Ha elmélyedsz benne, világos és érthetõ lesz a kóan.* Hatolj bele, vizsgáld meg szíved: sötét, sötét a fekete. Némely sérelmünket halálunkig nem feledjük. Szerzetestársaink õszinte korholása bántja fülünket.
*Kínaiul: kung-an. A Végsõ Valóságra mutató paradoxon, esetleg legenda, idézet valamely szentiratból
Szívünknek se kezdete, se vége. Az eredendő szív nem jut buddha-állapotra. Az eredendő buddha-állapot Buddha zagyva fecsegése. A lét eredendő szíve út az eltévelyedéshez.
41./b A tudatnak...
A tudatnak se kezdete, se vége. A velünk született tudat nem buddha-természetű. A velünk született buddhaság hamis buddhaság.
a valóság maya természetét a tudatos úgy ismerheti fel... s a teremtés mikéntjét.
a valóságát mibe bele született vizsgálva, felismeri a van úgy épül fel, hogy miért kikényszeríti a hogyant... . Felismerve a valóság az nem valami, hanem valahogyan*/*okság, az atomi struktúrától a biológiáig/, így az nem birtokolható .. legfeljebb fenntartható. Ezért megvalósítható a haláltalansága.
.. így tudatoson teremtheti környezetét , biztosítva jövőjét. Míg az ösztönből lévők.. annak birtoklásáért élnek-halnak csupán.
Az *ösztön* az igazat-dogmát követi /birtokol-politizál-vall/.A *tudatos-értelmes*, a teret akarja /gondolkodik/.Az ösztönös a kényelmét akarja.A tudatos ismeretlent keresi.// keresi az ismeretlent, hiszen tapasztalja a harmoniátlanságot.. mi viszályt betegséget , háborút.. halált szül a környezetére. //.. haláltalanság kapuja kitárva...*// *Gautama buddha -2500 éve//Keserű buddha//**válj TE is buddhává**/
Nem gondolom, hogy oktatni bárki bárkit is tudna. Lehet mondani dolgokat amiket valaki segítségnek tekint van aki meg egoizmusnak. Nem gondolom, hogy itt villantanék ... keveen vannak akikkel lehet elérni eredményeket, de az információ hiánya odavezet, hogy sokan nem is értik hogy lehet sokszor a másiknak igaza. Engem meg nem érdekel.
Alapvetően a kezdeteket mindig azonos tévedések jellemezik, mert a társadalmi konszenzuális nevelésben részesült, és a laikus miért is tudná átadni a filozófia lényegét, ha amúgy fél a szingli léttől és vágyik az akolba. Most látni igazából a világban tapasztalni ezt a jelenséget.
De alapvetéseket tudomásúl kell venni mint az axiómákat más tudományokban, de persze éppen a Buddha dogmákat nem alkotott.Nagyjából úgy vélekedett az átadásról, ahogy én. Sok gondolat megegyezik más elméletek megfontolásaival de a hasonlóság csak látszat. Túl sok érzelemmel nem kínlódom, amúgy is el kell vetni, mert a bioszférában nincsenek érzelmek, különösen annak a fajnak az esetébn, amelyik átlépte a rubicont.
Aki komolyan érdeklődik először ha van társasága ebben a témában kezdje a négy Dharma pecséttel.
De az alapvetés a következő:az ember két alkotó, leginkább a testben értékelhető, de ami én vagyok annak semmi köze az anyagvilághoz és ezt is tanítja a Buddha. Van hasonló gondolat a vallásokban, de a Tan filozófiájában nincs.
Ellenben mégis leginkább vallásokkal találkozott és kénytelen volt alkalmazkodni. Az ókor, de a középkor sem arról híres, hogy értelmes dolog lett volna a hittel szembe menni illetve az információk hiányával. A Tant ma a tudat tudományának nevezik minden olyan tudományban amelyik szociológiával, pszichológiával, pszichiátriávak és neurológiával foglalkozik.
A Buddha sok egészen új dolgot tanított, nagyjából Európa a nagy görög filozófusokkal kezdett bele, majd Kant idején tudták összeveztetni egyetlen rendszerbe, Nágárdzsuna tanításai alapján amikben az ürességgel és az éntelenséggel foglalkozott.
Ami az ember test-és-tudat abban elég sok a zavar és a titok, de nem a test vagyunk. Az emberiség nem is tudja képes vagy hogyan képes a tudat kapcsolatot teremteni a testtel amennyiben egy faj kiverekszi magát az evolúción túlra.
