Viszont vámosok voltak, dolgoztak. Pl. a Kispestről érkező villamoson is végiggyalogoltak és akinél áru volt (pl. egy tyúk) az helyben fizetett kb. 1-2 fillért.
Nagyapámékhoz évekig minden szerdán Alsónémediből hozta a túrót, tejfölt ugyanaz a Milimári. Előzőleg dédszüleimhez, ugyanabba a házba az ő anyja hozta.
Ezek nem vámszedő (árumegállító) vámházak voltak, hanem az akkor még önálló pénzügyőrség szakaszlaktanyái és területi (körzeti) hivatatalai. Van utalás rájuk a vám- és pénzügyőrség honlapján.
(Pl. az 1927-ben Salgótarjánban azonos célból épült épület ma is a testület működő hivatala.)
Egyszer végigvettük, azt tudom. Én Zuglóra (körvasúti töltés mellett, a Kolozsvár utcában), az Üllői útra (valami garniszálló, szintén a vasúton kívül) és a János kórházra emlékszem.
Előzmény: 1949 április 4-én megalakult a NATO. Utána egyből kiadták a tervezési megbízást. Két vonalterv volt. Az észak-déli jobban tehermentesítette volna a várost, de a kelet-nyugati háború esetén egy lebombázhatatlan átkelést biztosított a Dunán. És 20-30m mélyen máshol is, a relatíve biztonságot nyújtó agyagrétegben.
1949 őszén már folytak az előkészületek. Az, hogy még kész sincsenek a tervek, a kivitelezéshez hiányoznak a gépek, a háttéripar fel sem készült a feladatra, senkit nem izgatott. (1942-ben már voltak a metró vonalát előkészítő próba talajfúrások, csak nem elég mélyek)
1949 dec. 11én hirdették ki az első ötéves tervet.
A minisztertanács előírta hogy 1954-re a Sztálin tér és Népstadion közt legyen kész, majd 55-re a Déli pályaudvarig.
"Negyven Margit-hidat építhetnénk abból az összegből amelyet öt és fél év alatt fel fogunk használni" No komment.
1953 márc 6-án meghalt Sztálin.
1953 júl 4-11-én az MDP-n Nagy Imre, Rákosi beszédében eltúlzottnak jellemzik az 1951-es felfokozott tervvállalásokat.
Augusztusban a Főv. tanács, Orsz. Tervhivatal már meg sem említi a metrót.
Hivatalosan nem szüntették meg az építkezést, csak nem adtak rá pénzt, ami miatt "lelassult" az építkezés. A vegetálás 1955 nyaráig folyt.
A képen az ötéves tervet hirdető tábla az első ötéves tervről szól.
A kép 1950 és 1956 közt szerintem bármikor készülhetett.
Erről az összekötőalagútról nem is tudtam. Érdekes titkai lehetnek a metrónak.
Az oké, hogy ötvenes évek, de vajon azon belül meddig állt ott a kis ház és a felvonulási terület? Mikor lett újra tér a tér? És ha már erről beszélünk: mikor épült az az irodaház (talán Elektroimpex) a Bazilikától jobbra?
A Fortepan topikban volt egy kép a Szent István térről, amelyen a tér kellős közepén folyik a metróépítkezés, és van ott egy földszintes épület is. A kérdésem, hogy mikor folyhatott ott az építkezés (és ugye a kis ház is azért épült oda ideiglenesen)? Esetleg nincs valakinek térképe a metróalagutak pontos elhelyezkedéséről?
Budapest vámházai Budapest határában voltak. Nagyon az egyesítés legelején lehetett a Kútvölgyi út sarkán az vámház. A századfordulóra Zugliget, Hűvösvölgy beépült annyira hogy enniyre a határon belül nem működhetett.
Jópár vámházra emléxem. Érdekes módon sokat már a háború alatt építettek, az 1941 őszi jobbrahajts váltásához már jobboldalt, nagy életpályát már nem futottak be. A csepeli és Bécsi úti jobboldalt van.
Tényleg, hány van még meg belőlük? (Kerepesi út, Hidegkút, Kispest-Határ út)