Azért nehéz elhinni, hogy tényleg ennyire barmok lettek volna! Mérgező növényt takarmánynak?! Ennek utána szoktak nézni előtte, ráadásul (hivatalosan) nem is olyan egyszerű egy új növényfajt behozni az országba, a takarmánynak szántakat pedig nem zsebben szokták csempészni ...
Sajnos nem láttam ezt a műsort, úgyhogy nem tudom milyen növény lehetett, de a bőrrel kapcsolatos reakciót a kaukázusi medvetalppal kapcsolatosan szokták emlegetni. Valójában elég sok növény csinál ilyesmit enyhébb formában.
Még azt bírom esetleg elképzelni, hogy a növény az őshazájában ehető, mert alacsony a méreganyagtartalma, és a magyar klíma váltja ki a fokozott méregtermelést. Állítólag a nálunk olyan jól mézelő akác pl. nem termel értékelhető mennyiségű nektárt az őshazájában. De mondjuk ezt csak úgy hallottam, nem tudom mi igaz belőle ...
Épp múltkor láttam a tévében valami széles levelű behozott növényt ,marhaeleségnek vagy minek hozták,de gyorsan rájöttek hogy mérgező a tehenekre ,az út széle teli van a településnek ,bőrrel érintkezve heves allergiás reakciót vált ki.
Meg a szíriai selyemkóró. Ami annyiban különbözik az általad említett növényektől, hogy igencsak jól érzi magát nálunk. Annyira, hogy úgy döntött: Itt marad örökre!
Egyébként állítólag rostnövénynek és méhlegelőnek szánták, valamint a nedvét akarták ragasztóként hasznosítani. Éppen csak mindent egyszerűbb volt másképp előállítani, szóval nem volt rentábilis.
..leveledet megkaptam, írásbeli csodálkozásomat fejeztem ki, nem is tudom, mikor köszönjek rád élőszóban... :-)))
A kukoricaföldön nem voltam, arról nem nyilatkozom, de amíg a brinyiglijét szerelgettem édesanyám nem maradhatott, úgyhogy kipiszkálta kíváncsiságból az egyik vadkajszi- magot... azt mondja hogy él a mag, valószínűleg egyszercsak kihajt...
Azért régen is voltak furcsa emberek. Feljegyezték pl., hogy anno a Magyarországi gyepek hozamának javítása végett az uralkodó (hozzáértők tanácsára) ajánlotta a magról történő gyeptelepítést és a már meglévő gyepek ápolását és rendszeres felülvetését a helyi viszonyokhoz leginkább illő fűmagokkal. Erre nagy volt az általános felháborodás, mert: "A fűnek tudvalevőleg nincsen magja!" De az uralkodó parancsát azért nem merték teljesen figyelmen kívül hagyni, ezért apróra felvágott füvet szórtak szét a gyepeken, és ennek az eljárásnak a totális kudarcát a saját igazuk megcáfolhatatlan bizonyítékaként fennen hirdették.
Amindenit, akkor tényleg inkább küldd el levélben azt a telefonszámot... megígérem hogy nem zaklatlak feleslegesen.
A kukurúza a mi dombsorokkal szeldelt vidékünkön még nem teljesen TENGER-i, de nem sok tartja... azt mondja édesanyám, hogy víz már van neki elegendő, de most a napfény hiánya miatt gyengélkedik - valószínűleg október végére lesz majd tejeskukorica rajta... mikor azok a harmincöt-negyvenfokos kánikulák lesznek... :-)))
Most is van ilyen marha a faluban akinek legalább 2 hektáron áll a víz és mellette van a csatorna legalább egy méter szintkülönbséggel nem is értem az embereket,a másik meg ahelyett hogy ásó kapa stb szerszámmal nyitna utat a víznek bekiált 2 ekével mert lusta volt el is kapart a marha,azért a régi öregek nem voltak szerintem ennyire buta gondolkodásúak,bár ott is volt ellenpélda
Lassan kéne a repcét vágni de még mindig van benne zöld szem,nem bírtuk deszikálni,lassan leér a földre
Amit itt leírtál jól tükrözi a magyar kistermelői (nem nagyüzemi) viszonyokat: Ami van az nem jó, de aki újít az hülye, ha pedig bejön neki, akkor szerencsés, vagy "neki könnyű".
Soha sem fogom elfelejteni, hogy amikor a 2006-os belvíz után páran nekiálltunk csatornát ásni és mélylazítani, volt aki kesergett, hogy a termését elviszi a víz, de a már meglévő (!!!) csatornája ott állt szárazon, mert mindig úgy szántott, hogy a csatorna körül sikerült egy kisebb gátat összehoznia, és nem volt rá képes, hogy egy ásóval átnyissa ezt a gátat és megmentse a termését.
Egyébként az az elv, amit ti alkalmaztok (nagyobb befektetéssel több és biztosabb haszon) egyáltalán nem új. Már Széchenyi is leírja a "Hitel"-ben. Egyébként én azt a művet kötelezővé tenném ...
Ez így elég rosszul hangzik. Ha már halnak el az ágak és gyengültségi kártevők jelennek meg rajta (szerintem a törzsön az van), akkor ott már nem sokat lehet segíteni, de azért megvárom a képeket.
