Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Rám egy riportutam során a biharugrai puszták mellett elhaladva tettek lenyűgöző hatást nagyobb ragadozók. Sajnos kép erről nincs a lexikonban, de a leírás végén levő webcímen meg lehet tekinteni a madarat:
szirti sas (Aquila chrysaëtos - Steinadler - Golden Eagle), kőszáli-, aranysas, aranyfejű sas, bérci sas, királysas: 180-190 (220) cm szárnyfesztávolsággal, 4 kg-os testömegével, 77-84 cm nagyságával impozáns ragadozó a vágómadárfélék családjában.
Előfordul Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt égövi területein, sőt, Mexikó, ill. Észak-Afrika sivatagjai mentén is. Ám csak az elhagyott sziklás területeket kedveli.
A németországi (Bajor-Alpok) állományt 1981-ben 25 párban határozták meg. 8 év múlva örvendetes gyarapodásról adtak számot, amikor már 40 revírt jegyeztek, s a 90-es évek derekára újabb 10 párról készülhetett feljegyzés. Ezzel együtt a populáció areája átnyúlik Ausztriába.
A törzsalak német-Alpokban előfordult világosabb változatát nevezték aranysasnak.
Emellett ismeretes az
A. ch. fulva, amely a hátán barnásfekete, a has világosabb, de a farok és a szárny fekete.
Valaha, főként Közép-Ázsiában sólymászkodáshoz is betanították, amikor farkasra, rókára v. őzre is vadásztak vele.
Fő tápláléka: kisebb emlősök, de esetenként madarat is zsákmányol.
Különösen akkor van szüksége sok táplálékra, amikor a kicsinyet neveli. Ilyenkor végképp nem válógatós.
Elfogja a patkányt, a lemminget, a rénszarvasborjút, ha módja van, zsákmányol halat, esetenként csúszómászókat és fogyaszt dögöt is.
Hazánkban sajnos ma már nem költ, hiszen a hegyvidéki sziklák lakója. Leggyakarabban sziklapárkányokra, ritkábban magas fákra építi, a hím és a tojó közösen, gallyakból a fészkét.
Érdekes, hogy a fészekhez a gallyat gyakran röptében töri le. Esetenként két tojása is van, de a kettőből is rendszerint csak egy fiókát sikerül felnevelniük. Nálunk csak mint kóborló (a Kárpátokból) jelenik meg.
Sötétbarna tollazat, világosabb (főként az idősebb példányokat), aranybarnás fej jellemzi.
A fiatalokon a kézevezők töve is fehéres.
Fehér továbbá a farkuk vége, noha sötét végszalaggal.
A korosodással a farokról is eltűnik a fehér.
Méltóságteljesen, a hatalmas szárnyait csak ritkán mozdítva szeli a levegőt. Kifeszített szárnyán a kézevezők fölfelé hajlanak. A hosszú farok vége szögletes.
A csüd itt tollas.
A századvégtől fokozatosan csökkent az állomány, majd stagnálás után a 70-es évektől újra lassú növekedés tanúi lehetünk. Ebben a magyar aktivistáknak is van el nem hanyagolható szerepük.
A télen nálunk megjelenő kóborlókat kedves vendégként fogadják, etetéssel marasztalják, így azokat az éhség nem űzi tovább, olyan országok felé, ahol nem igazán értékelik ezt a gyönyörű ragadozót.
Fokozott védelmet élvező természeti érték. Az eszmei értéke: 250 000 Ft.
http://ragundamuseiland.se/img78.jpg
nagy túzok (Otis tarda - Grosstrape - Great Bustard) v. póka, tuzi, vadpóka: a túzokfélék családjának egyik legjellegzetesebb faja. Fotó: Dani L. Huertas
A jól repülő nagytestű madarak egyike. A kakasok elérik a méteres magasságot és a 16 kg-os súlyt, a szárnyfesztáv 2,4 m.
A tojó, amely egymaga kelti ki a tojásokat és viseli a kicsik gondját "mindössze" 70-80 cm. Nálunk a Nagykunságon még ma is előfordul (→Dévaványa).
A tollazat rozsdabarna, de fekete haránt hullámvonalakkal díszített. Érdekes, hogy a szárny alatti tollak fényre érzékeny festékanyagától a fehér tollak fény hatására rózsaszínessé válnak.
