Mi a kérdés? Egy 30x30-as pillér 900 cm2. B200-as (régen ez volt egy szabványos minőség) határfeszültsége 100 kp (1000N)/ cm2 volt. Ebből 90 t jön ki. Ha nem számolom az oszlopban lévő vasat akkor ezt nem sokkal kell csökkenteni kihajlás miatt. Mivel nem láttam, csak becsülni tudom a terheket és teherbírást. Ha pedig B280-as volt akkor 140 kp (1400N)/cm2 volt a határfeszültség. Maradjunk inkább a B200-nál. 75t-t biztos hogy kíbir. A födém négyzetmétere kb 1000-1100(10-11 kN) kp/m2 szokott lenni általában. 5emelet + padlás az hat szint, az összesen 6-7 t/m2. 75t terhelést 10-12 m2 ad ki. Fele hathat az oszlopra, fele a ház többi részére. Ez kb 20m2, azaz 4x5 m becslés alapján, amit az oszlop tart látszólag. (meg a valóságban is. A biztonság javára nem vettem figyelembe az oszlopvasalást (min. vas 6 ezrelék azaz 5,5cm2) ez további 10-12 t tud. Ez csak a minimum, ennél lehet, hogy jobb minőségű a beton, mert ez az alja a betonminőségeknek és majdnem biztos, hogy több a vas az oszlopban. Meg lehet nézni a háznál, hogy hány m2 terheli az oszlopot. Végül, de nem utolsósorban a ház áll, tehát jó volt a tervezés, számítás mert nem dőlt össze. Magyarországon tervezési hibából két összedűlt építményről tudok és ennél jóval több kivitelezési hibából omlott össze. Tehát mégegyszer, mi a kérdés?
Jelenleg van egy kerítés alapunk, ami 10 cm széles és olyan 60-70 cm mélyen van a föld alatt. Ezt mindenképpen szét kellene verni, vagy ha esetleg fúrnánk bele vasalást, akkor köré lehetne önteni a friss betont, hogy kiszélesítésük 30 cm-re?
Van a IX ker ben egy modern (? ) ház. A 60 -as évek végén épülhetett az 56 -os felfordulás után.
Egy kiemelkedő helyen , a volt laktanya .. k gyuri laktanya környékén. Pontosan a Vajdahunyad u. és Üllői út sarkán. Most a földszinten kibeleztek egy volt valamilyen üzletet.
A sarkot egy szem kb. 30 x 30 -as vb pillér tartja. Még nézni is rossz nem hogy ott lakni ( 5 szint felette ). Nos földrengést vagy valami örült csinálhat ott nagy kalamajkát.
Az ablak sarkától látszik, hogy tovább folytatódik a repedés "jobb" irányba, közel vizszintesen. Ami már valószinűleg a födém vonalát jelzi.
Kéne egy átfogóbb kép az ablaktól jobbra eső falszakaszról. Ha ennek a repedésnek van lent 45 fokos párja, akkor az a falsarok megsüllyedt, és az okozta ezt a repedést is.
Alapozása és fala miből van az épületnek?
(én nem tartom egyébként vészesnek, téglafalnál ezek előfordulnak régi házaknál)
vegyél 1omm vastag keményfa parkettát és ragazd le. Nut- féderes, 7cm széles szabad hosszal.
Az olaszok készítik, speciel paldófűtésre. Van irokkó, tölgy, cseresznye. Nem kell csíszolni, ha önterülőt is teszel. Elég jutányos árba van, kb. 25 Euró/nm.
Elsikkadt a sok hsz között, erre tudnál vmit mondani így kép alapján?
Írtam, hogy belül is látszik, illetve itt nem is maga a repedés, hanem mintha javítás lenne, de jól kivehető. A házat megnézettem statikussal vétel előtt(ő azt mondta jó), a belső repedésnél meg konyhaszekrény volt, tehát azt nem is láttuk.
Nagy dulenmában vagyunk, hogy laminált parkettát, vagy hidegburkolatot rakjunk a nappalinkba a padlófűtésre.Egyrészt árban sem mindegy, másrészt a parkettát valahogy jobban szeretjük.
A mai laminált padlók, amelyek alá már padlófűtéshez szánt alátétet fektetnénk még mindig sokkal kevésbé hatékonyan fogják átadni a hőt?
Ha nem jó helyen teszem fel a kérdést kérlek ajánljatok más topikot.
Adott egy vályog építésű ház egyik vége, aminek nincs alapja (a hátuljának elvileg van tégla alap, nem biztos hogy végig). A fal kb. 30 cm magasságig sérült. Felújításkor szeretnék alá alapot készíteni/készíttetni szakaszos aláfalazással. Zsalukőből + beton + vasalás ez kivitelezhető? A zsalukő toldásoknál a beton össze fog kötni?
