nem teljesen értem mi a gond az alátámasztással. ott tényleg a levegőben van? netán egy téglán és egy ponton volt alatta egy pici kavics? a repedésnél van az alján a nagy deszka, vagy pont egy olyan rész ahol nincs?
purhabot oda tudsz fújni simán. tehetsz a purhabra csövet, amilyet akarsz. ilyen átlátszó műanyagcső amit adnak méterre, vagy vékony villanyszerelőcső ami merev, vagy amit akarsz. toldásnál szigszalag. a cső kuka lesz utánna. mindenképpen tedd tele vízzel a kádat mielőtt purhabozol.
Nagyon köszönöm az alapos választ és tanácsot. Sajnos ahogy látom, itt majdnem több lenne a leves, mint a hús... Annyi energia és idő a meglévő betonalapot vasalni, amennyi idő alatt kiszedjük.
A másik kérdésre, ha jól láttam nem kaptam választ, de lehet, hogy azért mert nincs értelme... Tehát mindenképpen meg kell vastagítsam ezt az alapot? Nem lehet csak simán rárakni egy 15-20 cm széles zsalutéglát ráraknom két sorban, ha fúrok bele vasalatot? A talajszint a betonalap fölött lenne, tehát a zsalutéglák szintjén.
A rajzon egyébként miért a 6.2 m van feltüntetve a telekhatártól, miért nem a "kilógástól" van feltüntetve a távolság? Az eredetileg is be volt építve vagy csak tető volt?
Ez tulajdonképpen egy 1969-es épületfeltüntetési vázrajz. A 6,2 méter a kockaépület homlokzati síkja és a telekhatár közötti távolságot mutatja. Az épület keleti oldalán lévő – tervek szerint épült – 3x2,3 „kis kockán” keresztül lehet a házba bejutni. Ennek a folytatása a főépületben a hall, közlekedő, ebédlő, ki minek hívja.
Nehéz dolgok ezek, de mondjuk azt nem értem, hogy egy ilyen széles teleknél miért lehet telekhatárra is építkezni. Tudom, nyilván lehet, de akkor is furcsa.
A számunkra is furcsa, hogy miért is így helyezték el a házakat. Ugyanebben az utcában de feljebb, hasonló adottságú telekre is építettek két házat, de ott a telek mélységében az oldalhatárra tették egymás után az épületeket. A majd 50 méterbe gyönyörűen bele is fértek és tulajdonképpen a belső telek egy nyeles telek lett. Pedig ott az utcafront kb. 20 méter körül van. Ez itt is remekül működhetett volna, ha az oldalhatáron álló házak a többi telek végére kerülnek, ráadásul déltől egészen naplementéig egy benapozott nagy oldalkertjük lett volna.
Ezen kívül van oldaltávolság is, ami a ház és a kerítés között van (kell), a szomszéd ház nem számít.
Az építési osztály ügyintézője szerint nincs már ilyen megkötés, hogy hová helyezd el a házad. Arra az oldalhatárra teszed ahová akarod. Azt nem tudom, hogy errefelé mennyinek kell lennie a minimális telekméretnek, viszont azt tudom, hogy a szélessége 12 méternél nem lehet kevesebb, ami kész röhej. Az építési osztály szerint ahhoz, hogy a két oldalhatárra épülhessen a két ház meg kell osztani a telket. Ezt majd ma ellenőrizzük a földhivatalban.
Nekem befőttes üveg esett a kádba és megrepedt! 15000Ft-ért javították! Máskor én csinálom 2-3000Ft-ból megúszod és marad legközelebbre is :)
Nem kell kiszedni...kis csiszoló fejjel (kép) ki kell mélyíteni a repedést, zsírtalanítás, maszkoló szalaggal körbe ragasztod, veszel műgyantát, a repedést bekened nyomsz bele egy kis üvegszálat ismét lekened 15 perc múlva érintés szilárd és 24 óra múlva kádazhatsz!
Miután megkötött én másnap fehér spray-el lefújtam és alig észrevehető!
A műgyantától nem kell félni nagyon korrekt leírás van hozzá, hogy kell használni!
Ha nem lóg át, akkor marad fél méter kutyafuttató a kerítés és a fal között.
Megegyeznie nem kell vele még annak sem, akinek építési engedély köteles az építkezése. Ez tény.
Nehéz dolgok ezek, de mondjuk azt nem értem, hogy egy ilyen széles teleknél miért lehet telekhatárra is építkezni. Tudom, nyilván lehet, de akkor is furcsa.
A rajzon egyébként miért a 6.2 m van feltüntetve a telekhatártól, miért nem a "kilógástól" van feltüntetve a távolság? Az eredetileg is be volt építve vagy csak tető volt?