A 4 évnél idősebb hímek különösen az ivari ciklusban rendkívüliek. A dürgő kakas olyan akár egy hatalmas tollgomolyag.
A torokzacskója mintegy 30 cm hosszú, s nem csak ezt, hanem a tágulékony nyelőcsövét is tele tudja szívni levegővel, amitől a nyaka ijesztően megvastagszik.
Érdekes, hogy ez a nagyon óvatos madár megtelepedett a kultúrsztyeppéken, különösen kedveli a repcetáblákat. Mindemellett is az élőhelyek rendkívüli mértékben összeszűkültek, Angliából és Franciaországból már régen kipusztult a nagy túzok.
Hazánkban is nagy erőfeszítéseket kell tenni az állomány fenntartása érdekében.
A kakasok ún. bajsza a valódi tollak egy sajátos változataiból, a foszlott tollakból alakulnak ki.
A fajra kiterjed a washingtoni egyezmény hatálya.
Fokozottan védett. Az eszmei értéke: 500 000 Ft.
A fotón a www.daniscoping.com honlapról, Daniel Lopez Huertas jóvoltából a spanyolországi állomány példányaiból mutatunk be néhányat.
Könnyen lehet, hogy szürke gém, de tekintve a bolond időjárásra ennyi adatból nehéz eltalálni a jó választ. Én magam különben sem vagyok jó megfigyelő, ezért csak így tudok segíteni:
szürke gém (Ardea cinerea - Fischreiher - Grey Heron), népiesen darugém v. vasgém: a költőhelyek elvesztése miatt visszaszorulóban van, de ennek ellenére elégé gyakran szem elé kerül hazánkban is.
A nagysága cc. 90 cm, így Európa legnagyobb termetű gémféléje. Az élettere a vízpart, a mocsár.
Fotó: David Blank
Írországtól Japánig előfordul, Afrika és Madagaszkár vizei mellett is költ.
A tollazata sárgával díszített kékesszürke, de a fej és a nyak fehér.
A fejoldal feketéje a tarkón messze, hátranyúló hamvas dísztollakban folytatódik.
A hosszú, tőrszerű csőr a nyugalmi állapotban sárgás, de az ivari ciklusban vöröses árnyalatúvá válik.
A láb általában barnás, de tavaszra pirosas árnyalatú lesz.
A szárnyfesztávja 1,8 m, az evezők hegye fekete.
Március idusán érkezik haza hozzánk.
Többnyire 10-30 cm-es vízben vadászgatnak elmélyülten, kimért léptekkel haladva, máskor előre nyújtott v. éppen ellenkezőleg, a vállai közé húzott nyakkal hosszú ideig mozdulatlanul.
Nagyon ritkán halászik úszva, esetenként előfordul, hogy zuhanórepülésben lepi meg a prédát.
Röpképe nagyon jellegzetes: a nyakát teljesen behúzza a vállai közé, a lábait hátrafelé messzire kinyújtja.
Április-május folyamán magas fákon, telepesen, esetenként más gémfélékkel közösen fészkel. Ágakból épített fészekbe rakja 4-5 zöldesfehér tojását.
A hím és a tojó, a 24-28 napos kotlási idő során, 5 óránként váltja egymást a fészken.
A fiókák pelyhesek és a szemük gyorsan kinyílik.
Kezdetben a csőrükbe öklendezik a szülők a táplálékot, majd eléjük, de később már csak akkor kapnak élelmet, ha kifejezetten kérik. Meg kell ragadniuk a szülők csőrét, és azt le, s fel rázogatva ingerlik, késztetik a szülőket.
Érdekes, hogy nagy fészekaljak esetén a korábban kelt fiókák bántalmazzák a kisebb fészektestvéreiket, így bár a szülők bőséggel hordják a táplálékot (elsősorban halat, de előfordulnak kisebb más gerincesek is), mégis előfordul a gyengébbek éhenpusztulása.
A kicsik 5 hetes korukban merészkednek elő a fészekből, s 2 hónapos korukban önálló életet kezdenek.
Vonuló, de későn indul útnak és az elsők között érkezik. Olykor áttelel.
Védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft.
Szomszédaim többször beszámoltak arról, hogy kertjükben, a baromfi udvarban feltűnt egy hatalmas testű madár. Túl sok jellemzőt nem tudtak mondani, csak a méretét, és azt, hogy talán szürke volt.