Nekem az a tapasztalatom, hogy előszőr a kivitelező van számonkérve, mind garanciás kérdés.
Ha az ki tudja magát mosni (gájnerség, mert a szakmabeliek egy csapatba vannak holtukig és a pénz vastagát a kivitelező vasalta fel) és kezdi bizonygatni, hogy ő igenis betartotta a tervező előírásait (ehhez minden dokumentálva kell legyen, jegyzőkönyvekkel és esetleg rejtett munka fényképekkel- mert máskülömben nincs per)- és a terv volt rossz, akkor veszik elő a tervezőt.
Egy esetem volt, egy nagyobb munkánál, amikor egy rosszul méretezett alapozásnál elővették a szerkezetist. Szerencsére volt biztosítása, mert +1ooe euróba került a kútalap, amit a végén készíteni kellett (amúgy a talajmechanikus volt a ludas, - de valahogy mégis a szerkezetisen csattant az egész). Nagyon nehezen fizetett a biztosító.
Direkt kihangsúlyoztam, hogy családi ház léptékben gondolkodva van így.
És nem érted a lényeget.
Ha beázás van, vagy hőhid miatti penészedés, akkor az épitészt fogják elővenni, mert ő felel az ilyen jellegű épületszerkezeti kialakításokért. Magyarul ő adja ki a csomópontot, amiben le van rajzolva konkrétan, hogy mi-miből-hová kerül.
Ezen a rétegrenden belül te mint statikus megmondod az alaptest méretét, a szerelőbeton vastagságát, és ennyi. Látszik is a berakott statikai csomóponton, hogy csak felsorolás szintjén van rajta a rétegrend, nincs kirajzolva. A statikus által adott adatszolgáltatást az épitész beépiti a tervébe, igy tartószerkezetileg az épület okés lesz.
Ettől függetlenül még beázhat, hőhidas lehet, stb, stb. Amihez neked már semmi közöd és felelősséged nincsen statikusként.
Ha összereped az épület, akkor igen, mindenki a statikust fogja előrángatni. Emiatt nagyon nagy a felelősségetek a tartószerkezeti kialakitás miatt.
De ha ez a pince az átszúrt vasalások miatt vizesedni fog, azzal együtt lehet élni az épület élettartama idejéig, mert max "kényelmetlen", de nem veszélyezteti az állékonyságot. Te nyugodtan alszol emiatt, viszont az épitészt ki lehet perelni a gatyájából.
Ismét hangsúlyozom, hogy nem akarok elmenni abba az irányba, hogy kinek nagyobb...
Nekem más tapasztalataim vannak. Még sohasem hallottam, hogy építészt becsuktak volna, statikust már igen. Velem játszotta el egy építész kollégám, hogy írd csak alá az eng. tervet, hogy bővíthető (fölfelé) az épület, a másik szárnyát is bővítették ugyanígy. Kevés időm volt (határidő), nem gondoltam, hogy közeli (egy cég, egy szoba) átver. Később kiderült, hogy a másik oldal összerepedt, balhé is volt belőle. Alig tudtam kistatikázni, hogy megálljon. Mint később kiderült a háború után épült, nagy betonméretek, minimális vassal, csekély teherbírással. Amikor szóvátettem, közölte, én vagyok a statikus (ez igaz), ő csak az alaprajzért felel, meg a homlokzatért (ez is igaz), hagyjam békén. Majd mindenkinek eldicsekedett, hogy ő milyen ügyes. Egyébként többször voltam főtervező, építészek is dolgoztak alám. Mondjuk ez nem mindenkivel fordul elő, de egy budapesti főközlekedési úton a kerületi főépítész az én homlokzati tervemet fogadta el, nem az építészét. Amikor elkezdtem tervezői karrierem(?) akkor egy nagy tervezőirodánál kezdtem és ott alapkövetelmény volt, hogy a teljes épületet nézzem egyben. És még egy rossz hír: Németországban építészként is dolgoztam a SÜBA-nal. Az is igaz, hogy ott magasszintű építész tevékenység nem volt. Volt egy 6B-s főépítészük, az csinált koncepció terv szerüséget, a nem 6B-s építészek meg kidolgozták. Ezt azért csináltam, mert igaz ugyan, hogy a statikus tervezői díj jóval magasabb volt mint az építész, de munka aránytalanul több volt. Én sohasem hivatkoztam arra, hogy hozott anyagból dolgozom.
Te mint statikus abbol az anyagbol dolgozol amit KAPSZ. Ergo szakagi tervezo vagy. A kapott abyagra mondhatod azt, hogy ez igy nem all meg statikailag, es javasolsz valami megoldast.
