Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.25 0 0 45
Én nem fogok bezzegelni. Azért kérdeztem rá,
mert épp a napokban hallottam azt, hogy a tizennégy évnél fiatalabb gyerekeket nem lehet írásbeli felvételikkel terhelni.
Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.25 0 0 44
Kedves DcsabaS_ !

írod:

Ezért ha az iskolai oktatás csak az ismerősség szintjéig juttatja el a diákokat, akkor azok később nem lesznek képesek különbséget tenni pl. tudomány és áltudomány között.

Ez legalább annyira készség kérdése is, mint képességé. Akiben a szándék és a képesség megvan, az értékrendje kialakításához nagy valószínűséggel megszerzi a szükséges ismereteket. De valószínűtlennek tartom, hogy egy átlagember képes legyen minden
diszciplinában olyan mennyiségü és minőségű ismeretet szerezzen, hogy az általad elvárt feltételnek megfeleljen. Attól tartok, hogy az ismerősséget másképp értelmezed, mint én. Szerintem az általános iskolai oktatásnak, sőt, még a középiskolainak is az lenne a szerepe, hogy egy komoly alapot teremtsen a magasabb ismeretek megszerzéséhez. Persze tudom, minden relatív, kérdés, hogy mit mihez viszonyítunk.

luciferi Creative Commons License 1999.01.25 0 0 43
Gyedmaróz!
Igen volt.De megérte! Tudom most jönnek a bezzeg szövegek.. de akkor is ez az első iskola amiről fenntartás nélkül csak pozitíven tudok nyilatkozni. Egyébként úgy tudom elég sok helyen átvették a tantervüket, merthogy saját tanáraik által kidolgozott saját könyvekből dolgoznak. És a gyereknek külön élmény, hogy annak a könyvéből tanul aki egyébként az órát is leadja. Ja! És ez a első általam ismert iskola ahol a gyerekeknek jogaik is vannak és ismerik azokat sőt be is tartatják! Szóval...Kánaán!
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.01.25 0 0 42
Kedves Gyedmaroz!

Szerintem ott van a különbség az ismeretek és az ismerősségek között, hogy amíg ismereteinket fel tudjuk használni, addig az ismerősségek csak arra jók, hogy valamilyen ideológiát "tudományosnak" higgyünk el, ha elég sok ismerős szöveg van beleszőve.
Ezért ha az iskolai oktatás csak az ismerősség szintjéig juttatja el a diákokat, akkor azok később nem lesznek képesek különbséget tenni pl. tudomány és áltudomány között.