Távolról én is láttam a réten egy nagytestű madarat, de túl messze voltam, így nem lettem okosabb. Nem tudom, mi lehetett . Talán túzok? Vagy gém? Ha visszajön, igyekszem majd jobban megfigyelni, vagy lefotózni.
Az imént kaptam e-mailt egy csodálatos embertől, Costa Ricából, ő Father Alejandro Sanchez és olyan gyönyörű honlapot ( http://www.kingsnake.com/westindian/ ) adott a világnak, hogy csak ámulni lehet.
Valamikor tavaly ősszel fordultam hozzá kéréssel (a lexikon képesítése ügyében), s már azt hittem nem számíthatok válaszra, de - három feltétellel - most mégis kaptam tőle engedélyt.
No, ezért nevet az egyik szemem, s azért sír, mert most már eléggé bonyolult betenni azt a 100-150 képet az anyagba, amelyre számítottam volna.
Nézzetek be a honlapjára, és segítsetek megválaszolni, hogy vajon érdemes-e még egy kicsit emiatt dolgozni az anyagon.
Akit csak a madarak érdekelnek, az a bal oldali görgetősávon alul a
holland tyúk v. holland fehér bóbitás (Hollandse Kuifhoenders v. Poland): perzsiai v. török származású házi tyúk a bóbitások főcsoportjában, mely valószínűleg Oroszországon át jutott még az 1600-as évek elején Ny-Európába.
Miközben egy 1623-ban kiadott holland szakkönyv a bóbitás-szakállas változatot Gallina Pataum, a szakáll nélkülit pedig Gallus Pataninus néven említi, magában Hollandiában is Poland néven ment be a köztudatba. Innen számos félreértés származik. Amikor Angliában (először 1835-ben) kiállították, ott is, majd onnan az USA-ban és Ausztráliában szintén Poland, Polisch néven ismerték meg. A németek pedig sokszor – tévesen - páduai származására utalnak a helyi elnevezéssel.
A holland bóbitás kedvelőinek holland klubja szintén alkalmazza e megtévesztő elnevezést: Dutch Poland Club.
A magyar szakirodalomba holland bóbitás néven került, de a mai fordításokban előfordul, hogy lengyel bóbitás lesz belőle. Véleményem szerint semmi okunk rá, hogy új nevet adjunk, legfeljebb a nemzetközi kapcsolatokban kell tudnunk, hogy amikor a partner Polisch vagy Poland fajtáról beszél, akkor az a holland bóbitás!
A névváltoztatás akkor sem lehet indokolt, ha elismerjük, hogy miközben az 1900-as évek elején a hollandok elhanyagolták a fajtát, az Lengyelországban a virágkorát élte, ahol egy az alaptípusnál magasabb (hosszabb lábú) és nyújtottabb testű, rosszul kotló, de kétségtelenül szép tollazatú változata jött létre.
A holland bóbitás könnyűtestű fajta, leggyakrabban fekete tollazattal, de fehér bóbitával.
Már a XVII. században dísztyúkként tenyésztették és nem is vált belőle haszonállat.
A bóbita más színváltozatoknál (barnássárga [buff], fehér, kék, kendermagos, fekete fehérpettyes, tollbunt, creol, csokoládé, miscellaneous) is fehér, illetve…
Volt valaha egy fekete bóbitás változata, amely lassan kiment a divatból (már-már csaknem kihalt), mígnem 2001-ben elismerték Svájcban, majd Németországban és 2002-ben Hollandiában is. Az USA-ban különösen népszerűvé vált, s ott számos színváltozatban közkedvelt.
Sőt! Arie Boland korán elhunyt holland tenyésztő az 1980-as években a holland bóbitás fodros változatának minden színben való kitenyésztését tűzte ki célul, s noha munkáját nem tudta befejezni, ragyogó eredményeket ért le. Különös, hogy tevékenységét saját hazájában nem ismerték el, miközben a holland bóbitás hívei az egész világon elragadtatással beszéltek róla.
Munkájának eredményeként a holland bóbitás tyúk
szakállas és
szakáll nélküli,
feketebóbitás fehér változatai mellett megjelentek a
fodros bóbitások is.
A fajtát félkörívben horpadt hát, meredeken emelkedő vastag nyak, laposabb farok, hosszú sarló- és nyeregtollak, kagyló alakú áll-lebeny és nagy, parókaszerűen a tarkóig és a fülre is omló, gömbölyű bóbita jellemzi.
