Olvastam Hraskó írását, ahol nagyrészt Einstein 40 évig tartó fejtörését írja le.
Ahogy én értettem Einstein fő problémája az volt, hogy a fotonnak nem lehet nyugalmi tömege, hiszen értelmetlen fogalom a "nyugvó fény". Ha viszont nincs a fotonnak nyugalmi tömege, akkor egy kis gond van a specrel két posztulátumával.
Ezt most szabatosan kell idézni:
1.) Az inerciarendszerek nemcsak a mechanika, hanem minden természeti jelenség szempontjából ekvivalensek.
2.)A fénysebesség minden inerciarendszerben izotróp és ugyanolyan nagyságú.
A fentiek szerint a fényt is be kell sorolnunk a természeti jelenségek közé, azonban egy tulajdonsága kilóg a többi közül, nincs nyugalmi tömege. Innen ered az a nézet, hogy töröljük el a "nyugalmi tömeg" és "mozgási tömeg" kifejezéseket, helyettük "nyugalmi összenergiáról" és "mozgási összenergiáról" beszéljünk, mert ekkor már nem szükségtelen "nyugvó fényről" beszélni.
Tehát csupán egy filozófiai probléma helyretevéséről van szó, a képlethasználatot ez alig érinti.
Ez nagyon érdekes. Én meg úgy tudtam, hogy a tömeg nem csak nyugvó objektumok tulajdonsága. Érdekes is lenne, hiszen a nyugalomban levés nézőpont kérdése. Az más kérdés, hogy hogy a tömeg nem függ a választott von. rendszertől. Ezért értelmetlen a nyugalmi-mozgási megkülönböztetés. Van ilyen szemlélet is. Párszor már beírtam, meg mások is persze, de csak a sajátoméira emlékszem.
Nem lehet, hogy félreértettél valamit? Kérdezem ezt úgy, hogy nem olvastam Hraskó úr írásait.
Ezzel viszont nem értek egyet. Néhány száz éve a "sebesség" fogalmat is testekre vezették be, azóta ezt kiterjesztettük a hangra, fényre, szélre, hullámokra stb: csupa olyan dologra, amik nem testek, mégis értelmezzük a sebességüket. Valamikor, néhány száz éve a tömeget testek tulajdonságaként definiálták, de nem tudom miért ne lehetne ezt is kiterjeszteni?
S ekkor felvetődik: Létezne, hogy tömegtöbbletét kizárólag a mechanikai deformáció, míg súlytöbbletét kizárólag a benne lévő fény nyomása okozná?
Nem. A fény tehetetlen tömeg növekedést is okoz. Ha ugyanis a dobozt gyorsítjuk, akkor egyik fal szembe jön, és itt mindig nagyobb az ütközési impulzus változás, mint a szemközti, a fény elöl futó falon.
Inkább azt mondanám, hogyha van egy akármi (történetesen a foton), ami nem tud fénysebességnél lassabban mozogni, akkor annak nincs értelmezve a nyugalmi tömege...
Valami linket, bizonyitékot , mérési eredményt bár mitt erről:
"Példaként említhetem a kondenzátor nevű elektrotechnikai eszközt. Elegendő elektront áthelyezni az egyik fegyverzetről a másikra, és ezzel elméletileg máris megnőtt a komplexum tömege (tehetetlenebbé vált), és erősebb a gravitációja is. És persze a súlya is nagyobb lett. "
Na ja. És akkor is megnő a tehetetlensége, ha feltöltöd vízzel... Nem az a kérdés, hogyan lehet még megnövelni egy test tömegét, hanem hogy fénnyel lehet-e. Ha lehet, akkor nem értem miért ne lehetne azt mondani, hogy a fénynek van tömege?
és, ha szabad belekérdeznem ... egy fénysebességgel egymás felé mozgó pozítiv és negatív töltés gyorsul még? ... "érzik" egymást? ... csak a gravitáció analogiáját keresem
és arra sem emlékszem már mi van akkor, ha szembelövünk egymással két elemi töltéshordozót, egy elektront és egy protont mondjuk (vagy pozitront) és mindkettőt sikerült c/2 -nél gyorsabban kilőni az egymáshoz képest álló ágyúból
szvsz ennek a taglalásnak akkor van értelme, ha a feltárt működés előrébb viszi, az energia elérést, az élet működést, az civilizációt. A szó csak dizájn, alkalmasint, a kifejezhetőbbségért, fűződhet..
