Keresés

Nem jellemző, de pl. az Emkénél is bukkanni ilyenre. A válaszadó minden hátsó szándéka nélkül. Ha nem fordult volna elő, nem írtam volna. Itt, Bp-en.

Utcanévileg (fújj!) hasznos lehet a BUDAPEST teljes UTCANÉV-LEXIKONA, ha vki még nem ismerte volna. Rákospalotai Madách/Kozák tér kapcsán kerültem oda.

Angolszász (babonás?) országokban nincs 13-as gomb a legtöbb liftben.

Laktam olyan házban Újpalotán, ahol a lépcsőházban 13. emelet volt kiírva, a liftben a 11-es gombot kellett megnyomni, és valójában magyar számozási szokás szerint az a 12. volt...

Nem tudom, mit jelent neked a "nálunk", vagyis hogy hol élsz, de itt, Budapesten ha valaki az EMKÉnél megkérdezi, hányadik megálló az Oktogon, ki van zárva, hogy valaki négyet mondjon (leszámítva, ha erdőbe akarja küldeni a kérdezőt).

A megállók számát nálunk is keverik. Találkoztam ilyennel. Attól függ, mit ért a delikvens alatta. Hogy hány darabot lát, vagy hány megállónyi távot utazik?

Nálam is, ill. az, a mi az érdeklődés után következik, ha menet közben próbálunk tájékozódni. A VEE által jelzett gyakorlatot nem ismerem, de nem vagyok egy világlátott ember, minden lehet.

Nálam az első megálló mindig az, ami a felszállás helye után elsőként következik.

Nálunk EMELETet használnak, máshol SZINTet (amit sokszor az életszerű hangzás okán emeletnek fordítanak). Vagyis Amerikában nem a második emelet jön a földszint után, hanem a második szint. Egyébként logikus mindkét alkalmazás: az emelet, mint EMELT szint valóban a földszint után következik, onnan számozódnak, ha több van. A szint viszont alulról számolja az épület szintjeit, természetesen beleértve a föld- vagy alapszintet is. Szokás kérdése.
A megállós dologról még nem hallottam, ott más gondolkodás érvényesül, ha úgy van, ahogy VEE utalt rá.

"Get Out!" Amúgy meg passz.

Amerikában így van: ground level (=fszt.), second floor (=1. em.), third floor (=2. em).

És hogy mondják azt, hogy (magyarul) a harmadik megállónál kell leszállni?

Amerikában pl. a földszint után a második emelet jön.

Az emeletek számozása az ugyanolyan sorszámozás, mint a megállóké is. Azt bátorkodtam mondani, hogy ahol a földszint az egyes számú szint, ott a megállóknál is a kiinduló állomás az első. És ez nálunk nem így van.

Az emeletek számozása volt a téma, én arról írtam (függőleges irány). Hogy jön ide, és mi az a "sorszámozás"?

A sorszámozás eltérését ne keverjük ide, ugyanis az sok helyen nemcsak emeleteknél más, hanem pl. a megállóknál is. Arra gondolok, hogy anno Moszkvában az idegenvezetőnk az egyénileg városnézésre vállalkozóknak elmagyarázta, hogy hányadik megállónál szálljanak le, de aki azt betartotta, túlment a célállomáson, ugyanis az induló megállót vette elsőnek a magyar, de kint élő idegenvezető. És ez több kulturában is eltér a miénktől.

Lehet, hogy köztudomású, hogy kisfalunkban az első emelet a földszintet jelenti. Az itteni 4. emelet Pesten a 3.-nak felel meg. Tamás, Nálatok is?
Ammánban viszont a Toledo szálloda Abdali téri bejáratától a 7. emeletre kell felmenni lifttel a recepcióhoz, ami az Al Razi utca szintjén van.

A múltkor már kitárgyaltuk a Mimi néni műintézetét a Grlóczy utcában, de azt vajon, hogy jellemezték?

2-3

Ezerkilencszázhetvenmennyi? Amúgy a héten megjártam az M6-ost, ott volt ilyen szellős a forgalom. :-)

Nemrég beszkenneltem az Osztyapenkó körüli képeimet kérésre. Mielőtt kitörölném, felteszem ide is:

Kissé más a szituáció, de szintén érdekes. A Logodi u. 48 háznál természetesen a földszinten lehet bemenni. De, aztán lefelé is vezet a lépcső. Először a kerti 2. emelet, majd a kerti 1. emelet, végül a kerti földszint következik.

Ok, ott a Várhegy domoldala igen meredek. Testvérépülete lent az Attila út 119. Ahol a bolt van.

Nincs ex catedra kijelentve.

Szóval ha jól értem, a lényeg, hogy minket a Rózsika nénivel együtt átvertek, mert ahol ő lakott, nem is igazi magasföldszint volt (pedig az volt kiírva a zománcozott táblára, Istenbiznony), hanem csak egyszerű magas földszint?

Nagyszüleim épülete a harmincas évek végén épült. Négyemeletes, félemelettel és lifttel. Ma is áll, bár ahogy hallom (rég elköltöztünk már) az eredeti lift haldoklik. Elég az hozzá, a félemeleti lakásoknál nem volt erkély, 1-4 között viszont igen. Szóval tényleg lehet valami ebben a homlokzatkialakításos magyarázatban.

Tudtommal az Attila út 41 az a ház, ahol a földszint fölött a magasföldszint, afölött a félemelet található, majd csak utána következik az első emelet. Vicces, de a lépcsőfokok nem hazudnak :-)

Ezt a liftspórolást azért nem kellene ex catedra kijelenteni, mert én ismerek egy Attila úti 1928-ban épült házat, ahol a két lépcső lefelé üzletek felett földszint van, afölött pedig a félemelet, tehát a harmadik emelet tkp. ötödik. És liftet az építéskor tettek a házba, ami mostanáig üzemelt, ugyanis az emeletenkénti két lakás miatt kevésbé volt igénybe véve, mint más házaknál szokott. (Most kellett a liften egy pár évig tovább éltető javítást végezni 3 millióért. Tehát maradt a műemléknek számító fasín, de egy komolyabb javítás 13 millióba kerül majd.)

A magasföldszint vagy a félemelet többnyire teljes önálló szintet takart (néha még egy-két lépcsővel többet is, mint egy emelet). Tudtommal az ok az volt, hogy három emeletig nem volt köteles az építtető liftet is tenni a házba, affölött viszont igen. Vagyis a trükközés a lift megspórolásának szólt.

Az ok az 1838. évi árvíz után hozott építési szabályzat azon pontja volt, hogy a város területén legfeljebb háromemeletes házak építhetők. A magasföldszint és a félemelet az építhető szintek számának megnövelésére szolgáló "okosság" volt.

Ez a szabály tán a huszas évekig érvényben volt, eltörlése után számtalan emeletráépítés volt a régi házaknál. Volt olyan is, hogy az újabb építésű házaknál az egységes homlokzatkép miatt az alsó három emelet homlokzata eltérő volt a felsőbb emeletekétől.

No ez egyre izgalmasabban hangzik. Aki tudja az igazságot, elmondhatná nekem.