A négy pecsét: nem akarok kopácsolni, itt egy forrás aminek a fordítóját személyesen is ismertem, és volt idő amikor sokat segített, nem csak nekem, sokaknak.
Négy dharma pecsét - Lelketlen Béka dharma.blog.hu/2009/11/16/negy_dharma_pecset2009. nov. 16. - A Buddha tanításának foglalata, tömör összegzése, s egyben védjegye az, amit a Négy dharma pecsétnek (四法印) neveznek.
Ahogy a Buddha ...4 alkalommal látogatta már meg ezt az oldalt. Utolsó látogatás ideje: 2018.01.22.
Azt javaslom, hogy ezt tudással kell elfogadni és tudással kell vizsgálni, ahogy az aranyműves teszi, mert ha nem aranyat kopácsol akkor csak ráfizet. Én sem érzem magamat arra joosítva hogy másokból csináljak valamit. Nki magának, magában önmagáért kell ezt elvégzni, mert alegfontosabb a legértékesebb a világon az ami vagyunk mi, és nem a test vagy nem is az ember.
Mese nincs el kell fogadni, meg kell érteni, és így kell a világra tekinteni. Nincs rinya, a tudományoknak - egyiknek sem - mond ez a négy axióma ellent.Nem tesz látványos megkülönböztetést - tehetne - de két tudatállapotról szól, az egyik a szamszára a másik a nirvána.
Aki nem tudja benyelni, ne is pazarolja az idejét a Tanra.
Aki ovább szándékozik tipegni, annak ez a szorgalmi feladat, de csak annyi, hogy olvasgassa.
Aki hittel és hitből követti a tant az vallásos budhista. Aki gondolkodva vizsgálódva elmélkedve és meditálva halad az tudássl követheti és ez igen bíztató, ambátor elég embertelennek tűnhet.
Bárki kérdez bármit tőlem, ha akar, vitatkozhat is mert kell vitatkozni ... én ennyit szóltam.
......én köszönöm a bizalmad meg hogy időt szántál rám és megosztottad a gondolataidat. Van új dolog benne ami hasznos lehet számomra, amit érdemes lessz majd megfontolnom.
A kinyílás a dolgokra akkor következik be mikor az egó a háttérbe szorul.
A szenvedés, persze, amennyire valós, ugyanolyan illúzió is. Ezért az ember könnyen azt gondolhatja, hiheti, hogy legyőzte, de egy illúziót nem lehet csak úgy legyőzni. Az, amikor az ember már azt hinné, hogy sikerült, újra feltámad. És így, a szenvedésnek soha nem lesz vége. A szamszára végtelen, a nirvanába pedig út nem vezet, mert az út, maga a nirvána. Úton lenni, ezért jó. :) Megérkezni pedig ezért rossz, mert aki megérkezik, az mindig a szamszárába érkezik.
Bizonyos helyeken az újonnan érkezetteket sírva, jajveszékelve fogadják. Tudják, hogy ez így van. Csak a mi kultúránk, civilizációnk olyan, hogy örömujjongásba törünk ki, ha egy csecsemőt látunk.
Köszi, hogy olvasod, jó írni "olyasvalakinek", aki konyít a dolgokhoz.
A szenvedés oka általában ismeretes a buddhizmusban. Erről elég szó esik. A szenvedés értelméről viszont - merthogy az is van neki - már annál kevesebb. Azt gondolom, a szenvedés értelme, hogy az ember az anyagi természetet levetkőzze, legyőzze és fölülemelkedjen önmagán. Ha nincs, ami ösztönözné ebben, akkor léha volna és tunya, és nem törekedne.
Szóval, ha jól értelek, akkor Téged a fájdalom, a szenvedés ösztönöz/ösztönzött a keresésre. Nem vagy egyedül. A szenvedés, mint ösztönzőerő, nem véletlenül van belekalkulálva a létbe.
Anélkül valószínűleg élnénk csak, mint Marci Hevesen, és olyan jól el volnánk a szamszárában, mintha csak a nirvánában volnánk.
TT! Amida tiz éve játssza a budi forum okostojását......folyamatosan kárt okozott ITT a nagyképűségével és arroganciájávaL.. mindenkit mindig kioktat..ő az aki mindent jobban tud... téged pedig a kedves tanitványának képzel..és igy hol megdicsér hol megdorgál.... a forum tulajdonosának adja ki magát,embereket eltanácsol innen....elképesztő ez az ego jászma amit itt müvel....RÁADÁSUL a szövegértelmezése már egy öreg beteg emberé.....na ennyit erröl a Mesterröl...csááá....