Morticia Creative Commons License 1999.01.24 0 0 41
Ezekkel a 6 és 8 osztályos gimnáziumokkal egyelőre az a hiba, hogy még nincsenek "bejáratva". A tanároknak új, hogy 10-14 éves gyerekeket kell tanítaniuk, az ő szintjükön magyarázni, kiválasztani az új NAT-os tankönyvet, stb.
A másik probléma a felvételi. 9-11 éves gyerekeket felvételiztetnek. Nem játékosan. Rendesen van előkészítő 1/2 évig, aztán felvételi. A gyerek meg már ekkor megtanulhatja, hogy egyetlen nap sikerességén mennyi múlik. Hogy erre szükség van-e, azt nem tudom.
Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.24 0 0 40
luciferi, felvételi volt?
luciferi Creative Commons License 1999.01.24 0 0 39
Gyedmaróz!
Valóban igazad van. A nyolc ill. hatosztályos gimik többsége ilyen. A fiam egy hatosztályos gimnáziumba jár. SZuuuuper!!
Imádja ő is meg én is. Egy anyaggal egyszer foglalkoznak alaposan, kibeszélve a legkisebb részleteket is mert VAN RÁ IDŐ. Ez különösen a történelemnél és a magyarnál jó.És meghallgatják egymás véleményét is, mert a tanár is szeret igy tanítani.Igaz, hogy magas az osztálylétszám (38), de legtöbb tantárgyból bontott csoportban tanulnak. Magasabb szintű matek, fizika nyelvi csoport van.De kémiából, biológiából is bontva vannak. És az utolsó két évben szinte csak az érettségi tárgyak vannak és azok a tárgyak, amit a gyerek a továbbtanulásának megfelelően fakultatívan választ.Nem birom ki... le kell írnom, mert mindenkinek tiszta szívből ajánlom Ez az iskola az ELTE Radnóti Miklós gyakorlóiskolája.
Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.24 0 0 38
A nyolcosztályos gimnázium rendszerében talán kiküszöbölhető a fölösleges ismétlés, nincs kényszer egy rohamtempóra, jobban elosztható a tananyag a diák értelmi fejlődésével harmonizálva. Esetleg jobban aláalapoznak bizonyos tantárgyaknak (pld. fizikát tanulni megfelelő matematikai ismeretek nélkül szerintem fölösleges), vagy a koruknak megfelő irodalmi művekkel foglalkoznak. Persze az kemény dió, hogy hol húzódik a határ az ismeretek és az ismerősségek között. Valahol olvastam (vagy hallottam), hogy az ismeretszerzés két alternatívája: minél kevesebb dologról minél többet, vagy minél több dologról minél kevesebbet, s ha ezt megvalósítod, akkor ideális esetben semmiről tudsz mindent, vagy mindenről semmit. (mosolygó 2)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.01.24 0 0 37
Mint tudjuk, ismétlés a tudás anyja. Így tehát az újratanítás gondos kiküszöbölése nem lehet jó másra, mint hogy az átlagos tehetségű diákokat ismeretek helyett csak az ismeretek ismerősségének a benyomásával lássa el.
Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.24 0 0 36
És milyen a 4+8 rendszerű, azaz a nyolcosztályos gimnázium? Itt elvileg ki lehetne kerülni az újratanítást, az iskola saját tanterve szerint haladhatna. A csoportbontás nem tűnik rossz ötletnek, bizonyos tantárgyakat lehet pld. emelt szinten tanítani azoknak, akik ezt később használni szeretnék, s általános jelleggel a többieknek. A választást mondjuk a gyerek képességei is befolyásolhatnák.
BlumiDC Creative Commons License 1999.01.23 0 0 35
"Azt hallottam, hogy a NAT-nak lett volna egy olyan hatása, hogy ésszerűbb és szervezettebb lett volna a tananyag és annak elosztása. Így viszont csökkent volna az óraszám, ami miatt csökkenteni kellett volna a tanárok számát is - ezért a pedagógusok elszabotálták az egészet. Igaz ez ? "
NEM! A kötelező óraszám csökkent volna, és nőtt volna a "választható", esetnként kiscsoportos órák száma. De egyrészt a NAT érvényben van, másrészt baromság.
Megszűnt volna az újratanítás, amit a gyerek már megtanult általánosban, azt nem tanítja meg ismét magasabb szinten a középiskola, hanem egyszer vesz át mindent a diák 16 éves koráig, akkor alapvizsga, majd két év alatt rohammunkában felvételire, érettségire készítés. Ez nagyon rossz, mert az iskolaszerkezetünk 8+4 rendszerű, azaz a középiskola első két évében máshonnan jött, másféle alapokkal bíró diákoknak kellene ugyanazt tanítani. Én fizikát taníttam, ott fontos bizonyos elvont gondolkodásra való képesség: nem lehet megtanítani egy 14 évesnek azt, amit ma egy 16 évesnek tanítunk. Szóval a NAT-ról az a véleményem, hogy ha bevezetik, akkor igen nagy munka árán el tudnánk érni azt, hogy ne essen le a (jelenleg nemzetközi összehasonlításban nem is olyan rossz) közoktatás színvonala. Ehhez azonban rengeteg idő kellene, erre az előző kormány felmelte a kötelező óraszámot heti 20 órára. Szerintem, ha valamilyen érthetetlen okból mégis lenne valami előnye a NAT-nak és be kellene vezetni, akkor először egy kísérleti iskolában csökkentett óraszámú tanárokkal ki kellene próbálni, majd az így elkészült tanmeneteket, tankönyveket közreadni. (amin persze mindenki alakíthat) Miért kell minden iskolából kísérleti iskolát csinálni?
Ami a fizetést illeti, a média elhintette a 16%-os emelést, az természetesen nem igaz, ugyanis:
-amikor emelték a kötelező óraszámot, akkor ezt egy pótlékkal honorálták, ami azonban nem emelkedhet, és előbb-utóbb meg fog szűnni.
-a "minőségi bérpótlék" megszűnik, ami helyette lesz, az jóval kisebb összeg.
-a SZJA változása (adósávok, alkalmazotti adókedvezmény) a legtöbb tanárt rosszul érinti.
-A bruttó 16% nettóban kevesebb.
Aki meg mondjuk igazgatóhelyettes, vagy valami miatt magasabb a fizetése, az beleesik az "1millió bruttó felett nem jár az alkalmazotti adókedvezmény" csapdájába. Például a mi helyettesünk a 16% emelés hatására nettó kétezerrel fog kevesebbet kapni.
Erről többet: http://www.oki.hu/jk97/jk97070202.htm

Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.23 0 0 34
Indiszkrét kérdés: mennyivel sértenek meg manapság egy általános iskolai tanítót? Egy eszmefuttatás mián kíváncsiskodom.
Barracuda Creative Commons License 1999.01.23 0 0 33
Az én lányom még csak 3 éves, de azt látom, hogy rendkívül fogékony, és könnyen "tanul" (persze még csak dalokat, mondókákat). Szerintem a legtöbb gyerekben nagyon erős megimerési vágy van, ezt legfeljebb csak elrontani lehet. Igyekszünk keveset tévézni, és megnézzük, hogy mit adunk a gyereknek :-) remélem ezt később is tartani tudjuk. Ami az iskolákat illeti, én is össze vagyok zavarodva, itt ilyen módszer, ott amolyan tagozat. Most úgy gondolom, hogy a lehető legkonzervatívabb típusúba fogjuk majd íratni. Igazatok lehet, hogy inkább a tanár személye a fontos. Ha fel tudja kelteni a gyerek érdeklődését, hogy élvezettel foglalatoskodjon a tanulnivalóval, akkor nyert ügyünk van. Saját gyermekkoromból úgy emlékszem vissza, hogy bizonyos tárgyakhoz, kezdettől fogva vonzódtam, másoktól viszolyogtam. Például a környezetismeretet imádtam, az írást nem annyira. Lehet, hogy csak a tanár személyén múlott?
foti Creative Commons License 1999.01.23 0 0 32
Sajnos elkapott a WIFE1999 vírus. Azasszony épp az OK nyomás alatt szedte fel a telefont. Laza boot, hozzászólásomnak nyomase. Most röviden megpróbálom újra.

Szerintem nem az iskolán, hanem a tanáron múlik a dolog. Mivel az iskolaválasztással max az első 1-2 tanár személyét lehet eldönteni, nincs sok értelme azon vívódni, merre hova menjen.

Tanítványi tapasztalatom szerint a tanári minőség egy egy iskolában a normál eloszlás szerint oszlik el. Minden évben a 10-12 fős tanári körből 2-3 szuper, 2-3 hót hülye előfordult, a többi s két véglet között szóródott. Mivel legkésőbb felső tagozatban több tanár idegeli a csemetét, nem lehet az iskola eldöntésével hatással lenni a későbbiekre.

Más szülőt meghallgatni azért nagyon hasznos, mert ha már egynél többet kérdezel, a válaszok szórása N*2 (ahol N a kérdezettek száma). Egy egy tanár gyerekenként eltérő hatású lehet.

Tanári idegállapot, tekintély felmerült korábban. A gyerek olyan állatfajta, amely 15' alatt (de lehet hamarabb) pontosan felméri, hogy adott személynél meddig mehet el. 1970-1985 közötti tapasztalat: ettünk meg számtan tanárt ötödikben, éneket 5-8-ig, oroszt 7-8-ban és a főiskolán. Érdekes, kölkeim is az énektanárt idegelik leginkább.

Engem jobban zavar az iskola elhagyás kérdése: 4., 6., 8.,10. után mikor, hova menjen a gyerek. Álságosnak tartom az érvelést, hogy el lehet vinni, a szülő dönthet. Semmi ismeretem nincs a választható sulikról. Ez magyarul lutri (lehet, hogy nem is magyarul).


Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.23 0 0 31
A betükirakós játék nagyon jó, nekünk van egy mágneses készlet, a hűtőszekrény ajtaja a tábla. Szerencsés még, ha van a gyerkőcnek nagyobb testvére, s gyakran játszanak iskolásdit. A fiam is a nővérétől tanult meg olvasni.
Fantomas Creative Commons License 1999.01.23 0 0 30
Némileg Gyedmaroz írásához kapcsolódik egy óvatos megjegyzésem. Én ötéves koromra megtanultam folyékonyan és értelmesen olvasni egy betukirakós játékkal, és igazán nem túl sok energiát igénylo szüloi segítséggel. Innen kezdve kinyílt számomra a világ. Habzsoltam az olvasnivalókat, amiben a szüleim is bátorítottak. A mai napig imádok olvasni. Ha a suliban így el van cseszve a dolog, miért nem segítetek Ti magatok a lurkótoknak megtanulni olvasni? Az én szüleim is nagyon leterhelt emberek voltak, mégis meg tudták oldani. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy ne kéne rendbetenni az oktatást...
FanTomas
Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.23 0 0 29
Még én is meglepődtem, hogy egy gyerek mire képes, ha kedvvel és érdeklődéssel csinál valamit. Az olvasás megkedveltetésére egy kipróbált módszerem van: ki kell dobni a tévét. 100% javulás. Abba meg, hogy lényeges dolgokat nem tanulnak meg, biza a szülő is hibás. Ha az én gyerekemmel olyasmit végeztetnek, ami egyértelmüen baromság, egyszerüen lebeszélem róla, hogy időt pocsékoljon rá. Volt egy- két olyan dolog, amitől nem értem, miért nem kap röhögőgörcsöt egy pedagógus, csak példaként, hogy mivel kell permetezni levéltetü, meg egyéb nyüvek ellen. Negyedikes, városi gyereknek ezt kell tanulnia. Viszont azokat az alapokat, amik nélkül később nehézségei lennének, igenis be kell csuklózni vele. De azt hiába várod el, hogy ezt az iskola elvégezze, ehez kellenének a _pedagógusok_, ami ritka, mint a fehér holló.
hula Creative Commons License 1999.01.22 0 0 28
Gyedmaroz: Szerintem a gyerekek egyszerüen nem képesek ilyen ütemben az alsó tagozatot végigcsinálni. Asszem a gyermekpszichológusok jó része is ezen a véleményen van. A kőkemény része a dolognak - ami megkezdődik tulajdonképpen már a felső tagozatban - azért nem megy, mert a hajszában roppant lényeges dolgokat nem tanulnak meg a srácok rendesen. Például olvasni. Ne legyen igazam, remélem a nagyobbiknál ez a bődületes olvasás utálat csupán a zsolnai módszernek köszönhető, a kicsi már hagyományosan tanul, de miután nem tanulnak meg tisztességesen olvasni, nehezükre esik az önálló tanulás. Laikusként én így látom. A cirkusz már az óvodában elkezdődik. Matekoznak, meg ilyesmi. Nemsokára a kismamáknak magzati kibernetika oktatásra kell járni terhesgondozás helyett. Erre mondta Vekerdi óvónőknek tartott előadáson: Az isten szerelmére, maguk óvónők, és nem tanítónők! Játsszanak a gyerekekkel, maguknak ez a dolguk. (Szabadon, hallomás után)
iselmo Creative Commons License 1999.01.22 0 0 27
Azt hallottam, hogy a NAT-nak lett volna egy olyan hatása, hogy ésszerűbb és szervezettebb lett volna a tananyag és annak elosztása. Így viszont csökkent volna az óraszám, ami miatt csökkenteni kellett volna a tanárok számát is - ezért a pedagógusok elszabotálták az egészet. Igaz ez ?
Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.22 0 0 26
Nehéz így általánosítani. Énszerintem éppeg kevés a követelmény az általánosban, főleg az alsóbb (1-4) osztályokban. Egy tanítónak egyaránt rossz tíz gyengébb- és tíz kiváló képességü lurkó, ő a tíz közepesnek tanít, fent fűnyíró- elv, lent plusszóra. Megy az egyenlősdi, agyonkímélik őket, utána meg kapják ám a pofájukba a kőkemény versenyt, csoda, hogy se köpni, se nyelni nem tudnak.
hula Creative Commons License 1999.01.22 0 0 25
Bizonyára sok igazság van abban, amit írtatok, de kanyarodjunk vissza egy picit egy olyan megvitatandó problémához, amit nem mindig tud a pedagógus érdemben befolyásolni. Az erőltetett menet. Hova siettetik a gyerekeket? Amikor nagyobbik csemetémnek harmadikos korában történelmi évszámokat kellett tucatjával memorizálni (ez komoly), azt hittem, elájulok. Szerintetek alsó tagozatban nem írni-olvasni-számolni kellene megtanítani a gyerekeket? De azt alaposan!
BlumiDC Creative Commons License 1999.01.22 0 0 24
Nekem nincs csemetém, ellenben tanítok (középiskolában)