A kakas 2-2,5 kg súlyú (csüdátmérő 19 mm), a tyúk 1,5-2 kg (csüd: 17 mm).
Bantamizált formái különösen kedveltek. Érdekes, hogy az egyik szinváltozata, a tollbunt (tarka) a törpéknél nem mutatkozik.
Évenként 100-140 fehér tojásnál többet nem remélhetünk. Átlagsúly: 50 g/db (természetesen csak a könnyűtestűeknél).
http://www.kuifhoenderclub.nl/default
Remélem, nem probléma, hogy e-mailodra itt válaszolok, hiszen esetleg másokat is érdekel:
fokföldi gerle(2) v. galamb (Oena capensis - Kaptäubchen - Namaqua Dove): Afrika sztyeppeövezetében, a Szaharától délre előforduló gerlécske (220-280 mm, ebből 135-150 mm a farok) a törpegalambok csoportjában.
Fellelhető Madagaszkáron és Dél-Arábiában is.
Az arci rész és a homlok, továbbá az áll és részben (elől) a nyak is fekete, de a fejtető, vm. a nyak hátul világosszürke.
A hát egészen végig, hozzáértve a felső farkfedőket, barna árnyalatos szürke. A feltűnően hosszú farktollak vége finom átmenettel fekete.
A fartájék fekete. A felső farkfedők szürkésbarnák.
A szárnyfedők kékes árnylatú szürkék, 6 kisebb, fénylő, fekete szárnyfolttal.
A karevezők barnák. És itt mutatkozik egy kékes-vöröses, fémes fény a tollazaton. A nagy evezők vörösesbarnák, de a hegyük fekete.
A csőr feketés kárminpiros, sárga heggyel. Az írisz gesztenyebarna. A láb piros.
A szárnyhossz 100-110 mm. A testsúly 37-40 g.
A tojó homloka és álla fehéres. A fejtető és a tarkó inkább barnás. A fültájék szürke, hátul sötétebbel szegett.
A csőre sötét. A testoldal fehér. A szárny feketével, barnával tarkázott kékes. A nagy tollak szintén sötétek.
A fiatalok csőre fekete, a lába pedig bíboros piros.
Alacsony bokor ágvillájába rak kisebb gallyakból, fűből csésze alakú fészket.
Tenyészetben a fészkeléshez a kanárikéhoz hasonló kosárkát kell felkínálnunk. Ennek mérete 9x9 cm lehet.
A fészekalj 2 db halvány, krémszínnel árnyalt fehér tojásból (20x15 mm) áll. A kelés a 14. napon várható.
A kicsik 14 napos korukban repülnek ki. Kiszíneződésük a 4. hónapban teljes. 10-12 hónapos korukban ivarérettek.
Érdekes, hogy mind a testalakulásuk, mint a méretük, mind az életmódjuk a hullámos papagájéra emlékeztet. Az eredeti élőhelyén a táplálékínség v. a vízhiány gyakran kényszeríti kóborlásra.
A földön, párban v. kisebb csapatokban keresi a magvakból álló táplálékát.
Először Európában 1854-ben az amszterdami állatkert közönsége láthatta. S már akkor kiderült, hogy nyugodtan együtt tartható díszpintyekkel v. fürjecskékkel, akár kisebb volierben is.
A fácánokat sem zavarja, és viszont.
Táplálása díszpintykeverékkel megoldható, amelyet ki kell egészíteni bogyós gyümölcsökkel v. apróra vágott lédús gyümölcsökkel, mákkal, felszecskázott zöldeleséggel és csíráztatott magvakkal, továbbá lágyeleséggel.
A siklósi Varga József tapasztalatai szerint rendkívül magas a mészigénye, amit ad libitum szépiával egészíthetünk ki.
Tudsz németül? Egy német ismerősömnek (Sina Fischer) hasonló kedves Stanley-papagája van. Ő koleszos, kikönyörögte, hogy beengedjék a kollégiumba a madarát, és most az egész szoba kedvence.
tom csak kb tegnap keztem vele, mert mindig, mikor 15 percre kiveszem visít és ordibál velem, és csapkodja a rácsot azért keztem el nála 1-2-3 órát hagyni.
