Méltatlannak tartom, és olyan sunyinak érzem bármiyen hozzászólásnak egyoldalú elbírálását és önkényes, szubjektív morál és álláspont alapján történt törlését.
Én olvastam az ominózus hozzászólást, de semmilyen kivetnivalót nem találtam benne: sem obszcén, sem jóízlést sértő nem volt...
Hála drága osztálytársaimnak, 1972-ben, az első kaffkás évemben az osztály túlnyomó többséggel szavazott, hogy komolytalanságom miatt nem vagyok méltó a KISZ-tagságra, úgyhogy kérelmem (volt ilyen??) elutasítást nyert.
Azóta ezt örök emlékül véstem agyamba, és efeletti büszkeségem 40 év után sem kopott meg.
Soha nem kerültem semmilyen párt ideológiai közelségébe.
Számomra az egykori párt és tagjai, hatalmuk, majd bukásuk, és jelen életük, jelenlétük egyenlőek a számítógép háttérképe bal alsó sarkában (nálam legalábbis) látható kis ikon rendeltetésével, amelyre elég egy idegen szó: DELETE
Az a véleményem,hogy egy volt KISZ titkárról,aki élet-halál ura volt a gimiben,elég sértőket nem lehet mondani.Remélem sokan olvasták szösszenetemet,mielött eltünt.
Igen, jó volt ott a légkör és a szellem is. Voltak rendezvények, stb. Máig emlékszem az érettségi bizonyítványok átadásakor az egyik igazgatóhelyettes úgy búcsúzott tőlünk, hogy ilyen steril légkörben nem lesz részünk, kint az "életben", majd meglátjuk. Hát úgy is lett. Úgyhogy nem értem Wiliamson vagdalkozását. Nyilván voltak gondok, meg éreztem igazságtalannak egyik-másik tanerő megnyilvánulását, de összességében csak visszasírni lehet.
Más: akkoriban szerdánként több osztáyltársammal eljártunk a Fehérvári úti Illés klubba (ott fölléphettek az angliai útjuk utáni eltiltás alatt is), szombatonként a Műegyetemre Bergendire, vasárnap a most ötvenedik évfordulóját üneplő Omegára, vagy szintén vasárnap át a Közgázra Neotonra. Meg előfordultunk a Síp utcai KEV Metro Műv házban is Zoránékon. Ez a sok szép buli,élmény bizony nem jött volna össze a gimi nélkül. Úgyhogy ne fikázzuk: úgy votl jó ahogy volt, tanulni például lehetett és aki akart az tudott is, jó volt a bejutási arány a felsőoktatásba onnan, stb
Megjegyezném hogy valaki felrakott egy szakajtóra való régi képet a Kaffkáról a fortepan.hu-ra! Ezek megegyeznek evee által már korábban felrakott képekkel, de sok új is van közte. Ha valaki meg akarja nézni akkor a keresés ablakba írja be a Villányi út vagy a szent Margit szót, és akkor hozza a találatokat.
Véletlenül akadtam erre a fórumra, kb. 1 óra alatt átfutottam a hozzászólásokat. Rengeteg emlék jutott eszembe, amit megpróbálok, majd apránként közzétenni itt.
Én 1980-84 között jártam a Kaffkába. Mi voltunk a pályakezdő Kun Ági első osztálya. (1g) A sors érdekes fintora, hogy tanitotta fiamat is, történelemre, a Madách Imre gimnáziumban. Tanáraink voltak: Matyasovszky, Galambos, Tóthné, Zahumenszki (most Budaörsön tanit), Móroczné, Bölöni Jánosné, vmi magyar tanárunk is jött késöbb, majd talán a neve is beugrik, annak idején az ÉS- be irogatott, az osztályunkról vmi esszét. (majd erről is később)
A Gimi egy érdekes hely volt, mai szemmel visszatekintve. Egyrészt egy bizonyosfokú elszigeteltsége volt, egy belterjes, részben ferde értékrenddel, másrészt görcsösen próbált a kor követelményeinek, kifelé, megfelelni. (Emlékszem, 1984-ben egy osztàlyfőnöki óra témája, a két évet Franciaországban tanult osztálytársunk, a Pártba történő sikeres felvétele volt!?)
Az osztályunkat, persze a pubertás minden problémája, jobban lekötötte akkoriban. Emlékeim szerint, remekül éreztük magunkat:-)
Sajnos ezzel valamilyen szinten egyet tudok en is erteni. Volt nehany tanar akire ez teljesen jellenzo volt, de voltak normalisak is, talan fele/fele aranyban. En is tanarkepzot vegeztem (bar sosem dolgoztam es remelhetoleg nem is fogok tanarkent) es az oktatas szinvonalat elnezve ezen nem is csodalkozom...raadasul olyat is felvesznek tanarnak es el is vegzi aki teljesen alkalmatlan ra emberileg.
Szégyen, hogy ilyen passzivak vagyunk, beleértve engem is, de nekem legalább volt lelkiismeretfurdalásom! Ennek köszönhetően minden forumozónak nagyon boldog karácsonyt és-ha lehet- kicsivel jobb uj évet kivánok!
A gimi honlap nem érdekel. Ott a kaffkásokról nincs semmi. Nem is volt ilyen gimi. Szerintük. Most írom nekik az x-dik levelet, bár választ még egyet se kaptam.