Bettis, iselmo: "Szülő szakszervezet rulez!" Az iskolaszék valami ilyesmi volna, például beleszólhat a pedagógiai programba is. (fenntartó, iskola, szülők vannak az iskolaszékben) Nem ismerek olyan iskolát, ahol ez a gyakorlatban is működne, mert szülői részről nincs senki, aki társadalmi munkában vállalná a konfliktusokat, és a munkát.

"hiányzik a diákokból is a respekt" - és az iskola lehetőségei is szűkültek. Magyar Bálint írt is olyant, hogy az iskolai házirend nem tartalmazhat általános erkölcsi ítéleteket, csak szabályokat, és hogy nem szabályozhatja az iskolán kívüli magatartást. Lehet hogy liberális füleknek ez jól cseng, de meg lehet nézni az amerikai oktatás színvonalát.

Most nem találom, ki mondta, de valóban, nem iskolát kell választani a gyereknek, hanem tanárt. Az a tapasztalatom, hogy a különbség az elit és a kommersz iskolák tanári gárdája között kisebb, mint a tanárok között egy tanárin belül. A színvonalbeli különbségeket inkább a diákok (beleértve a csoportszellemet is) különbözősége okozza. A tanárok közötti különbség érthető, hiszen a közalkalmazotti státusz nem teszi lehetővé a szelekciót. Tehát meg kell érdeklődni, hogy ki fogja a gyereket tanítani.

Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.22 0 0 23
Csak az a legnagyobb baj, hogy egy szülő- iskola meccset mét a legpancserabb totózó is fix kettesre vesz. A tanerővel, ha gond van, fölösleges vitatkozni, úgyis a többéves gyakorlatára hivatkozik, a t. igazgatóság örül, hogy egyáltalán be tudja tölteni valakivel a posztot, meg ugye, általános, hogy saját fészekbe nem rondítunk. Rám is rámküldtek egy jogászmókust, hogy vigyázzak, tudom- e bizonyítani, amit állítok, mert megüthetem a bokám. Meg sajnos a szülők is nagyon megalkuvók. Sokuknak se ideje se idege nincs foglalkozni a csemetéjével, ezeknek minden mindegy, sokan a szó fizikai értelmében félnek az esetleges retorzióktól, inkább elfogadnak mindent, s magánban morgolódnak. A napokban olvastam valamit arról, hogy visszaállítanak egy nemtudommilyen felügyeleti rendszert, de az is csak az iskolaigazgatón keresztül ellenőrizhet bármit. Tud erről valamelyikőtök bővebbet?
Bettis Creative Commons License 1999.01.22 0 0 22
Szülő szakszervezet rulez! Egyébként, szerintem senki ne hátráljon meg az alkalmatlan tanerő elől, mert úgy tudom létezik olyan fórum, ahol az alkalmatlant be lehet mószerolni. Jól uszítok mi? Egyébként a legszebb az egészben, hogy magam is pedagógus tanonc valék...Ja és higyjétek el, nem ezt tanjtják, mint amit némelyek produkálnak...Csak tudjátok, mihelyt egy kis hatalmat éreznek a kezükben, rögtön előtör belőlük a "gonosz".:o)))
Én például nőket nem is engednék nevelőnek... Hű, most megköveznek! De hát mit csináljunk, ha valóban instabilak vagyunk? Nyugi én sem fogom gyakorolni...:o))
Bettis
iselmo Creative Commons License 1999.01.22 0 0 21
Ahogy itt olvasom a hozzászólásokat, tisztára az az érzésem támad, mintha mindegyikőnk gyerekei ugyanabba az iskolába járnának.

