Igen, ha más lehetőség nincs, azaz nem kiadható a szabi, pl. azonnali felmondás esteén.
Valójában van egy HR-esek közti URBAN LEGEND, hogy miszerint ezt minden esetben a munkáltató dönti el, azaz hogy kifizeti vagy megváltja, de ezt a szakértők nagyobb része nem osztja, s megindokolni sem sikerült eddig senkinek, miért lenne ez levezethető a Mt-ből.
Kérdésem továbbra is: felmondtam 30 nappal, de a munkáltató nem akarja kiadni a részarányos szabadságomat, amivel rövidíthető lenne a felmondási időm. (ne ebbe kössetek vele, tudom, hogy hivatalosan nem rövidülne...) Nekem -nem fontos miért- a rövid felmondás lenne az érdekem, a pénz amivel megváltaná, nem érdekel...
Jogosan teszi ezt a munkáltató?
Azaz:
"A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani." - ebből jog vindikálódik a munkáltató számára a szabadság ki nem adására? Miért? S levezethető ez a Mt.ből valóságosan is?
Mert azt tudom, hogy a HR-esek szerint igen, no de a valóságban?
Ha következne a munkáltatói jog a fenti mondatból, akkor ha benne lenne a Mt.ben az is, hogy "A munkaviszony megszűnésekor, ha a dolgozó a HR irodát felgyújtja, annak következményei vannak." -akkor ebből is következne a dolgozó piromániához való joga? :)
Az eddigi hozzászólók -finoman szólva- nem győztek meg, hogy nincs igazam....
"az elmaradt járandóságokat, valamint az igazolásokat és elszámolásokat az utolsó munkában töltött napon kell folyósítani, illetve kiadni. A szabadság pénzbeli megváltása nem szabályos eljárás, - a fel nem használt szabadságot ki kellett volna adni a felmondási idő alatt"
Ha határozot idejű a szerződés akkor ki kell adni a lejáratig, de ha határozatlan és te mondasz föl akkor is jár az arányos rész csak a törvény megengedi, hogy kifizesse a munkáltató.
Újra mondom, nem az a paragrafus hatalmazza föl, lépj már túl rajta.
Tévúton jársz.
Te nem veszed igénybe a szabadságot azáltal, hogy elmész ugyanis azt, hogy mikor vedd ki egyedül a munkálktató joga eldönteni és ezt pedig törvény írja le.
Újra mondom lassan, hogy te is megértsd: a 125. paragrafus nem hatalmazza erre fel a munkáltatót erre...ezt te csak hiszed.
Ha ez a mondat igaz lenne, akkor minden feltételes mondat első fele is jogot adna, ami bekerül egy törvénybe.
Azaz ha pl. bekerülne a tv.-be, hogy a "A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkavállaló a HR irodát felgyújtja, az következményekkel jár." mondat, akkor onnan kezdve menekülnie kéne minden HR-esek. Ezért a 125. paragrafaus sem adhat felhatalmazást...az csak egy sima feltétees mondat, ami arra az esetre vonatkozik, amikor valami ok miatt nem volt lehetséges a szabadság kiadása, pl. azonnali flemondás esetén.
Ugyanis nem te döntöd el, hogy mikor akarod kivenni.
Igénybe akarod venni?Maradj ott és dolgozz tovább a munkákltató nem akadályoz benne.Te vagy az aki ebben a munkáltatót akadályozod és ezért nagyon helyesen kénytelen kifizetni.
Ő ki akaja adni neked pl szeptemberben mert megteheti és senki nem kötelezheti másra.Te nem veszed igénybe mert felmondtál a te döntésed, te nem veszed igénybe ezért neki a törvény előírja a te védelmedben, hogy fizesse ki.
"mikor van joga ezt a munkavállalói jogot korlátozni a munkáltatónak szabadságmegváltással"
Ha erre pl. felhatalmazza egy törvény (jelen esetben az Mt.). De ez nem korlátozza amúgy, mert megkapja a fizetett szabdságot, csak nem természetben , hanem pénzben... :)
Ne a 125.§-ból vezesd már le, azt felejtsd el egyelőre.
És nem joga van megváltani hanem kötelessége éspedig akkor, hogyha te azt nem veszed igénybe te "hibádból" azaz felmondtál és nem tudod kivenni azaz meghiúsul tehát ki kell fizetnie.
Rossz a szemléleted.
Olyan nics, hogy ha kiadható.Mi az, hogy kiadható, akkor adja ki amikor akarja, ez az ő joga.
Vazze te mondtad föl a kettőtök között létrejött szerződést. Semmiféle jogodban nem korlátozott ugyanis neki a törvény szerint joga van kifzetni ha te nem töltöd le a szabadságd amikor azt ő akarja (azaz később) ugyanis felmondtál, tehát ő a legkevésbé sem tehet az egészről.
Csak ismételni tudom: a kérdés valójában az, mikor van joga megváltani a munkáltatónak a szabadságot.
Szerintem és sok komoly jogász szerint: ebben az esetben -ha kiadható- nem válthatja meg a szabadság, a 125. paragrafusból ugyanis ez nem vezethető le.
