Segítségre lenne szükségem és talán mások is okulhatnak a az alábbi esetből:
Édesanyám háza mellett van egy üres telek, amely új tulajdonosok birtokába került. Most derült ki, hogy májusban kezdődik az építkezés. A tervek alapján egy 27 méteres utcafrontú, 1170 m2-es telek kerül hosszában megosztásra, amelyre két ház épülne. Mindkettő az oldalhatárra, a térképvázlaton látható elrendezésben.
Az édesanyám háza mellé épülő házzal, egészen pontosan annak garázsával kapcsolatban viszont aggályaim vannak. Most a telekhatár és az esőcsatorna között 3,43 méter távolság van. Ha elkészül a szomszéd épület, akkor annak az átlógó eresze további távolságcsökkenést hoz, amely így akár 3 méter alá is eshet. Továbbá erre a keleti oldalra esik a közlekedő-hall ablaka is, amelyre a szomszéd épület ezután örök árnyékot fog vetni, azon valószínűleg soha többé nem süt be a nap.
Az lenne a kérdésem, hogy szabályos lehet-e az, hogy ilyen közel épül egy ház a másikhoz egy kertvárosi övezetben? Mekkora tűztávolságot kell(ene) tartani két szomszédos épület legközelebbi pontjai között?
Átnéztem az OTÉK 36. §-át, amely az építmények közötti legkisebb távolságot taglalja. Itt a 2. és 4. bekezdést találtam olyannak, amely alapján talán lenne valami keresnivalónk.
A 2. bekezdés szerint: „A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéző olyan épületek között, amelyek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke.” Ez itt ebben a kertvárosi övezetben 7,5 méter. Nem tudom, hogy ezt a bekezdést mennyiben lehetne alkalmazni erre az esetre. A szomszéd ház (garázs) falán nem lesz semmilyen nyílászáró, viszont édesanyámnak – mint fentebb írtam – oda néz egy „huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség” ablaka.
A 4. bekezdés a tűztávolságot taglalja, de abból számszerűleg nem derül ki semmi.
A hab a tortán az, hogy a testvérem a mai nap folyamán érdeklődött a helyi önkormányzat építési osztályán és ott nem tudták (!) neki megmondani, hogy mennyi tűztávolságot kellene tartani a két épület között. Azt azért ott is megjegyezték, hogy egyáltalán nem szerencsés két lakóház egymáshoz ilyen közeli elhelyezése, meg úgy általában egy 27 méteres utcafrontú telek elfelezése sem. Sajnos a tervekbe sem lehetett belenézni mert – mint köztudott – január 1-e óta nem kell építési engedély és ennek folyományaként az önkormányzat építési osztályán nincs tervmásolat sem és a szomszédoktól sem kell hozzájárulást kérni. Ez pedig azt hozza magával, hogy szinte az építkezés melletti szomszédok ingerküszöbétől függ, hogy mit tesznek szóvá, mi ellen lépnek fel vagy mit fogadnak el. Az ügyintéző szerint az építkezési szezon kezdetével az ilyen jellegű megkeresések tömegére számítanak.
Hálás lennék, ha valaki felvilágosítana, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy az a szűk 3,5 méteres távolság valamelyest nagyobb legyen. Mert abban teljesen biztos vagyok, hogy az a 3,5 m, de még a duplája sem fogja megvédeni egy esetleges tűztől a másik háza tetejét.
adott a képen látható akril kád. a helikopternél van rajta egy 10 centis repedés. javítható? ha igen ki kell venni hozzá a kádat. illetve hogyan lehet megelőzni hogy mégegyszer ne történjen ilyen. nem tudom mivel volt alátámasztva de már éreztem hogy mozog azon a ponton. de nem igazán volt 5letem mert nem tudok purt befujni oda a tégláktól.
ha ki kell venni a csempe is kuka? vagy ki lehet ugy bontani hogy az újat csak be kelljen ragasztani.
A födémben egyetlen egy helyen van gerenda, ott a feljáróhoz tettek egyet. Sikerült több olyannal beszélnem aki ottvolt az építkezésen.
SZóval nem rosszindulató szomszédi tréfás pletyka hogy elijessze a vevőt..
Akármennyire hihetetlen, előbb volt a tető, utánna a födém.
Fából teljesen alázsaluzták, tele volt fa alátámasztó oszloppal az épület belseje, majd elkészítettek senki nem tudja milyen vasalást és kivödrözték, talicskázták betonnal apránként. Abba a födémbe a 100m2-es házban jó ha egyetlen egy betongerenda van. Az is a feljárónál. A többi házilagos monolit födém...
Fölülről be kell fúrni és tüskét beragasztani tüskevasakat legalább 25-30 cm mélyen HILTI betonragasztóval (drága) vagy 50 d mélyen cementhabarccsal. A mellébetonozás oldalanként MINIMUM 10 cm (nagyon határon van, nem ajánlom csak vasalva fordított "U" alakban vasalva!!!, hosszvas is kell, de fővas az "U" alakú), vasalatlanul legalább 15 cm kell oldalanként. A meglévőre rá kell betonozni 10, de inkább 15 cm vastagon, ezen menjen át a fordított "U" alakú vasalás. Ellenkező esetben a kötés közbeni zsugorodástól elválhatnak és a bejutó nedvesség hatására télen eltávolodnak egymástól a rétegek. És ez csak fokozódik.
