Kicsit OFF, de erről a "maradtak állva minaretek de házak dőltek össze" megjegyzésről jutott eszembe egy volt tanárom véleménye arról, hogy "...bezzeg a régiek még tudtak építkezni, azok az épületek 300-500-1000 éve állnak".
- Na ja -mondta-, kivéve, amit rosszul építettek meg, és azóta rég összedőlt. :-)
A pudingot egy evéssel ki lehet próbálni, egy építményhez hosszú évek is kellhetnek. Ahogy épp te mondtad Csuklósbusznak: Végig kéne gondolni, hogy mennyi időre kellene a ház és mi lesz utána.
Mivel még elméleti síkon fut a dolog, munkás embert (vállalkozót) még nem kerestem meg ezügyben. Beszéltem viszont több emberrel akik építkeztek de vagy nem kellett még e naplóznia vagy talált pénzért madarat aki mindent aláírt...
Ha valamit nem tudok inkább kérdezek, abból nem lehet baj. ;-)
A földrengésre történő méretezés lényege, hogy ki kell számolni az épület önrezgésszámát és az ebből keletkező többlet igénybevételt. (ha van) Amerikában és Japánban a földrengésre történő méretezés lényege az, hogy megvizsgálják a korábbi földrengések rezgésszámát és a ház rezgészámát igyekeznek elhangolni. Lásd katonaság hídon lépést ne tarts. Mint amikor a hegedűn a húrokat hangolják. Na most jobb helyeken azt a problémát, hogy a földrengés másképp is rezeghet mint korábban úgy oldják meg, hogy néhány motor által mozgatott feszítőrúddal ha kell földrengés közben is tudják változtatni a ház önrezgésszámát. És ez a nyerő. Algériában az El-Asnam-i földrengésnél (régen volt) maradtak állva minaretek de házak dőltek össze. Ha a földrengés és a ház önrezgésszáma megegyezik akkor az épület gyakorlatilag menthetetlen. Továbbá vizsgálni kell az EUROCODE szerint, hogy a földrengés hatására bekövetkező kitérések ne haladják meg a megengedettet.
Az első szám a szakítószilárdság a második a folyási határ (volt).
B38.24 határfeszültség 2000kg/cm2
(határfeszültség nem azonos a megengedett feszültséggel, mert más számítási módszerhez használatos. A határfeszültség a nagyobb szám, de itt van biztonsági tényező is, a megengedettnél nincs.)
B45.30 határfeszültség 2700 kg/cm2 = 27 kN/cm2
B60.40 határfeszültség 3500 kg/cm2 =35 kN/cm2
C15H határfeszültség 3400 kg/cm2
B60.50 határfeszültség 4200 kg/cm2
A B60.40-t tilos volt hegeszteni. A B45.30-t és a B60.50-t viszont szabad.
Üdvözlök minden hozzáértőt, és építkezőt. Szeretnék feltenni pár kérdést építkezéssel kapcsolatban, mert egyenlőre teljesen átláthatatlan számomra a rendszer, vagyis értem én, csak ahogy van az nekem nem egészen jó :)
Párommal gondolkodunk egy családi ház építésén, még telket sem vettünk egyenlőre, de informálódtunk már tervezőnél, bankban... Az elképzelés egy 100-120 nm körüli kis családi fészek, mindezt úgy, hogy nem keresünk havonta milliókat...
A terv az volt, hogy ismerősökön, barátokon keresztül lebonyolítanánk az építkezést, persze nem ingyen de hivatalosan. Mindenféle szakember a rendelkezésre állna, többsége még ráadásul vállalkozó is. A lényeg hogy a munkadíjakat szeretnénk redukálni, és nem fizetném ki mondjuk a 3000 ft/nm árat hanem beleférne ismerősnél 2000-be. Ezek most talált számok de remélem érthető a lényeg. Miután belemerültem a jogszabályi feltételekbe azt kell feltételeznem, hogy ez nem lehetséges.
Ami tiszta: mivel nem generálkivitelező építené a házat, kell egy Műszaki ellenőr. Minden vállalkozó kell hogy hozzon szakági Felelős műszaki vezetőt, de gondolom van olyan aki mindenre jogosult, és egy személyben lefedi az építkezést. Ő, vagy ők írnak alá mindent, vezetik a naplót stb. De!!
1. Kit bízhatok meg mondjuk a kőműves munkákkal, vagy ács munkákkal. Kell hogy rendelkezzen kivitelezői jogosultsággal, és nem elég az hogy mondjuk a szakmájában egyéni vállalkozó.
2. Ha a sógorom, (hozzátartozó) víz, gáz szerelő megcsinálhatja nekem ezeket a munkákat, a FeMű, és a Műszaki ellenőr felügyelete mellett, vagy mindenképp kell szerződnöm valakivel aki legalább számlát ad és aláír. Hol lehet kijátszani a dolgot.
3.Mivel sok szabadidővel rendelkezem, meg sok baráttal, így a nem teljesen szakmunkákat elvégeznénk magunk, gondolok itt zsaluzásra, vasmunkára, alapozásra, meg persze az iparosok mellett segédmunkára, nyilván az ismerős szakember szárnyai alatt, utasításai szerint.
