Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Szeretnék értelmezni egy tégla ház kulcsrakész építésére kapott árajánlatot.
Mennyire reális, hogy a teljes költség 30%-at anyagköltségként, a többit munkadíjként adta meg a vállalkozó?
(és sajnos az anyagköltség is már igen súlyos összeg)
Nyilván nem kaphatok pontos összeget/arányszámokat, de aki már építkezett vagy szakmabeli bizonyára nagyobb a rálátása egy építkezés költségvetésére, mint nekem.
Én is most építek egyébként, és 30 cm Porotherm tégla+10 cm EPS szigetelés lesz a külső fal. Megtérülés szempontjából ez az ideális szerkezet. A legolcsóbb, és a legoptimálisabb.
érdemes azért a hanggátlásnak és a páradiffúziónak utánanézni.
"Mivel tapasztalt sorstársai erre a találkozásra előzetesen kellően felkészítették, eleve gyanakvással fogad minden választ. Az esetek többségében az történik, hogy A tervezőtől kap egy a választ, aztán mivel nem bízik meg benne, elmegy B tervezőhöz, akitől kap egy b választ, ami nagy eséllyel pont ellentétes az a válasszal, és hogy ne legyen egyszerű az élet, C tervezőtől kap egy, az előzőktől teljesen eltérő c választ. Végül is csak annyi történt, hogy az építtető továbbra sem tudja, mi a jó válasz, és a véglegesen kiválasztott tervező feladata kibővült egy pszichológiai tényezővel, miszerint el kell hitesse, hogy az ő megoldása a helyes."
Vannak bizony építészek akik még a nagypapát is megkérdezik, ezzel etetve a megrendelőt.
Pedig a képlet egyszerű lenne : tervezze meg az általa legjobb megoldásnak hitt házat építtetse fel / akár 15 ..... 55 példányban /, majd bocsátsa áruba, mint általában az ipari termékeknél szokás.
Az egyedi terveztetés nem más mint önámítás. A tervező állítja ,hogy az ő megoldása a jó, a megrendelő elhiszi hogy az ő házát tervezik meg a legjobban stb.
Minden termék létrehozása csapatmunka és az egyik legfontosabb szempont ebben a fejlesztés, az meg több mint az egyszerű tervezés.
Mivel matekoztál rendesen, ... mondjuk 5cm-el vastagabb hőszigetelést raktál volna fel, az szummában mennyivel került volna többe ?
Amúgy valahol nekem is ez a véleményem,mint az egyik hozzászólónak..
"Egy épületet, egy szerkezetet önmagában nem megtérülésre készítünk, annak funkciója, hasznossága és egyéb tulajdonságai között az esetek nagy többségében a megtérülés nem, vagy csak nagyon sokadik szempontként szerepel. (Egy távolabbi példa: egy igényesebb burkolat, egy komfortosabb belső, stb. felárának megtérülése hogyan realizálható? – Ilyen síkon azt gondolom, hogy a leírt mondatod - ’ Az optimum az, ha a befektetett pénz/energia a tervezett élettartam alatt megtérül.’ – általánosságban nem értelmezhető.)"
120 éves megtérülés a vicc kategória, hisz nem tudod a jövőbeni energiaárakat. Ha kvázi ingyen lesz a napenergia, akkor lehet 200 év is, ha meg elfogynak a nyersanyagok(globálisan, vagy lokálisan), akkor a brutál hőszigetelés megtérülhet akár 1-2 éven belül is :)
Manapság 15-18 centis EPS-t tartanak "ésszerűnek" szerintem -gyengén szigetelő tartófalhoz-, de nem értek hozzá :)
A hanggátlás, mint olyan két területet jelöl. Forrása szerint lehet kopogó hang, vagy léghang. A léghangok (kívülről jövő zajok) ellen a vastag, tömör szerkezetek szigetelnek jól, a kopogó hangok ellen (pl. lépcsőháztól elválasztott terület) pedig alapvetően a több rétegből álló, változó tömörségű szerkezet (pl. hőszigetelő anyagok).