Bocsánat Zsuzsó, most látom, hogy már írtad az "F" -be jártál. Én a "C" -be, ami sima német és politechnika volt 5+1 ként, merthogy akkor még nem volt szabad szombat. A K-i épületvégen levő nagyterem, szerintem a régi refektórium, majd KISz klub kovácsoltvas-utánzat térelválasztóit mi csinálgattuk a Kábelgyári gyakorlatok alkalmával. A beszereléskor lett is balhé, mert a terem dekorálására használt fehér hungarocell táblákból nem csak a vörös csillagokat vágtuk ki, de egy darabbal - egy négyszögletes hulladék darabbal - futballozni is kezdtek. No épp akkor amikor benézett Sörös Lenke a iskola biológia tanára és párttitkára. Egyből szolgálatba helyezte magát és megkezdődött egy hetekig tartó nyomozás, kikérdezgetés, ami ideológiai magja az volt, hogy ugyanazt az anyagot rugdosták meg lábukkal a focizók, amiből a vörös csillagok is készültek ünnepi dekorációként a drapériára. Hát akkoriban ez így ment. Végül nem lett különösebb szankció, meg retorzió belőle, de jó kis tanulságul szolgált, előrevetítve később mire ügyeljünk.
Eszti néni fizika, szeretett engem, én meg megszerttem a fizikát, bár akkoriban még nem nagyon értettem. Viszont kitaláltam magamtól azt amit Gauss is - igaz Eszti néni ezt nem hitte el. Jánosi Ilona matematika, majd egy süket új tyúk, aki épp a szóbeli érettségi napján kezdett cikizni, igaz én is akkora marha voltam, hogy a családi Moszkvicsot elkérve jártam az érettségi vizsgáira Kővári Lajos földrajz, vele családi barátságba keveredtünk, járt nálunk is, én is még 20 év múlva is látogattam Pestújhelyi családi házában. Csináltam egy "interaktív" világtérképet is a földrajz szertár számára, akkoriban ez banánhüvelyek és drótok forrasztását jelentette.Már a szállítása sem volt egyszerű, mert a mérete 2-szerese volt a családi Moszkvics tetőcsomagtartójának. Volt földrajz-szakkör is, tagja voltam. Czeglédi Ági néni történelem, hát ő hamar fölismerte, hogy sem érzékem, sem kedvem a már akkor is létezett történelem-átíráshoz és annak biflázáshoz, egyszer kérdezte: ki tudja mi a neve a Vietnámi hadseregnek, hát én nagyon jelentkeztem, majd kiestem a padból és mondhattam: Viet Cong. Nagy röhögés, egyedül Ági néni maradt komoly, ő ugyanis valószínű ugyanannyit hallgatta a Szabad Európa Rádiót, mint én. Így azután békén is hagyott egész az érettségiig, amin 4-es jegyet kaptam tőle. (Később hasonló szisztémával küzdöttem át magam a marxista tanszékek tárgyain is.) Skripecz Erika magyar irodalom és nyelvtan, kedves aranyos nagy műveltségű, de nem mindenki által kedvelt vénkisasszony volt. Egyszer félévkor meg is buktatott helyesírásból - miközben jelest kaptam irodalomból -, ami arra nagyon jó volt, hogy igaz magánórákon, a Petőfi gimi igh. -jától, végre nekiálljak és megtanuljam az anyanyelvünket. A tornatanárnő nevére már nem emlékszem biztosan, de szerepelt itt korábbi hozzászólásban, (talán Rigó Zoltánné), karcsú a harmincas évei elején járó nő volt, én meg lusta sunnyogó, elintéztem, hogy béna-tornára járhassak orvosi papírral. Ez a könnyített testnevelést jelentette, ami külön időpontra, a mindenkori reggeli tanítás-kezdés előtt egy órával volt, hetente kétszer azt hiszem. Kb hasonló gyakorlatokkal, mint normál óra, viszont koedukált volt és lazább. Szóval jobb volt, viszont eléggé zavart, hogy kb fél év után rájöttem: így duplán járok, a könnyítettre is, meg a normálra is. Amikor ezt említettem a tanárnőnek jókat mosolygott és elmondta, hogy a normálra nem is kellene járnom, dehát nem akart hazaküldeni róla és, hogy elég jól bírom a kiképzést. Hát mit mondjak, jól ráfagytam. (Uez megismétlődött a katonaságnál, ott szakszolgálati papírral lazsáltam volna, de hasonlóan jártam, mint itt, csak ott nem lehetett önkéntesen távozni arról a rohampályáról, meg távfutásról ami nem tetszett. Viszont lett jó fizikumom, ami hasznát például a harmincas éveimben vettem, amikoris lovagolni kezdtem, a negyvenesben uszikálni, az ötvenesben meg 3-4 szeretőt tartani.) Na, ennyit mára a nyári időszámítás első napjának éjén..... folyt köv
Én is oda jártam, méghozzá azokban az években hajszálra, mint te, csak én Jánossy Istvánné, Kati néni osztályába.
Örömmel fedeztem föl ezt a topicot, miközben Kaffka Margoit szobrát kívántam volna csatolni egy magánlevélben az idézethez. Majd végigolvasom, pár estét rászánva a számos hozzászólást ami az elmúlt években íródott itt.
Akkor mégsem, pedig már azt hittem, végre valaki... :(
I-be jártam, mi latint tanultunk. A szüretre én is emlékszem, bár emlékeim vidámabbak, mint a Tied. A Budai Diáknapokon elért sikerre viszont nem emlékszem, de Mahr Klárára igen...