Vagy netán az a helyzet, hogy az egész oktatási rendszer alapvetően rohad ?

Nem valószínű, hogy az első lenne igaz...

A negatív folyamatokba nem tudunk beavatkozni, mert a pedagógustársadalom teljes mértékben kirekeszti és levegőnek nézi a szülőket (meg úgy néz ki, lassan a gyerekeket is), és kiveti magából azokat a tanítókat is, akik nem idomulnak ehhez.

Talán Szülőszakszervezetet kellene alakítanunk, és gyereksztrájkokat szerveznünk ?

Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.21 0 0 19
Bettis,
szerintem ide is belefér, kár lenne a topicok számát szaporítani. A tanerőkkel az a legnagyobb bajom, hogy nagyon felületesek, s ezt a gyerekek megérzik. Emlékszem még a saját diákkoromból, hogy voltak tanárok, tanítók, akikkel egyszerűen nem lehetett pimaszkodni. A nagyobbik lányom ötödikes, s éppen harmadik iskoláját nyűvi. Második osztályba kifogott egy olyan tanítót, aki nem tudta a családi problémáit kirekeszteni az osztályteremből, szinte minden szülő ellene volt, mármint folyosói szinten. Amikor panaszkodni mertem az igazgatónál, egyből egyedülmaradtam. Így persze én lettem az összeférhetetlen, hiába volt igazam, hiába ismerte el négyszemközti beszélgetésben az igazgató, hogy igazam van, nekünk kellett menni. Azóta lehiggadtam, rájöttem, hogy szinte teljesen mindegy, hogy melyik és milyen általános iskolába jár a gyerkőc, ha jóeszű, s a szülőnek is van némi türelme, s ideje, pótolni tudja azt, amit az iskolától nem kap meg.
Valahogy az egész rendszer vacak, több magániskolára lenne szükség. Olyan ingyenesoktatás íze van a mostaninak, pedig tudjuk, hogy nem az. Akkor inkább kerüljön pénzbe, de legyen megkövetelhető, számonkérhető színvonal.
St Gotio Creative Commons License 1999.01.21 0 0 18
Kicsit elveszve érzem magam a rengeteg iskola és oktatási tipus között. Ma már minden iskola másképp működik. Egyrészt nem tudom hogyan lehet a tanárokat felkésziteni ezekre, másrészt hogyan tud egy tanár váltani egyik tipusból egy másikba (ha van olyan, aki nem pályát vált).
Régen egyszerű volt. Minden iskolában szinte ugyanazt kapta az ember. Egyenlő pályák egyenlő esélyek. Ma meg mindenki biciklit igér (Sándor György után szabadon).
A szerencsére meg nem biznám gyermekeim sorsát.
Bettis Creative Commons License 1999.01.21 0 0 17
Szóval ez a topic fölvet némi mellék topicot, Pl.: pedag-szülő kapcsolat...
Ha valaki úgy érzi megérne egy misét nyisson külön topicot...

Ám van néhány gondolatom, bár már nem emlékszem kire reagálok...:o))

1. Ami a tanerők idegállapotát illeti, szerintem nem szabad figyelmen kívül hagynunk, az ezt kiváltó tényezőt sem. Mert bár mindenki elfogult a csemetéjével kapcsolatban - és ez így van rendjén - azért mindenki emlékszik akár a saját gyerekkorából is nehezen kezelhető palántákra. Nos ahogy a mai kisdiákokat hallgatom, (gyakran módomban áll) olyan dolgokat is tesznek, ill mondanak a tantónéniknek/bácsiknak amiket én/mi annak idején álmunkban sem mertünk volna. Lehet, hogy kevesebb a jó pedag. de a picinyek sem olyan kis jólneveltek. Hiányzik a respekt...
2. Szerintem megfelelő eréllyel föllépve, bele-bele lehet szólni a csemete okításába, bár a tanerő általában (már ha jól fölkészült)tudja, hogy mit miért csinál.
Ne kövezzetek meg, én is bőven tudok vitatkozni magammal...:o)))
Bettis

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!