Ennek a formai es epuletszerkezettani elfogadasa az epitesz feladata.
Mert te statikuskent arrol nyilatkozol, hogy amit megterveztel az allekonysag es tartoszerkezeti szempontbol rendben van.
De egy vizszigetelesre vagy hoszigetelesre nem fogsz nyilatkozni, habem ha gond van, akkor arra hivatkozol hogy kapott anyagbol dolgoztal, a retegrendi kialakitas nem a te dolgod. Es igazad is van.
Pont emiatt kurva veszelyes csak statikai kiviteli terveket csinalni egy hazra, mert a statikus csak a tartoszerkezeti rendszert nezi, mig a vezeto tervezo dolga osszefesulni az egeszet.
Tudom hogy minden epitesz meg minden statikus szereti magat az adott epulet hierarchiajaban minel elobbre helyezni magat, meg a megrendelo elott a sajat munkajat minel nagyobbra vetiteni. De ha baj van, akkor elsokent az epitezst veszik elo, aki legfeljebb tovabb tudja haritani a felelosseget.
A zsalukő is képes fölvenni hajlítást (vízszintes erőt) ugyanúgy mint a tégla. Hogy mekkorát az függ a falvastagságtól és a függőleges leterhelő erőtől. (szigma egyenlő em per ká (újabban duplavé) és plusz/minusz pé per ef. Ha ebből nem jön ki húzás akkor rendben van a dolog. Pincefalazó téglában sincs vas, oldalnyomást pedig kap. Kerítést mondjuk nem szívesen csinálnék vasalatlan zsalukőből, pedig téglából is van kerítés. Azt csendben mondom, hogy vasbeton szerkezetnél (igaz rövidebb irányban fővas hosszabb irányban elosztóvas) ha az egyik irány kétszer olyan hosszú mint a másik, akkor már nem szokás kétirányban teherviselőnek számítani. Mint írtam lehet a hosszabbik irányban is vasalni, de akkor sokkal több vas kell. A zsalukőbe 25 cm-ként berakott egy szál vas (vagy az egyik vagy a másik oldal dolgozik!) az legföljebb ijesztgetésnek jó.
"az ove a felelosseg is epuletszerkezetk szempontjabol"
A felelősség azé aki aláírja. Az építész CSAK az építész tervekért felel, másért nem. Lakóháznál, irodánál csakugyan ő a főtervező, de ipari épületnél, raktárnál, kórháznál stb. már az építész is ugyanolyan szaktervező mint pl. a kertész. Ezeknél a főtervező a technológus. Egyébként miért ne lenne fogalmam a hőhidasságról? De itt hagyjuk abba.
A zsaluko falaknak akkor van ertelme, ha tamfal funkciot is betoltenek, tehat az oldalnyomas miatt kell (vasalva termeszetesen).
Vasalas nelkul feltetelezhetoen csak nyomast vesz fel, amite viszont meg kell feleljen a pincefalazo/pth pincetegla is, hiszen tobbszintes epuletek keszulnek vazkeramia teglabol is.
Ha lesz vizszigetelesre megoldas azt kernem en is, mert nekem senki nem adott megnyugtato es garanciat vallalhato megoldast tavaly.
Azt tudom, hogy külön-külön a kivitelező és az építtető is rákérdezett a vasalatlan zsalukő falra. Mindkettő ugyanazt a választ kapta, hogy itt nincs rá szükség. Az építtető hölgynek a téglás példa is elhangzott.
A satikai kiviteli terveket (az általad tegnap kiszúrt vízszigetelés áttörésen kívül) és a tervezőt is igen korrektnek tartotta az összes résztvevő. Tudom, hogy több módosítást is kért az építészti terveken és vissza is kérte, hogy le is ellenőrizhesse azt. Elég vastakarékos jó sok vashajlítással. Erősen látszik, hogy valóban mindent számolt, nem csak "ennyi bőven megteszi". A tervhez adott egy ellenőrzési/todo listát a feműnek, hogy milyen kivitelezési fázisokat/sorrendeket szükséges kimondottan betartatnia.
Felelős műszaki vezető? Műszaki ellenőr? Kivitelező?
Ezek mind leszarják a dolgot?
Műell nincs, más meg szerintem még nem igazán detektálta ezt a problémát.
Az indított telefonhívásokból úgy látom, hogy nem fog azonnal megoldódni a probléma a négynapos ünnep miatt... Legegyszerűbb az volna, ha lenne valami tökéletes megoldás a betonvasak szigeteléséhez, de ennek a kérdésnek a megválaszolása is szerdára marad.
Az esztrich pumpa jó ötlet, rákérdezek. Gondolom a végére egy új csiga árát hozzáadhatjuk a bérleti díjhoz.
