Off: Itt nem arról van szó, hogy szebb szó-e a mező a térnél, hanem arról, hogy ha lehet, különböző fogalmakra különböző szót használjunk. A tér szó már foglalt. Mező helyett persze nyugodtan lehetne legelő is, de például "vektor", vagy "deriválás", vagy "reguláris disztribúció" nem.
Off: Valakinek a lelki csipkéi úgy diktálják, hogy a 'mező' szebb szó, mint a 'tér'... ez valóban komoly tudományos probléma... esetleg használhatnánk a 'legelő' szót is...
A hozzaszolasom felhasznalasanak feltetelei, a licence.
Amit en valasztottam az kb a kovetkezo: A hozzaszolasom valtozatas nelkul ugy hasznalhatod fel, ha megnevezel engem, illetve penzt nem kereshetsz vele.
Rémes talány, hogy a doboz gravitáló tömegét a doboz maga - anyagának feszített állapota - vagy pedig csak a benne tomboló energia produkálja.
Erre elég egyszerű a válasz.
Benyomjuk a fényt egy lyukon, aztán gyorsan becsukjuk, nehogy kiszökjön.
Ha a fény megfeszíti, kinyújtja a dobozt, felfújja mint egy léggömböt, akkor veszít is energiájából, hiszen a fal kinyomása közben a kifelé mozgó falról visszapattanva kisebb lett a frekvenciája.
Pénz az ablakban - kifelé gravitáló és tehetetlen tömeg szempontjából is ugyanaz lesz a helyzet.
A tömeg egyébként úgy érvényesül, hogy egyik oldalon nagyobbat pattan a fény, mit a másikon, ha gyorsítják a dobozt (vagy ami ugyanaz, gravitációs térbe helyezik).
A fény (foton) ugyanolyan anyag (részecske) mint bármi más, csak nincsen nyugalmi tömege. Energiája viszont van, akár akkora, hogy részecske-antirészecske párokat kelthet, vagy atommagokat verhet szét. Az energia pedig ekvivalens a tömeggel (lsd: 41235 hsz.), vagyis mint mindenre a fotonra is hat a gravitáció. A különlegessége az, hogy ő egy közvetítő részecske, ami az elektromágnesességet közvetíti. Ilyen még pl. a gluon, ami az erős kölcsönhatást közvetíti a kvarkok között.
Lehet, hogy mégis jogos volt az egy évszázada még megszokott tehetetlen tömeg és gravitáló tömeg megkülönböztetés? Mert ezek szerint a fénynek van gravitáló tömege, de nincs tehetetlen tömege?
Tulajdonképpen "egyszerűen" el lehet dönteni, hogy egy EM hullám rendelkezik-e tömeggel: meg kell nézni, hogy van-e gravitációs mezeje. Ha nincs, akkor nincs tömege...
A gravitációs mező newtoni fogalom, az általános relativitáselmélet az energia-impulzus tenzorból állítja elő a görbült téridőt, amelynek tulajdonságai "messziről nézve" hasonlatosak a gravitációs mező tulajdonságaihoz, de nem azonos vele. A fotonnak van energiája, impulzusa, van ezért téidőt befolyásoló (görbítő) tulajdonsága is, de nem tudjuk értelmezni a tehetetlenségét, aminek a mértéke a tömeg. (Nem értelmezhető a rá ható erő okozta gyorsulás például, vagy egyáltalán a rá ható erő sem.)
Ezért Hraskó okfejtése nagyon is logikus, miszerint a fotont tömeg (tehetetlenség) nélküli részecskének tekinti. Nagyon nehéz elszakadni attól a képtől, hogy ami létezik és impulzusa is van, annak következésképpen tömegének is kell lennie. Ez a szemlélet az anyaghoz kötődő intuíciónkból fakad, belátom nem egyszerű túllépni rajta. A tömegek melletti fényelhajlás mértéke éppen azt igazolja többek között, hogy nem a gravitáció okozza. (A gravitáció egy szemléletes és jól használható modell, de figyelembe kell venni a korlátait is.)
Hmmm. Tulajdonképpen "egyszerűen" el lehet dönteni, hogy egy EM hullám rendelkezik-e tömeggel: meg kell nézni, hogy van-e gravitációs mezeje. Ha nincs, akkor nincs tömege...
De az az érzésem, hogy egy ideig még ilyen mérést nem tudunk elvégezni...
A többi érved pedig arra épít, hogy az EM hullám nem képes megváltoztatni a sebességét. Hát ez van. Ettől (szerintem) még lehet tömege...
Egyébként olvastam teljesen részecske felfogásról is (ahogy az EM hullámot is tekinthetjük foton sorozatnak), ahol például még a gravitációt is részecskék továbbítják (a gravitonok)
légy öszinte hamis:"Mert hogy állítani bármit állíthatok Igaz:állíthatok de mit is-relativ,különösen ha nem viselkedik úgy mint anyag. Na ALUDKI magad.
És persze rádlépni sem akartam! Nem gondolom hogy nincs olyan gondolatiság, ahol a létezést nem befolyásolja a nemiség. :) ha személyesen akarsz találkozni velem, nincs ellenemre
Ez az anyag-nem anyag, nekem kicsit furi. Furi, mert tudtommal a világ különböző anyagok, ismertek, és szerintem még nem ismertekből „áll”. Ezek kötődésük alapján, szilárd, légnemű, plazma és biztos van még. Innentől bármi tapasztalhatóra azt mondani nem anyag?! :(
Had merjem azt mondani, az abszolut vákuum is csak egy technológiai fogalom. Egy tér nem lehet üres
Hát én gyorsan átfutottam a cikket és kettő megjegyzésem lenne: - szerintem amit állít aszerint a test nyugalmi tömege nem relativisztikus, azaz minden IR-ben azonos - elég furcsának találom azt a kijelentését, hogy "Noha az elektromágneses mezőnek (...) van energiája, az E=mc2 képlet mégsem alkalmazható rá, mert "nincs neki m-je" Ha szerinte az elektromágneses hullámnak nincs tömege, akkor miért viselkedik úgy, mintha lenne? Például még Ő is írja, hogy van impulzusa, ami pedig általában tömeggel rendelkező testeknél szokik előfordulni... Vagy hat rájuk a gravitáció, ami szintén a tömeg tulajdonsága...
Igazából az a bajom, hogy a "tömeg" nem mérhető közvetlenül. Általában a gravitációs erő által rá gyakorolt hatás alapján következtetünk az adott test tömegére, de lehetne impulzus alapján működő mérési módszert is kidolgozni. Mivel az elekromágneses sugárzásra hat a gravitáció és van impulzusa, akkor hogyan jelenthetjük ki, hogy nincs tömege?