A mi szomszédunk házának a fala a telekhatárunktól 3 méterre van. Amikor épült (az akkor hatályos rendelkezések alapján) 6 méterre kellett volna lennie, pedig csak 14 méter széles a telek. Amikor mi elkezdtük az eljárást bővítés céljából, fel voltak háborodva, hogy mi az, hogy megtoldjuk a házunkat, ami az övékét be fogja árnyékolni. A kb. 3 évvel ezelőtt hatályos rendelkezések alapján mi nem építkezhettünk volna, mert az ő házuk szabálytalanul épült, de szerencsére rá pár hónapra megváltoztak az előírások. Most lesz egy kb. 7 méter magas tetőgerincű ház, a négy ablakuk előtt. Mindettől függetlenül nekünk nem lehet tetőablakunk arra, szintén tűzvédelmi okokból kiindulva.
Segítségre lenne szükségem és talán mások is okulhatnak a az alábbi esetből:
Édesanyám háza mellett van egy üres telek, amely új tulajdonosok birtokába került. Most derült ki, hogy májusban kezdődik az építkezés. A tervek alapján egy 27 méteres utcafrontú, 1170 m2-es telek kerül hosszában megosztásra, amelyre két ház épülne. Mindkettő az oldalhatárra, a térképvázlaton látható elrendezésben.
Az édesanyám háza mellé épülő házzal, egészen pontosan annak garázsával kapcsolatban viszont aggályaim vannak. Most a telekhatár és az esőcsatorna között 3,43 méter távolság van. Ha elkészül a szomszéd épület, akkor annak az átlógó eresze további távolságcsökkenést hoz, amely így akár 3 méter alá is eshet. Továbbá erre a keleti oldalra esik a közlekedő-hall ablaka is, amelyre a szomszéd épület ezután örök árnyékot fog vetni, azon valószínűleg soha többé nem süt be a nap.
Az lenne a kérdésem, hogy szabályos lehet-e az, hogy ilyen közel épül egy ház a másikhoz egy kertvárosi övezetben? Mekkora tűztávolságot kell(ene) tartani két szomszédos épület legközelebbi pontjai között?
Átnéztem az OTÉK 36. §-át, amely az építmények közötti legkisebb távolságot taglalja. Itt a 2. és 4. bekezdést találtam olyannak, amely alapján talán lenne valami keresnivalónk.
A 2. bekezdés szerint: „A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéző olyan épületek között, amelyek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke.” Ez itt ebben a kertvárosi övezetben 7,5 méter. Nem tudom, hogy ezt a bekezdést mennyiben lehetne alkalmazni erre az esetre. A szomszéd ház (garázs) falán nem lesz semmilyen nyílászáró, viszont édesanyámnak – mint fentebb írtam – oda néz egy „huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség” ablaka.
A 4. bekezdés a tűztávolságot taglalja, de abból számszerűleg nem derül ki semmi.
A hab a tortán az, hogy a testvérem a mai nap folyamán érdeklődött a helyi önkormányzat építési osztályán és ott nem tudták (!) neki megmondani, hogy mennyi tűztávolságot kellene tartani a két épület között. Azt azért ott is megjegyezték, hogy egyáltalán nem szerencsés két lakóház egymáshoz ilyen közeli elhelyezése, meg úgy általában egy 27 méteres utcafrontú telek elfelezése sem. Sajnos a tervekbe sem lehetett belenézni mert – mint köztudott – január 1-e óta nem kell építési engedély és ennek folyományaként az önkormányzat építési osztályán nincs tervmásolat sem és a szomszédoktól sem kell hozzájárulást kérni. Ez pedig azt hozza magával, hogy szinte az építkezés melletti szomszédok ingerküszöbétől függ, hogy mit tesznek szóvá, mi ellen lépnek fel vagy mit fogadnak el. Az ügyintéző szerint az építkezési szezon kezdetével az ilyen jellegű megkeresések tömegére számítanak.
Hálás lennék, ha valaki felvilágosítana, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy az a szűk 3,5 méteres távolság valamelyest nagyobb legyen. Mert abban teljesen biztos vagyok, hogy az a 3,5 m, de még a duplája sem fogja megvédeni egy esetleges tűztől a másik háza tetejét.
adott a képen látható akril kád. a helikopternél van rajta egy 10 centis repedés. javítható? ha igen ki kell venni hozzá a kádat. illetve hogyan lehet megelőzni hogy mégegyszer ne történjen ilyen. nem tudom mivel volt alátámasztva de már éreztem hogy mozog azon a ponton. de nem igazán volt 5letem mert nem tudok purt befujni oda a tégláktól.
ha ki kell venni a csempe is kuka? vagy ki lehet ugy bontani hogy az újat csak be kelljen ragasztani.