Tehát most azt mondod, hogy az elektromos illetve mágneses mező tulajdonképpen anyagmező? És miért jó nekünk ez az elnevezés?
Más: szerintem egyetlen "mező" sem végtelen kiterjedésű, mivel az energia ugye kvantált, azaz létezik "minimum energia". Azaz a kezemben lévő mágnes mágneses mezeje addig tart, ameddig ez alá a minimum alá nem csökken, nem?
Még mindig nem tudom mit akarsz mezőnek nevezni? Milyen tulajdonságai vannak a te meződnek?
Más: szerintem az, hogy "mező" nem használt fogalom a fizikában. Helyette elektromos mező / tér, mágneses mező / tér stb használt. Mindig meg szoktuk mondani (ha csak egyébként nem egyértelmű, hogy melyikre utalunk), hogy melyikről van szó... Szerintem.
Szvsz. A szavak változása szerintem egy részt a mindennapi ember figyelmét hivatott felkelteni a változtatás, az információ szerzés kényszerére. Másrészt nyilván az elméletek megkülönböztetését szolgálja. Régebbi hozzászólásaidban utaltál tradicionális tanulmányaidra, ez oké is,.csak azt kell megértened a tradíció lehet alap ha működését érti valaki, s akkor már a rokon értelmű szavak nem problémák. De ha valaki ma a szavakon lovagol, s azt működéssel alátámasztani nem tudja arról kimerem jelenteni diplomatikusan, hogy maradi. Ha másért nem hát mert egy tradicionális ideológiát, előbbre helyez mint annak gyakorlóját. A félre magyarázást megelőzendőn, állítólag az ős ember is riadtan menekült a tűztül. Vagyis mert valaki MÉG nem ért valamit az,NEM, TUDATLAN(!), csak nem tudó.
De ha valaki értelmen túl gyakorolja, a nem tudás lehetőségét )lehet hogy ezért halandó(, de az biztos hogy konzervatív.
Az van ugyanis (szerintem) hogy hazai fizikusok úgy döntöttek már vagy 30 éve - hogy ajánlatos volna végre már mezőnek nevezni azt az anyagot, amit azelőtt éternek hívtak!
Nem lehet, hogy te máris túl sokat szagolgattad az étert a mezőt?
A mező általánosabb fogalm, mint a vektor-vektor-függvény. Az mező értelmezési tartományának nem muszáj vektortérnek lennie, lehet az bármilyen síma sokaság.
(Btw. a mező nem is feltétlenül leképezés, általánosabban egy fibrálnyaláb szelése. Ami persze lokálisan leképezés, de globálisan már nem feltétlenül, ld. Möbius-szalag)
A "potenciáltér" szó már kevésbé zavaró, mint a "vektortér", hiszen az önmagán kívül mást nem jelent.
Ha már 'leképezés', akkor egyszerűen azt mondunk, hogy 'vektor-vektor függvény'. BTW: A 'potenciáltér' is 'potenciálmező' lesz ebben az új terminológiában?
Ha pedig a tér szót használjuk mező helyett, akkor azt kell mondanunk, hogy "A tér egy olyan leképezés, amely a tér minden pontjához egy vektort rendel." Nem hangzik ez egy kicsit zavarosan?
Rosszul látod. A mező (amin a tehenek legelnek) olyan, hogy minden pontban van egy fűszál. A pont lehet akárhánydimenziós tér pontja, a fűszál pedig egy vektor. Tökéletes kép.
Szerencsére általában elég jól megbírkózunk a homonímia jelenségével, lásd még: mire vár a Budai Vár... legalábbis nem hiszem, hogy valaki, ha 'elektromos térről' hall, elkezdene kapkodni a lineáris algebra tankönyvei után, hogy hátha ott olvashat róla...
Megj: Alapvetően az a bajom a 'mezővel', hogy az történetesen kétdimenziós, a mágneses tér viszont háromdimenziós, tehát a metafora hibás képet sugall, valahogy úgy, ahogy a DNS-t spirálnak nevezzük, holott csavarvonal.