Pont jókor jön, mert elakadtam a billentő munkahenger kitolását határoló szelepnél. Szétszedtem, de nem tudják sehol, hogy milyen tömítés menne bele (én még ilyet sehol nem láttam), épp azon agyaltam, hogyan lehetne "o" gyűrűsre átalakítani.
Kész a fénymásolat ,majd küldöm.Majdnem elvittem személyesen mert menni kellett volna lakodalomba Tiszavasváriba és akkor találkozhattunk volna.Aztán csak nem megyünk.Marad a Posta.
Majd csinálok egy pár képet,ha átjutok hozzá,30 méterre van egy másik dió fa annak semmi baja szép sötétek a levelei Vagy beleért a gyökere valami szennyeződésbe vagy valami bogár támadta meg szegényt.
Jártunk már mi is így földdel,kipucoltuk a rengeteg szudáni fűtől legalább 3 évet szórakoztunk rajta tarlókezelés stb ,aztán mindjárt kellett a gazdájának is,erre találtuk ki Apámmal hogy ha 10 éves szerződést aláírják akkor 3 évente letrágyázzuk,hogy jó kondiba legyen ,itt másképp nem is érdemes csinálni mert semmi értelme 20-30 mázsás búzát,vagy 60 mázsás kukoricát termelni,a munka ugyanannyi a felvásárlási árak nyomottak,gépalkatrész drága,kár hogy még sokan nem látják ezeket a dolgokat át tavaly röhögtek hogy minek altalaj lazítozunk most meg sírnak hogy áll a földön a víz.
Nem az enyém a fa egy barátomé, a levelet nem bántja a bogár hanem ritkul a fa mert nem kap elég életerőt ,vannak a törzsén lukak pedig nem öreg fa kb 30 éves halnak el az ágai
Az eddigi infók alapján szinte bármi lehet, ami dión előfordul, szóval tényleg kellene pár fotó, vagy némi plusz infó a kárképről. De engem is érdekelne a dolog, mert a dió a kedvenc növényeim közé tartozik.
Á! 9000 fős "faluról" van szó, ráadásul ez a "fajtám géncentruma", vagyis egyébként igen ritka vezetéknevemet elég sokan viselik felénk. Eleim már a XVIII. században bizonyítottan kocsmát nyitottak itt, és azóta igencsak elszaporodtak ...
Szóval mindenképpen címre gyere, de szólj előtte, hogy: 1. Otthon legyek, mert az nálam ritka. 2. Elküldjem a telefonszámomat, mert akkor biztosan +találsz.
Egyébként milyen nálad a tengeri? A kollégám azt mondja nála szépen kelt.
...valami atka lehet, ami a levelet eszi belülről... Az akácnak is ideért Amerikából a levéltönkretevő atkája, amikor halványzölddé válik a levél, már halott is...
Csak találjam meg "r-brix"- et majd ő mesél az Unájmogról, hiszen neki is van vagy kettő... Mondd csak, ahol lax, az nagy település? Mertha egyszer elkeveredek felétek, a neved alapján meg tudják- e mondani hogy merre is talállak...? (kis falukban mint mondjuk a mienk, ez egyértelmű...)
...nálam hasonló (baráti) alapon van egy naaagy Merci, és gumit cseréltem, megjavítottam tíz hibáját... és nem bánom, ha viszakerül a gazdijához, mert az élmény hogy ilyenem volt... na az csodálatos... De ez persze nem hasonlítható a földtulajdonra, amit a fiúknak kell megőrizni..... azt a földtulaj barátot ezek után erősen szemmel tartanám. Nem zavarnám el, hanem megvárnám, amíg rám szorul... aztán eljátszhatnám a nagylelkűt - vagy a bosszúállót...
Na látod erre nem gondoltam! A földbérletnél tényleg ez a helyzet. Lehet, hogy van valami ebben az amerikai típusú, tulajdonosi művelésű, családi gazdaságos témában?! Mert akkor azért csak felelősebben gondolkodik az ember, ha a gyerekeire hagyja a földet!
Meg akkor jobban belemenne hosszabb távú befektetésekbe, mint a talajjavítás, meg a drénezés, ami hosszú távon bombaüzlet, de óriási befektetés és csak sok év alatt térül meg.
Egyszer már én is jártam úgy, hogy csak úgy "baráti alapon" műveltem egy kaszálót annak fejében, hogy rendbe teszem. Rá is költöttem egy csomó pénzt, elsimítottam a zsombékokat, levezettem a vizet, kaszálhatóvá tettem a terület 2/3-át, és amikor el kezdett teremni kiadta másnak bérbe pénzért (szerződéssel). Egy ilyen eset után elgondolkodik az ember, hogy befektessen-e még egyszer!
A csirketrágyával kapcsolatban vagy két éve kiszámoltam, hogy az akkor éppen aktuális árakkal számolva 160 km.-ig biztosan megéri szállítani, mert hatóanyagban (N,P,K) számolva kiszóratással, szállíttatással együtt jóval olcsóbb, mint a legolcsóbb műtrágyák (kiszórás nélkül). Ebbe még az is belefért, hogy a szerves trágya hatóanyag tartalma ingadozik (a legkisebb mért mennyiségekkel számoltam), és még jókora árrést is hagytam rajta, hogy biztosan megérje! Kevésbé tömény trágyáknál már nem ilyen jó a helyzet, de ha valahol van csirketrágya ezen a távolságon belül (elfogadható áron), akkor az érdekes alternatíva lehet a műtrágyával szemben.