Homlokzati kerítéssel kapcsolatban lenne a következő kérdésem (ez lesz a következő projekt)
Adott egy sávalap kb 60 cm mélyen a föld feletti résznél 10 cm széles, alatta kb 20-25 cm széles. Meglehetősen jó állapotban van, nem málik, nem porlik. Amit eddig kiszedtünk a kapu miatt igen verítékes munkával sikerült csak, nagyon kemény. Ebből állnak ki 2,5 méterenként beton oszlopok, amik most a kerítést tartják.
A kérdés. Ha eddig nem fagyott fel, gyakorlatilag eredeti állapotában van ez a sávalap, valahogy fel tudnám-e használni új kerítéshez. Ezt 2 sor 20 cm széles zsalutéglával szeretném megoldani, 2,5, vagy 3 méterenként 30-40 cm-es oszlopokkal.
Arra gondoltam, hogy levágnánk a betonoszlopokat flex-szel és fúrnánk a mostani beton oldalába és tetejébe vasalást, így szélesítenénk meg 20 cm-re a földből kiálló alapot és készítenénk elő a zsalutégla fogadására.
Ez a megoldás szerintetek működnek hosszútávon? (Csak mert ha nem muszáj egy alapvetően jó állapotban lévő sávalapot most nem vernék szét a földből, hogy egy kicsit mélyebbet és szélesebbet csináljak helyette...)
A mellékelt fényképek alapján nem vagyok benne biztos, hogy úgy készült ahogy le van írva, mert:
- A fszt fölötti födém gerendás födém, a gerendás födémnél a gerendák közti födémsávok teherviselési iránya merőleges a gerendákra. Egyébként a gerenda és a gerendák közti födémsáv az esetek nagy részében eltérően mozog. (Főleg ha spórolnak a gerendák közti vasalással. Az e.gy. gerendákat utólag csak akkor lehet elhelyezni, ha a koszorú nincs befejezve, vagy szét kell vésni a koszorút.
- Az emelet fölötti födém formáját tekintve koporsófödém. Ezt meg lehet csinálni fából (akár két ütemben is) vagy vasbetonból. Vasbetonból azonban csak egy ütemben. A ferde fal a levegőre támaszkodna vízszintes födémszakasz nélkül.
Nem elvetendő, hogy humoros kedvű szomszédok találták ki az egészet. Persze ezt csak a fényképek alapján mondom, helyszínen lehet, hogy más látszana.
Hétvégén betonoznánk a szomszéd felőli kerítést, az anyagot rendelném, segítséget szeretnék kérni, hogy jól számoltam-e.
50 cm mély árkot ástunk, ebbe 45 cm beton menne, amire egy sor 20 cm-es széles zsalutéglát tennénk. A gödör 28-30 cm széles és 23 méter hosszú.
Ebbe a következő mennyiségű beton kalkuláltunk: 3,1 m3 az árokba és durván 1 m3 a zsalukőbe?
Tehát 4,1 m3 betonnal számolunk, amihez a következő mennyiségű alapanyagot rendelném:
- 5 m3 sóder
- 1230 kg cement
A kerítésbe csak oszlopok lennének állítva, közép 3d kerítés, tehát nem lenne rá tégla rakva. A föld alatt 50 cm-rel lenne a beton alja, feltételezem ilyen kerítésnél ez elegendő. (Vagy esetleg menjünk lejjebb kicsit?
15 fokos tetőt végig szoktak deszkázni, igaz? 19-20 mm-es lambéria/fózolt hajópadló megfelelő erre?
Ill. hőszigetelés javítása érdekében talpszelemen alá mondjuk 5 cm-es talpfát ha betennénk, 5 cm xps-sel lehetne javítani a szigetelést, vagy ennek nem sok értelme van?
Mérve 17 centi, de ha leveszed a vakolatot akkor jó ha van 15. Sőt elmondás alapján sok helyen a 15-öt sem éri el a vastagság.
Talpszelemen? :-) Annyi van amennyit a képen látsz. A koszorúba be lettek betonozva a csavarok, azok tartják a gerendát.
De azt viszont nem tudom neked megmondani hogy azt a gerendát magába a koszorúba süllyesztették bele, vagy simán a tetejére csavarozták és utánna öntötték körbe a "födémmel".
Mert ugye a födém a tető után készült!
A koszorúba tettek kilógó kampókat ( hogy milyen átmérővel, miből és milyen gyakorisággal nem tudom), és arra kötötték rá a födém vasalását amit teljesen saját kútfőből csinálták kocsmai tippek alapján ( nem vicc !!! ).
Mindenesetre nem sok ilyen családi ház épülhetett ahol előbb volt meg a tető és utánna jött rá a födém....
Ha egy ilyenhez kihívok egy statikust mit tudna vele kezdeni?
Csak eszembe jutott a házilag készített monolit födémes ház ahol a födémet utólag betonozták ki! Mert a szocpolra akkor jött volna a következő szakasz utalása ha kész a tető. Így előbb lett tető mint födém. Tehát elkészült a koszorú, felhúzták a tetőt, OTP folyósította a következő összeget a szocpolra mondván kész a tető, aztán abból befejezték a födémet is.
Mert sikerült kinyomoznom hogyan csinálták.
A koszorúból hagytak ki kampókat, hogy utólag a födém tudjon mire kapaszkodni.
Csak azért kérdeztem a korróziót hogyha be is vasalták rendesen akkor azóta a kitudja milyen beton kémhatása meg a beázás hatására nem-e még az is meggyengült. De akkor elvileg bármilyen vasat raktak bele, nem kéne hogy kirohadjon.