Megkaptam az anyagot, nagyon tetszik! Bővebben mailben is reagálok, de csak dicsérni tudom, találtam benne sok újdonságot, szerintem nagyon sokat fog segíteni a jövő madarászainak.
Az előző hozzászólásodban azt írtad, hogy napi 10-15 percet foglalkozol vele, most meg már napi 1-2 órát 1-3 alkalommal?
Nehogy a végén más, fontos dolgok rovására menjen a madarászat!
Máskülönben van egy barátom, akinek egy csoda nimfája van (bizonyos Zoli). ha van kedved vele felvenni a kapcsolatot - biztosan tud adni számos jótanácsot - megkérem, hogy írjon neked e-mait.
Azt kell mondjam, hogy tényleg vannak "igénytelenebb" fajok, madarak.
Az úgynevezett domesztikált fajok ilyenek, abban az értelemben, hogy az ember által felkínált táplálékra "szakosodva" beérik adott esetben 3-4-5 féle maggal, vadon élő társaik ennél sokkal többféle maggal táplálkoznak, adott esetben évszaktól is függően (mikor, mi érik, azok közül VÁLOGATNAK), s az ember által kínált silány egyenkoszton sok közűlük egyszerűen felfordulna.
Ez történik a befogott madarak többségével!
Ezen túl vannak úgynevezett táplálékspecialisták, amelyek csak egyféle táplálékon tarthatók pl. az eukaliptusz friss hajtásain.
Hogy jól értsd!
Anyósom megunta a kanáriját (túlnőtt köröm, meszesláb, meg amit el tudsz képzelni), már-már dögrováson volt. Helyrehoztuk, de engem rendkívüli módon zavar, hogy nem ismerte a salátalevelet, az almát, az uborkát, silány, hárommagvas keveréken él ma is, nem ismeri a kendermagot, hozzá sem nyul.
Vagyis olyan, mintha heteken át csak zsíroskenyeret enne. Vagy szalonnát hagymával. El lehet azon tengődni, de nyilván nem nevezhetjük korszerű, egészséges táplálkozásnak, s a hátrányai nála is bizonyára mutatkozni fognak.
A dolog másik oldala, hogy az ilyen igénytelen madár tartása olcsóbb. Némi extrával egészen jó kondoba lehet hozni.
Sajnos már halott barátommal vitáztunk egyszer. Én azt mondtam: olyan helyről vegyél ahol rossz a madarak ellátása. Ballagó Emáuell ezen egy kissé felháborodott, aztán úgy egy hónap múlva jött, hogy "Tibikém, mégiscsak igazad van, mert ha kiemeled a sz.rból, meg fogja hálálni".
én inkább nimfás vagyok, de az a legszörnyebb hogy van a : www.papagaj4.gportal.hu és ott azt írja egy résznél mikor egyszerre felsorol a madár kiválasztása rédznél pár madarat és sok madárhoz azt írja hogy viszonylag igénytelen, közben egy madár sem igénytelen. ez szomorú hogy ilyeneket ír:(
Úgy látszik egymásra találtatok. Vagyis egyrészt értesz hozzá, másrészt szerencséd van.
Miért mondom?
Pl. a mi Petink (sárgamellű kékara) a családban csak velem állt szóba. A számból kiszedte a falatot...
Aztán volt egy rózsásfejű törpepapagájunk (Ádám Pista találta és tukmálta ránk), az pedig csak Fatime lányomnak engedte meg, hogy hozzányúljon. Mindenki mást képes volt véresre harapni. Egyszer kirepült az 5. emeleti lakásunkból. a tizediken talált be egy ablakon. Az ottaniak tudták, hogy a miénk, meg akarták fogni, végül vérző ujjakkal úgy hozták le hozzánk, hogy az egyik fején megült.
Mert viszont szemtelenül mindenkire rászállt. Ez egy kislány volt, a hangja után Csuinak neveztük el, s amikor a lányom férjhez ment, egy kislány elkönyörögte tőle, és ott is belopta magát mindenki szívébe.
Mindegy kül már szelíd csak azért kérdeztem mert kb 1 hét alatt megszelidült(ki lehetett engedni) és anyu aztmondta hogy ez nem normális, és ne csodálkozzak ha elpusztul.:(
ízelitőnek egy kép
tok németül, mert németet tanulok:)
és ez a kép is jár hozzá:)