4. tapasztalatok alapján, nem az anyagon spórolva, csupán ilyen módon a munkadíjakon spórolva, mi a reális bekerülési költsége egy földszintes, legalább "A"-s háznak.
Azért fontos kérdés ez, mert ha ki kell fizetnem a teljes munkadíjakat kivitelezőknek, nem biztos hogy belefér az általunk behatárolt költségkeretbe. Ennek oka, hogy nem szeretnék egy életre leszerződni egy bankhoz sem!
Melyik szám a szakítószilárdság? Az első kéne legyen.
Én az 5o ás a 6o használtam a periódikusból, 75-öst nem is láttam soha.
Nálunk nem engedik heggeszteni a vasalást, csak ha tényleg nincs más megoldás és olyan heggesztő kell, akinek van vizsgája erre (5ox a fi az átlapolás és a szerkezeti tervező kell adjon aláírt részletrajzot, a varrat hossza talán össz 15x a fi).
Még melegítéssel, oxiacetilénnel sem szabad hajlítani.
Milyen anyag vagy kivitelezési hiba okozhat ilyet?
A falazás Baumit hőszigetelő habarcsal készült.
Abból gondoltam, hogy süllyedés okozhatja a repedést, mert a ház 3 sarkán is jelentkezett, ebből kettőnél kívül és belül egyaránt. Kívülről max 1mm, belülről max 0,5 mm széles lehet. Mind 3 sarkon függőleges irányú, és a saroktól mindkét irányba fut kb 1 métert.
Hívnák statikust aki megmondja mennyire vészes, mit lehet csinálni vele, de sajnos egy olyat sem ismerek a környéken akiről tudom, hogy ilyenekben jártas.
Kb. 1 éve volt kint egy cég aki mindenféle különösebb vizsgálat nélkül (kb 10 percet volt itt) azt állapította meg, hogy Ők sarkonként 700 ezer forintért nyomnak alá valami műgyanta alapú purhab szerű anyagot.
De félek tőle, hogy ezzel lehet, hogy többet ártanék, mint használok, ezért ezt egyenlőre elvetettük. Jobb lenne valami független statikus, aki nem a saját cégének a termékét akarja rámsózni, hanem megmondja biztosra mi okozza, és hogyan lehet megszüntetni.
Egyébként, hogyan lehet kijavítani szakszerűen, hogy az idő ne ártson tovább neki?
Az MSz-ben az is meg volt adva, hogy melyik betonacélt milyen minőségű betonokhoz volt szabad használni. Az MSz egyébként NEM rangsorolta őket direktben, csak közvetett módon.
minden betonvas vagy betonacél kizárólag betonba való, levegővel és vizzel érintkezve, úgy rozsdásodik, mind az öntvény.
A betonvasak nagy részének a folyási szilárdsága sokkal kisebb, mind a szakitószilárdsága, azért, hogy le lehessen könnyen hajtani. Azaz képlékeny, de nehezen törik.
ennyi pénzért ne várj csodát. 1 millió forintot összegyűjteni sok munka de egy ingatlan vásárláshoz kevés . legalábbis olyanhoz amiben lakni is lehet ......
a köznyelvben a bordásat hívják betonvasnak. mert a laikus számára annak az a spézi tulajdonsága hogy betonba való.
a mérnöki szaknyelvben meg tulajdonképpen nem is hívnak semmit betonvasnak, max betonacélnak. és akkor ott van még a szakik által beszélt szakszleng is.
és láttam már sok nem bordás betonvasat, betonban is, meg csupaszon is.
- bordázott (PC52): 355 folyási és 51oN/m2 és (PC6o) 385 folyási és 59oN/m2 szakitószilárdságú, méretek: 6mm-től 4omm-ig
- vagy tízenöt éve megjelent a paicon a BST5oo-as (vagy S5oo-as) ami 5oo folyási és 55oN/m2 szakitószilárdságú, ez is bordázott, de másképp mind a periodikus, és előfeszített betonszerkezeteknél szokták használni- ez nagyon acélos, csak gépekkel lehet normálisan lehajtani
- az építkezési huzal a köracél paraméterit tudja, méretek 5.5mm-től 14mm-ig
A köracél kengyeleknek való és a födémek osztóvasalására is.
A kengyelvas megnevezés tehát nem megfelelő.
Ez kb. 6o éve nem változott, úgyhogy nagyon nem vagytok képbe a betonvasakkal.
Egy építkezéseknél (lakóházaknál is), be kell mutatani az építkezési felügyeletnek a betonvas eredetét, a gyár által kiadott szakítási bizonylatokat, sőt, nagyobb épületeknél, kell labor teszteredmény a szakításra. Merthogy, a szerkezeti tervekbe előírt a mérnök egy bizonyos betonvasat és nem magátol értendő, hogy az építész azt szereltem be.
Azért ez kezd megint átmenni a kákán a csomó keresésén!:)Amit linkeltem ,ott találsz külön betonacél,hengerhuzalt, és külön köracélt is ,vajon miért !?:) Ezek szerint még Te sem láttál pl betony koszorút "sima"huzalból ? A szomszédod is csak a periodikusat ismeri ,a rokonság is csak abból építkezett ?:) Csak hogy tudd ,valamikor periodikushoz hozzá sem tudtál volna jutni,mégis építkeztek .:)