Általánosságban, minél tömörebb a szerkezet, annál jobb a léghanggátlása, de annál rosszabb a hőszigetelő képessége. Ez utóbbi nyilván nem akkor probléma, mivel kerül rá kiegészítő hőszigetelés is. A legtömörebb építőelem a Silka mészhomok tégla. Utána a B30, utána a vázkerámia...
Én is most építek egyébként, és 30 cm Porotherm tégla+10 cm EPS szigetelés lesz a külső fal. Megtérülés szempontjából ez az ideális szerkezet. A legolcsóbb, és a legoptimálisabb.
Lehet vitatkozni, mit jelent az elég jó szigetelés, meg a hőtárolás, stb... 5 éve a kollégám diplomamunkájában 125 éves megtérülési időt kalkulált a hagyományos falazathoz képest a fokozottan energiatakarékos megoldásra. Tegnap beszéltem az egyik gyártó mérnökével, aki szintén ugyanezt erősítette meg. Én szintén arra jutottam, hogy 10-12 cm kiegészítő szigetelés az ideális, ettől nagyobb a költségeket és megtérülést tekintve nem éri meg. Kb. itt van a görbében az a töréspont, ami után a fajlagos költség a megtakarításhoz képest megugrik.
Az új energia szabályozás hőátbocsátási tényezőit kell figyelembe venni, attól lejjebb nem szabad menni véleményem szerint. Ugyanezek az értékek elterjedtek a skandináv országokban is, nem véletlen.
Ha belegondolsz: minél jobb a hőszigetelésed, annál több ráfordítással tudod még jobbá tenni. Eleinte kis befektetéssel nagyot javítasz, később nagy befektetéssel minimálisat.
3 nem, ha a födémet és a lábazatot IS hőszigeteled !
4 olyan hőszig, kondenzációs kazán mellé nem ! Ilyen gázárak mellett olcsóbb gázzal..!
5 nem, mert olyen hőszig mellé már a legkisebb fáskazán is SOK lesz ! Akkor meg jön az, hogy kell puffer...ahhoz meg sallangok...szóval sok sok $ még + ban, hogy komfortos legyen !
Megpróbálom, hátha itt tud valaki nekem segíteni. Ha adott egy jól alászigetelt 1969-ben épült ház, ami tiszta kisméretű téglából áll milyen hőszigetelő rendszert válasszak a homlokzatra? Túlzás lenne a 15 centi grafitos és a 3 üvegrétegű, műanyag nyílászáró? Szóval ezek ellenére is még csak egy vacak kukába való házunk lesz, amit nem győzünk fűteni? Továbbá a fűtési rendszeren vacillálunk. Ok, hogy kondenzációs kazán, de érdemes úgy csinálni, hogy legyen helye a fatüzelésű kazánnak? Ha igen, már csak magát a fakazánt kell megvennünk, egyéb pluszköltség nem volna?
Hőszivattyúk jók de hozzájuk padlófűtés kell aminek a kiépítése húzós, ha meg ezzel akarsz hűteni akkor mennyezet hűtés. Ma ez a legjobb hűtés-fűtési technika, de nagyon drága, komplett rendszer 140m2 telepítve, stb olyan 7-8 milla. Radiátorokkal is lehet fűteni de ahhoz meg nem elég sima radiátor, hanem speckó kell aminek darabja egy százas.
1. Ha ilyet akarsz akkor bentre tedd, akkor így nézne ki a dolog gipszkarton -kőzetgyapot-tégla-külső hőszigetelés. Ez annyiban jobb, hogy akkor a téglát nem kell vakolnod belülről és száradást megspórolod, viszont kicsit drágább.
2. Ez szerintem felejtős, nagyon korszerűtlen a tégla miatt.
3. Ez drága nagyon, meg 20 cms kőzetgyapot az nagyon-nagyon nehéz, azt neked míg felrakják munkadíjban megeszi a pénztárcádat.
Könnyűszerkezetest nézd meg, ha nem eladni akarod, hanem magadnak akkor majdnem a legjobb dolog.
