Előzmény: 1949 április 4-én megalakult a NATO. Utána egyből kiadták a tervezési megbízást. Két vonalterv volt. Az észak-déli jobban tehermentesítette volna a várost, de a kelet-nyugati háború esetén egy lebombázhatatlan átkelést biztosított a Dunán. És 20-30m mélyen máshol is, a relatíve biztonságot nyújtó agyagrétegben.
1949 őszén már folytak az előkészületek. Az, hogy még kész sincsenek a tervek, a kivitelezéshez hiányoznak a gépek, a háttéripar fel sem készült a feladatra, senkit nem izgatott. (1942-ben már voltak a metró vonalát előkészítő próba talajfúrások, csak nem elég mélyek)
1949 dec. 11én hirdették ki az első ötéves tervet.
A minisztertanács előírta hogy 1954-re a Sztálin tér és Népstadion közt legyen kész, majd 55-re a Déli pályaudvarig.
"Negyven Margit-hidat építhetnénk abból az összegből amelyet öt és fél év alatt fel fogunk használni" No komment.
1953 márc 6-án meghalt Sztálin.
1953 júl 4-11-én az MDP-n Nagy Imre, Rákosi beszédében eltúlzottnak jellemzik az 1951-es felfokozott tervvállalásokat.
Augusztusban a Főv. tanács, Orsz. Tervhivatal már meg sem említi a metrót.
Hivatalosan nem szüntették meg az építkezést, csak nem adtak rá pénzt, ami miatt "lelassult" az építkezés. A vegetálás 1955 nyaráig folyt.
A képen az ötéves tervet hirdető tábla az első ötéves tervről szól.
A kép 1950 és 1956 közt szerintem bármikor készülhetett.
Erről az összekötőalagútról nem is tudtam. Érdekes titkai lehetnek a metrónak.
Az oké, hogy ötvenes évek, de vajon azon belül meddig állt ott a kis ház és a felvonulási terület? Mikor lett újra tér a tér? És ha már erről beszélünk: mikor épült az az irodaház (talán Elektroimpex) a Bazilikától jobbra?
A Fortepan topikban volt egy kép a Szent István térről, amelyen a tér kellős közepén folyik a metróépítkezés, és van ott egy földszintes épület is. A kérdésem, hogy mikor folyhatott ott az építkezés (és ugye a kis ház is azért épült oda ideiglenesen)? Esetleg nincs valakinek térképe a metróalagutak pontos elhelyezkedéséről?
Budapest vámházai Budapest határában voltak. Nagyon az egyesítés legelején lehetett a Kútvölgyi út sarkán az vámház. A századfordulóra Zugliget, Hűvösvölgy beépült annyira hogy enniyre a határon belül nem működhetett.
Jópár vámházra emléxem. Érdekes módon sokat már a háború alatt építettek, az 1941 őszi jobbrahajts váltásához már jobboldalt, nagy életpályát már nem futottak be. A csepeli és Bécsi úti jobboldalt van.
Tényleg, hány van még meg belőlük? (Kerepesi út, Hidegkút, Kispest-Határ út)
Mondjuk "svábul". Elvégre a millimárik legnagyobb része az volt, a Pest és Buda-környéki sváb falvakból hordták be a tejet a piacokra és csarnokokba. (Nem véletlen a "Putakesz, Putakesz, ott lakok én / Csináljuk a tejet Riska, meg én"... kezdetű álsváb nóta.) Ugyanúgy, ahogy a "bulgárkodik" is létező ige volt akkoriban a konyhakerti növények termesztésére. Csak egy gyors kép ezügyben:
Alapította Jordan Ivanov, utóda Ruszka Jordanova / Zöldség és gyümölcs elárusító helye. De vannak még "eredeti" bulgárok a Nagycsarnokban is.
Ez mikor volt? Mert eddig úgy tudtam, hogy a János kórház mai bőrgyógyászata volt a vámház. Persze Budapest növekedésével kijjeb is kerülhetett a vám (elvégre a II. vh-ig volt vámszedés, Pasarét meg addigra már egész rendesen beépült), de akkor hol sarcolták azokat, akik Nagykovácsiból jöttek?
Most megnéztem újra, és basszus, igazad van. Rossz alapfeltevésből (kinagyítottam a marecos fotót, és megnéztem, mi van rajta) eljutottam a megoldásig. Az ilyenért szoktak a suliban, matek órán egyest, Stockholmban meg Nobel-díjat osztani, nem? :-)
Nos, nem csigázom tovább a nagyérdemű idegeit (bár időközben rá kellett jönnöm, hogy ez a trió valószínűleg csak nekem volt érdekes, aki hosszú ideig naponta láttam őket)
A "Szépilona" a mai Hűvösvölgyi-Budakeszi utak elágazásánál áruháznak épült és akként nyílt meg a múlt század elején, majd a II. nagy háború után patika lett.
A második (a mai Hidegkúti út elején) erdetileg patikának épült 1926-ban, majd a VH. után évtizedekig cukrászda volt, most kocsmahivatal.
A harmadik (a Hidegkúti út-Máriaremetei út sarkán) fűszer-csemeg üzletből lett patika, a hatvanas években.