Generálkivitelezőnél vagyunk és van szerződése egy nyílászárós hálózattal, innen kellene nézelődnünk. Elég nagy a választék, találunk kedvünkre valót, csak a technológiában nem tudunk dönteni, sima laminált, vagy sima fenyő. Akinek esetleg van az eredeti kérdéshez véleménye, ne habozzon megosztani! :)
Rudolf, köszönöm, biztos vagyok benne, hogy szép ajtókat készítetek, későbbre el is mentem a hozzászólásod, de most sajnos kicsit meg van kötve a kezünk.
Festettet felülettel (akkármilyen RAL színkódú PU festékkel, tökéletesen síma) vagy furnérosan, lakkozva. Az ajtólap van vagy 12 kg. Fenyő rámára van építve, a bele egy könnyített PAL ami 32mm vastag, ezt préseljük le 5mm vastag lapokkal, az ajtó 42mm vastag. Abba bele lehet szerelni a 4 csapos 3D Otlav sarkot, mert az maszív fába fog. A fenyő ráma csapolva van és ki van erősítve a zárná.
Rétegelt fa tokja van, 62x6o-as, az egyik borítás maszív 6ox18-as tokra szerelt, a másik állítható olyan 25mm. A bérlés az MDF vagy furníros lécpanel.
Ha érdelel és van egy elképezelesed, hogy milyen legyen, küldj egy e-mailt.
Nem olcsó, kb egy jó fenyőajtó árába van, de nem lesz 4o évig bajod velük.
Messze vagyok, de a szállítás megoldható. A szerelést te kell intézzed.
Halihó! Nem teljesen házépítés téma, de kapcsolódik.
Beltéri ajtó választás:
Nekünk a laminált ajtók (sima, nem CPL) tetszenek, de próbálnak lebeszélni és a fenyő ajtókat javasolják helyette. Az esztétika az mindenkinek más, de tartósság szempontjából valóban van aggódnivalónk a laminált ajtókkal kapcsolatban? Zsanérnál kilazul, nekimegy valami egyből behorpad, ilyeneket hallunk.
Építkezés előtt állunk, már megvan a telek, a ház tervezés alatt ~105 nettó 2m, több hete olvasgatom a fórumot, de nem találtam meg a nekem tökéletes megoldást, így a véleményetekre és tanácsotokra lennék kíváncsi.
Alacsony energiás házat szeretnék nyilván alacsony rezsivel :) és ezt a lehető leggazdaságosabban kihozni megfelelő minőségben. A házat magunknak építjük (3 gyerek).
A falazat és a szigetelésnél kicsit elakadtam. A terv volt egy olcsó 30 N+F tégla + 16-20 cm grafitos hab. De itt olvasgatva derült ki, hogy az új téglák hanggátlása elég gyatra és könnyűek (kis hőtárolás) emiatt nem tudom eldönteni mi lenne az ésszerűbb és költséghatékonyabb megoldás:
1. 30 N+F tégla + 5 cm kőzetgyapot (nem tudom milyen lehetne ide a hanggátlás javítására) + ~15 cm grafitos hab
2. B30 + 20 cm grafitos hab
3. 30 N+F tégla + 20 cm kőzetgyapot (vakolható)
Anyagárban kb ez a sorrend, de ezt én számoltam... Munkadíjban fogalmam sincs, illetve fontos lenne a hanggátlás is és a legjobb hőtárolás is (a fűtés: vegyes kazán pufferrel+fűtőpatronnal, csak radiátorokkal, napelemmel).
Kérlek véleményezzétek. Az 1.-nek nem tudom a hőátbocsájtási tényezőjét és kivitelezési problémáit...
A Tigáz-DSO Kft a csatlakozási díjak megállapításakor minden esetben a hatályos jogszabályok szerint jár el. A csatlakozási díjakról és az áralkalmazási feltételekről a 9/2014(IX.29.) MEHK rendelet nyújt teljes körű információt. A jogszabályi változások miatt az ÜSZ 4. számú mellékletében található „Csatlakozás pénzügyi feltételei” című fejezet átdolgozás alatt áll, a honlapunkon elérhető változat 2014.09.01. napjával hatályát vesztette.
